Friss Ujság, 1909. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1909-09-03 / 208. szám

1909. szeptember 3. FRISS a­J­SAG Kopenhága, szeptember 2. A Nansen-expediczió egy vezető tag­ja, Hansen kapitány szerint Cook dr. bámulatosan gyorsan haladt előre, ha Amalakból az északi sarkig február 9-től április 21-ig jutott el. A Nansen­­expediezió ugyanis azt tapasztalta, hogy az örök jéghegyeken előrejutni, nagyon nehéz és szinte hihetetlen, hogy Cook dr. Grönlandtól északra szilárd földet talált. Mikor a Nansen-expediczió arra járt, csak jégmezőt látott­ és mély vízre bukkant. A csepeli vértanuk­ temetése — Saját tudósítónktól. — Ma temették el a tőke kapzsiságának áldozatául esett töltény-gyári szerencsét­leneket. Keserűség és elekeseredés­­ki­­sérte el őket utolsó útjukra és a kese­rűség és elkeseredés közepette ott vi­ríto­tt­ak a koporsókon Weiss Manfréd ur koszorúi, amelyeket a koporsókra tett. Weisz Manfréd ur megint jó üzle­tet csinált. A koszorúk belekerülhettek vagy ötven koronájába, az érett, férfi­korban levő munkások alkalmazása, a szükséges óvóint­ézkedések megtétele és a veszedelmeket megelőző berendezés jóval többe került volna. Az igaz, hogy erre a jo­gsejtre ráment tizenegy em­berélet, de mi az, ahhoz képest, hogy az üzlet mérlege egy-két százalékkal na­gyobb nyereséggel zárul majd az idén. Egy-két százalék .Ylvsila Manfréd urék-­­nak nem tizenegy, de ötven emberéletet is megér. A t­eniszésről szóló részletes tudósítá­sunk a következő: Délután fél két órakor a csepeli tem­plom teret­ óriási tömeg lepte el. A töl­tény- és fegyvergyár üzeme szünetelt és mindkét gyár munkásai és hivatalno­kai teljes számban jelentek meg. A­­ teret a gyári tűzoltóság kerítette el. Az­­ áldozatok ravatala a templomban volt­­ elhelyezve. A templom bejárata fekete­­ posztóval bevonva. A szertartás fél két , óraikor kezdődött. A koporsókat kihoz­­­­ták a térre s a tölténygyári dalárda el­­­ énekelte a „Miért oly borús“ czimü , gyászdalt. Utána az egyházi szertartás­­ következett­, melyet ismét a dalárda ■ éneke fejezett be.­­ A szertartás egynegyed három órakor véget ért. A koporsókat egyénikint gyász­kocsira tették s mindenik után hozzá­tartozóik haladtak. A temetőbe vezető úton a gyári munkások álltak sorfa­lat szakmánként, zászlóik és jelzőtáb­láik alatt sorakozva. A menetet a gyári tűzoltó zenekar vezette be, gyászinduló­kat játszva. Utána a központi szocziál­­demokrata pártvezetőség és a szakszer­vezetek kiküldöttei, a szervezett mun­kások nagy tömege, majd a halottas­kocsik, a papság, a gyári tisztviselők és a menet végén több mint tízezer fő­nyi tömeg haladt. A menet délután három órakor ért a temetőbe, amelynek előrészében ástak közös díszsírt az áldozatoknak. Az er­­zsébetfalvai dalkar éneke után meg­tartották az egyházi szertartást, majd a gyári tisztviselők nevében Szabó Ist­ván tölténygyári hivatalnok tartott be­szédet. Utána a szocziáldemokrata párthveze­­■ tőség nevében Bokányi Dezső beszélt és beszéde, közben szem nem maradt szá­razon. Azt mondotta, hogy millió vér­tanuknak kell maradni a munka csata­terén, hogy az életbenmaradók felves­sék a lázadó kérdést: kell-e, szükséges-e, hogy a kultúra útját véres tetemek lepjék el. Aki fölveti ezt a kérdést, csak úgy oldhatja azt meg, hogy maga is odaáll az emberiség felszabadításáért küzdők hatalmas táborába, maga is küzd azért, hogy az áldozatok száma minél kevesebb, az életben maradók sorsa minnél tűrhet­ebb legyen. A rendkívül nagy hatást tett beszéd után Barcs Ede beszélt, ugyancsak a szocziáldemokrata