Friss Ujság, 1911. december (16. évfolyam, 286-311. szám)
1911-12-01 / 286. szám
%VI. évfolyam, 286. szám, Budapest, 1911. deczember 1. Péntek Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fia POLITIKAI NAPILAP: ______ ____ W Megjelenik hétfő kivételével mindennap előfizetési ára: sw HMik m A ff ra ra jrat m jm*. ko?""t?“1’fontosa"ta'omm“1naj,°Helyben: házhoz hordva 60 fill. 11! Ilii H lói Hol il irtól in kint többször, ünnepnap után I». Vidéken, postai szétküldéssel pUa MJfi §§ Mk §§ lg fi flBjBI M SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: egy hónapra 1.20 korona. ragpal jag |||| |g| ray J|ffg| ||| V„ Honvéd-utcza 10. sz. Ig££ ‘e,®,0n I I ««r81* H || || B föl mm Jaj P 81 ||fj| Sül Hű FIÓKKIADÓHIVATALOK: Kiadóhlv. ,, _ _ 38—58. (aggj KS XgS Mg «af ^ IpfeSaC 1fiKSKfk Rékóczi-ut 34., VI., Andrássy-ut I», Nyomda „ — — 64—3». ___________IV., Kecskeméti-utcza 8. és 14. igazi nagyságos urat, az igazgató letes szülőknek jóra nevelt gyerurat, aki nyomorult hatvan remekeit,rintos fizetéssel rontja meg becsű• — Nagyságos urak. Nagyságos urat kerültek rendőrkézre. Igenis, nagyságos urak ugyanis amolyan kávéházi nagyságos urak, akik ezt a címe nem egészen díjmentesen, mer gazdag, koronás meg forintos boravalók ellenében kapták a pincérektől Aki a napi munka utáni zenésképen akár egyszer is megfordult mulatóhelyen, ha most fáradna a rendőrségre, egészen azányosan felismerné ezt a ké nagyságos urat. Ez a két nagyságos ur ugyanis, — hiszen tetszi emlékezni, — azok közül a hangos, elegáns, és ami a fő, szemtelen, igen szemtelen uracsok közül valók, akik minden békés ember, minden tisztességes nő számára tűrhetetlenné teszik azok a helyeket, ahol meg szoktak sérülni az emberek, hogy szórakozzanak és mulassanak. Látom őket, látom a dicső hőket. Meglehet, hogy csak hárm nappal ezelőtt valóban ér ámesak képzeletben láttam őket mikor éjszakai munka után bertem valamelyik kávéházba oromfekete szmoking volt rájuk és vakítóan fehér ing. Aztártak, pezsgőt ittak, karó vastag,gy szivart szívtak, a pincért gúnyt tegezték, a nőkre katintgattak, hangos megjegyzéset tettek rájuk, hogy hadd hallak meg ők maguk is a nagyságos laknak róluk, az arcukról, a dekákról, a lábukról stb.-ről vált reményüket. Hogy ezenközben férj is meghallhatja a megjegyzi, az nem tesz semmit. Állna r ídelkezésre, van náluk névre, rögvest meg is nevezik a segédeket . . . Mert hát ők nem amolyan, akármilyen fiuk . . . Micsoda furcsa kérdések vetődnek az ember elé ilyenkor! Hí , azt a Biró gyereket, aki bizonyára költekezett, szemtelenkedett , ha nem ott, hát másutt, tegnapelőtt, mert egészen bizonyos hogy tegnapelőtt is költekezett szemtelenkedett, valaki pofonvágta volna, amiből lovagias ügy keletkezett volna . . . Várjon akkor is megszökött-e volna, itt hagyva ellenfelet, segédeket, elintézetten ügyet, vagy gépkocsis utazása elhalasztotta volna, amíg elintéz az ügyét, mert hát, tetszik tudni ő nem akármilyen fiú? . Minderről pedig lehet ugyan tréfálni, azonban igen, véresen komoly dolog ez. Nem csak azért mert most letartóztatás, vizsgálat bírói eljárás, ítélet és két szülőnek nagy, keserves gyásza lesz a dologból. Hanem másért is. Hatvan forintot fizetett az a biztosító társaság azoknak a fiatal embereknek, akik harmincezer