Friss Ujság, 1912. július (17. évfolyam, 156-181. szám)

1912-07-02 / 156. szám

2 agyonlőtte. Mikor a lövések zajá­ra a házbeliek berohantak, már egyikükben sem,volt élet. Holt-­­­testüket a törvényszéki bonctani intézetbe vitték. 4360 méter m a cs a s i? © .p m H ® Szeren­csétlen­ségek a levegőben. Bécs, július 1. A repülőversenynek legutóbbi két napja is nagyon érdekes volt. A közönség nem győzte az avia­­tikusokat eléggé csodálni. A leg­nagyobb feltűnést Blaske főhad­nagy keltette legújabb rekordjá­val, amennyiben ugyanis 4360 méter magasságba emelkedett fel s ezzel új magassági rekordot te­remtett. Magával vitt egy utast, Banfield hadnagyot. Nagyon ér­dekes volt a kényszerű leszálló­­verseny. Sokat, bámulták Garros és Odmar francia aviatikusoknak akrobata művészetét. Kisebb bal­eset érte Szablatnikot, aki Wa­gram közelében kénytelen volt le­száll­­ni. Készüléke elpusztult, de neki magának, valamint utasá­nak, nem lett semmi baja. Léghajósok szerencsétlensége. Berlin, július 1. Rossz vége volt annak a légha­jós utazásnak, amelyet a berlini léghajós-egyesület múlt szomba­ton rendezett és amelyben tíz lég­hajó vett részt. Az egyik léghajó kénytelen volt Rostok mellett nagy viharban leszállni. A lég­hajón Halpen dr. berlini szemor­vos, Göper dr.. külügyminiszteri titkos követségi tanácsos és Lan­ge berlini építőmester ültek, akik mindnyájan súlyosan megsérül­tek. A léghajó délután négy óra táj­ban került Rostok közelébe. Ekkor­­ kétezer magasságban volt és ve­­­­szedelmes felhők közé került. A­­ léghajó alig egy pillanat alatt óriási magasságba szökött fel. Ebben a veszedelmes helyzetben Halpen dr. leszállásra határozta el magát és kinyitotta a szelepet. A léghajó gyorsan lebocsátkozott­­, s a kosár óriási erővel ütődött nek­­­ki a földnek. A benne ülő embe­rek mind veszedelmesen megsé­­­­rültek. Halpennek eltört a gerinc oszlopa és bal lába, Göper titkos tanácsosnak jobb karja és kopo­nyája és Lange építőmesternek jobb karja, jobb combja és jobb lába. A léghajó Rostoktól alig hét kilométernyire szállt le és így csakhamar mentők érkeztek oda, akik az utasokat, kik eszméletle­nül feküdtek a kosárban, kórház­ba szállították. A repülés halottai. Mühlhausen, július 1. Sedt aviatikus vasárnap reggel öt órakor a Napóleon-sziget köze­lében lezuhant és szörnyethalt. Szemtanuk állítása szerint hirte­len akart fordulni kétszázötven méteres magasságban, amikor ka­tasztrófa érte. Madrid, július 1. Baro kapitány, aki június 28-án repülőgépével huszonöt méter ma­gasságból lezuhant, belehalt se­beibe. Egy pártta! Utána Károlyi Mihály gróf be­szélt, aki kijelentette, hogy Tiszá­nak és Lukácsnak távoznia kell helyéről, majd így folytatta: A választói jogot kiterjesszük olyan mértékben, ahogyan e kérdésben az egyesült ellenzék már megálla­podott. Ez a megállapodás ránk nézve kötelező és aki, velünk tart, mi sem fogjuk elhagyni. A küzdelemben csak úgy állhatják meg helyünket, ha az egész eg­­ye­­sült ellenzék, mint egy ember, együtt marad és tántoríthatsz,­tla­­nul egyet akar. Megvallom, nekem a ke­d­venc eszmém az volna, hogy a kép­vise­lők azi ellenzéki pártok, amely­ek '»most így egyesültek, a jövő­ben párt párttá olvadjanak össze. ■ "­Még­ néhányan beszéltek, min­d a határozati javaslatot fog­a­­­d­ott el, amely állást foglal a j­u­­nius 4-én és azóta elkövetett cse­lekmények ellen, követeli a jog­rend helyreállítását és ilyen érte­lemben feliratot határozott el a képviselőházhoz. „Általán­os, egyenlő, titkos,, községenkénti.