Friss Ujság, 1909. november (14. évfolyam, 259-283. szám)
1909-11-02 / 259. szám
XIV. évfolyam, 259. szám, Budapest, 1909. november 2. Kedd Ára 2 fillér, vasárnap 6s ünnepnap 4 Allét POLITIKAI NAPILAP. ^ m wg Kg Mg Ml Mk korán reggel, fontot alkalommal napon előfizetési ara i^ mni I ÉnÉ ini IS 1 (ni H k,nt több,i8r ünnepnap után '*• — m úl UJTAL Vidéken, postai szétküldéssel g g g g M WgT WtB W W »“fi W& Nfeee** 84. vi.. Andrást .3 ~"J-------------------------- ------------------------------------------------------------------— m Megjelenik hátfS kivételivel mindennap Küzdelem országszerte a nemzeti bankért. A szabadkai gyilkos banda a törvényszék előtt. A válság. A vasárnapi napon hatalmas szózat hangzott el Debrecenben, ahol tizenegy vármegye csatlakozott az önálló magyar nemzeti banknak 1911. január elsejére való felállításához. Szerdán minisztertanács lesz, utána csütörtökön pedig a függetlenségi párt intéző bizottsága ül össze. A politikai helyzetben egyébként nem állott be változás. A kormány a pártok együttműködésével akar most megpróbálkozni, a függetlenségi párt azonban ellene van ennek a vállalkozásnak, amely az önálló bankot akarná elsikkasztani. A kormány szerdára minisztertanácsot hirdet, amelyen a politikai helyzetről fognak foglalkozni A vasárnapi és hétfői politikai eseményekről a következő tudósításunk szól: A debreczeni függetlenségi nagygyűlés. Debzeczen, október 1. A vasárnapi debreczeni nagygyűlés pompásam sikerült. Népes küldöttségekkel képviseltette magát Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Ugocsa, Ung, Beregi, Borsod és Jásznagykunszolnok vármegyék függetlenségi polgársága. Az országgyűlési függetlenségi és negyvennyolcezás párt nagyszámú küldöttségét gróf Batthyány Tivadar vezette. A vendégeket a pályaudvaron ünnepélyes fogadtatásban részesítették. Délben díszlakoma volt a Bika-szállóban, amelyen Veszprémig István, a hajdúvármegyei függetlenségi párt elnöke üdvözölte a vendégeket. Tüdős István orsz. képviselő Debreczeni város közönsége nevében mondott üdvözletet. Batthyány Tivadar gróf röviden megköszönte az üdvözlést. A lakomáról a népgyűlés színhelyére, a városháza udvarára mentek. A küldöttségek külön csoportosultak zászlók alatt a szónoki emelvény körül. Somogyi Pál, a debreczeni függetlenségi párt alelnökére vezette a gyűlést. Bejelentette, hogy a népgyűlésen részt vesznek Batthyány Tivadar gróf vezetésével Bakonyi Samu, Balogh Mihály, Barcsay Andor, Beck Lajos, Benedek János, Beniczky Árpád, Csanak János, Eitner Zsigmond, Földes Béla, Fried Lajos, Gotthard Sándor, Halász Lajos, Horthy Béla, Hrabovszky Guidó, Jueth János, Kállay Leopold, Kállay Tamás, Kelemen Samu, Korda Andor, Kubik Gyula, Leszkay Gyula, Lovászy Márton, Luby Béla, Luby Géza, ifj. Madarász József, Máthé László, Novák Dániel, Nadányi Károly, Papp Elek, Putnosky Mór, Rákosi Viktor, Ráth Endre, Szentkirályi Zoltán, Szalnyog Mihály, Szatmári Mór, Tüdős János és Uray Miklós orsz. képviselők, továbbá Batthyány Pál gróf, Falussy Árpád és Vay Gábor gróf főispánok. Jelentette, hogy a népgyűlés tárgya állásfoglalás az önálló bajunk mellett. Batthyány Tivadar gróf voltaz első szónok. Kifejtette a szabad rendelkezési jogot a bankra vonatkozólag. A függetlenségi párt annak az ígéretnek ellenében szavazta meg a kiegyezést a felemelt kvótával, hogy azzal az önálló bankot biztosítják) 1911-tg. Mágra azt mondják, hogy izgatni járunk a vidékre, lehetetlen sérfat követelünk, amikor az önálló bankot szorgalmazzuk. A paktumban