koronát tudtak egyszerre elemelni Hatvan forintért követelnek vállalati igazgató urak munkát becsületet. Ez a hatvan forint az igazgató urak embernyág fizetés-rendszere az igazi bűnszerző. Ezek a vállalatok nyomorúságos díjazásaikkal valósággal belekegetik a hozzájuk került fiatal embereket a romlásba. Az ily fizetések mellett felnőtt emberek a szüleikre utaltak, ami könnyelművé teszi, mert eltéríti őket a komolyságtól, attól a gondolattól, hogy becsületes munkával kell a kenyeret megkeresni. A két kávéházi nagyságos úr mellé oda kellene csukni az eredeti bűnöst, a nem kávéházi, de Olaszország kilép a hármasszövetségből Arab Kegyetlenkedések Tripoliszban. A bécsi Reichspost szenzációs római értesülést közöl, amely szerint Olaszország ki akar lépni a hármasszövetségből és a franciaangol-orosz szövetséghez akar csatlakozni. Az apró afrikai kalandnak ime ilyen jelentős és mélyenjáró következményei mutatkoznak az egésze■világpolitikára. Bécs, november 30. A Reichspost a következő római értesülést közli: Róma, november 30. „Az utóbbi napokban itt a hármas-szövetségi szerződések lejáratára vonatkozó tárgyalások folynak. Ezeknek a megbeszéléseknek, amelyeket Barrére Kamill francia nagykövet vezetett be, az a javaslat képezi az alapját, hogy Olaszország lépjen ki a hármas-szövetségből és csatlakozzék Franciaországhoz és szövetségeseihez. Az olasz kormány ezeket a megbeszéléseket rokonszenvesen fogadta és az eszmecsere alapján több fontos pontra nézve meg is egyeztek. Eközben Olaszország részéről azt az eszmét juttatták kifejezésre, hogy Olaszország a hatalmak át csoportosulása esetén is fenn akarja tartani Ausztri-Magyarországgal a balkáni kérdést, különösen pedig Albániát illetőleg az együttműködését. A tárgyalások folyamán a francia diplomácia a lehető legügyesebben használta ki tehát azt az elkedvetlenedést, amely jelenleg az olasz kormányban Németországival szemben van. Az olasz kormány tagjai ugyanis érzik, hogy a német birodalmi sajtó Olaszország nipoliszi akcióját sokkal élesebben bírálta, mint ahogy azt a hármas szövetségi viszony megengedné. Azt hiszi továbbá az olasz kormány, hogy a Dardanellák elleni tiltakozást a hármas szövetség két másik állama kezdte meg és Oroszország ismeretes lépését csak a berlini értesülések után tette meg. Ezek a közlések olyan forrásból erednek, hogy azokat az előrelátható cáfolatokkal szemben is fenn kell tartanom.“ Angol tiltakozás, Konstantinápoly, november 30. Az angol külügyminisztérium biztosította a portát, hogy nem fogja tűrni az olasz hajóhad támadását Szmirna s más európai török kikötők ellen. Hivatalos jelentés szerint azok a hadihajók, amelyeket az albán partvidéken láttak, nem olasz cirkálók voltak,, hanem az angol máltai flotta hajói. Tüntetések a háború mellett és ellen. Milánó, november 30. A Verme-színházban tegnap éjjel az előadás után zajos tüntetés volt a katonákért, akik legközelebb el fognak menni Tripoliszba. A katonáknak föl kellett menni a színpadra és az egész közönség háromszor elénekelte a néphimnuszt. Ellenben a községfavábosban nagyon zajos jelenetek voltak, amikor a polgármester a háborút magasztalta. A karzaton lévő szocialisták minduntalan félbeszakították a polgármester beszédét és néhány községtanácsos is nekiment egymásnak.