Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-01 / 28. szám
mm. PniAA 11 IA1A Vidéken, postai szétküldéssel §gU ij 1 il H IT H| H BZERKESZTŐség al k.adóhivatal egy hónapra 1.20 korona. |P1' lg *1% §| fi M il lg V- Honved-utcza 10. sz. XVIII. évfolyam, 28. szám Budapest, 1913. február 1. Szombat Ara 2 fin., vasár- és ünnepnap 4 fill. ^ ^TM— ...ML — ■■J! ■ ■ PQLITIKAI NAPILAP. ____ Er hétfő kivitelivel mlndenfiH Scerk. telefon _ _ ISI—it. KjU Ifi Ili KJ US ®8 fV fflSj fi SS fii RH Ilf M iM V FIÓKKIADOHIVATALOKt a...: z z 88—58. H 111 mtff wM U? Irl Ilii “k6ex^‘ 84; v'- *■**-** Nyomda » — — 54—39. UH HH ®®» ■■ ^______Wr HO HI IV., Kecskeméti utcza 8. és 14. ...____________________________________________ —___________________________________________________ Bejelentették a háborút. ·Miébt, Anarkia Törökországban. A nagyhatalmak ' ^ 1..* \O I és a keleti veszedelem A bíbora és mi. Hétfőn este hét órakor újra kezdődnek tehát a borzalmak Európa keletén. A hosszú béketárgyalásojjának kudarc lett tehát a vége és a világ emberies érzését ismét föl fogják lázítani a háború szörnyűségei. Emberek százezrei törnek majd ismét egymásra és a szurony, puska, golyószóró és ágyú megint megkezdi rettenetes munkáját, együvé fog gyúrni sok reményteljes embert, egy halott tömeggé és nem marad utánuk más, mint gyász, nyomorúság és a kétségbeejtő tudat, hogy a sok hosszú évezred, ami az emberiség feje fölött elvonult, a sok gondolat, ami ez idő alatt formát öltött, a tudomány, amely mindjobban bevilágít a lét titkaiba, nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberiség fölemelkedjék a farkas, a medve és egyéb vadállataiya erkölcsi magaslatáig, hogy ne bántsa és ne gyilkolja egymást És ezen a mélyen elszomorító tényen kívül újra éled az aggodalom, hogy mi is lesz velünk, hogy várjon nem szakad-e reánk is a veszedelem. A diplomácia vigasztal minket és azt mondja, hogy a háborút lokalizálják. Hát szép, szép, bár úgy volna. Azonban estik ezzel a helybenhagyó óhajtással lehet a diplomácia biztatását fogadni. Mert hiszen a diplomácia azzal is biztatott, hogy a Balkánon megóvja a békét, amire kitört a háború. A diplomácia csinálta a békét Londonban, amire most jön a válasz, hogy hétfőn este vége a béketárgyalások céljaira megkötött fegyverszünetnek. Ezek után borzongó félelemmel veszszük tudomásul a diplomáciának azt a jóslását, hogy Európa hűvös közömbösséggel nézi a balkán eseményeket, mert a háborús veszedelem nem csaphat át hozzánk. Pedig hát így kell lennie, így kell lennie még akkor is, ha a diplomácia is ezt akarja. Nekünk a Balkánhoz csak mint jó szomszédnak van közünk és az alatt, amíg ott csakugyan be nem következik a béke, nem törekedhetünk másra, mint hogy jó barátságban maradjunk velük. És amilyen érthető volt, hogy a történelmi emlékek kapcsán meleg rokonszenvvel viseltetünk a szerencsétlen Törökország iránt, épp oly természetes, hogy az egyedül üdvözítő békeszeretettel nézzük a balkán országok fejlődését Hétfőn este... A fegyverszünet felmondása. Konstantinápoly, január 31. Szavov, a bolgár hadsereg főparancsnoka Mahmud Sefket basához, a török hadsereg főparancsnokához a következő táviratot intézte: Dimotika, január 30. ) excellenciájának, az ottomán császári hadsereg főparancsnokának ! Közlöm excellenciáddal, hogy a londoni tárgyalások megszakíttattak. Van szerencsém a fegyverszünetre vonatkozó jegyzőkönyv negyedik szakasza értelmében értesíteni, hogy az ellenségeskedés négy nappal e notifikáció után — tehát hétfőn este hét órakor -*• u.ra megkezdődik. Szavov, a bolgár hadsereg főparancsnoka, Mahmud Sefket basa azt válaszolta, hogy a bejelentést tudomásul vette. • A hatalmakhoz. Konstantinápoly, január 31. A miniszteri tanács elhatározta, hogy külföldi képviselőit utasítani fogja, hogy a kormányoknak jelentsék ki a következőket: Miután a balkáni szövetségesek a porta válaszának megvárása nélkül megszakították a béketárgyalást és fölmondták a fegyverszünetet, az ozmán kormány kényszerítve látja magát arra, hogy a nemzet becsülete és fennállása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye s ennek következményeiért a balkáni államokat teszi felelőssé. A minisztertanács utasította a londoni delegátusokat, hogy a balkáni delegátusok elutazása előtt semmiesetre sem hagyják el Londont.'