benne van az a kötelezettség is, hogy a függetlenségi párt régi programmpontja, az általános választói jog megalkottassék. Nem fogjuk megengedni hölgy ma, mikor Ausztriában másképp gondolkoznak bizonyos körökben az általános választói jogról, ezt most eltakkaszszák. Még mindig lehetségesnek tartja, hogy agazdasági önállóság kérdését a szélesebb körű választók ítélete elérr,igyelik, bár naigyort kifogytunk az időből.. A beszédet sűrűn szakította meg a tetszés és éljenriadat. Azután Földes Béla üdv. tanácsos beszélt. Tulajdonképpeni furcsa, hogy bizonygatni kell, hogy egy önálló bank az ország érdekében áll. A jegybank oly nélkülözhetetlen kelléke a gazdasági fejlődésnek, amelyről semmiféle nemzet sem mondhat le. Váy Gábor gróf főispán volt a következő szónok. Kifejtette, hogy ellenségeinket a mi sorainkban kell keresni, azok között, akik a bécsi felfogásokat, bécsi nézeteket a magyar közéletbe plántálják át. Ezek elllen a magyar emberek ellen fel kell emelnie mindenkinek tiltakozó szavát. Végül határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé Szabolcs vármegye függetlenségi közönségének megbízásából, amely szerint intézzen a népgyűlés feliratot a törvényhozáshoz az önálló bank 1911 január elsejére leendő felállítása tárgyában. A főispánt valóságos tapsorkánnal ünnepelték. Bor János felolvasta Juszef Gyula házelnöknek és Holló Lajosnak a függetlenségi párt alcímükének sürgönyét, amelyben kimentik magukat távollétükért. Nagy Sándor párttitkár ezután beszéd kíséretében beterjesztette a határozati javaslatot, amely szerint a népgyűlés az országgyűlés képviselőházához feliratot intéz, amelyben az önálló jegybank 1911 január 1-re leendő felállítása czéljából szükséges törvényhozási intézkedések haladéktalan megtételét kérik. Többek között Lovászy Márton, Papp Elek, Bakonyi Samu és mások felszólalása után Veszprémy István néhány szóbankihirdette, hogy a népgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, úgyszintén Vay Gábor gróf főispánnak pótindítványát és a népgyűlést beizárta. Az élesdi beszámoló. Az élesdi választókerület népe nagy lelkesedéssel tüntetett tegnap Farkasházy Zsigmond mellett. Farkasházy ugyanis tegnap kerületének központjában, Élesden beszámolót tartott, amelyet a hetvenkilencz községre terjedő kerület egész népe nagy érdeklődéssel várt. Az érkező képviselő és kísérői elé az állomásra egész zászlóerdő alatt vonultak ki a környékbeli községek és nagy ünnepléssel fogadták Farrkasházyt. Bereczky Sándor üdvözlő beszédére Csépány Géza képviselő válaszolt. A népgyűlést Dávid Gyula pártelnöknyitotta meg. A dalárda Herczeg Kálmán vezetésével a Himnuszt énekelte. Nagy érdeklődés mellett mondtatta el Farkasházy Zsigmond a beszámolóját, amelyben mindenekelőtt megköszönte választóinak lelkes fogadtatását. Szemléltetően sorolta fel a koalicziós kormányzat negyedféléven keresztül elkövetett bűneit. Ismertette a bal párt küzdteleneit és kimutatta, hogy a balpárt voltaz első, amely hátat fordított akoatlícziónak s otthagyta a kormányzó pártot és elsőnek indított harczot az önálló bank mellett. Az új adótörvényt bírálta ezután, majd a kormány bűneit ostorozta és a költségvetés hibáit fejtegette. Ezzel áttért a válságra: — A nagy kooakczió, — úgymond — miután minden ellenzéket felfalt, most önmagát is elemésztette és a legteljesebb válságba sodorta az országot. A válságban az ország legfontosabb érdekei forognak kocskán: az önálló bank ésaz általános választói jog. Az önálló bank ügye nem véletlenül merült