Friss Ujság, 1912. június (17. évfolyam, 130-155. szám)
1912-06-01 / 130. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRA: fjeSmm f?§ MfjpikrE fif» BI JP|| ApWM Hlsi kint többször, ünnep mip után II. XVII. évfolyam, 130. szám. Budapest, 1912. junius 1. Szombat Ára 2 EL, vasár- és tfcmepsigp 4 SIL POLITIKAI NAPILAP. _________________ _____ _ _____ W ____ m.nd.n„.p m mm WM BBB — mb Júlia. ■! korán reggel, fontos alkommal nepow* *&33ss* |iR|\\ fii IvAs Szert, telefon _ _ 137—Bt, Élj Hl |H — TW ■■ Wg Iff flB SSIf — TW m g| léi TBi FIÓKKIADÓ HIVATALOK: ” -----Isik» ul il Pl Si WbJB ®hJ|| ipyif Ijyff ll&fv? fpip| Mkóczi-ut 84.; VI., Andrássy-ut 1»^ Kjomda * ”, ZZ fii-3»| fi H — n —W WJB IV., Keckeméti-utczai 8. é, 14. -________________________________________________ '1^--rEa^M,TX«|-||-n«in....... -im ......... ■ i n --imrr n n----- ----irri-------n— 1..... I ■ -y «mm——— Tottenham Hotspur tegnapi utolsó mérkőzése tudvalévően kínos botrányba fult. Az angolok ugyanis, egy véleményük szerint igazságtalan, de teljesen jorgos tizenegyes miatt, amelyet Herzog Ede bíró velük szemben megítélt, egyszerűen ott hagyták a prílyát, ami általános felháborodást keltett. A dologról Herzog ezt mondta egy újságírónak: — A tizenegyest legjobb lelkiismeretem szerint ítéltem meg és annak rúgásához az angolok tiltakozása dacára is ragaszkodtam. Az egyik játékosnak egy megjegyzését magamra nézve sértőnek tartom, miután azonbn az angolok a mérkőzés után a kabinban fölkerestek s tőlem bocsánatot kértek, Roberts, az angolok igazgatója, a következőket mondja: Játékosaink iparkodtak jó eredményt elérni s ez iparkodásukat látták tönkretéve a tizenegyes megítélésével. Természetesen kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, mert hiszen nem egyszer volt már arra eset, hogy külföldi bírónál angol professzionistáknak ilyetén fellépése sikerrel járt. Herzog azonban, úgy látszik, nem ilyen fából van faragva és hiába protestáltak, nem engedett. Választójog és béke * Még amikor senkinek eszébe nem jutott, már akkor megírta a Friss Újság, hogy az ellenzéki pártoknak a választójog dolgában egymással való megállapodása lehet csak a békés kibontakozás kiindulópontja és amikor örömmel üdvözöltük azt, hogy az ellenzéki pártok végre rájöttek erre és megegyeztek, a Friss Újság volt az, amely rámutatott arra, hogy a megegyezés nem vonatkozhatik másra, mint a választójogra és hogy ezt semmi mással nem szabad komplikálni, mert minden egyéb csak a választójog nagy ügyét fogja hátráltatni. "Az ellenzéki pártok, amelyeket saját bevallásuk szerint hajdan, nem is oly régen még egész tenger választott el egymástól, a történelmi erők kényszerítő hatása alatt összekerültek, mégpedig épp abban a kérdésben kerültek össze, amelyben a legnagyobb ellentétek voltak közöttük: a választójog dolgában. Most azonban az egybekerülésben épp úgy nem tudnak mértéket tartani, mint hajdan az eltávolodásban. Immár nemcsak a választójog dolgában egyeztek meg, hanem katonai kérdésekben is: fel akarják nyitani a rezoluciós komédiát és fel akarják vetni a provizórium jelszavát. A népjog nagy ügyét összebonyolítják más kérdésekkel, amelyek kölöncként béklyózzák meg s nem engedik előrejutni. Az általános választójog dolgát, amely tisztán belügy, amelybe Ausztriának semmi beleszólása, összekeverik oly dolgokkal, amelyeknek elintézése Ausztriával külön, megál- lapodásclént igényel. Mire való ez? Hiszen így sem az általános választójog sem lesz meg, sem pedig azok a vívmányok sem, amelyekre az ellenzék nemzetieskedő része oly nagy súlyt helyez. A népjog nem lesz meg, mert lehetetlenné teszi a nemzeti vívmánypolitika, amely ellen Bécs legteljesebb erejével dolgozna és nem lesznek meg a vívmányok, amelyeket Magyarországnak népjogok hiányában