pártvezetőség neve­­s­ben német nyelven. Bokányi aztán el-­­ helyezte a szocziáldemokrata párt vö­­­­rös szalagos koszorúját, a ravatalokra. I Miakics István, az áldozatok szak- t társai, a vas- és fémmunkások szerve-­­ zete nevében búcsúzott el az elhunyt­­ szaktárcáktól, akik a mindennapi fa- 1 lat kenyérért mentek be dolgozni a gyárba és kenyér helyett a halál várt rájuk. Felszólította a munkásokat, hogy plántáljanak gyermekei szivébe szeretet és gyűlöletet. Szeretet testvé­reik és gyűlöletet a tőke iránt. Vojticzky Gyula az ifjú munkások nevében búcsúzott el az ifjú testvérek­től, akik már gyermekkorukban a munka áldozatai lettek, olyan korban, amikor a gazdagok gyermekei nem is­merik még az élet gondjait sem, csak a játékot és szórakozást. A koporsók elföldelése után az egész tömeg a tűzoltó zenekarral az élén át­ment Erzsébetfalvára, ahol a Nagy- Korona utczában nyílt utcza során volt fölravatalozva három koporsó. A dalárdák éneke után a menet elindult a temetőbe, ahova öt órakor érkezett meg. Itt­ a síroknál Garbai Sándor ma­gyarul és Kondor Bernát németül bú­csúztatták el a szocziáldemokrata párt és társaik nevében a halottakat. Hat óra tájban é­rt véget­ a szertartás. A sírokra több, mint ötven koszorút tet­tek le, nagyobbrészt a munkásszerve­zetek. A rendet, amelyet különben egy per­­czig sem zavartak meg, a gyárak mun­kásainak kétszáz bizalmi férfia tartotta fenn. SPORT — A mai versenyek eredménye a következő: I. Istállók díja. Gracicuse 1, Kunslinde 2, Motolla 3. Tot. 10:30, 20:32, 82. — N­- Handicap: Shelley 1, Old Coin 2, Pityi Palkó 3. Tot. 10:45, 20:46, 80. — III. Állvány-díj. La Catharina 1, Halupsa 2, Varázs 3. Tot. 10:77, 20:50, 101, 137. — IV. Kétévesek eladóversenye. Wadelspan­­ver 1, Ordonika 2, Star 3. Tot. 10:112, 20:84, 58, 136. — V. Kétévesek ver­senye. Kopie­­1, , Preciosa 3, Baby 3. Tot. 10:14, 20:24, 36. — VI. Nyeret­len eladó kétévesek handicapja. Je­­suite 1, Hauptpi, von Köpenick 2, Cap Horn 3. Tot. 10:69, 20:46, 52, 66. — VI. Eladóverseny. Gyöngyössi 1, Good Bye 2. Tot. 10:15. TÁVIRATOK. A nyugtalan Montenegro, Berlin, szeptember 2. (A Friss Újság távirata.) A Voesische Zeitungnak táviratozzák Saalonikiből, hogy a tö­rök határon Morinnál három zászló­alj montenegrói sereg van együtt és a montenegrói lakosság a határ men­tén ettől felbuzdulva üldözi az albá­nokat. A montenegróiak olyan vak­merőnk, hogy török őrházakat is meg­támadtak. Csevad pasa nagyobb had­­oszlopot indított útnak a montengrói határ felé. Szerbia készülődik. Belgrád, szeptember 2. (A Friss Uj­­ság távirata.) a Narodna Obrana, a szerb országos honvédelmi bizottság épp úgy, mint a délszláv kör is or­szágszerte megkezdte tevékenységét és egész Szerbiában fiókintézeteket léte­sített, amelyeknek kültagjai vannak minden szerblakta államban. Kruše­­váczban az országos honvédelmi bi­zottság fiókegyesületének megalaku­lásakor Naksics belgrádi egyet­em­i titkár az új nagyszerb programra ki­fejtése alkalmából heves támadásokkal illette Ausztria-Magyarországot. A Narodna Obranának eddig 22 vidéki fiókintézete alakult meg. A barczelonai zendülés vezére. Madrid, szeptember 2. (A Friss Uj­­ság távirata.) Francesco Ferrert, a barc­elonai lázadás vezérét ma kézre­­kerítették Alellában, ahol a bányák­ban rejtőzködött. A forradalmárok vezérét törvényszék elé fogják állí­tani. A jelentés nagy meglepetést keltett Barczelonában, mert azt hit­ték, hogy Ferrer külföldre menekült. HÍREK raSBEKALÓI.. — Arat a halál angyala. Bizony nagy aratása van a halálnak Amerikában, amelye itthon a képzelet