“ Szabadka, julius 1. A szegedi népgyűlésről a k­épv­i­­selők Szabadkára mentek, ho­gy az, ottani gyűlésen részivé gyerünk. Német Simon nyitotta meg a n­ép­­gyülést, melynek elnökévé Ples­ko­vics Lukácsot választották meg­. Apponyi Albert gróf mondott ez után beszédet, majd Károlyi Mi­hály szólalt föl, hangoztatva, ho­gy egyszer s mindenkorra meg k­ell alapozni az uj Magyarországot az­zal a választójogi Programm­al, melyhez a szövetkezeti ellen­zék hozzájárult, meg lehet valósítani. Szmrecsányi György annak eszük­ségét hangoztatta, hogy az el­len­zéki pártok alkossanak egy nag­y, hatalmas pártot, a független nem­­zeti pártot. Fernbach Károly, majd Pogány József s utána Pelczéder Ágo­ston a szocziáldemokrata párt neveiben jelentette ki, hogy ők a legtelje­sebb mértékben támogatják azt a küzdelemet, melyet a szövetkezeti ellenzék a nép­jogok érdekében folytat. Egyéb népgyűlések. Székesfehérvárott vasárnap dél­előtt volt népgyűlés, melyett Holly Géza dr. elnöki megnyitó be­széde után Manndorf Géza báró ismertette a politikai helyzetet és kijelentette, hogy az ellenzék föl­veszi a legkérlelhetetlenebb harcot a kormánynyal. Ezután Károlyi József gróf szólalt föl. Zichy Ala­dár gróf kijelentette, hogy Lu­kácscsal és Tiszával nem tárgyal­nak. Ugyanily értelemben beszélt Földes Béla is. Mezőssy Béla is így nyilatkozott. Szabó István, Pajzs Gyula, Steiner Jákó és Csöppenczky Mihály mondott még beszédet. A gyűlés után lakoma volt. Bártfa: A Hungária-kertben vasárnap délután népgyűlés volt, amelyen Brestyénszky Kálmán, Gedeon Aladár és Haller István országgyűlési képviselők és Tóth Miklós dr- ügyvéd beszélt. Hatá­rozati javaslatot fogadtak el, mely­ben az ellenzéket üd­vözlik. Bodajk: Vasárnap délután tar­totta meg beszámolóját Bodajkon gróf Zichy Aladár és kijelentette, hogy az ellenzék a mai kormány­nyal semmiféle békeakcióba nem bocsátkozik. Dunavecse: A népgyűlésen, melynek elnöke Sulyok Kálmán dr. volt. Kalmár Antal dr. és Demjén Gyula bszélt s határozati javaslatban tiltakozott az erőszak ellen. Gyula: Nadányi Gyula ország­gyűlési képviselő beszámolója után Dobos László dr. fővárosi ügyvéd, a választójogi liga kikül­döttje beszélt. Nevery Albert párt ■ elnök zárószavai után egyhangu­■ tag elfogadott határozati javaslata­i­ban ítélte el a népgyűlés az erő­­s szakot. Az ügyvédi kamarák. A szegedi ügyvédi­­kamara szom­baton tartott rendkívüli közgyű­lé­sén izgalmas vita után Koszó Ist­ván dr. határozati javaslatban fo­gadta el 63 szóval 43 ellenében, melyben a képviselőházi elnöki önként­es törvénysértést elítéli. A balassagyarmati ügyvédi ka­mara Csermák Ernő elnöklése alatt 29 szóval 18 ellenében a kép­viselőházi határozatokat törvény­teleneknek minősítette és elhatá­rozta, hogy erről értesíti az or­szággyűlést, a képviselőket és a kamarákat. A közgyűlés nagyon viharos lefolyású volt. A debreczeni ügyvédi kamara tegnap foglalkozott, a képviselő­­házi eseményekkel- Mivel az igaz­ságügyminiszter több ügyvédi ka­marának erre vonatkozó határo­zatát megsemmisítette, Kőrössy Kálmán indítányára azt hatá­rozta a ka­mra, hogy föliratot küld az igazságügyminiszternek. A föliratban tiltakozik a kamara a parlamenti erőszak ellen- N­agyküküllő a kormány mellett. A Budapesti Tudósító jelenti: Nagykü­küllő vármegye közgyűlé­se június 25-én Lukács László mi­niszterelnöknek az új kabinet, meg­alakulásáról szóló leirata kap­csán egyhangúa­n elhatározta, hogy a kormánynak teljes bizal­mat szavaz, a véderőjavaslatok el­len való obstrukciót, amely a par­­lamentarizmus alapjául szolgáló többségi elvet kijátssza, helytele­­leníti és Tisza István grófot, a képviselőház elnökét üdvözli a képviselő­házban ellene intézett gyilkos merénylettől való szeren­csés megmenekülése alkalmából. ül ellenfék m­ozgalma. Népgyű­lések, ügyvédi kamarák, törvényhatóságok. A két ünnepi nap a politikáé volt. Az ellenzéki pártok országos agitácziójukat folytatva több he­lyen tartottak népgyűlést