Friss Ujság, 1913. január (18. évfolyam, 1-21. szám)

1913-01-01 / 1. szám

a szeptember óta szolgálatban van­nál, tovább is visszatartsa vagy elbocsássa-e? Egyelőre az orosz és az osztrák-magyar haderő részle­ges leszereléséről van szó. Itt na­gyon jól tudják, hogy Ausztria- Magy­aror­szág és Oroszország közt bensőbb és barátságosabb viszony csak úgy állhat helyre, ha Orosz­ország lemond arról, hogy a balká­ni államokat a maga érdekkörébe vonja. Nagyon jól tudják, hogy Ausztria-Magyarország nem kíván területi nagyobbodást, de azt senki sem tudja, hogy Oroszországnak mi a célja, amikor a délkeleti szlá­­vokon védnökséget akar gyakorol­ni. A francia kormány közvetít Bécs és Pétervár között. A francia kormánykörök tartózkodnak min­den nyilatkozattól a közvetítés si­keréről, amíg Bécs és Pétervár kö­zött folyó tárgyalás első eredmé­nyét nem tudják. Miért tartják vissza a legénységet? Berlin, december 31. (Érkezett este 10 órakor.) A Wossische Zeitungnak jelen­tik Parisból. Az itteni orosz nagy­követség közölte a hozzá közel álló lapokkal, hogy nem fenyegetés, hanem elővigyázatosság, ha az orosz kormány a most kiszolgált legénységet, amelynek orosz újév­kor szabadságra kellett volna men­nie, egyelőre még fegyver alatt tartja. Sochumlinov hadügyminisz­ter berlini látogatása is arra vall, hogy Oroszország céljai teljesen békések. Az orosz hadügyminisz­ter a cár megbízásából tudatni fogja Vilmos császárral, hogy a kiszolgált legénység nem megy a rendes időben hosszú szabadságra és ha a cár 14 nap múlva erre vo­natkozólag ukázt fog kibocsájtani, az nem jelenti Oroszország harcias szándékát, mert ennek a körül­ménynek az a magyarázata, hogy külön cári rendelet nélkül a kiszol­gált katonaság nem tartható fegy­verben. Az orosz kormány szerette volna ezt elkerülni s ha mégis kéri a cártól a rendelet kiadást, súlyt vet arra, hogy az európai közvéle­mény emiatt ne aggódjék. A monarkia és Szerbia. Közvetlenül tárgyalnak Szerbiával. Bécs, december 31. Jovanovics Jovan szerb követ tegnap látogatást tett Berchtold gróf külügyminiszternél és mint­hogy Jovanovics mindjárt megér­kezése után kijelentette, hogy a királynál való kihallgatása után megkezdődnek a közvetlen tárgya­lások Szerbia és Ausztria-Magyar­­szág között ,így tehát valószínűleg ez a látogatása Berchtold grófnál összefüggésben van ezzel az ügy­gyel. A hangulat általában nyu­godt és a békeremények erősebbek, mint valaha ebben a válságban. Albánia határa, Belgrád, december 31. (Érkezett este 10 órakor.) A szerb kormány úgy akarja megállapítani a jövőbeli önálló Albánia határát, hogy az északon az Oh­rida-tótól kiindulva a Krsz­­tac hegyen keresztül Darcenig és nyugatra egyenesen az Adriai ten­gerig vezessen. KBI88 U J 8 5E €F 1913. január L A Balkán államok egymás közt. A balkáni szövetség együtt marad. Belgrád, december 81. (Érkezett este 10 órakor.) A londoni­­­etárgyalások után, amelyek minden­­valószínűség sze­rint határozott eredményre fognak vezetni, a négy Balkán-állam ün­­nepies módon fogja kihirdetni a szövetség fenmaradását. A négy király a miniszterelnökökkel és a hadjárat vezéreivel Szalonikiben találkozásra gyűl össze és meghív­ják a szövetség ünnepies megpe­­csételésére a népképviseletek elnö­keit is. Most folynak a tárgyalá­sok a négy főváros közt, hogy a kormányok a találkozás program­ját megállapítsák. Bulgária és Románia. Bukarest, december 31. (Érkezett este 10 órakor.) A bolgár kormány­forma szerint hivatalosan értesítette a román kormányt, hogy Daneffnek kor­látlan felhatalmazása van a lon­doni román követtel