Friss Ujság, 1913. október (18. évfolyam, 233-259. szám)

1913-10-01 / 233. szám

­S Darab János azért korbácsolta meg az ügyvédet, mert foglalást vezetett nála, ami ugyan jogosult volt, de Darab ebbe nem tudott be­lenyugodni. Az ügyvéd a támadó­ját feljelentette. Koleraesetek a fővárosban, a járvány Miskolc tő­­szomszédságában. A Friss Újság a belügyminiszté­rium alapján megírta, hogy Bu­dapesten egy uszályhajón, két ko­leraeset fordult elő. Erről most a­­következőket jelentik: Az 1906. számú uszályhajó teg­napelőtt érkezett m­eg Budapestre Pádé községből, amely Zenta és Törökbecse városok között fekszik. Ezen az uszályhajón jöttek Benke György matróz, a felesége és más­fél éves Ferenc nevű fia. A hajón tegnap az asszony és a gyermek koleragyanús tünetek között meg­betegedett. Azonnal jelentést tettek a tiszti főorvosi hivatalnak. Magyarevits Minden tiszti főorvos rendeletére a betegeket a Gellért-kórházba szállították. Az uszályhajót fel­ügyelet alá helyezték és meg sem várva a bakteriológiai vizsgálat eredményét, fertőtlenítették. Ma azután megérkezett a bakterioló­giai intézet véleménye, amely sze­rint a vizsgálat mindkét esetben ázsiai kolerát állapított meg. A be­tegeket ápolják a Gellért-kórház­­ban, már jobban vannak és van remény arra, hogy életben is ma­radnak. A járványnak vidéki terjedéséről szól következő távirati tudósítá­sunk: Miskolc, szeptember 30. A borsodmegyei Sajólád köz­ségben erősen lépett fel a kolera­­járvány. A mai napig 12 megbete­gedés és 2 haláleset történt. Teg­nap Ficere András tíz éves fiú ha­­lálozott el. Jelenleg a járványkór­házban feküsznek­: Liptai Margit, Ivánka Mária, Varga Andrásné, Csorna Mária, Szikszai Anna, Csü­­csi Emma, Csorna Jánosné, Kris­tóf Mária, Kristóf Margit és Lip­tai András. A községben a legszi­gorúbb óvóintézkedéseket fogana­tosították. Mivelhogy a veszedelem Miskolc városától alig néhány óra járás­nyira van, a hatóság elrendelte az óvóintézkedéseket. Az egészség­­ügyi bizottságot járványbizottság­­gá alakították át. Nagy Ferenc dr. polgármester a város területéről az összes sajóládiakat kitiltotta és intézkedett, hogy a községből ér­kező kocsikat a város határában levő sorompónál szigorúan vizs­gálják meg. A polgármester a Sajó vizének a használatát betil­totta. Temesvár, szeptember 30. Temes megyében néhány napi szünet után ma újabb hat kolera­­gyanús esetet jelentettek be. Pa­lánkon megbetegedett Lolics Bol­dizsár öt éves fiú, Deligán Anna és Orbanecz Judit egy halász fele­sége. A hatóságokra nehéz felada­tot ró a nép babonájával való küzdelem, mert amikor házról-h­áz­­ra járnak vizsgálni, a betegeket a padlásokon rejtik el. Palánkra, minthogy itt nincs orvos, távirati­lag kértek járványorvost, Deliblá­­ton ma szintén újabb gyanús meg­betegedések fordultak elő. Az erő­sen fertőzött községben közel ötven beteg van s tetézi a bajt, hogy lel­ketlen izgatók falragaszokon hív­ják fel a lakosságot, hogy ne h­igg­­jen az orvosoknak. A kevevári fő­szolgabíró táviratilag kért kato­naságot a község őrzésére. Homo­kos községben, amely eddig kolera­mentes volt, ma lett volna a teme­tése Miháj Arzéu másféléves gyer­ FRISS ÚJSÁG meknek. Orvos hiányában a halott­kém a halál okául rángógörcsöt jelentett be. Amikor a lelkész a házhoz jött, addigra meghalt a fiú apja, Mihai Vazul, a másik fia pe­dig haldoklik. M Munkanélküliek a ker­ezsírtaelemügyi és a polgármesternél. Óriási az a nyomor, amelyet a fővárosban úrrá lett általános munkanélküliség már most okoz. Budapest munkássága ebben a kétségbeejtő helyzetben, amely ha így tart, télire a legborzalmasabb pusztítással fenyeget, népgyűlést tartott, amelynek megbízásából a Magyarországi Szakszervezeti Ta­nács és a Szociáldemokrata párt bizottsága küldöttséget menesztett a kereskedelmi