Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-01 / 28. szám

­mm. PniAA 11 IA1A Vidéken, postai szétküldéssel §gU ij 1 il H IT H| H BZERKESZTŐség al k.adóhivatal egy hónapra 1.20 korona. |P1' lg *1% §| fi M il lg V- Honved-utcza 10. sz. XVIII. évfolyam, 28. szám Budapest, 1913. február 1. Szombat Ara 2 fin., vasár- és ünnepnap 4 fill. ^ ^TM— ...ML — ■■J! ■ ■ PQLITIKAI NAPILAP. ____ Er hétfő kivitelivel mlndenfiH Scerk. telefon _ _ ISI—it. KjU Ifi Ili KJ US ®8 fV fflSj fi SS fii RH Ilf M iM V FIÓKKIADOHIVATALOKt a...: z z 88—58. H 111 mtff wM U? Irl Ilii “k6ex^‘ 84­; v'- *■**-** Nyomda » — — 54—39. UH HH ®®» ■■ ^______Wr HO HI IV., Kecskeméti­ utcza 8. és 14. ...____________________________________________­ —___________________________________________________ Bejelentették a háborút. ·Miébt, Anarkia Törökországban. A nagyhatalmak ' ^ 1..* \O I és a keleti veszedelem A bíbora és mi. Hétfőn este hét órakor újra kezdődnek tehát a borzalmak Európa keletén. A hosszú béke­­tárgyalásojjának kudarc lett tehát a vége és a világ emberies érzé­sét ismét föl fogják lázítani a háború szörnyűségei. Emberek százezrei törnek majd ismét egy­másra és a szurony, puska, go­lyószóró és ágyú megint meg­kezdi rettenetes munkáját, együ­vé fog gyúrni sok reményteljes embert, egy halott tömeggé és nem marad utánuk más, mint gyász, nyomorúság és a k­étség­­beejtő tudat, hogy a sok hosszú évezred, ami az emberiség feje fölött elvonult, a sok gondolat, ami ez idő alatt formát öltött, a tudomány, amely mindjobban bevilágít a lét titkaiba, nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberi­ség fölemelkedjék a farkas, a medve és egyéb vadállat­aiya er­kölcsi magaslatáig, hogy ne bántsa és ne gyilkolja egymást És ezen a mélyen elszomorító tényen kívül újra éled az aggo­dalom, hogy mi is lesz velünk, hogy várjon nem szakad-e reánk is a veszedelem. A diplomácia vigasztal minket és azt mondja, hogy a háborút lokalizálják. Hát szép, szép, bár úgy volna. Azon­ban estik ezzel a helybenhagyó óhajtással lehet a diplomácia biz­tatását fogadni. Mert hiszen a diplomácia azzal is biztatott, hogy a Balkánon megóvja a bé­két, amire kitört a háború. A diplomácia csinálta a békét Lon­donban, amire most jön a vá­lasz, hogy hétfőn este vége a bé­ketárgyalások céljaira megkö­tött fegyverszünetnek. Ezek után borzongó félelemmel vesz­­szü­k tudomásul a diplomáciának azt a jóslását, hogy Európa hű­vös közömbösséggel nézi a bal­kán eseményeket, mert a hábo­rús veszedelem nem csaphat át hozzánk. Pedig hát így kell lennie, így kell lennie még akkor is, ha a dip­lomácia is ezt akarja. Nekünk a Balkánhoz csak mint jó szom­szédnak van közünk és az alatt, amíg ott csakugyan be nem kö­vetkezik a béke, nem törekedhe­tünk másra, mint hogy jó barát­ságban maradjunk velük. És amilyen érthető volt, hogy a tör­ténelmi emlékek kapcsán meleg rokonszenvvel viseltetünk a sze­rencsétlen Törökország iránt, épp oly természetes, hogy az egyedül üdvözítő békeszeretettel nézzük a balkán országok fejlő­dését Hétfőn este... A fegyverszünet felmondása. Konstantinápoly, január 31. Szavov, a bolgár hadsereg főpa­rancsnoka Mahmud Sefket basá­hoz, a török hadsereg főparancsno­kához a következő táviratot in­tézte: Dimotika, január 30. ) ex­­cellenciájának, az ot­tom­án császári hadsereg főparancs­nokának ! Közlöm excellen­­ci­áddal, hogy a londoni tár­gyalások megszakíttattak. Van szerencsém a fegyverszünetre vonatkozó jegyzőkönyv negye­dik szakasza értelmében érte­­síteni, hogy az ellenségeskedés négy nappal e notifikáció után — tehát hétfőn este hét órakor -*• u.­ra megkezdődik. Szavov, a bolgár hadsereg főparancs­noka, Mahmud Sefket basa azt vála­szolta, hogy a bejelentést tudomá­sul vette. • A hatalmakhoz. Konstantinápoly, január 31. A miniszteri tanács elhatározta, hogy külföldi képviselőit utasíta­ni fogja, hogy a kormányoknak jelentsék ki a következőket: Miután a balkáni szövetsé­gesek a porta válaszának meg­­várása nélkül megszakították a béketárgyalást és fölmond­ták a fegyverszünetet, az oz­mán kormány kényszerítve látja magát arra, hogy a nem­zet becsülete és fennállása ér­dekében szükséges intézkedé­seket megtegye s ennek követ­kezményeiért a balkáni álla­mokat teszi felelőssé. A minisztertanács utasította a londoni delegátusokat, hogy a bal­káni delegátusok elutazása előtt sem­miesetre sem hagyják el Lon­dont.