Románia igé­nyeiről tárgyalni és megegyezésre lépni. Szerdán vagy csütörtökön lesz az első hivatalos találkozás Daneff és Miohu között A román kormány feltételeiről semmi sem jutott nyilvánosságra. A román kormány siettetni akarja a dön­tést és számít rá, hogy Bulgária engedékeny lesz, mert különben kockáztatja hadjáratának eddigi eredményeit. Tév és harcok Januimnál. Megsemmisült egy görög hadtest. Athén, december 81. Janinánál lefolyt görög-török harcokról szomorú jelentések ér­keznek. Ezek szerint a Bisaninál december 27-én lefolyt csatában egy egész görög hadtest megsem­misült. Az úgynevezett ciprusi hadtest pusztult el teljesen, amely­nek soraiban Losis dr., Lemisos polgármestere is küzdött, aki csak­nem összes földijeivel együtt el­esett. A hadtestben sok előkelő cip­rusi ember is harcolt, akik szintén vagy elestek vagy súlyosan meg­sebesültek. Újabb harcok Janisánál. Athén, december 3. Szapuntzakisz tábornok távirati­lag jelenti a következőket: A két hadsereg nem változtatta meg had állását A balszárnyon ma tüzér­harc tört ki. Jobbszárnyunk ellen intézett ellenséges támadást me­lyet a tüzérség is támogatott, visz­­szavertük. Jad­ká­cs választói törvényjavaslata. 800.000 új választóval több. Ki lesz választó - hogy kell szavazni. A Lukács-kormány teljesítette ma, amit ígért: előterjesztette a képviselőháziban az országgyűlési képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslatot. A munkát legelső­sorban dicséri, hogy a Lukács-kor­mány az eddigi 1.069.480 választó helyett, 1.868.172 szavazóval aján­dékozza meg a nemzetet és igy nyolcszázezer eddig jogfosztott magyar állampolgár, közötte ha­talmas csapatokban és legesül az ország ipari és mezőgazdasági munkássága vonul be az alkot­mány sáncaiba. A hatalmas alkotást főbb voná­saiban a Friss Úfjság a következők­ben ismerteti. Ki a választó? Választó minden magyar férfi állampolgár, aki öt év óta áll a magyar állam kötelékében, a vá­lasztói életkort elérte, állandó lak­helye van és a választói joghoz megkívánt különös kellékek vala­melyikének megfelel. A választói életkor a magasabb értelmiségieknél 24, másoknál 30 év.­­ Választójogosultsághoz megkí­vánt állandó lakóhelye van annak, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Az állandó lakó­helytől függetlenül is választójo­­gosultsággal bír minden köztiszt­viselő, lelkész, tanár, tanító és fő­iskolát végzett egyén, ha állandó foglalkozása, vagy állása van. Választó mindenki, aki a közép­iskolának, vagy ezzel egyenrangú tanintézetnek legmagasabb osztá­lyát sikeresen elvégezte. Választó az, aki hat elemi nép­iskolát, vagy ezzel egyenértékű más iskolai osztályt vagy tanfo­lyamot sikeresen elvégzett és ha ezenfelül bármilyen összegű egye­nes állami adóval van megróva, vagy iparengedély, illetve ipariga­zolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, vagy pedig olyan alkalmazott, aki ipari üzlet, vagy vállalat körében bár­mennyi idő óta, de nem napszá­mosként van alkalmazva, vagy az őstermelés körében nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, béres­­gazda, aratógazda, magtáron, fő­­vincellér, főkertész, stb.), vagy köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bár­mely foglalkozás körében leg­alább három év óta van állandóan alkalmazva, vagy valamely vá­lasztónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában mint segítő családtag működik, vagy a katonai, illetve csendőrsé­gi szolgálatban altiszti fokozatot ért el. Aki írni, olvasni tacL Aki írni és olvasni tud, anélkül, hogy hatosztályú népiskolai kép­zettsége