Friss Ujság, 1910. szeptember (15. évfolyam, 208-233. szám)
1910-09-01 / 208. szám
XV. évfolyam, 208. szám,_______Budapest, 1910. szeptember 1. Csütörtök Ara 2 Mér, »as&nap is min«pnap 4 m. . 1JJWP!1. L..LIJH 1 11 ■ ^ gggBBBBSBHBBffWW , 'I U.JJ.1»1. ", ".■■■.■■! ■■■■ "■1 ■ 1 "■■■■. 11 ■■.!!■! 1'B.-l.'Sl. ■—■W.■ 1 l'B 1 11 11 +t’ma.V UMB , Jl„. , ...«! ■ ■/.?!?. .»■! 11.1 ■■■11 1 ■■ ■ SSSBSmmb Megjelenik hétfő kivételével minden nap POLITIKAI NAPILAP. ag*. frnm korán reggel, fontos alkalommal napom ffQjg Ijjjjl jjj^ kint többször, ünnepnap után is» Vidéken, postai szétküldéssel ill 111 Wj fflregin Mamii jpglS' frawf «ákóci-ut 34. vi„ André—rs» t*. agy hónapra 30 kr. (1.20 kor.) M B .V., Ksc.k.mítl.utasa a. és 14. B gyújtogató nagykételkedő az ügyészségen. Meggyilkoltak és eltüntettek egy bolgár kertészt. Montenegro királya. Üdvözlik I. Miklóst, Cettinje, augusztus 31. A táviratot, amelyben a czár közli Miklós királylyal, hogy kinevezte az orosz hadsereg tábornagyává, a mai fényes katonai szemle után Vukotichenikó dandárparancsnok olvasta fel a felségek, a diplomácziai kar, a miniszterek, méltóságok és összegyűlt tisztek jelenlétében. A táviratot lelkes zsidókiáltásokkal fogadták. Cettinje, augusztus 31. Ferencz József király Miklós királyt Montenegrónak királysággá történt emelése alkalmából táviratilag üdvözölte. A király üdvözlő távirata a következő : „Most értesülök, hogy Felséged Montenegrónak királysággá való emelését hirdette ki. Amidőn Felségedet ezen szerencsés alkalomból üdvözlöm, megragadom az alkalmat, hogy barátságos érzelmeimről ismét biztosítsam és Felséged, valamint a királyi ház boldogsága iránt táplált óhajaimnak is kifejezést adjak. Ferencz József.** Miklós király erre a következő távirati választ küldte: „Uralkodásom egész ideje alatt császári és királyi felséged jóságának és jóakaratának számtalan bizonyítékával halmozott el. Montenegrónak királysággá történt proklamálása alkalmával szolgáltatott újabb bizonysága azonban különösen kedves szivemnek, miért is fogadja felséged hálás köszönetemet úgy szerencsekivánataiért, valamint többi kegyes kívánságaiért, melyet országimnak bizonyiára szerencsét hoznak. Miklós:“ A szerb kormány is táviratban üdvözölte a királyt. I. Miklós király és unokája, Sándor szerb trónörökös a koronázásfiú-ü nepélyen. A gazdag ember. Csek ritkán történik, hogy nálunk egy gazdag embert lecsukjanak. Mert sok fonák berendezésünk közé tartozik az is, hogy a szegély, nyomorult tolvajokat is gombban üldözik, mint a gazdag-okat, holott emezeknél a nyomorúság, a nélkülözés szánalomra méltó szempontja nem enyhíti a mát. Épen ezért némi elégtételes átjuk, hogy Zucker úr, a gazdag fővárosi kereskedő hurokra került,rdem gazdagsága miatt érzett irigységünk idézi elő a kárörömeit. Sőt ha Zucker úr vagyonát a m nézől elvonatkoztára tekintjükk, szinte tisztelettel kellene vizetetnünk a gyorsan semmiből támadt gazdagsága iránt. Hiszen az volna a kívánatos, hogy minél többen tudjanak Magyarországon a munkájuk, a szorgalmuk által szegény sorból felemelkedni. Ámde Zucker úr gazdagságát az a bűn, amelyért most letartóztatták, meglehetősen gyanússá teszi. Egy ember, aki százezrek birtokában képes volt alkalmazottait rávenni, hogy a tűzvész okozta kárt csalárd után nyereséggé változtassák számára, mindenesetre olyan jellem, aki a gazdagság megszerzésénél nem igen válogathatott az eszközökben. Zuckernek, mikor a fővárosba jött, semmije sem volt. Nem kételkedünk benne, hogy szorgalmas ember lehetett, de hány szorgalmas ember van az országban, aki a legnagyobb megerőltetés árán se tud többet elérni, mint hogy szerény megélhetését biztosítsa Ám ha a szorgalomhoz megfelelő lelkiismeretlenség járul, akkor már máskép megy a dolog. Amint most a biztosító intézetet, ki tudja, előzetesen hány és hány ezer embert károsított meg Zucker, amíg a százezreit összeharácsolta? Aki gazdagon ilyesmit tesz, mit tehetett, amíg szegény volt — azért, hogy gazdaggá legyen? S az ő erőszakos vagyongyűjtésével Zucker úr nem csupán azokat