Friss Ujság, 1916. január (21. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-01 / 1. szám
MI. FRSSSU 3 S AG 1916- Január 1. kenyérjegy tervezetét, amely három hétre szól és napi 21 deka lisztről vagy 34 deka kenyérről szól. Az első kenyérjegy január 10-től 29-ig érvényes. A jegy ellenében csakis fehér lisztet és kenyeret lehet vásárolni, kenyérlisztet nem. Minden szelvény csak arra a hétre érvényes, amelyik a szelvénycsoport oldalán fel van tüntetve. A heti szelvénycsoport 28 szelvénye a héten belül tetszés szerint használható fel; a szelvények közül 17 egyenkint 6 dekagramm liszt vagy 8 dekagramm kenyér, 11 pedig egyenkint 6 dekagramm liszt és 9 dekagramm kenyér vásárlására jogosít. A kenyéradagokat azért kellett így elosztani, mert csak ily módon jön ki a törvényesen megengedett adag. A kenyér jegyen még az a megjegyzés olvasható, hogy lisztet és kenyeret csak a jegy előmutatása mellett lehet vásárolni. Az egyes szelvények múltakban nem érvényesek, azokat a jegyről csakis az elárusító (pék, kereskedő stb.) vághatja le. Minden szelvény tetszés szerint fehér liszt vagy kenyér vásárlására jogosít. Figyelmezteti továbbá a tanács a közönséget, hogy saját érdekében mindenki őrizze meg liszt- és, kenyér jegyét, mert elveszett jegyeket másokkal nem pótolnak. A liszt- és kenyérjegy utánzása, másokra való átruházása vagy eladása, valamint a jegygyel üzleti visszaélés büntettetik. A kereskedők a náluk levő jegyekről január 15—16-ig elszámolni tartoznak. A kenyeret általában csakis pékeknél lehet majd vásárolni, mert a főváros arra a térre akar lépni, hogy csakis pékeknek ad kenyérlisztet. Ez alól kivétel nem lesz. A kereskedők csak főzőlisztet fognak kapni, vagy jegy nélkül kik kaphatnak majd főzőlisztet, ez külön tárgyalás anyagát fogja képezni. Szállodák időleges vendégjegyek alapán szerzik majd be a lisztet, illetve a kenyeret és a vendéglőkben és szállodákban — különösen az idegenekre vonatkozóan — más kenyérjegyek lesznek érvényben, amelyek hasonlítani fognak aBécsben érvényben levő kenyérjegyekhez. A vasúti vendéglőkre és az étkezőkocsikra vonatkozóan külön intézkedés fog történni. A rendeletnek a „nehéz“ munkásra vonatkozó rendelkezését az összeírás alapján fogják majd keresztülvinni, ami különösen azért bír fontossággal, mert a nehéz munkát végző egyéneknek napi 10 gramm kenyértöbbletre van szükségük. LEGUJABB. Az athéni angol követség leveleiből. Be akarták csapni a görög királyt. Bécs, december 31. December 4-én egy osztrák-magyar tengeralattjáró a Földközitengeren elfogta Napier angol ezredest, aki régebben Bulgáriában katonai attasé volt s később az athéni angol követséghez osztották be, úgyszintén Wilson angol századost, a parlament tagját Az angol tisztek, mielőtt fogságba estek, táviratcsomagjukat a tengerbe vetették, de a tengeralattjáró személyzete kihalászta. A hajó, amelyein az angol tiszteket elfogták, a Spetsai nevű görög gőzös volt s a két tiszt mint futár volt után a hajó fedélzetén. A kihalászott iratesemó az athéni angol követség hivatalos távirataim kívül a Görögországban levő angol tengerészeti misszió tagjainak s a követség személyzetének leveleit tartalmazta. Jellemző ezeknek az iratoknak a tartalma az angolokra. Az egyikben Elliot athéni angol követ tudatja Eduard Grey-vel, hogy a négyes szövetség többi követével együtt milyen követeléseket terjesztett november 26-án a görög kormány elé. És pedig: 1. A görög csapatok visszavonása Szaloniki városából és környékéről. 