­­'*' Ki kezdi? Paris, január 3. (Érkezett este tíz órakor.) Hiteles jelentések szerint itteni illetékes helyen azt hiszik, hogy nem a török hadsereg részéről fog az első lövés esni hétfőn este, mert a török hadvezetőség csak védeke­zésre akar szorítkozni a csapatok­ban uralokdó rossz hangulatra való tekintettel. Az új háború min­­denesetre Drinápolynak és a csa­­tardzsai vonalnak beható bombá­zásával fog megkezdődni bolgár részről. Drinápoly eleste csak rö­vid idő kérdése, akkor aztán a tö­rök kormány az elvesztett város­ról és az egei szgetekről könnyeb­ben mondhat le, nem kell miatta lázadástól félnie. Az kétségtelen, hogy a hadjárat csak rövid ideig fog tartani. A hadsereghez. Szófia, január 31. Szavov tábornok parancsot in­tézett a hadsereghez, amelyben ezt mondja: Folytatni fogjuk a háborút és remélem, hogy a hadsereg ezután is oly fényesen fogja kötelességét teljesíteni, ahogyan eddig tette. Törökország és a megújult háború Konstantinápoly, január 31. A sajtóiroda közli a főhadiszál­lás jelentését, mely ezt mondja: Miután a bolgárok a fegy­verszünetet felmondották, az ellenségeskedés a hadviselő fe­lek között kötött fegyverszü­net - jegyzőkönyv negyedik pontja értelmében hétfőn este hét órakor újonnan megkez­dődik. A belügyminiszter a vidéki ha­tóságokhoz körtáviratot intézett, amelyben a fegyverszünetnek a bolgárok részéről történt felmon­dásáról értesíti őket és hozzáteszi: A kormány a helyzetnek, valamint a nemzet érzelmeinek megfelelően fog eljárni, kötelességét teljesíteni fogja. A miniszter kifejezi azt a reményét, hogy a lakosság a szük­ségeseknek mutatkozó intézkedé­sekhez hozzá fog járulni és fölszó­lítja a hatóságokat, hogy a rendet föntartsák és ne engedjék meg ha­mis hírek elterjedését, melyek a lakosságot izgathatnák. A válaszjegyzék: Konstantinápoly, január 31. A török kormány tegnap adta át a nagyhatalmaknak szóló vá­laszjegyzéket, amely Drinápolyt illetőleg azt javasolja, hogy a Ma­rina folyótól jobb oldalra eső rész a szövetségeseknek jusson, a bal­oldali rész Törökországé marad­jon és amelyben ragaszkodik az egei szigetekhez. A jegyzék kije­lenti azt is, hogy elkerülhetetlenül szükséges az is, hogy a hatalmak Törökországnak már most ismer­jék el a jogát, hogy teljesen szaba­don önálló vámtarifát vezessen be, a modern jog elvein nyugvó ke­reskedelmi szerződéseket köthes­sen, végül az idegen állampolgáro­kat alávethessék az ottomán adó­törvényeknek, amelyek a török alattvalókra érvényesek és érvé­nyesek lesznek, valamint hogy a hatalmak közben hozzájáruljanak a vámok négy százalékos emelésé­hez. Nem kevésbbé elkerülhetetlen­nek tartja a porta az idegen álla­mok törökországi posta intézmé­nyeinek megszüntetését. Késő? Konstantinápoly, január 3L Pallaviccini őrgróf délután a vá­­laszjegyzék átadása után a török külügyminiszter előtt azt az aggo­dalmát fejezte ki, hogy válaszjegy­zékével elkésett, mert a fegyver­szünet felmondása következtében a nagyhatalmak közvetítése tárgy­talan lett. Új tárgyalás készül. Paris, január 8. A porta válaszjegyzékét itt na­gyon előzékenynek tartják és azt hiszik, hogy annak alapján újra meg lehetne kezdeni a tárgyalást. Hír szerint Greg Edvárd újabb ja­vaslatot fog a nagyhatalmak elé terjeszteni. Szerbia békülékeny. London, január 31 A Daily Telegraphmak jelentik Belgrádiból. A szerb kormány al­kalmasnak véli a török jegyzéket arra, hogy ennek alapján a tár­gyalást újra megkezdjék. A kor­mány legjobban szeretné, ha a bal­káni kérdések rendezése végett európai konferenciát hívnának össze. Fejetlenség mindenfelé. Politizál a hadsereg, Konstantinápoly, január 31 A portaköröket a váratlan há­borús fordulat nagyon meglepte, mert Gesov bolgár miniszterelnök nyilatkozataiból és a hivatalos je­lentésekből azt lehet következtet­ni, hogy a bolgár kormány elha­­markodás nélkül meg fogja várni a portának a nagyhatalmakkal való eszmeváltását. A nagyvezér a válaszjegyzék átadása után az idegen diplomatáknak azt mond­ta, hogy a válaszjegyzékben fog­lalt ajánlat a legutolsó és a leg­végső, ennél több lehetetlen és ha a szövetségesek többet követelné­nek, akkor ez a háború folytatását jelentené. A lakosság teljesen kö­zömbös, beható fegyverkezésnek s készülődésnek sehol sincs nyoma, a Konstantinápolyban szabadsá­gon levő tisztek semmi készületet sem tesznek arra, hogy a csapatok­hoz bevonuljanak. A táborban le­vő tisztek politikai gyűléseket tar­

Next