Friss Ujság, 1915. október (20. évfolyam, 272-302. szám)

1915-10-01 / 272. szám

XX évfolyam, 272. szám__________Budapest, 1315. október 1. Péntek Ara 2 fffl., vasár- és ünnepnap 4 @ill POLITIKAI NAPILAP.___________ W~ hétfő Idvételévai nwtdennap ELŐFIZETÉSI ÁRA' iHM |gp *•­ fjjffij jffljg ABB&A A8B JMk haté* reggel, fontos altatómmal napon* |||| |||| |jy|| ||É|j kiitt többször, t­nnepnap után is. egy hónapra 1*40 korona. B ^ ^ Honvéd-utcza 10. sz. — — m B |B ^8 n BB8 IV., Kecskeméti-utcza 8. V Avi____-iaV,/ Elfoglaltunk több" orosz hadállást. Visszavertük Lithvániában az oroszt. Minden olasz támadást visszavertünk. Bombázza az olasz telmenni állásunkat, Smorgonnál áttörték az orosz frontot, a népfölkelők új összeírása és behívása A háború után adatszerűleg be lehet majd bizonyítani, hogy a mi leg­veszede­lmesebb ellenségeink nem az oroszok és szerbek, nem az olaszok és angolok voltak, hanem azok a köztünk a­utomobilozó és pezsgőző gazfickók, akik a betevő falatunkat kiuzsorázták a szánkból Pöffeszkedő gőggel néznek le ezek a belső ellenségek mindnyá­junkra, kiéheztetett háborús áldo­zatokra, akik csak üvöltözni és jaj­gatni, kunyerálni és okoskodni tudunk, de a háború alatt egyetlen százezrecskét se szereztünk, hanem ellenkezőleg korgó gyomorral tér­den csúszva könyörgünk minden­felé kegyelemért. Ezekhez a gazdagodó uzsorások­hoz kérest a zsákmányoló kozákok és a szemeket kitologató komitá­­csik, akik akasztóléra kerülnek, ártatlan angyalkák. És örök szégye­nünkre fog válni, hogy nincs any­­nyi erőnk és energiánk, hogy ezek­kel leszámoljunk. Mit használ az, hogyha egyet-kettőt nagy bocsánat kérések közepette becsuknak? A fődrágítók és uzsorások annál gő­gösebb fenhéj­ázással folytatják mesterségüket, abban a tudatban, hogy nagy hatalmuknál fogva ne­kik nem történhetik bajuk. Minden napnak megvan a maga jajszava. Előbb a liszt, aztán a ke­nyér, majd a krumpli, utána a hagyma,­­ most a zsíron a sor. Tegnapról mára hat koronáról nyolc koronára rúgatták fel az árát. Felrúgatták! Kicsoda? Azt sohase lehet megtudni. Vagy ha tudja valaki, az szemérmesen elf­or­dul, mint az egyszeri zsidó a háló­szobája szekrényétől, mikor a hu­szártisztét meglátta benne. A zsíruzsora miatt most megint egy kis nekirugaszkodás történt. Persze csak azután, hogy az uzsora a szemérmetlensége már úgyszólván arcába köpött a közönségnek és a­­ hatóságnak. A városi emberek el­mennek könyörögni a kormányhoz , hogy maximálja a zsirárákat Mért csak most? Mért nem négy vagy hat hónap előtt? Akkor még nem volt zsiruzsora? Csak azért kérdezzük ezeket, hogy rámutassunk, mennyire ko- , média és tesséklássék mindez. Egy hadvezérre volna szükség, egy Hindenburgra vagy Mackensenre, s­e aki a belső ellenségeket legyőzi, i ■ megtöri, meghátrálásra bírja. Ad­dig azonban örülnünk kell, hogy megint csinálnak valamit. Csak legalább gyorsan végeznék azt a keveset, amire rászánták magukat, hogy a háború végéig éhen ne vesszen, akit az ellenség fel nem aprított, álló szerződés értelmében engedjék meg a négyes szövetségnek. A né­gyes szövetség ugyanis kimondot­tan Szerbia segítségére kérte a partraszállítás megengedését. A görög információk szerint angol és olasz csapatok partraszállásáról volna szó és pedig öt hadtestről. A király valószínűleg nem tesz kifo­­gást a kormány határozatának végrehajtása ellen, a bolgár­ minisztere I past Szerbia ellen. Szófia, szeptember 30. A félhivatalos Narodia Prava jelenti: Radoszlavov miniszterel­nök a pártkörben összegyűlt kép. Francia tüzérek működésire hoznak a német csapatok ellen egy aknavetőt. 71 négyes szövetség hadsere­get akar Szer­dába Venizelosz meg akkarja engedni a partraszállást. Szaloniki, szeptember 30. A félhivatalos Patris jelenti, h­ogy Venizelosz miniszterelnök a görög minisztertanács azon egy­hangú határozatát terjesztette Konstantin király elé jóváhagyás végett, hogy a Szalonikiben való partraszállást a Szerbiával fenn­

Next