*' Ki kezdi? Paris, január 3. (Érkezett este tíz órakor.) Hiteles jelentések szerint itteni illetékes helyen azt hiszik, hogy nem a török hadsereg részéről fog az első lövés esni hétfőn este, mert a török hadvezetőség csak védekezésre akar szorítkozni a csapatokban uralokdó rossz hangulatra való tekintettel. Az új háború mindenesetre Drinápolynak és a csatardzsai vonalnak beható bombázásával fog megkezdődni bolgár részről. Drinápoly eleste csak rövid idő kérdése, akkor aztán a török kormány az elvesztett városról és az egei szgetekről könnyebben mondhat le, nem kell miatta lázadástól félnie. Az kétségtelen, hogy a hadjárat csak rövid ideig fog tartani. A hadsereghez. Szófia, január 31. Szavov tábornok parancsot intézett a hadsereghez, amelyben ezt mondja: Folytatni fogjuk a háborút és remélem, hogy a hadsereg ezután is oly fényesen fogja kötelességét teljesíteni, ahogyan eddig tette. Törökország és a megújult háború Konstantinápoly, január 31. A sajtóiroda közli a főhadiszállás jelentését, mely ezt mondja: Miután a bolgárok a fegyverszünetet felmondották, az ellenségeskedés a hadviselő felek között kötött fegyverszünet - jegyzőkönyv negyedik pontja értelmében hétfőn este hét órakor újonnan megkezdődik. A belügyminiszter a vidéki hatóságokhoz körtáviratot intézett, amelyben a fegyverszünetnek a bolgárok részéről történt felmondásáról értesíti őket és hozzáteszi: A kormány a helyzetnek, valamint a nemzet érzelmeinek megfelelően fog eljárni, kötelességét teljesíteni fogja. A miniszter kifejezi azt a reményét, hogy a lakosság a szükségeseknek mutatkozó intézkedésekhez hozzá fog járulni és fölszólítja a hatóságokat, hogy a rendet föntartsák és ne engedjék meg hamis hírek elterjedését, melyek a lakosságot izgathatnák. A válaszjegyzék: Konstantinápoly, január 31. A török kormány tegnap adta át a nagyhatalmaknak szóló válaszjegyzéket, amely Drinápolyt illetőleg azt javasolja, hogy a Marina folyótól jobb oldalra eső rész a szövetségeseknek jusson, a baloldali rész Törökországé maradjon és amelyben ragaszkodik az egei szigetekhez. A jegyzék kijelenti azt is, hogy elkerülhetetlenül szükséges az is, hogy a hatalmak Törökországnak már most ismerjék el a jogát, hogy teljesen szabadon önálló vámtarifát vezessen be, a modern jog elvein nyugvó kereskedelmi szerződéseket köthessen, végül az idegen állampolgárokat alávethessék az ottomán adótörvényeknek, amelyek a török alattvalókra érvényesek és érvényesek lesznek, valamint hogy a hatalmak közben hozzájáruljanak a vámok négy százalékos emeléséhez. Nem kevésbbé elkerülhetetlennek tartja a porta az idegen államok törökországi posta intézményeinek megszüntetését. Késő? Konstantinápoly, január 3L Pallaviccini őrgróf délután a válaszjegyzék átadása után a török külügyminiszter előtt azt az aggodalmát fejezte ki, hogy válaszjegyzékével elkésett, mert a fegyverszünet felmondása következtében a nagyhatalmak közvetítése tárgytalan lett. Új tárgyalás készül. Paris, január 8. A porta válaszjegyzékét itt nagyon előzékenynek tartják és azt hiszik, hogy annak alapján újra meg lehetne kezdeni a tárgyalást. Hír szerint Greg Edvárd újabb javaslatot fog a nagyhatalmak elé terjeszteni. Szerbia békülékeny. London, január 31 A Daily Telegraphmak jelentik Belgrádiból. A szerb kormány alkalmasnak véli a török jegyzéket arra, hogy ennek alapján a tárgyalást újra megkezdjék. A kormány legjobban szeretné, ha a balkáni kérdések rendezése végett európai konferenciát hívnának össze. Fejetlenség mindenfelé. Politizál a hadsereg, Konstantinápoly, január 31 A portaköröket a váratlan háborús fordulat nagyon meglepte, mert Gesov bolgár miniszterelnök nyilatkozataiból és a hivatalos jelentésekből azt lehet következtetni, hogy a bolgár kormány elhamarkodás nélkül meg fogja várni a portának a nagyhatalmakkal való eszmeváltását. A nagyvezér a válaszjegyzék átadása után az idegen diplomatáknak azt mondta, hogy a válaszjegyzékben foglalt ajánlat a legutolsó és a legvégső, ennél több lehetetlen és ha a szövetségesek többet követelnének, akkor ez a háború folytatását jelentené. A lakosság teljesen közömbös, beható fegyverkezésnek s készülődésnek sehol sincs nyoma, a Konstantinápolyban szabadságon levő tisztek semmi készületet sem tesznek arra, hogy a csapatokhoz bevonuljanak. A táborban levő tisztek politikai gyűléseket tar