károsította meg, akik vele szemben a rövidebbet húzták az életért való nehéz küzdelemben, de megkárosította a magyar kereskedelmet is. Gazdasági életünknek nincsnagyobb szerencsétlensége, mint hogy üzleti világunk bizonyos csoportjai teljesen megbízhatlanok. Őszintén meg kell állapítanunk, hogy kereskedelmünknek nagyon rosz a hite. Ezt a rész hírt pedig a Zuckereknek köszönhetjük, kik a tisztességes elemeket leszorítják a kereskedelem teréről. Mert lehet-e tisztességes eszközökkel a Zuckerek versenyét kiállani ? Kétszeresen örülünk tehát, hogy Zucker hurokra került, örülünk az igazság érdekében és örülünk a magyar kereskedelem érdekében, melynekbecsületét csak a legkönyörtelenebb szigorúság alkalmazásával lehet megvédeni és helyreállítani. Jön a fekete járvány. Berlinben és Bukarestben kolera van. Néhány gyanús eset történt a fővárosban, de eddig csak az egyikre vonatkozólag végezték el a bakteriológiai vizsgálatot, amelynek eredménye szerint nem koleráról van szó. A belügyminisztériumban nem tudnak kolerás betegről, bizonyítja a ma kiadott következő jelentés. A belügyminisztériumba a legutóbbi huszonegy órában sem érkezett semmiféle jelentés kolerában való megbetegedésről vagy koleragyanús esetekről. Megállapítható tehát, hogy a helyzet teljesen megnyugtató. E jelentés szerint talán a kelleténél nagyobb nyugodtsággal nézik a dolog fejlődését. Hogy semmi ok ne volna aggodalomra, alig hihető, mikor Berlinben szaporodik a gyanús esetek száma és Románia fővárosában, Bukarestben, mint alább olvasható, hivatalosan megállapították az ázsiai kolerát■ Gyanús pesti betegek. Az éjjel értesítették a Szent Gellértkórházi vezetőségét és a tiszti főorvost, hogy az Óvoda utcza 41. számú házában egy ember kolerában megbetegedett. Magyarevits Mláden dr. tiszti főorvos azonnal kiment. Az első emelet 17. számú lakásában, piszkos ágyban, nagy kínoktól gyötörve feküdt Vincze László pénzgyűjtő. A kis lakásban Vinczén és a feleségen kívül hat albérlő lakott. A tiszti főorvos rögtön intézkedett a Vincze Lászlót beszállították a Szent Gellért-kórházba. De beszállították a feleségét s az albérlőket is. Ezek Schulz József kovács, Hedrich János lakatos, Dobrecki István szerelő, özvegy Szalai Lászlóné, nyolcvanhárom éves asszony, Schlick András kőműves és Orcananszki János kőműves. Valamennyit fertőztetlenítették, de alaposan fertőztelenítették a lakást s az egész házat. Vincze László állapota rendkívül súlyos és aligha marad életben. Az albérlőket a megfigyelőbe vitték s öt napig nem eresztik ki a kórházból. Hogy Vinczének mi a baja, még nem állapították meg. A bakteriológiai vizsgálatot még az éjjel megtartották. Az első vizsgálat eredménye kedvező volt s nem találtak semmit, amiből kolerára következtethetnének. Mivel azonban Vincze állapota rendkívül súlyos, a vizsgálatot folytatják s a végleges eredményt csak egy-két nap múlva állapíthatják meg. Addig is, noha a vizsgálat eddigi eredménye szerint Vincze nem kolerás, minden óvóintézkedést a legszigorúbban végrehajtanak. Ma reggel nagy riadalom volt az Általános Munkásbetegsegítőpénztárnak a Dob utcza 74. számú házában lévő rendelőintézetében. Egy beteg hirtelen nagyon rosszul lett s a várakozó betegek megrémültek, hogy kolerás beteggel voltak együtt. Cskhamar ott termett a kerületi tiszti orvos s elrendelte, hogy a beteget vigyék be a Szent Gellért-kórházba és mindenkit, aki a rendelő intézetben volt s magát a rendelőintézetet fertőtlenítsék. Fertőtlenítették a betegnek a Csengeri utcza 3. számú házában lévő lakását s az összes illetékes kerületi elüljárókat értesítették, hogy kik voltak ma reggel a rendelőintézetben a azokat is, hozzátartozóikat is öt napig orvosi megfigyelés alatt tartják. Ma délelőtt a Külső Jászberényi-úton lévő bécsi téglagyárban, Ujbidó Miklós és Mintz Albin napszámosok hirtelen rosszul lettek, görcsök lepték meg és miután koleragyanúsnak találták őket, a Szent László-kórházbavitték. A rákosi rendező-pályaudvaron Aschenbrenner József napszámos koleragyanús tünetek között rosszul lett. A