2. Teljesen szabad rendelkezési jog a vasutak és az országutak felett, amelyek a határig futnak, különösen Krivoiak és Monasztir irányában, hogy úgy a városban, mint annak környékén minden intézkedést megtehessünk, amely védelmünk szempontjából feltétlenül szükséges, minthogy Szaloniki körül, és a Kalkidike félsziget előtt egy védelmi szervezet létesítése elsőrangú fontossággal bír az expediciós csapatok biztonsága tekintetében. 3. A tengerek szabadsága, így az a jog, hogy a territoriális vizeken, a hajók és naszádok átvizsgáltassanak, az ellenséges tengeralattjáróknak, operációs élelmezési bázisuknak felkutatása és megsemmisítése a territoriális vizek és partvidékük táján. Tekintettel arra a nehéz helyzetre, amelybe a szerb hadseregnek Albániába és Montenegróba való visszavonulása juttatja a szövetséges csapatokat, égetően szükséges, hogy számoljanak a követelményekkel, mégpedig nemcsak ígéretek, hanem tettek útján, így például Szalonikinek a görög csapatok által valló kiürítése által, hogy ilyképen mozgásunk s védekezésünk szabadságát ne korlátozzák. Az athéni angol követség egyik titkárának 1915. november 28-án kelt egyik leveléből. Nézetem szerint legjobb volna a királyt trónjáról elűzni és Venizelost a görög köztársaság elnökévé kikiáltani. Úgy látszik azonban, hogy ilyen drasztikus eszközöktől mindenki visszariad. A legnagyobb szerencsétlenség az, hogy a király a hadsereg legnagyobb részénél igen népszerű. Azathéni angol haditengerészeti misszió egyik tagjának 1915. december 2-án Athénben kelt egyik leveléből: Meg vagyok győződve arról, az emberek és maga a király is belátja ma, hogy hibát követett el. A király azonban igen makacs teremtés és konok marad. Az én meggyőződésem az, hogy e háború után királyoknak nem szabadna maradniuk, kik idézték fel a háborút és minden nyomorúságát, csak ők egyedül. W. E. urnak, az athéni angol követség titkárának Athénből 1915. december 2-áról keltezett leveléből: Nézetem szerint nagyon, fontos, hogy mi megvessük a lábunkat, hogy Szalonikit a tél folyamán megvédelmezhessük, még akkor is, ha nem gondolunk nagy expedícióra. Ez az ellenséges erőiket lekötné és megakadályozná, hogy azokat visszavonják és más harctereket felhasználják. A görögök sokkal jobban félnek a németektől, hogysem országukat védeni merészelnék. Ők azt mondják, hogy szemlélők maradnak és beengedik az ellenséget, ha mi ragaszkodunk ahhoz, hogy itt maradjunk. Ezek a leghitványabb kutyák, akiket elképzelhetünk. Minden, amit tehetünk, az, hogy bennük velünk szemben nagyobb félelmet gerjeszsztkik, mint amennyire ők a németektől félnek. E célra ott van a mi erős flottánk, amely Melosnál várakozik és kész arra, hogy szükség esetén tüntetést rendezzen-W. T. H. levele G. A. F. űrbe a londoni külügyi hivatalban. Azt hiszem, hogy a Dardane la históriát, ha lehetséges, ki kellene adni. Legfőbb ide, hogy kudarcaink sorozatát helyezzük. Vakon beledolgozni csa azért, mert az ügyije bele ios tűnik és mert nincs meg az a erkölcsi bátorságunk, hogy visszavonuljunk, az, mint idege diplomaták mondják, botorság A görögök bizonyára nem érdemelnek egyebet, mint egy ahpos rúgást. Felrobbant egy angol páncélos cirkáló A Kölnische Zeitung jelenti a hollandi határról. Londonban hivatalosan közlik: Le Havre-ban tegnap a Natal angol páncélos cirkáló a hajó belsejében történt robbanás következtében elsülyedt. A legénységből 400 embert megmentettek. (A Natal páncélos cirkálót az 1905-ik évben építették, 13.750 tonna nagyságú volt és legénysége 704 emberből állott. (M. T. I.) Vidám volt a háborús Szilveszter. Sokat gyűjtöttek a mentőknek és rokkantaknak A háború második Szilveszter éjszakáján zajos és kedélyes volt a főváros képe Zsúfolásig megteltek a