Friss Ujság, 1916. szeptember (21. évfolyam, 243-272. szám)
1916-09-01 / 243. szám
1916. szeptember 1. FRISS U J S Jt G Miért nem lépett közbe! Anyagi okból azonban ez lehetetlen tavaly Romániavolt. Zürich, augusztus 31. Ferdinánd román király A Schweizerische Telegraphen-In-! Brassóban formation római tudósítója szerint. Bécs, augusztus 31. Sonnino a következő kijelentést tette a Neue Freie Presse budapesti 05 eS®z éjjel egyetlenegy K ATn om jhf avQTgA7t5CQmn • *• . . _ .V_ __________±•• i o i , Románia beavatkozásáról, távirata szerint. Ferdinánd román Romania már tavaly, Olaszor, király Brassóba érkezett, szaggal egyidőben akart közbelépni. I . Románia felkészülődése a háborúra Négy hónapra elegendő lőszere van Berlin, augusztus 31. A pétervári román kolónia egy tekintélyes tagja kijelentette, hogy Románia már rég teljesen kész a mozgósítással, mégpedig olyan módon, hogy hatszázezer ember állandóan fegyverben állt. A szabadságoltakat újonnan behívottakkal pótolták, úgy, hogy az összes létszám soha sem lépte túl a hatszázezer embert. Az utóbbi napokban a traspollasi-i és traspolreni-i vonatok óriási tömeg trón- és tüzérségi anyagot hoztak, amelyek azonnal tovább mentek Bukarestbe. Lőszer is nagyobb tömegekben érkezett a román határra. Különösen nagy nehézségeket okoz azonban a vasúti kocsik hiánya. Romániának nem sikerült idejében ezt a hadviselésben rendkívül szükséges kelléket beszereznie. A termést nagyjában betakarították. A felszabadult férfimunkásokat már régen utasították, hogy térjenek vissza csapatrészeikhez és valószínűleg a legközelebbi napokban már teljes számban, bevonultak. Bár a tüzérségi- és lőszerkészletek igen jelentékenyek, de egyáltalán nem elegendők többre, mint négy hónapi beható hadviselésre. Románia nem is lesz abban a helyzetben, hogy további muníciószükségletét előállítsa, hanem Oroszországból való bevitelre van utalva. Románia orvosokat keres Bern, augusztus 31. A román követség a lapokban hirdetést tett közzé, hogy orvosokat és gyógyszerészeket keres magas fizetés mellett. Hogy a román kormány a háborút már a koronatanács előtt régen elhatározta, mutatja az is, hogy a svájci Vöröskereszt már augusztus 24-én megkapta a románok kérését, hogy ez irányban legyen segítségükre. Románia ultimátumot intéz Bulgáriához Rotterdam, augusztus 31- A Daily Telegraph szalonikai jelentése szerint Románia ultimátumot fog intézni Bulgáriához és követelni fogja Szerbia kiürítését és a bukaresti szerződésben a balkáni háborúk után megállapított régi területi állapot visszaállítását. Kik vonulnak Bulgária ellen Karlsruhe, augusztus 31. Svájci lapok szerint a Birsevija Vjedomoszti Bukarestből jelenti: A Dobrudzsán keresztül erős orosz sereg vonul Ruszcsuk felé, ahová ezzel egyidejűleg nagy, Szilisztránál és Giurgiunál összevont román csapattestek is mennek. Zürich, augusztus 31. A Schweizerische Telegrafen-information jelenti Rómából, hogy a Popolo d Italia bukaresti jelentése szerint Románia nem támadja meg Bulgáriát. Ezt a feladatot az orosz hadsereg látja el, antidlvet Besszarábiáiban helyeztek készenlétbe és amely most vonul át Románián. Harcok bolgárok és románok között Bécs, augusztus 31- A Neue Freie Presse jelenti. Mint értesülünk, bolgár és román csapatok között több helyen harcok fejlődtek. Fontos tanácskozások Szófiában Szófia, augusztus 31. Németországnak és Törökországnak Romániához intézett hadüzenetét, mint a monarkiához való szövetségi hűség bizonyítékát mindenütt nagy megelégedéssel fogadták. A bolgár kormány ■ szándékairól a legmélyebb titoktartással hallgatnak. Derussi román követnek mindeddig nem sikerült Radoszlavov miniszterelnökkel beszélnie, aki tegnap reggel érkezett vissza Csamkoriából. Csak Raskan Lango ügyvivő folytatott tegnapelőtt beszélgetést a külügyminisztérium főtitkárával. Mindjárt Radoszlavov megérkezése után minisztertanács volt, este pedig megint egy. Mindenütt bizalomteljes nyugalom uralkodik. Brassó és Orsova kiürítése Hogy vonultak be a Vasárnap este kilenc órakor, teljes bizonyossá vált Brassóban, hogy a tömöri szoros ellen arodeálnál megkezdődött az oláhok előrenyomulása. Burg Kornél határrendőrségi kapitány az első határozott hird hozta be Brassó városába, ugyanekkor katonai intézkedés folytán tanácskozás indult meg a rendőrkapitányi