miniszterhez és a polgármesterhez, hogy tőlük a munkanélküliség enyhítésére szük­séges intézkedéseket sürgesse. A két küldöttség ma délelőtt tizen­egy órakor járt a miniszternél és a polgármesternél. A kereskedelemügyi miniszternél. Harkányi báró kereskedelmi mi­­niszter előtt ötven tagú küldöttség járt, melyet Lerner Dezső, a szak­­szervezeti tanács tagja vezetett. Vaskos memorandumot nyújtott át, melyet a munkanélküliek gyű­lésének megbízásából dolgozott ki és amely fölemlíti, hogy a szak­­szervezetek az év első felében már 332.000 korona munkanélküli se­gélyt folyósítottak és képtelenek lévén további áldozatokra,­ az ál­lam beavatkozását kérik a nyomor megszüntetésére. A miniszter válaszában a követ­kezőket mondotta:­­— Készséggel meghallgattam önöket, de nem volnék hű magam­hoz, ha ígéretekkel igyekeznék önö­ket megnyugtatni. Nehezen szá­nom rá magamat, hogy ígéreteket tegyek, mert mindig a tett és nem a szó embere voltam. A kormány kötelességének fogja tartani, hogy a memorandumot sürgősen, komo­lyan és jóakarattal megvizsgálja. Hogy mit fog tenni, arról nem nyilatkozhatom, éppen azért, mert, mint említem, én a tett és nem a szó embere vagyok. Ne vegyék rö­vid válaszomat elutasításnak. Azt mondják, hogy a kormány elfojtja a szakszervezeti működést. Ez nem áll, csak olyan esetben, ha annak politikai színezete van. Ismétlem, amennyire a kormány és az ország pénzügyi helyzete engedi, kérel­müket teljesíteni fogjuk. A polgármesternél. A másik küldöttség, mely a vá­rosházán járt, Bódy Tivadar dr. alpolgármesternél tisztelgett, Já­szai Samu, a szakszervezeti tanács titkára volt a küldöttség szónoka, aki rövid beszédben vázolta a mun­kanélküliség ijesztő mérvét. Az építőiparban két év előtt júliusban még 32.000 munkás volt foglalkoz­tatva, ez idén már csak 11.600. A munkanélküliség folytán egy mil­lió korona heti bérveszteséget szen­ved a munkásság és ezt megérzi az egész ipar és kereskedelem. Átad­ta a memorandumot, mely a fővá­ros tanácsának s a közmunkata­nácsnak gyors intézkedését kéri a munkanélküliség ellen való bizto­sítás tárgyában. Bódy alpolgármester a követ­kezőket válaszolta: — A tanács méltányolja és át­­érzi köteleségét, am­elylyel a mun­kanélküliséggel szemben tartozik. 1913. és 1914. évi közmunkákat gyors tárgyalás alá fogja venni és hogy a munkanélküliségen ne csak ideiglenesen segítsen, megfontolás tárgyává teszi a munkanélküliség esetére való biztosítást is. A ta­nács a kormánynyal együt fog el­járni, hogy megszervezze a mun­kanélküliség elleni küzdelmet. A­mi a segélyezést illeti, azt a mun­kásság összességére való tekintet­tel kell megoldani, még­pedig olyan módon, hogy minden önhi­báján kívül munkanélkülivé lett ember részesüljön segélyben. Ezt azonban csak a fővárosnak és a munkásságnak együtte­s igyekeze­tével lehet elérni. A főváros e te­kintetben számít a szervezett mun­kásság közreműködésére és a ta­nács minden lehetőt el fog követ­ni, hogy mielőbb enyhítse a mun­kanélküliséget. A gyűlés. Amíg a két küldöttség eljárt küldetésben, a munkanélküli mun­kások a vasmunkások Th­ököly­­úton levő otthonában gyülekeztek, hogy bevárják a küldöttségek el­járásának eredményét. Már tíz órakor olyan sokan voltak együtt, hogy többen az utcára szorultak. Eljöttek az újpesti, csepeli és er­­zsébetfalvai munkanélküliek meg­bízottai is. A gyűlés délelőtt fél 12 órakor kezdődött. Payer Károly, a szak­­szervezeti tanács titkára volt az első szónok. A gyűlés a legnagyobb rendben folyt le. Befejezésül Kerner Sán­dor határozati javaslatot nyújtott b­e. A munkásság nem elégszik meg üres jelszavakkal, hanem cse­lekedetekkel fogja tovább folytat­ni küzdelmét. A határozati javas­latot egyhangúan elfogadták és azután a gyűlés véget ért. Az óriási tömeg a legnagyobb csöndben és rendben