lenne, annak is van vá­lasztói joga, ha a következő kellé­kek valamelyikének megfelel. Ha legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, vagy ha leg­alább nyolc katasztrális hold szán­tóföldje, vagy szellője van; ha olyan alkalmazott, aki ipari üz­let, vagy vállalat körében ugyan­annál a munkaadónál legalább két év óta nem teszi munkára, ha­nem előmun­kás- felügyelői tenni­valók rendszeres végzésére (mun­kavezető, művezető, pallér stb.) bármennyi idő óta van alkalmaz­va, aki őstermelési előm­unkás, vagy felügyelő, vagy ha az előbbi feltételeknek nem felel meg, leg­alább öt év óta ugyanannál a munkaadónál állandóan alkalmaz­va volt. Aki írni és olvasni nem tud, ak­kor bír választói jogosultsággal, ha legalább 40 korona egyenes ál­lami adót fizet, vagy ha legalább 16 katasztrális hold szántó, vagy szőllő tulajdonosa Hat elemi osztályának elvégzé­sével egyenrangú a középiskola, vagy a polgári iskola II. osztályá­nak, vagy az iparos és kereskedő tanonciskola III. osztályának vagy az elemi iskola IV. osztályán felül az iparos és kereskedő tanoncisko­la II. osztályának, vagy valamely állami ipari szaktanfolyamnak el­végzése. Középiskolával egyenrangú tan­intézetek: a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, keres­kedelmi, közlekedési szakiskolák, tanítóképzőintézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák és a haditen­gerészeti akadémia. Az állandó alkalmazás. Állandó alkalmazásnak számít az az idő, amelyet az alkalmazott akár a munkaadónál, vagy akár annak jogelődjénél szolgált. Be­tegség idejét nem lehet beszámíta­ni és az üzem természetével járó, vagy az üzem megszorításából ere­dő időleges szünetelés, szintén nem számítható be. A jelenlegi választók. A jelenlegi választók közül vá­lasztó marad az, aki az 1913. évi választói névjegyzékbe jogerősen fel van véve s választó mindaddig, amíg a régi jogcím ugyanabban a községben, amelynek névjegyzéké­be 1913-ban felvették, változatla­nul fennáll. Akiket kizárnak. A­ választójogosultságból ki van­nak zárva a fegyveres erő és a csendőrség, valamint az állami és községi rendőrség tagjai (a rend­őrtisztek azonban választók.) Nincs választójoga annak, aki elmebeteg, gondnokság alatt van, csőd alatt áll, közjótékonyságban, illetve közsegélyben részesül, nép­házban, szükséglakásban, menhely­szerű intézményben lakott vagy lakik, akinek a felesége bordélyüz­letet tart, aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül legalább két ízben jog­erősen el volt ítélve, akinek jogo­­sultságát bírói ítélet felfüggesztet­te, aki bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésre van ítélve, aki feltételes szabadságon van, aki nyereségvágyból elköve­tett bűntett, vagy az állam ellen irányuló lázítás miatt, vagy a ki­vándorlásról szóló törvénybe ütkö­ző cselekményért el volt ítélve és a büntetés kiállásától még öt év nem tellett el. Választójogát csak az gyakorol­hatja, aki a választók névjegyzé­kébe fel van véve. Ha azonban az illető, aki fel van véve a névjegy­zékben, ugyanakkor fegyvergya­korlatot teljesít, választójogát nem gyakorolhatja. Ki lehet képviselő? Képviselővé választható az, aki­nek választójoga van, harminc élet­évét betöltötte. Írni és olvasni tud és a törvény azon rendelkezésnek, hogy a törvényhozás nyelve a ma­gyar, megfelelni képes. Aki vá­lasztójogosultsággal bír, akkor is választható, ha a választók név­jegyzékébe nincs felvéve. Nem lehet képviselő. Nem lehet választható képviselő­vé, aki nem magyar állampolgár, s elvesztette állampolgárságát, akit a képviselői megbízólevélnek be

Next