fel, hanem az időszerűsége és a nemzet türelmetlensége hozta napirendre. Miután ennek a szükségességét kimutatta, elismeri, hogy újabban a függetlenségi párt egy részében is felébredt a lelkiismeret és nem engednek az önálló bank nélkül. Mi ezeknek a férfiaknak a küzdelmét helyeseljük és támogatjuk, ha addig, amíg csak szavakkal és neon tettekkel folyik a harcsuk, teljes bizalmunkat függőben tartjuk. Végül az általános, egyenlő, községenkénti választói jogról beszélt és feltétlen hívéül vallotta magát ennek. Farlasházy Zsigmond nagy éljenzéssel fogadott beszámolóját ifj. Klintók János beznyei lelkész tolmácsolta román nyelven. Csépány Géza, Molnár Jenő, Bozóky Árpád, K. Schriffert József és Nagy György nagy tetszés mellett mondottak lelkesítő beszédeket. Az ujverbászi kerület, Baloghy Ernő, az ujverbátezi kerület országgyűlési képviselője vasárnap beszámoló beszédet mondott Bácsfejketehelyen és Kishegyesen. Baloghy beszámoló beszédében azt hangsúlyozta, hogy a pártok együttműködését azonosnak tartja a koalíció folytatásával. A szavak változnának csak, a lényesg azonban megmaradna. A válság megoldását és az ország nyugodt kormányzásának biztosítását csak úgy tartja lehetőnek, ha a függetlenségi párt, mint többség, megkapja a kormányhatalmat, amelyhez joga van és ha a bankkérdésben teljesen tiszta helyzet lesz teremtve a bank felállításának időpontját illetőleg. A keresztényszoczialisták mozgalma. A keresztényszoczialista szervezetek kiküldöttei vasárnap délelőtt a Szent István Társulat dísztermében országos nagygyűlésregyűltek egybe. Az elnöki széket Giesswein Sándor képviselő, mint a szövetség elnöke foglalta el, aki nagy figyelem közben nyitotta meg a nagygyűlést. A nagygyűlés ezután egyhangúlag Giesswein Sándorképviselőt választotta elnökévé, társelnökké pedig Szápáry Pál grófot, akit küldöttség hívott meg a kongresszusra. Éljenzés közben lépett a terembe Szápáry Pál gróf, aki Giesswein elnök üdvözlő szavaira válaszolva megköszönte az őt ért kitüntetést és kijelentette, hogy teljes erejével fog törekedni a keresztényszocziáli elvek diadalra jutására. Ezzel a nagygyűlés véget ért. Délután öt órakor alakult, azután meg a Katolikus Kör dísztermében a keresztényszoczialista párt. A gyűlést Lakatos Géza dr. alelnök nyitotta meg és indítványozta, hogy a párt Szápáry Pál grófot válaszsza elnökévé. A gyűlés így határozott, majd pedig táviratában a királyt és a trónörököst üdvözölte. Szápáry Pál gróf, akitküldöttség hívott meg a gyűlésre, megjelent és nyomban kifejtette programmját. Azzal kezdte, hogy magyar és keresztény és türelmes minden más hitfelekezet iránt pártolja a felekezeti iskolák fentartását. A közjogi kérdéseket ez idő szerint feladataikból kikapcsolandónak tartja. A politikai egyenlősg híve, azért követeli : 1. Az általános, titkos, egyenlő, községenkénti választási jogot; 2. A szabad gyülekezési és gyülekezési jognak világos meghatározását törvény útján, a változó kormányoknak minden beavatkozása ’kizárásával 3. A teljes sajtószabadságot politikai téren, de egyszersmind behozatalát a helyreigazítási kényszernek és a magánbecsület, valamint a családi élet érintetlenségének hatályosabb megóvását, illetve a tettes erélyes kinyomozását és annak szigorúbb megbüntetését. Épp úgy óhajtja a szemérem elleni sajtóvétségek meggátlását. A gazdasági téren a kisbirtokosok védelmét akarja; óhajtja a bérleti rendszer kiterjesztését közös, vagy községenkénti bérletekre és követeli az eladásra kerülő földbirtokoknak parczellázását