szétoszlott­ miniszternél menne. A Vadász-utcából átköltö­tek a Bálvány-utca 16. szám alá hol az előzőnél három-négyszer nagyobb helyiséget és óriási rak­tárakat béreltek. Az iroda sze­mélyzetét növelték, ügynököket fogadtak, szóval mindent elkövet­tek, hogy­ a látszat kedvező le­gyen. A fizetésképtelenséget, azon­ban nem lehetett sokáig titkolni­, a hitelezők csődöt kértek­ ellenük. Ekkor kiderült, hogy mindössze 51.000 korona értékű árufedezet van közel fél millióra rugó tarto­zásokkal szemben. A budapesti hitelezőikkel hamar kiegyeztek s csak­ a bécsi, berlini és prágai poosztógyárosokkal nem tudtak ki­egyezni, kiknek kára 340.000 ko­rona. Ezek hosszú tárgyalás után vég­re a rendőrségre fordultak és fel­jelentették a Hamm­erschlag fivé­reket. A rendőrségen Sándor László dr. vezeti a vizsgálatot, aki a fivéreket már kihallgatta. Ham­­merschlag azzal védekezik, hogy mikor az üzletet átvette, az első évben nem készített mérleget s maga is azt hitte, hogy a cég egé­szen jól áll. Feljelentés egy gosztónagy keres­­kedő ellen. Mammersclag és Társa cég. Pár nappal ezelőtt a rendőrsé­gen bűnvádi feljelentést tett több hitelező a Vadász-utcai Hammer­schlag és Társa cég posztónagy­­kereskedő cég ellen hitelezési csa­lás címén. A feljelentés a követ­kező vádakat emeli a cég ellen. 1910-ben a Vadász-utcában meg­nyílt a Hammerschlag és Társa cég üzlete, melynek cégfőnöke Hammerschlag Frigyes volt. Nem­­sokkal később cégvezetőnek beje­lentette Ham­merschlag Viktor tőzsdebizományost. Mint utólag kiderült, a milliomos hírében álló Viktort csak azért jelentette be cégvezetőnek, hogy ezzel a hitele­zőket megtéveszsze. Az üzlet már elején rosszul ment s 1911-ben be kellett volna jelenteni a fizetés­­képtelenséget. Ezt azonban eltit­kolták, sőt olyfajta intézkedéseket tettek, mintha az üzlet kitűnően 1913. október 1. Az albán-szerb háború, Dobridát elvesztették a szerbek. Belgrád, szeptember 30. A katonai akció az egész vonta­ton megindult és a szerb csapatéi több helyen eredményeket értek el, bár az egész expedíciós hadtest még nem avatkozhatott a küzde­lembe. Monasztirből és Üszkükből az egész helyőrséget Mavrovó és Glavacsnik felé küldték. Itt már elkeseredett ütközetek voltak és az albánok meghátráltak. Oh­ridánál kétezer albán és erős bolgár ban­dák állanak. Ez a város az albá­nok kezén van egyelőre, de vasár­nap óta döntő csata folyik. Egy ellenőrizhetetlen jelentés szerint eddig háromezer albán esett el. A szerb csapatok nem ismernek ke­gyelmet, Prizrendtől délre, ahol az albá­nok száma túlnyomó, véres ütkö­zet után az albánok megfutamod­tak. Itt az albánok újabb táma­dásba mentek át és két géppuskát, egy tábori ágyút zsákmányoltak. Djakovánál is áll a harc. Illetékes helyen megcáfolják azt a hírt, hogy az albánok Djakovát elfog­lalták, de Prizrend miatt nagy az aggodalom. Belgrád, szeptember 30. A Stampa jelenti: Ohhridánál a szerb csapatok hétszáz albán fog­lyot ejtettek, akiket haditörvény­szék elé fognak állítani. A szerbek vesztesége az ohhridai ütközetek­ben 1200 halott és 800 sebesült volt. , Valona, szeptember 30. Elkeseredett küzdelem után az albánok tegnap bevették D­hridát. Nagy mennyiségű fegyver, muní­ció és élelmiszer jutott az albánok hatalmába. A szerbek veszteségeit igen súlyosaknak mondják. London, szeptember 30. Az esti lapoknak jelentik Athén­ből: Esszad basa az ifjutürök ko­­mitével egyetértőleg azon a terven dolgozik, hogy megtámadja a­ gö­rögöket és szerbeket és ily módon visszaszerezze azokat a területe­ket, amelyeket az ifjutörök párt Albániának követel. PATKÁNY, EGÉR, mszol egér, hürcing és ürge baktérium tenyászot. Ti és Állatra,­­ emberre Ártal­mat­lan. Isme­r* tető infirven! ___ PRATIM BAKTERIOLÓGIAI LAOORA­* TOIUUKT BUDAPEST, VII., ROTTENBILIER WTCZA 32.

Next