Friss Ujság, 1912. október (17. évfolyam, 233-259. szám)

1912-10-01 / 233. szám

XVII. évfolyam, 233. Budapest, 1312. október 1. Kedd Ära 2 Hü., ’ ............... .^g8a8gBaaaaB»aaM!gs“'.i jif" », iiíiiiii.hh.iu'ui) ’.Jiuwu'twam««ii|l«i'iMMc=!gaB=-3Kaem==BtBii'-" ■ffii'iirmge-MBacaage«^­yptä^KÄr N^APl 1-AP. ^ ^11 ' Miens elüt áll a Balki Bulgária és Szerbia elrendelte a mozgásit. Montenegro és Görögország is mozgósított.­ ­A veszedelem, amely eleddig a homályban kóválygott és csak vészes dübörgésével rémítette az emberiséget, felütötte fejét, há­borús állapot következett be a Balkánon. Azzal szemben, hogy Törökország hadgyakorlat cí­mén nagy hadsereget összponto­sított a határon, Bulgária, Szer­bia, Görögország és Montenegró mozgósít. Úgyszólván egy és ugyanazon órában ment széjjel Szófiából, Belgrádiból, Athénből és Cetinjéből a távirat, amely fegyverbe szólít minden hadköte­les polgárt A legelemibb emberi érzés az, ami arra késztet mindenkit, hogy borzongással, fájdalommal lássa a viszonyok és­ szenvedélyek olyan fordulását, hogy annak kö­­vetkezményeképen fiatal, munka­képes, családjén tartó emberek ez­rei, tízezrei, százezrei egymást ölve, pusztítva rontsanak egy­másnak. Az emberiség nagy, vi­lágot átölelő érzését sérti minden háború. De bennünk nemcsak az álta­lános érzés szólal meg most, ha­nem a közvetlen érdekeltség is. A Balkán állandó tűzfészke Euró­pának. Az itt lappangó tűztől fél­tik évtizedek óta a békét. És most kicsapott innen a láng, a­mely ha tűzveszedelemmé lesz, első­sorban minket, közvetlen szomszédokat fenyeget Nekünk magyaroknak, ezekben a nehéz órákban nincs más óhajunk, mint az, hogy most, e döntő pillana­tokban forduljon jóra minden és ami háborúnak indult, váljék bé­kévé, hogy az amúgy is súlyos viszonyok között levő hazánktól eltávolodjék a legnagyobb vesze­delem, a háború veszedelme. * A balkáni háborús világról ér­kezett távirati tudósításaink a következők: A bolgár nép harci kedve. Páris, szeptember 30. A Newyork Héraldnak távira­­tozza Szófiába küldött kü­lön tu­dósítója, hogy a bolgár lakosság hársas kedve, nőttön-nő. A fővá­rosban gyűléseket rendeznek a há­ború mellett és az egész hadsereg mozgósítását sürgetik. A fegyve­res összeütközés kisi­erülhetetlen­­nnek látszik, ámbár a kormány ed­dig csak egyes kisebb csapatteste­ket emelt hadilétszámra. Tegnap délután Ferdinánd király elnökle­te alatt minisztertanács volt, a mely késő estig együtt maradt- Tegnap ezernyi nép ujjongva ment ki a vasútállomáshoz, mert a vár­nai ezredet a határra szállították. A szófiai tisztek is megjelentek s ezzel búcsúztak várnai bajtársaik­tól: Szabadság vagy halál! A nép tudni sem akar alkudozásokról és Ferdinánd király népszerűségét kockáztatja mikor a kormánynyal együtt a béke fenntartása érdeké­ben fáradozik. Bulgária mozgósít, Szófia, szeptember 80. A bolgár távirati iroda je­lenti. Tekintettel azokra a riasztó hírekre, melyek szerint­ Törökország hadgyakorlat ér­ve alatt tetemes haderőt össz­pontosított Drinápoly körül, a bolgár kormány elrendelte a mozgósítást. Bulgária mossa kezeit. Bécs, szeptember 30. Salabasev Iván, az itteni bolgár követ, a N. W. T. egy munkatársá­nak így nyilatkozott a helyzetről: — Megkaptam a hivatalos jelen­tést a mozgósítás elrendeléséről. Bulgáriával egyidejűleg Szerbia is mobilizálta hadseregét. A mi mozgósításunk csak válasz arra, hogy Törökország egész európai területén hadilétszámra emeli csa­patait Nem mi provokáltunk. Mi csak azt tettük, amit meg kellett tenni. Törökország behívta egész tartalékát és fenyeget minket ne­künk tehát kényszerűségből kellett mozgósítanunk. Hogy most már mi fog történni, azt én még nem tudom. Be kell várni a mozgósítás után a fejleményeket. A mozgósí­tás még nem hadüzenet. Talán még elkerülhető a háború, én nem tudom, de reméljük, hogy nem fog háborúra sor kerülni. A mostani bolgár kormány a béke kormánya, amely távol áll minden háborús szándéktól. Mi megutattuk, hogy nem akarunk háborút, nem tartot­tuk meg a hadgyakorlatokat, elbo­csátottuk a tartalékosokat s mind­ezt azért, hogy Törökországnak ne legyen ürügye a siránkozásra. De nem használt. Törökország elren­delte a mozgósítást s mi hasonló­val válaszoltunk. A