Friss Ujság, 1915. június (20. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-01 / 151. szám
2 miss újság 1915- jimius 1« Harminc és feleseink lövik Przemyslt. az oroszok védik a várat• Sajtóhadiszállás, május 31.» Legnehezebb tüzérségünk most érkezett meg Przemysl alá és azonnal elkezdte működését. A harminc és feles mozsarak a mai napon már nemcsak Przemysl erődeit lövik, hanem észak felől bombázzák a Grodek felé vivő vasúti vonalat és utakat is. S eddig semmi jel nem mutat arra, hogy az oroszok ki akarnák üríteni a várat. Annak ellenére, hogy egyetlen menekülési utajuk már tűz alatt áll, erősen védekeznek a mi régi erődeink romjain és főként újabban csinált földműveikben, amelyek szétrombolása nem könnyű feladat. Tíz oroszok számolnak Przemysl elestével. Rotterdam, május 31. Amíg az orosz hadvezetőség az utóbbi napokban kiadott jelentéseiben még elhallgatja azt, hogya szövetséges seregek Przemyslt ostromolják, addig az orosz lapok ugyanakkor felsőbb utasításra teljes nyíltsággal készítik elő a közvéleményt arra, hogy Przemysl már nem sokáig tartható. Az orosz lapok azt írják, hogy ha az ellenségnek sikerült 30 és fél centiméteres mozsarait a vár falai alá vinni, akkor a vár sorsa meg van pecsételve. Przemysl nem ereszti az oroszt. A sieniavai támadás jelentősége. Sajtóhadiszállás, május 31. A főként Sieniava környékén megindult orosz támadásról illetékes részről a következő felvilágosítást adták: — Az oroszok kényszerhelyzetbe jutottak, mikor a San melletti állásaikat is áttörtük és átléptünk a folyón. Vagy ott kellett hagyniok azonnal Przemyslt és elhúzódniok kelet felé, vagy mindenáron ellentámadást indítani, hogy Przemysl orosz életét legalább meghosszabbítsák. Ez oly természetes volt, hogy itt senkit sem lepett meg. Sőt napról-napra várták a hírt az orosz ellentámadásról, mégpedig épp arról a helyről, ahonnan jött. Az orosz erősítések Sieniava környékén támadtak, mert ez a vidék a győzelmes Mackensen-sereg oldala. Támadásuk teljesen elszigetelt hadművelet maradt és mint ilyen is bukott meg, mert a Sanon nem tudtak átjönni. Minden mostani erőlködésük Przemyslnek szól, mégpedig nem katonai célzattal, hanem mert a négyes szövetség országainak nyilvánossága előtt Przemysl igen kényes kérdés. Ezt a városnevet az orosz hadvezetőség túlságosan népszerűvé tette nemcsak Petrogradban, hanem Párában és Londonban is. A diadalt hirdető cikkek és fényképek egész özönével árasztotta el a világot, amikor Przemysl elesett. Ez a reklám kezd most nagyon kellemetlen lenni rájuk nézve. Przemysl most nem ereszti őket. A vár miatt áldozzák fel sikertelen ellentámadásokban embereik olyan tömegét, aminőt a Kárpátokban küldtek húsvétkor vágóhídra. Sieniavánál minden átkelési kísérletük vérbe fúlt és a szövetséges seregeket sem a körülzárásban, sem a kelet felé való nyomulásban nem tudják megakadályozni. Az oroszok kiürítik Lemberget. Bécs, május 31. A Mittagszeitungnak jelentik Kopenhágából. A pétervári távirati ügynökség a következő hivatalos közleményt bocsátotta ki: A galíciai orosz főkormányzóság Lembergből Ergdyba tette át székhelyét. Lembergből minden katonai raktár elköltözött kelet és észak felé. Hngot sirattak az oroszok helyzete fölött. Már Olaszország segítsége sem használ neki• Amsterdam, május 31. A Times katonai