nincs ereje érvényesíteni. Az ellenzék rezoluciós és provizóriumos politikája csak a népjogokat és a hirdetett vívmánykívánságokat teszi lehetetlenné, ellenben állandósítja a választójog nélkül maradt munkásság teljesen jogos háborgását és nyugtalankodását és a vívmányokért való harc új vereségeket, új megaláztatásokat rejteget számunkra. A Kossuth-párt vezérei Hazai Samu honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásaik során már előjelét láthatták a kormány és a munkapárt ebbeli felfogásának. Választójogról lehet is, meg kell is beszélni. A munkapárt igenis érvényesíteni akarja és érvényesíteni fogja azt a programját, hogy a népnek megadja a jogot, de ezt a kérdést — igen helyesen — semmi mással nem engedi összezavarni és összekeverni. A békés megállapodásnak egyedüli alapja csak a választójog lehet. Minden egyéb csak arra való, hogy se a béke, se a választójog ne legyen meg. Márpedig minda kettő életszükséglete az országnak. A mélységbe zuhant egy villamos kocsi. Mégy súlyos, fiz könnyű sérülés. Borzasztó hírek terjedtek el ma délelőtt a fővárosban. Arról volt szó, hogy egy villamos kocsi lefordult a töltésről s a szerencsétlenségnek több halottja s nagyon sok sebesültje van. A riasztó hir szerencsére túlzottnak bizonyult. Tény, hogy a kocsi lefordult,a halálos szerencsétlenségről azonban nem lehet beszélni. Az utasok közül megsérült tizennégy, közülök tíznek jelentéktelen a sérülése, négyé azonban már komoly. A töltésen. Ma hajnalban öt órakor a Városi Villamos Vasút Ferenc József-laktanya előtti végállomásáról a 365-ös számú kocsi indult el elsőnek. Már vagy huszonöt utas foglalt helyet a kocsi belsejében, amikor a kocsivezető, ezúttal Szekeres Pál, szokás szerint csöngetett és elindult az Eskü tér felé. A villamos zavartalanul szelte át a Hungária-utat, megállt a Magyar Testgyakorlók Köre pályája előtti állomásnál, aztán nekivágott a Salgótarjáni-utnak. Ez az út egy öt méter magas vasúti töltés, amelyen csak villamos kocsik közlekedhetnek, még gyalogjáró út sincs rajta■ A villamosok itt is, mint a város külső részein egyáltalában, gyors tempóban száguldanak. A 365-ös is nagy sebességgel indult el a football-pálya előtti állomásról, gyorsan repült át az államvasúti vágányok fölé emelt hídon, de amikor a 145. és 146. számú felső vezetéket tartó oszlopok közé került hajnali öt óra öt perckor, hirtelen felborult. Lezuhant a kocsi. A villamoskocsi az utasokkal együtt az öt méter, mélységű lejtőre zuhant. A kocsi baloldala, a lejtős földre került, a jobboldala pedig az ég felé nézett. Az utasok, akik nagyrészt a kocsiban ültek, valamint azok is, akik a perronokon álltak, valamennyien a kocsi baloldalára estek. A kocsi belsejében ülők egymásra estek, a jobboldalon ülők rázuhantak azokra, akik a baloldalon ültek. A lezuhanás pillanatában természetesen bezúzódtak a baloldal összes ablakai. Az utasok egymásra borultan jajveszékeltek, kétségbeesésükben azt semi tudták, mi történt. Többen véresre zúzták magukat és pillanat alatt vértől ázott a kocsi belseje. , öt óra 18 perckor már a mentők a helyszínen voltak Hammerschlag dr. vezetésével. Míg a mentők megérkeztek, többen saját erejükből kibújtak a kocsiból. Érdekes, hogyan jutottak ki a kocsiból a bajba került utasok. Felnyitották a hátsó perron ajtaját, egyenkint hasoncsúszva jutottak ki a perronra, ahol betörték a középső ablakot s azon keresztül jutottak ki a szabadba. Érdekes még az is, hogy a zuhanás pillanatában Wasztell Károly ellenőr és a jegyeket vizsgálta. Wasztell egy szíjban kapaszkodott meg és semmi baja nem történt. A mentők húzták ki a kocsiból a halálra sápadtan fekvő utasok legnagyobb részét. Összesen tizennégy sebesültje van a szokatlan villamos szerencsétlenségnek, névszerinti a következők? A mentés.