macedóniai kérdéssel a bolgár hadsereg moz­gósítása nem függ össze. Három évvel ezelőtt, mikor Bulgária ki­rálysággá lett, szintén mozgósított­­ akkor is Törökország ellen de az csak próbamozgósítás volt, azon­ban fényesen ment. Mi eddig is a békét akartuk, most is ez a célunk. Hogy sikerülni fog-e, az más kér­dés. Meg fogunk tenni mindent a béke érdekében, talán sikerülni is fog a háború rémét elhárítani. Azok az összeütközések, amelyek a török-bolgár határon történtek, csak szórványos esetek voltak. Most hamarosan el fog dőlni, hogy mi következik. E pillanatban még beláthatatlanok a fejlemények. Bulgária mozgósítása még nem hadüzenet, hanem csak egy lépés, hogy Törökország fenyegetésére válaszoljunk vele. Négy ország szövetsége, Szófia, szeptember 30. A minisztertanács, amely teg­nap éjjeli egy óráig ülésezett és a haditanács, amely Ferdinánd király el­nök­lésével tegnap dél­előtt 10 órától délután 1 óráiig ta­nácskozott, elhatározta a hadse­reg mozgósítását és a tegnapi nap és éjjel folyamán megtettek erre nézve minden előkészületet.­ Ám a kormány máig mégis várt a moz­gósítás hivatalos elrendelésével. A négy Balkán-állam, Bulgária, Szerbia, Montenegró és Görögor­szág egyszerre mozgósít s egybe­hangzó ultimátumot küld európai Törökország tartományaiban az autonóm alkotmány behozatala érdekében. Ha a porta nem tesz eleget az ultimátumnak és a ha­talmak nyomása sem tudja Tö­rökországot arra rávenni, a hábo­rú elkerülhetetlennek látszik. London, szeptember 80. A Times közli, hogy a szövetség Montenegró, Bulgária, Szerbia és Görögország között a Törökország ellen való egyöntetű eljárás dol­gában­ kész. A bolgár lovasság a határon. Szófia, szeptember 80. Az itteni lovasezred tegnap az egész lakosság lelkes ünneplése közben elindult a dél-bolgár hatá­ron levő Jamboliba, ahol lassan­­kint csaknem az összes bolgár lo­vasezredeket központosítják, Szerbia mozgósít. Belgrád, szeptember 30. Péter szerb király ma dél­ben ukázt irt alá, amelyben el­rendelte a mozgósítást. A szkupszina október 4-én ül össze. A görög király váratlan haza­utazása. Kopenhága, szeptember 30. György görög király váratlanul félbeszakította itteni látogatását,­ mert sürgős táviratot kapott Athénből s egyidejűleg Kaneteu. nápolyból is Gryparia követtől berlini gyorsvonattal már tegna elutazott György király a Drezdái át hazatér. Montenegró mozgósított, Berlin, szeptember 31. A Post tudósítója táviratozza Rómából: Tomanovics montenegrói minisz­terelnök, aki itt van, tegnap hos­szasan tanácskozott San Giuliano külügyminiszterrel, a konferencia után pedig kihallgatásra ment a királyhoz, hogy átnyújtsa Nikita király saját kezű levelét. Noha az olasz külügyminiszter és a monte­negrói miniszterelnök tanácskozá­sairól semmit sem közöltek hi­vatalosan — kétségtelen hogy arról volt szó, hogy a mon­tenegrói kormány elhatározta a mozgósítást és el van tökélve, hogy a többi Balkán-álammal együtt megüzeni a háborút Török­országnak. Szófia, szeptember 30. A montenegrói határon tegnap óta török és montenegrói csapatok állanak harcra készen. Bulgáriá­ban ki van hirdetve a had­­ár­lapot és a minisztertanács permanenciá­­ban áll. Holnap fogják a fővárosi helyőrséget mozgósítani, mert ma csak a vidéki csapatokat mobili­zálták. Oroszország áll a mozgósítások mögött. Belgrád, szeptember 30. A szerb és bolgár kormányok között Danov dr. bolgár rendkí­vüli követ, a sobranje elnöke közvetítette a tárgyalásokat a Törökország ellen való eljárás egyöntetűsége céljából, aztán ösz­szeült a minisztertanács a ko­­nakban a király elnöklete alatt és elhatározta a mozgósítást. Erre a döntő lépésre a szerb kor­mány csak Hartwig belgrádi orosz követ közbenjárására hatá­rozta el magát. Néhány nap előtt Spalajkovics dr. szófiai szerb kö­vet is Belgrádba jött s hossza­san tanácskozott Hartwig orosz követtel ennek szállásán és a konferenciám Tesev belgrádi bolgár követ is jelen volt. A külügyminiszter és a vezérkar főnök a királynál. Bécs, szeptember 80. A király tegnap délelőtt Ber­ch­­told gróf külügyminisztert és Scheman Balázs vezérkari főnököt hosszabb kihallgatáson fogadta. A kihallgatásnak, tekintettel a kül­politikai helyzetre és különösen a

Next