és eze­ken több helyütt igen érdekes po­litikai nyilatkozatok hangzottak el, így többek között az is, hogy az ellenzéki pártok egy párttá ol­vadjanak össze. Több ügyvédi ka­mara is tartott közgyűlést és ezen, noha az igazságügyminisz­ter ezt politizálásnak tekinti és megsemmisíti, mégis határozato­kat hoztak, amelyekkel elítélik a kormány és a képviselőház elnö­kének magatartását. Nagykikinda megye közgyűlése ellenben bizal­mat szavazott a kormánynak és elítélte az obstrukciót. Ezekről szólnak kövekező tudósításaink: Apponyi a választójogról és a főrendiházi reformról. Szeged, július 1. Vasárnap nagy népgyűlés volt Szegeden, amelyen több képviselő­vel együ­t részt vett Apponyi Al­bert gróf és Károlyi Mihály gróf is. Kelemen Béla, a város II. ke­rületének Kossuthpárti képviselője nyitotta meg a gyűlést. Az első szó­nok Apponyi Albert gróf volt, aki ismertette a lefolyt politikai ese­ményeket, elítélte a június 4-ikén történteket, azután így folytatta: " A nem létező, a jogilag sem­mis képviselőházi határozatnak számára kieszközölték, sajnos, a főrendiház hozzájárulását, amivel a főrendiház kimutatta azt, hogy jelenlegi összealkotásában nem fe­lel meg annak a hivatásnak, hogy az alkotmánynak biztosítéka le­gyen és így a parlamenti reform problémáját még megtoldották a főrendiházi reform problémájával is. És ennek a nem létező képvisel­­őházi határozatnak számára ké­szül a kormányfő kieszközölni a királyi szentesítést is. Itt több ki­áltás hangzott el, amely a köz­társaságot éltette. Apponyi azon­ban tiltakozott ez ellen, mondván, hogy ő megmarad az alkotmány alapján. Beszédét azzal fejezte be, hogy az ellnzék mgmarad válasz­tójogi programmja mellett. Ezt állja minden körülmények között s akik minket ma cserben nem hagynak, azokat nem fogjuk cser­ben hagyni mi sent- FRISS ÚJSÁG, 1912. Julius 2. A Kormány és a tanítók­ leintették az állami tanítók gyűlését. Az állami tanítók országos egyesülete a mostani egyetemes tanítógyűlés alkalmából julius 3-ára rendkívüli közgyűlést hir­detett, hogy a Czabán Samu el­nök lemondása folytán megürese­dett elnöki állást betöltse. A kul­tuszminiszter, miután az egyesü­let mostani vezetőségének radiká­lis irányával nincs megelégedve , miután előrelátható volt, hogy az állami tanítók újból a lemon­dott elnököt fogják megválaszta­ni, ,a miniszter minden törekvése pedig arra irányul, hogy az álla­mi tanítók országos egyesületé­nek mostani vezetősége helyébe más, vagyis a kormánynak szol­gálatkészebb vezetősége kerüljön, ezt a gyűlést betiltotta. A kultusz­miniszter Bárczy István fővárosi polgármesternek kézbesítette a betiltó végzést, aki ezt Czabán Latosn elnöknek már tudomására is adta.­ Fontos határozatot hozott ma a katolikus tanítók országos kon­gresszusa, melynek huszonhatezer tagja van. A kongresszuson az el­nökség indítványt tett, hogy a kongresszus a kormány egyes tag­jaihoz, a képviselőházhoz és a munkapárthoz forduljon a tanítók fizetésrendezését kérve. Az indítvány ellen­­ében felszó­laltak és végül Huszár Károly or­szággyűlési képviselő beszéde után egyhangúlag az elnökség ja­vaslatával szemben a következő határozati javaslatot fogadták el. Bármennyire nyomasztónak ér­zi is a katolikus tanítóság anyagi helyzetét, bármennyire méltány­talannak tartja, hogy a katolikus tanítók anyagilag más elbánás­ban részesüljenek, mint az állami tanítók, a mostani történelmi időkben mégis kénytelenek haza­fias lelkiismeretükre hallgatni és arra az álláspontra helyezkedni, hogy a csonka parlamenttől a ka­tolikus tanítóság semmiféle anya­gi előnyöket nem kér és azon kor­mány tagjaitól sem, attól a több­ségi párttól sem, mely az alkot­mányos népképviseleti rendszert olyan botrányos módon megsér­tett®. .

Next