Friss Ujság, 1909. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1909-08-01 / 181. szám

g SA. háború ellen való izgatás fokozódik, d­e a katonai fegyelem Iditüne és ka­tonák sírok elé alig fordul elő. A moz­­gósítás simám meggy. A katonák zen­düléséről szóló hírek a feptellasioik, csak fi­lyaosszig, tiltatoaik a háboru ellem. Az egesz OrSzágbani véres zavarok vár­­kától­. Maura és Marina tá­bornokok sezt hitték, hogy a riff-batorek nem fognak ellem­ál­lást kifejteni és hogy a BuanyaLofe­a tartományt puskatlövés nélkül szállhatják majd meg. Az egész spanyol haosch­egiet ihadilárana álilátják át? legtrevaelebb százezer katona lesz fegyverben. Arragioni Sblaiv­­ Katalocni­á­­ban és Valenc­iábam egyire nagyobb m­iértédtot ölt a« rogatá is. Jianna tá­bor­­zsofe megsebesült. Bilbaóiban, meger­ősi­­tetták a helyőrséget háb­ostn vitorlád & btR^fosar eznedSdal. 4m fölkelő elesett, London, julius 31 A „Daily Mail^-nek jelentek Mad­ridból . A hatóságok beszálltjak ez ösz­­wes tiépidabbofoa't én a republifcáinus BgyaaSlatofeet. Azok a haftóto Batafc» a »fAyefast a köafcál OTaSalgialk Setgjutöbbi gyelfiszökőn hc«tafc, nem el­égitettafe ki a m­éreSkriltebb elei­wfcöt. Nem lehe­­tetton, hogy hétfőn kümrttetife­m álta­­l&ws SBtrájkot. Két estedet, amelyet Xx&l­&m akarnak elküldemi, etomitar­tottak. Az újságírókat a iV­ouz.igolrabb büntetess::­ fearypgjelzik, ha a spanyol­országi vagy a hwncBfcéri helyzet­rol tereket küldenek a vidéki -vagy skiiL- foMi nyifelknajki Barczelonában 1,00 fölkelő esett el. Egy gyalogsevired­­és agy kraekói szakasz torésétig Madrid­ból elment Katalóniáb­a és Velencziá­­ba. A midagai kikötőbe ffilBeómat ér­temet Afrikából a sebesült­ katonák. Arról panaszkodnak, hogy Mdál­han Szi­acs elég hadtezsér és hogy nagy a rendetlenség. A király lemondott ma­lagai és melillai ufeaaasáról A barcaelonai rémmapók. London, julius 3. Biarczelonából jelenti ki: Vald­fk­rjiap minden csöndes volt és s­eammi feltűnő dolog sem történt, legföljebb az, hogy a forradalmárok főgyüldreeö 'helye asu.-' felva volt és hogy ott folytonosan jöttak-mente­k az embereik. Hétfőn szá­mos gyárban és műh­elyb­en megszün­­tették a mimikát. A boltokat kinyitot­­ták, ugyan, de dióikon belárták. A rendőröket már korán reggel revolve­ren kívül Mauser-puskával láttá­k el. A közúti kocsik randépen köerekedtek. A közúti kocsik eljutottak eg­észee a plaza Gurcá­ig, de m­ormiam nem tudtak tovább menni. A fölkelők fölé*Haitot­­ták a kocsikat, sőt kettőt meg, is gyúj­tottak. Egyszerre kürtszó hailíl átszőtt és a rendőrök, akik eddig tizenkét lé­pés távolságban kettesével haladtak, most szorosabban csatth­alkozatak és futó­lépésben nyomultak előre, c­élzásr­a tartva puskájukat. A nép széjjelro­­hant. Ekkor történtek a­z előülső lövések. 