kávéházaik, vendéglők, ■korcsmák és életveszélyes volt a tolongás a mulatóhelyek, színházak előtt. Az idén Szilveszter hangosabb volt, mint a tavalyi. A győzelmek és a biztos siker tudatának melege hatotta át az embereket. Mindenki azokra gondolt, azokra koccintott, akik távol vannak. Rengeteg pezsgőt, bort ittak, de megereszkedtek a tárcák és sok-sok bankó, korona, fillér jutott azoknak is, akiknek keserű, marcangoló érzésű, fájdalmaktól viharzó volt ez az éjszaka, a jókedv éjszakája. . Már korán este szép leányok és asszonyok jelentek meg a helyiségekben önkéntesek vezetése mellett, a nagyobb csoportokat önkénteseken kívül tisztek is „vezényelték“ s pénzt kértek a mentőtnek. Kovács Aladár dr. kir. tan. mentőfőparancsnok s Karátsony gróf elnök személyesen dirigáltál a jótékonysági gyűjtést s a vezetőség véleménye szerint szép sikerrel biztat a gyűjtés. Számszerű kimutatás csak holnap készül. Szinte minden helyiségben akadtak, akik felkiáltottak: — Mért csak a mentőknek gyűjtenek? Hát a rokkantaknak, az Őzvegyeknek, árváknak miért hem? Ilyenkor előkerültek a kávéházas gyűjtőperselyei s koronák, bankói hullottak az elesettek özvegyei ■ árvái, a rokkantak s vak hősök perselyeibe. Bizonynyal nagy összeget fog ez is kitenni. Öngyilkos lett egy előkelő úri asszony Férje után a hálálban Szenzációs öngyilkosság történt ma a fővárosban. A két hét előtt elhunyt Hervey Dezső nyugalmazott királyi vegyésznek és a szabad liceum titkárának özvegye Herminaut 35-b. szám alatt levő lakásán ma délután szivén lőtte magát és meghalt. özvegy Herveynét férje halála vitte a halálba. A csapás nagyon lesújtotta és azóta buskomor volt. Környezete előtt folyton hajtogatotta, hogy férje nélkül nem tud éln, és hogy öngyilkos lesz. Gyászát kívül azt is fájlalta, hogy szüleitől elszakította a háború. Ezek ugyanis Odesszában élnel és most nem tudott velük érintkezni. Környezete hiába vigasztalta, de komor gondolataitól nem tudta eltéríteni két kisfia sem, akik közül az egyik kilenc, a másik tíz éves. Végzetes elhatározását ma megvalósította és férje után a halálba ment. Mindössze harminckét éves volt. Drámája fővárosszerte nagy részvétet kelt . Letartóztattak egy veszedelmes tolvajnőt• Betétes ta«cipős »»kisasszony* 1* a rendőrségen. Veszedelmes tolvajnőt sikerült ma a rendőrségnek elcsípni. Régen keresi már Nagy Marit, aki bárcsak 29 éves, máris rettegett tolvajnő s nemrégiben került haza Mária-Nosztráról, ahol betörésért két évet ült. Előbb az anyjához ment, azutánBudapestre jött és itt nyáron szolgálatba lépett az Arénaután. Egyik vasárnap kimenője volt. A városligetbe a mutatványos bódékhoz ment, ahol megismer keleti egy férfival, akivel barátságot kötött. Ennek elmondta a múltját. Ez az ember — akinek a nevét a nyomozás érdekében egyelőre titokban tartják a leány szolgálati helye és az iránt érdeklődött, hogy gazdái vagyonos emberek-e. A leány elmondotta, hogy jómódú embereknél szolgál, mire a férfi rávette arra, hogy lopásokat kövessen el. A leány vonakodott, mert amint mondotta, őt ismeri Csiszár detektív. Nem kell félni, válaszolta a férfi, mert Ciszár már meghalt. (A leány ugyanis Csiszár detektívet, akit ismert, Csiszár rendőrfogalmazóval tévesztette össze.) A leány tényleg el is követte a lopásokat. Mindig más és más cselédkönyvvel jelent meg a szolgálati helyeken. Többek között ellopta Kovács Erzsébet cseléd könyvét és azonkívül mint Varga Mari, Fehér Mari, Magyar Mari szerepelt. Legutóbb Prónay Alajosnénál szolgált a Fehérvári út 32. számú házban. A főkapitányságon nem tagadta, hogy több lopást követett el, de hogy, hol, arra nem emlékszik. Az