munkatársa aharctéri helyzetről ezt írja: A legutolsó német jelentés a keleti harctérről azt bizonyítja, hogy Olaszország részvétele a háborúban semmit sem változtatott az osztrák-magyar-német haditerven, amely Galicia visszahódítását célozza. Az az előretörés, amely orosz szövetségesünk ellen folyik, még talán hevesebb lett. Ez komoly figyelmet érdemel. Harmincnégy-harmincöt hadtest vesz részt a nagy támadásban. Az offenzíva kezdetén tehát a szövetségesek hadserege 1.250.000 főnyi volt. Az ellenség két szárnyát már megállásra kényszerítettük ugyan, azonban a középen még folyik az előnyomulás és a szövetségesek már a Szánon túl is eljutottak 11 kilométernyire kelet felé. Igen válságos az oroszok helyzete Przemysl és a Dnyeszter-mocsarak között, mert itt 17 ellenséges hadtest támad. Ami az osztrák-magyar-olasz háborút illeti, az a véleményem, hogy az ottani határon Ausztria arra számít, hogy gyöngébb erővel néhány hétig föl bírja tartóztatni az olaszokat, legalább is addig, amíg a galíciai haditervet megvalósítják. Kérdés, hogy Nikolajevics Miklós nagyherceg az alatt a négy hét alatt, amióta a szövetségesek galiciai offenzívája megindult, elegendő csapatokat tudott-e öszszevonni, hogy az ellenség áradatát föltartóztassa. Az események majd megadják erre a választ. Az eddigi tények, sajnos, azt igazolják, hogy az orosz derékhad áttörése további aggodalomra is okot ad. M nagy érdeklődéssel és részvéttel nézzük, várjon sikerül-e a szövetségesek haditervei? Mi, Oroszország barátai, csak erélyes nyugati offenzívával segíthetünk bajba jutott szövetségesünkön. Erre a háború kezdete óta egyszer fent szorult rá annyira Oroszország, mint most. Ebben az értelemben Olaszország háborúja nagy segítség ugyan de aligha lehet jelentékeny befolyással a keleti harctérre. . LEGUI A törökök győzelmes harca. Visszavert ellenséges támadások, ’ Konstantinápoly, május 31. (Milli távirati iroda.) A főhadiszállás közli: A Dardanellák harc vonalán az ellenség tegnap Ariburno táján megtámadta jobbszárnyunkat, de súlyos veszteségei után, amelyeket 100 halottra becsülnek, visszavetették. A centrumban az ellenség tegnap este hirtelen támadással kísérletet tett, hogy a tőle tegnapelőtt elragadott lövészárkok egy részét viszszaszerezze. A támadó ellenséget régi hadállásaiba vetettük vissza, miközben lövészárkaink előtt nagy számú halottat, valamint fegyvert és bombát hagyott hátra. A Sedil Bahr szakaszon tegnap gyalogsági és tüzérségi harcok voltak. A többi harcvonalon jelentősebb esemény nem történt. A hősök hadteste, A budapesti első honvédezred dicsérete Berlin, május 3. Leonhardt Adelt, a „Berliner Tageblatt“ haditudósítója a galíciai harcokról szóló tudósításában a következőket írja a 7. hadtestről: A 7. hadtestről, — amely tisztára magyar 66 József főherceg parancsnoksága alatt álló kúrán, de sokat jelentőleg nyilatkozhatom. A „legvitézebbek hadtesteként“ nálunk ismeretes a mi csapataink körében is. A nyugatgazciai áttörés után az volt a számára juttatott parancs, hogy egyelőre várakozó állást foglaljon el s csak amikor a galíciaiak és a bajorok hátbatámadták az oroszok Beszkid-seregét, rohanhatta meg egy honvédhadosztály a Varetyszov-hegyen álló igen erős orosz haderőt. Maga József főherceg személyesen mondotta nekem, hogy itt a kedvező döntést a