11 közben az anasrkiskák ujaibb torla­szokat hevenyéseztek. Eddig idéig senki sem tudta,­­hogy mi történin­k. A pol­gári korm­ányzó az utczára ment és utasításokat adott a rendőröknek. A felkelők rálőttek és a kormányzó siet­ve menekült Szaragosszába. A kato­nai kormányzó délután négy órakor ki­hirdette az ostromolta partot. A­ fölke­lők­ tov­áibb építették tartteenain­kat,­­hoigy a piwinkianiegyedlett a­­betotál Borstól elzár­ják. Hétfő óta nem jelentek meg új­ságok. A hdyinet ked­den sem változott mag. A rendőrök és a polgári őrök folytonosan tévedte­­, die a forradalmá­rok aeman-irr­eesn vállalktoztaik. Ossa'i negyed négykor jelent m­etg az első ez­­red katonaság, amel­yeseketcfelálkoz is nyomult előre és egészen az ektob­la­­ezült. vátronrészig jutott. Szerdáig az­után nem történt lövés. A focsadam­ci­roknak legföljebb a remdőrökkel gyűlt meg a bajuk. Templomuk és kolosto­­raik égnek, hír ezek­i­rt százhuezi szerze­­tes és apácza megthalit éa Irtinum«?. tbn­ál többen megsebesül­tek. E­nberfejek kapukon, Á'.v . London, julius 31 V . A ^-Dai« Telegraph“"-®»!-! B®reze­következő esetet jelentik­: Az antgonáp tudósitój­a, a Zoit-pötőbann lévő és Marseillebe imdulni készülő csenk­­k­émet Lloyd-hajóra ment, hogy Ixmn­­dionba utazz­ak­. Egy tsaaarre aa­utez-in körülbelül tízezer főnyi csapattal ta­lálkozott, amiellyinetki vezetői hosszú póznákon véres fejeket, elégett kezeket és lábakat és más emberi testrészeket, hordoztak. A nép a M­an'i Mit3ai Be-t éne­­kedte és ed­ul a rendűről­, sem a város­ t­örök, de még a kaitoniáik sem merték útjukat állni. így vonultak el a fű­­korm­án­yz­ó palotája előtt is, anélkül, hogy a főkorroámyzó tüso­­ásze peran­­csot m­egt volna adni. Boldog a nyúl Tilos most még nitulra lőni. Boldog hát a nyúl . . . , őse hol meg — igy gondolja, Sose alkonyul. Kicsike nyúl — kár örülni. Lesben a vadász. Vége lesz a kíméletnek S menten lepuskáz. FRISS ÚJSÁG? 1909. augusztus V. Iuef gyilkolt csendőrök. Páris, julius 31. A „Matin“-nek Biarczelowábóll el­­lmenekült tüdőeltója jeleníti: Kedden láttam,­­amint a csendőrök a St-Mar­tin kis­v állonban a torlasaciklat m­egtá­­mad­tá­k. A fölkelők­ vaisidirótiat feezi tet­tek ki, a lovak elasikak és a forradal­matok majd­nem az összes csendőröket tőrrel agyomzárták. A hirrad­ni luáTo-á kifütyülik la skigunyolják a ren­dőröket és a polgári őrökét­, ellenijein, a kato­­n­áikait borral és az iratk­al kinyitják. A­ katonák vonakodnak a felkelőkre lőni s ezért ?i.z asszonyok és a gyermekek konidetobogrca tála?al ü­dvilik őket min­denütt. Kirabolt templom. Figuaresz,­­julius 31. Hatszisz ide bébivort.t tarta Moco kö­zül csupán kettő jelen­ti ki és Krt.t. Gálból­lerszben a­ lázadók kirabolták a­ tem­plomot és a fától való szobrokat, vala­­mint padokat és szószékeket a vásár­­i téren elégettek. A mell­illái harcos téma: Metilla, juhars 31. Ez Ktrhlafsaász főnyi gatelogpáka és négy* szácroyolczvnn főnyi tábori tüzérség ma itt partraszállt. További erősetöee­ret is várnak. Kétszez Bebeen’ltét elszállí­tottak Malagáiba. Madrid, julius 31. Az „Impereial“ aiz a Hmoem­asi esc­­laányokrol