Friss Ujság, 1914. február (19. évfolyam, 28-49. szám)

1914-02-01 / 28. szám

XIX. évfolyam, 28. szám Budapest, 1914. február 1. Vasárnap Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fill. POLITIKAI NAPILAP. ____ ___ 9 Megjelenik hétfő kivételivel mindennap Vidéken: postai szétküldéssel ggLj Bp^&| g| §§ §| MB if E9| Q SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* egy hónapra 1.20 korona. É|pBl |lpS|5& * |Jjk­g|5 O gf|| Ngk jil Hgi V„ Honvéd-utcza 10. az. ftcrk' telefon _ _ 137—51. E|§ rafj « §S| jlg JSI $11 B| fgS SS ||| KB |Ei fiÉM® ®| Tgj FI Ó KKIA­D­Ó HIVATAL­O­K: Kiadóhlv. ”,_____ 38-58. 1|| il ||| M­m(P afglf Ülrélf |||§lf| lllpfl Sákéczhut Se., VI., Andrássy-ut «, Nyomda „ _ _ 54—39. fiai ESS ■» ■■ ^ ■ SS IV., Kecskeméti­ utcza 8. és 14. H­^srsk­.­ IP RI IA fi II IAIA M kerületeit beosztása. A belügyminiszter ma a Ház elé terjesztette az országgyűlési képviselőválasztó-kerületek szá­mának és székhelyének megálla­pításáról szóló törvényjavaslatot Az ellenzék részéről már hó­napok óta valóságos rémtörténe­teket terjesztettek erről a javas­latról. Először azt mondták, hogy azt egyáltalán nem is fogja elkészíttetni a kormány, mert az a szándéka, hogy a régi választó­jog alapján fog választatni, majd megint más hír kelt szárnyra, az, hogy a kormány Magyarorszá­got teljesen a maga hatalmi szem­pontjai szerint fogja képviselő­választó kerületekre felosztani, hogy lehetőleg mindenhonnan kormánypárti kerüljön be. Hiszen előrelátható is volt, hogy ez a javaslat minden eddi­ginél jobban fel fogja keverni a politikusok kedélyeit, mert hiszen most már nem általános elvi, vagy gyakorlati kérdésekről van s­zó, hanem arról, hogy kinek ke­rülete mikép kerül ki a nagy fel­osztásból, így tehát most egyáltalán nem jó a hivatásos politikusok szem­üvegén át nézni a javaslatot. A szempont, amelyből ezt bíráljuk, csak az lehet, hogy miként felel meg a jogegyenlőség, a kulturá­lis, a nemzeti szempontoknak. És ha ebből teszszük ezt vizsgálat tárgyává, már futólagos áttekin­tés után megállapíthatjuk, hogy a javaslat szigorúan ragaszkodik ahhoz az irányelvhez, hogy a vá­lasztók képviselőküldési joga gazdasági, kulturális fokuk ará­nyában illesse meg őket. És amikor ezt teszi, teljesen felülemelkedik minden pártérdek fölé. Például az eddig nagyjában ellenzékinek bizonyult Budapest és Pest megye kerületeit egyszer­re huszonegygyel szaporítja meg és azokat a kerületeket, amelyek csekély számú választóiknál fog­va igazán kész prédái lehettek volna a kormány befolyásának, egyszerűen­­ megszüntette és más, népesebb kerületekbe olvasztot­ta be. Ezek után igazán nehéz sze­repe lesz a mindenáron való el­lenzékieskedésnek. Aminthogy ér­demleges szempontból nem is bí­rálják a javaslatot, hanem főké­­pen azért, mert az oly rendelke­zést tartalmaz, hogy a kerületek területi megjelölését a belügymi­niszterre és nem a törvényható­ságokra bízza. Zuzmarás fenyők alatt, vakító hómezőkön lázas élet uralkodik most. Szánkóé, korcsolyás, hótal­pas emberei tömege keresik fel a friss hóval­­betakarít dombházakat és órákat töltenek el az acélos, szikrázó hidegben. Időnként pá­rocskák siklóinak odébb szorosan egymáshoz bújva, most egy turbá­­tor levente kalpálódzni kezd, aztán nagyot puffan — nem a kezével — a havon, piros pozsgás gyerekek csöngő­ szánkón szaladnak le a szelíd lejtőn. Mindenütt öröm, jó­­kedvű, kacagás, a tél örömei nagy­szerűek, páratlanok — azok szá­­mára, akiknek sütött szobára és ép ruhára bellik. Bent a váradban, ahol százezren vánszorognak ron­gyos cipőben és szomorú proletár­hajlé­koib­an. hetek óta hideg a tűzhely, a télinek csak gyötrelmei vannak. Téli sportok. Merénylet egy tanúia elsen a tanítványai előtt. Lovagias ügy után botrány. Arad, január 31. Az aradi főgimnázium egyik osztályában kínos jelenet játszó­dott le tegnap este. A botrány délelőtt tizenegy óra után néhány perccel játszódott le. Polgár Gy. Ödön tanár éppen ak­kor fejezte be előadását a III. osz­tályban. Nyomban a tíz perc szü­net kezdetét jelző csöngetés után megjelent a teremben egy kis diák, aki jelentette a tanárnak, hogy egy magát Kádas Lajos dr.-nak nevező úriember egy má­sik úrral várakozik reá. A tanár nem ment ki a folyosóra. Néhány p­ercnyi várakozás után Kádas dr., az aradi ipartestület volt titkára, jelenleg ingatlanközvetítő, kinyi­totta a terem ajtaját s beszólt: — Szabad egy percre kérnem, tanár úr! Fontos beszélni valóm volna önnel. A tanár erre a felszólításra sem ment ki, mire Kádas kísérőjével, egy Schwarcz Adolf nevű aradi kereskedővel, akit Kádas saját ki­jelentése szerint azért vitt magá­val, hogy az eseménynek szemta­núja legyen, belépett a terembe, hirtelen előrántott egy kutyakor­bácsot s a tanárra rontott. A te­rem tele volt kis diákokkal, akik között a váratlan esemény valósá­gos pánikot idézett elő, tehetetle­nül nézték tanáruk inzultálását. Polgár rákiáltott támadójára: — Mit akar itt ez az őrült? Kádas korbácscsal több ízben le­sújtott a tanárra, aki balkezével igyekezett fölfogni, illetve kivéde­ni az ütéseket. Balkezén két je­lentéktelen sérülést is szenvedett. Az inzultus nagy lármával járt, úgy hogy a folyosón álldogáló nyolcadosztályos tanulók behatol­tak a terembe, nemkülönben Strif­­fer Ferenc tornatanár és az isko­laszolga. Ezek megakadályozták a­ további inzultust. Kádas azzal a kijelentéssel távozott el a terem­ből, hogy Burián János igazgató­hoz megy s fegyelmi följelentést tesz a tanár ellen. Hogy mi az elő­zménye a kínos botránynak, annak idején a tör­vényszéki tárgyalás fogja majd tisztázni. A felek­ állítása homlok­egyenest ellenkezik egymással. Kádas azt mondja, hogy őt Pol­gár mások jelenlétében megrágal­mazta s többszörös sürgetés elle­nére nem tudott elégtételhez jut­ni. Ezért fazultálta a tanárt Pol­gár ezzel szemben azt állítja, hogy ő nem terjesztett Kádasról meg­becstelenítő hírt. Ezt különben már két hónappal ezelőtt, amikor Kádas provokáltatta, a segédek előtt határozottan kijelentette. Ennek a k­ínos ügynek a tore

Next