budapesti első honvédgyalogezred vívta ki. Az üldözés folyamán a hadtest kétezer orosz foglyot ejtett. A Bukovitza hegyhátain újból állást foglalt az ellenség, de nehéz küzdelem után Bakoekovig visszavetettük. Ekkor azzal próbálkozott meg, hogy a lupkovi vasútvonaltól nyugatra veti meg a lábát, de megint csak vereséget szenvedett és Szánokba menekülve nem védekezett tovább. A 7. hadtest egész Bitzaig üldözte, Przemysl feleutjáig. Máka fedik hadtest hősi küzdelme. Sajtóhadiszállás, május 31. A kassai hadtest szerepéről érdekes módon számolt be a sajtóhadiszálláson Gadd svéd tüzérkapitány, aki a hadtest tisztjei között tartózkodott a radymnói győzelem napjaiban és szemtanúja volt a magyar katonák dicsőségének. Radymno ellen hármas csoportban vonult a szövetséges sereg. Kétoldalt német, csapatok mentek, középütt a kassai hadtest. Pünkösd hétfőjén reggel 5 órakor kezdett dolgozni tüzérségünk. A hatást fokozta az akkor még uralkodó nagy szárazság. Percek alatt gyuladt ki egymás után három helység: Ra-dymno, Vysocka és Wietlin. Nyolc óráig lőtt a tüzérség és pont nyolckor indult el az égő falvak ellen a gyalogság. A jaroelau—radymnói után nyugatra németek haladtak, a német oszlop és a San közt Kestranek ment a kassai hadtest egy részével, a San tulóó partján pedig Hadffy honvédei nyomultak előre. A németek feladata Radymno megrohanása volt, a mieinknek a rendkívül megerősített wysockai hídfőt kellett elfoglalniuk. Más német csapat Wiedlin felé ment. A tüzérség pusztító munkájának ellenére a küzdelem rettenetes volt, mert a falvaknak még az utcái is keresztül-kasul voltak húzva szögesdróttal, Ostrowban pedig, amely a mieink útjába esett, utcai torlaszok mögül gépfegyverrel védekeztek az oroszok. Katonáink Ostromot ennek ellenére néhány perccel nyolc óra után már elfoglalták. A tüzérség messziről pompásan segítette a gyalogság harcait: az Ostromból menekülő oroszok futó csoportjaira percenként zuhogott le a németekkel egyesített honvéd tüzérség ágyúsortüze. Ostrovban az oroszok egy tábori ütegüket és három nehéz ágyújukat hagyták. Tüzéreink oly pontosan lőttek, hogy miközben a futó orosz tüzérségre vadásztak, célba vettek és eltaláltak egy galoppban menekülő orosz taracküteget. Később katonáink arra haladva, az országúton találták ezt a röptében lelőtt zsákmányt: egy tarack tönkretéve hevert az árokban hat döglött lovával, a többi elhagyatva állott az út szélén. A német jobbszárny közben gyorsan haladt Radymno felé. A mi balszírnyunk folytonos súlyos harcok közt ért el a veszedelmes hídföhött Ekkor már a kassai hadtest két ezredparancsnoka elesett, egy pedig súlyosan megsebesült. Ezután nemsokára Radymno elesett, Wietlinbe befészkelték magukat a németek, a wysockai hídfő pedig a mienk volt. Az oroszok vadul menekültek kelet és délkelet felé. Óriási volt köztük a fejetlenség. Erős harc volt még Nienowicénél, ahol szintén megkerüléskor kellett folyamodni. Ez sikerülvén, az egész helyőrség megadta magát. " Elcsapták a milánói hadtestparancsnokot és rendőrfőnököt. Lugano, május 31. Spingardi tábornokot, a milánói hadtest parancsnokát, aki a Giolitti-kormány idején a hadügyminiszteri tárcát bírta, a rendelkezési állományba helyezték. Hasonlóan büntetésképpen állásaiktól felmentették a milánói prefektust, valamint a rendőrfőnököt is.