n. korietke­to, e hónai­ 37-iki táainatot s­özli. Mintegy öt-hatezer ok­tóbere az e vi­déken lakó törzseknek ide viszatért, hogy a halottakat, amelyeket Malil­la előtt elveszítettek, eltemessék. E czél­­ból a Sók-ó® gyü­ltekitek. Az albuch­­­masi katonai h­atón­ágyo-ik fölh­aszin­álták az alkalmat, hogy az ellen­séget meg­­büntessék, amennyiben aza erőd ütegeit az entenaérges csa­pat­ra irányitottrták. Már az el­ső bomihámalk leárhatatlan hatása volt. A mórok m­inden irány­ban szétfutottak. Megfe­­séreltsé­k ugyan fusiontűzzel válaszolni, die errodrmmy­­telenül, miután a távolság igen n­agy volt. A bombázás tovább tart. Híutoz a forradalmárokkal. London, julius 31 Barc­elonában pénteken késő éjjelig t ártott az utolzai haireg. Kilenczezer, fölfelamerkedett­­sztrájkoló bekeriltetta a várost. Madrid, julius 31. Itiesti nemz­etközi diplomik­zsiai kö­rökben úgy ít­élik meg a helyzetet, hogy az uralkodócsal­árd nincs veszed©, lemben és az ehiene eació tini díóesete csak Coltron­iára smri­tkoznak. Pátras, jufitis 31, San-Sebastirrnból jelemítik, hogy Bir- Ijaoban tegnap véres caszeri­tközés volt a polgárőrség és a síríai biskolók között. ,­A csapatok, több sorházat adtak, mire a sztrájkolok Tnegdbitamodítaik. Sok mer­nebuló a folyóba­­­grott, hogy­­mzna menekül­jön a golyózápor elől. Párt­, július 31, Sad­-S­ebastianból Jelen­ti egy íbai távirat, hogy a katonaság leverte a forradalmat. A töbik­­ még olyan pusztí­tást vitt véghez, hogy a fouraidalink­­rok kénytelen­ek voltak­ megintett nyar­­adni. A h­ófiak és sebesültek száma igen nagy. Bug a cséplőgép. Mér ahogy ebben a szomorú eszten­dőben beszélni lehet róla és árról vatt mit­ csépelni: ott bug a cséplőgép. Si­lány a búza száma, silány a szálra ára, gazdra és mindannyiunk azomoriságára. Azonban nem ezt a siralmas képet aka­rjuk tová­bb festeni, más az, ami a­ mostani időb­en a következő aktuális megjegyzésekre késztet. Mióta hazánkban a mezi­ga­zdasági munkásra valamennyire kötetl­ezőleg, életbe van­ léptetve a te­­setibi­ztosí­tól­ intézménye, azóta megdöbbenve látjuk hogy a mezőgazdasági foglalkozás sorai is hány embert ér baleset, sőt halálon szerencsétlenség. Nincs ember, aki man tudná, hogy például a mostani időben csépléskor hány halálos kimenetelű sze­rencsétlenség t­örtént, jóformán­ az eteti és a gyípszijak közt ólálkodik a halá és a mi munkásaink még nincsennek annyira belenevelve az elővigyázatos­­csépülési dolgokba, hogy elkerülhetnék a írójuk néző­­teszzfertelmeket. Ebb­en a helyzetben a tulajdonos vagy a" cséplő­­gépvállalkozóknak igen meg kell gon­­dolniuk azt, hogy a Kúria elvi döntést hozott­ és megá­llapította a hátramarad­t családi kártéríítési igényét, akinek feje a cséplési munkában elpusztult. Nagyon helyes, nagyon üdvös és nagyon előre­látó dolog lesz m­eggondolni, hogy a gazda, vagy vállalkozó elviselhet-e olyan, rettenetes obligád, amely vállaira sú­­lyosodik? Nem kell-e mix - munka el?

Next