Friss Ujság, 1916. május (21. évfolyam, 121-151. szám)

1916-05-01 / 121. szám

XXL évfolyam, 121. szám Ára 4 fillér. Budapest, 1916. május 1. Hétfő Megjelenik naponta korán reggel, fon­tos alkalommal naponkint többször* ünnepnap után is. SZERKESZTŐSEG­ES KIADÓHIVATAL: V., Honvéd-utcza 10. sz* FI­ÓKKI­ADÓHIVATALOK: Rákóczi-ut 34., VI., Andrássy-ut 6., IV., Kecskeméti utcza 8. és 14. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 1.40 korona. Szerk. telefon — — 137—51. Igazg. mm mmm 842. Kiadóhív* „ — 1­38—58. Nyomda „ — — 54—39. Visszaveri angol es Gőrzőt ismét ágyaztá az olaszok. Repülőink bombáztak egy olasz tábort. Folyton terjed az írek forradalma. Harcok Miynovnál Naroc-tónál. Szivünk, egész melegével együtt! Ha az egész flandriai angol,az se­m árthatott volna annyit az]el Amara. És ez a török gyöze,­érzünk török testvéreinkkel, a Hadsereg megsemmisült volna,lángos világhatalomnak, mint Kút Elem igazi jelentősége kiknek hősiessége nevezetes nagy­­ győzelmet szerzett a sokat szen­vedett és most újraéledő ottomán nemzetnek. Ha a Kút el Amara-i diadal a mienk lenne, nem örül­hetnénk neki bensőbben, mint igy, hogy a török testvérnép karjának erejét dicséri. Nem akarunk' ellenségeink hi­bájába esni s azért nem állítjuk, hogy a kút es amarai győzelem­ mindjárt eldöntené az egész vi­lágháborút vagy az angolokat végleg megsemmisítené. Az ilyes­mit átengedjük az oroszoknak meg a franciáknak, akik Erze­­mm eleste folytán a német biro­dalom megsemmisülésére számí­tottak. Mégis tény, hogy a kút es ama­rai angol sereg kapitulációja több tekintetben egyedülálló, sőt világraszóló esemény. Először is legalább egy évszázadra kell visz­­szamenni, hogy az ember példát találjon arra, hogy egy angol hadsereg megverve megadta vol­na magát. Nem kisebb fontossá­gú, hogy ez a ritka megalázás éppen a törökökkel szemben érte a gőgös angolokat, kik világhat­­­almukat jelentékeny részben a törökök megnyergelésének kö­szönhették. Ennek az eseménynek, hogy a halódó török birodalom hadsere­ge a győzhetetlen angolokat meg­verte, e vereség beismerésére és megadásra kényszerítette, s gyorsan hire fog terjedni egész­­Ázsiában és az angolok tekinté­lyét, hatalmát végkép meg fogja rendíteni leigázott rabnépeik előtt. Ne feledjük, hogy az angolok néhány ezer katonával azért tud­tak eddig féken tartani százmil­liós népeket, mert évszázadokra menő szívós munkával bele­ne­velték e népekbe azt az érzést, hogy az angol mindenkinél erő­sebb, hogy az angolt nem lehet legyőzni. Ezzel a csalhatatlanná vált legendával lehetett csak el­érni, hogy egyetlen angol előtt százezernyi indus boruljon porba és félelmében ellenállás nélkül kiszipolyoztassa magát. Kút el Amara megsemmisíti ezt a százados legendát. Kút el Amara tettre fogja serkenteni az agyonsanyargatott ázsiai népe­ket, melyeknek megváltásra, sza­badulásra vágyó szeme előtt a török félhold dicsősége új re­ménysugárként fog egyszerre fel­ragyogni . Casement, az ír forradalom egyik vezére és szervezője, akit az angolok elfogtak. Visszavert angol és francia támadásait Harcok a Somme és a Maas mellett A nagy főhadiszállás közli: Berlin, április 30. NYUGATI HARCTÉR: Ghyvenchy en Gohellendl az­ angolok több ízben megismételték ellentámadásaikat anélkül, hogy eredmé­nyeket érhettek volna el. A Somme-től északra és a Macistól északnyugatra sikeres járőr­­harcokat vívtunk. A Macistól balra tegnap este nagyobb francia haderő támadta meg a Morte Homme-magaslaton lévő és a csatlakozólag a Cauret­­te-erdőcskétől északra eső vidékig terjedő állásainkat. A magaslat keleti lejtőjén folytatott szívós harcok után a támadást vissza­vertük. A folyótól jobbra az ellenségnek a Thiaumont-majortól észak­nyugatra ellenünk intézett előretörése meghiúsult. Egy német repülő Verdun-Balleray felett három ellenséges re­pülőgéppel harcolva, ezek egyikét lelőtte. Legfelsőbb hadvezetőség. Mennyi a francia hálóst és mikor lesz bék­é Kellemetlen kérdések a francia kamarában. Zürich, április 30. A svájci lapok írják párisi je­lentéseik alapján: Az „Echo die Paris“ szerint Raff­in Eugens kép­viselő a kamarában a következő két kérdést intézte a kormányhoz: — Hány halottunk volt a hábo­rúban 1916 március tizenhatodi­­káig? — Hogyan gondolkozik a mi­niszterelnök úr a háború befejezé­sének időpontjáról és arról, mi­lyen módon végződik majd a ború? Az „­Echo de Paris“ azt hogy a szónoktól a kamará­jainak óriási izgalma között meg­­vonták a szót e kérdések után. bá­b­jai, tag-

Next