Boldogság­nak tart. Nincs nap, hogy egy-egy szörnyű esetről ne olvasnánk, íme, a legújabb: Nagy szerencsétlenség tör­tént a helybeli 4-es számú­ bányában. A reggeli órákban 13 ember szállott le egyszerre a kosárban s amidőn a harmadik csoport éppen a mélység kö­zepére ért, valahogyan megakadt, a kosár kötele és a kosár ennek folytán felborult. A munkások, akik mintegy 30 ölnyire voltak a fenéktől, mind lezuhantak a mélységbe. Két magyar ember is volt közöttük és pedig Ka­paló György, akinek bokában törött el a lába, továbbá Bárány József, aki belső sérüléseket szenvedett. Mind­ketten családos emberek. A többiek­nek a lábuk szára törött el és Csak ket­­ten menekültek meg sértetlenül. Csak az a különös, hogy valahogy szeren­csétlenség van Amerikában, az mind magyarokat éri? Miért van ez. Az amerikai lapok bőven fejtegetik. Azért van, mert a magyar kivándorló nem tud angolul, nem ismeri a viszo­nyokat, rendesen elfogy minden kis pénze, mire Amerikában partra teszik s hogy éhen ne haljon, elmegy a leg­­gyilkosabb, legveszedelmesebb dologra is, ahova a viszonyokkal ismerős ame­rikai a világ minden kincséért se ál­lana munkába. A magyar pedig egy dollárért neki megy az életével ját­szani. Az igaz, hogy az új magyar kivándorlónak neon is akad másfajta dolga, mint életével való játszás. — Junga százados állapota. Székes­­fehérvárról jeleníti tudósítónk, hogy Junga Sebő honvédszázados állapota a legutóbbi napokban egyre rosszab­bodott. Napok óta nem aludt és min­den ételt visszautasított; gyakran vol­tak víziói és környezetének arról pa­naszkodott, hogy kigyók vannak a fe­jében, majd pedig a feleségének írt levelet, hogy vörös ördögök bántják és hogy fejüket már leütötte, de azért még mindig nem hagyják békében. További megfigyelés végett ma este Sopronba szállítják a katonai kór­házba. — A fiumei bankrablás. Fiuméból jelentik. A fiumei bankrablás ügyé­ben tudvalévően Derencia Xavér rend­őrkapitány vezette a nyomozást Fiú­ban. A rendőrfőkapitányhoz ,aki most a bankrablás harmadik tettesének, Spektornak kézrekerítésén fáradozik, nap-nap után érkeznek névtelen fe­nyegető levelek. Ma ismét kapott egy ilyen levelet Olaszországból, Beriná­­ból, amelynek tartalma a következő: — Tudom, hogy ön örömmámorban úszik, hogy sikerült Orloffot elcsíp­nie, bár ez korántsem az ön érdeme. Azt ajánlom, ne örvendje ennnek cseppet, sem ,mert azon a napon, ami­dőn ezért valmai kitüntetés vagy el­ismerés éri, utolsó napjára virrad. Azt a rendőrt, aki­­ Kisinovszkit el­fogta, valóban dicséret illeti, de Gale­génynek nem sokat ér a sok dicséret és elismer­és, mert ő éppúgy bűn­hődni fog ezért, mint ön. Ezek után, ha van kedve, üldözze továbbra is Spektort, esetleg engem is. Hiszen ez, nem kerül nagy fáradtságába és talán ebben is szerencse fogja kisérni, mint Carlot elf­ogatásánál. Csak rajta ! A levél aláírása ez volt: Egy igen dühös munkás. A levél elején pedig a rendőrkapitány neve állott le két oldalt egy revolvert és egy tőrt raj­zoltak a név mellé. — Nagy vihar a Bácskában. Szabad­­káról táviratozzák. Tegnap egész Bácskában óriási vihar dühöngött. Jégeső is volt, mely a kukoricza- és szalmatermést leverte, a kazlakat szét­­hordta. Pacséron diónagyságu jégeső esett, mely tömérdek fecskét agyon­vert és több lovat megvaditott. A megbokrosodott lovak Gábor József gazdaembert bajáira gázolták. A jég­eső a veteményekben és gyümölcsök­ben nagy kárt okozott. Kossuthfalván, felhőszakadás volt és a házakat A via elöntötte. Szabadkán a villamos alag­­utját a viz oly magasan lepte el, hogy egy óra hosszat a közlekedés szünetelt. — Gyorsírás. Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület tanfolyamaira augusztus 8-án kezdődik a beírás a parlamenti gyorsírók vezette Gabeis­­berger Szakiskolában (csakis VL, Liszt Ferencz-tér 10.) . Vasúti merénylet. Münchenből je­lentik: Tegnap a limbach-müncheni vonalon vakmerő merényletet követ­tek el egy Bécsből jövő vonaton. Egy harmadosztályú szakaszban Köhler nevű müncheni szabómester, aki Bécsben rokonait látogatta, két fia­talemberrel beszélgetett. Kevéssel a mühldorfi állomás előtt a két fiatal­ember rávetette magát Köhlerre és revolvert szegezett a mellének azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem adja oda pénzét és ékszerét, lelövik. A megré­mült szabómester teljesítette a rablók kívánságát, akik azután leugrottak a robogó vonatról és eltűntek.­­ A bécsi postarabló, Bécsből távi iratozzák. A rendőrség a newyorki osztrák és magyar konzulátushoz for­dult a minorita­ téri postarablás gya­núja alatt letartóztatott Freemannt ügyében. A főknzulátus igazolta a le­tartóztatást azzal, hogy bizonyítékok híján a fogvatartás fentarthatása va­lószínűtlen és egyúttal kérte az ello­pott bankjegyek számainak kimutatá­sát. A rendőrfőnökség azt válaszolta, hogy a számokat nem ismeri és kérte a gyanús körülményeknek, a Freeman tulajdonában levő pénzösszeg nagy­ságának és származásának és Freeman alibijének kimutatását. Oszt­álysorsjáték: Az osztálysorsj­á­ték mai húzásán harminczezer koro­nát nyert 04028; húszezer koronát­ nyert: 79938; tízezer koronát nyert: 36229 40641 91708; ötezer koronát nyert: 32354 59254; kétezer koronát nyert: 15510 37668 55794 75398 80996; ezer koronát nyert: 2708 21361­ 51254 83747 109323; ötszáz koronát nyert: 3214 3244 4385 4045 16090 20724 24787 26910 27306 29046 29294 29949 32808 33638 33905 34402 34480 36886 38446 40736 41558 42034 43927 44003 48298 40257 54376 56121 58312 60905 63734 64225 64323 65042 67234 68208 75764 77565 77836 78416 79806 43194 84995 87314 87926 88674 90419 92111 94448 94499 96404 97372 98933 99143 100938 101032 1­ 02916 104497 105637. Azonkívül ki­húztak 1920 sorsjegyet kétszáz koro­nás nyereménynyel. A következő hú­zás halnap lesz. A mai húzás 30.000 koronás főnye­reményét a 64028 számú 8/8 sorsjegy­gyel szerencsés bankházunk ügyfelei nyerték. Hecht bankház Budapest, Kiss szerencséje Nagyi Az osztály­­sorsjáték mai húzásán a 10.000 koro­nás főnyereményt Kiss Károly és Társa bankrészvénytársaság (Kossuth Lajos­ utcza 13.) szerencsés vevői nyerték a 40641. számú 8/8 f osztály­­sorsjegygyel. ' _ Elitélt földbirtokos. Kecskemét, szeptember 2. (A Friss Újság távirata.) A kecskeméti királyi törvényszék ma tárgyalta Löwing­er Sámuel pénzügynök bűnügyét.. A vád­irat szerint Löwinger biztatására Be­­recz Károly mindenes fegyujtotta Lö­winger szanki birtokán levő biztosított birkánk­­át, melyben 418 birka volt. Be­­recz bevallotta, hogy őt­ először Löwin­ger ispánja Molnár Sámuel biztatta a gyújtogatásra. A bíróság Löwinger Sá­muelt biztosítási csalás büntette miatt három és félévi fegyházra­ ítélte, mely­ből három hó­napot lel­töltöttnek vett. Molnár Samuet mint bűntársat más­fél évi börtönt­-­, Berecz Károlyt kilenc­ hónapi börtönre ítélték. Molnár és Be­recz büntetéséből a bíróság a vizsgálati fogsággal öt hónapot kitöltöttnek vett. Az ügyész súlyosbításért, a védők pedig enyhítésért felebbeztek. Az ügyész in­dítványára, Löwingert, aki előbb bizto­síték mellett szabadlábon volt, tekin­tettel a kiszabott bünt­etés nagyságára letartóztatták.__________________ _

Next