hivatalban a város rendben való kiürítéséről. Reggel kilenc óraikor hirdette ki a város katonaügyi előadója, hogy megtörtént a román hadüzenet és hogy felsőbb intézkedés folytán Brassó városát ki kell üríteni. Bár a pályaudvarok zsúfoltak voltak, mindenütt a legnagyobb nyugalom uralkodott, a közönség minden zavar nélkül elfoglalhatta a számára elkészített vonatokat, a amelyek közül 4000 emberrel pont féltizenegy órakor indult el az első vonat. Fete hét óráig egymást követték a polgársággal megrakott vonatok, amikorra aztán a város kiürítése teljesen befejeződött. Este nyolc órakor kihalt a város. A hivatalbeliek már Brassó további sorsáról is értesülést kaptak. Ez értesülések szerint Brassóban az ottmaradt lakosság egész éjjel fentvirrasztott, sohasem tudták, hogy melyik pillanatban érkeznek be az oláhok a városba- Minden utca sötét volt és a lefüggönyözött ablakok mellett várták a történendő románok Brassóba két, csupán a városi házán volt arben pedig az utánuk érkező táborpolgármesteri hivatal kivilágítva, ahol a gazdasági tanácsnok s nyolc öregebb előkelő városi polgár várakozott. Egész éjjel egyetlengy puskalövés sem hallatszott a rá-oláh katona sem tűnt fel az utca kónyma arra mutatott, hogy az oláhok igen óvatosan közeledtek a varrté felé abban a hiszemben, hogy ott ellenállásra fognak bukkanni. Hajnali négy órakor a város déli külvárosából néhány paraszt szaladt be a város főterére, ahol elkezdett kiabálni, hogy itt vannak az oláh katonák, ugyanakkor egy lovadküldönc, akit az oláhok érkezésének megfigyelésével bízott meg a város nyolc kiválasztott polgára, megérkezett a városháza elé és értesítette a polgármesteri hivatalban fentvirrasztottakat, hogy a temesi országútról nagyobb számú oláh előcsapatok érkeztek Brassó alá és ezek az előcsapatok már el is szállásolták magukat a külvárosi parasztoknál. Ekkor a nyolc kiválasztott polgár lement a városháza elébe, sorba állva várakozott, a városi tanácsnoknak pedig kezében volt az az írás, amelyben Brassó város hatósága őket bízta meg az oláh megszállás idejére a városi ügyeknek, polgárai biztonságának gondoltozásiával. _Reggel hat óra volt, midőn a a Vaskapu felé és amidőn a Va: ^ 'l_____- I-1_ -.-1- ____,-í* T7- -J J j , - tx Y aüi\cij.- u. auiumia.uu. a v ucr í?orntcím keresztül egy lovas kapuhoz értek, csak akkor gyújtótszázad élen három katonatiszt érták fel a hajók lámpáit. Reggel hét órakor a Vaskapu felé hajózók érkezett a városháza elé. Az oláh tiszteikhez a városi tanácsnok magyar nyelven tartott beszédet intézett, melyben kérte őket, hogy kíméljék Brassó épségét és polgárainak biztonságát és vagyonát. A tisztek kijelentették, hogy a város lakossága nyugodt lehet az oláhról adták, hogy a román tüzérség az Alien, hegyen keresztül tűz alá vette Orsovát. Orsova közönségének nagy részét a dunai hajókon sikerült elszállítani Zimonyba, ahonnan aztán vonaton folytatták útjukat a hadsereg bánásmódjáról, egyebek-.ország belsejébenokkal való tárgyalásra utasították a tanácsnokot és a nyolc kiválasztott polgárt. Félóra múlva nagyobb tömegű katonaság érkezett és az oláh ezredek zeneszóval vonultak be Brassó főterére. Orsova polgári lakosságainak elvonulása Orsóva város egész közönsége vasárnap egész nap és egész éjjel a legjobb nyugalomban volt, senki sem gondolta, hogy Románia hadat fog üzenni, ők azt hitték, hogy a bukaresti koronatanács eredménye a további semlegesség lesz. A város intelligenciája este moziban volt és a mozi-előadás után pihenőre tért. Hajnali négy órakor harangzúgásra ébredtek fel, egy hatalmas ágyazengés hallatszott. Csendőrök, rendőrök és katonák futottak végig az utcákon, mindenütt bezörgettek az ablakokon, a lakosságot mindenütt fellármázták, hogy azonnal szedje mindenki össze a legszükségesebb holmiját és meneküljön Orsovára. A rendőri intézkedés folytán a lakosság a Duna partjára vette útját, ahol teljesen sötétben, anélkül, hogy egyetlenegy lámpát is szabad lett volna gyújtani, uszályhajókra szálltak fel és ezeken a hajókon mentek Töröroország hadüzenete Romániának Németország, a monarkia, Bulgária s Törökország együtt vannak Berlin, augusztus 31. Törökország Romániához intézett hadüzenetéről a Berliner Tageblatt ezeket írja: Németországban és a szövetséges országokban a hírt szívélyes megelégedéssel fogadják, mint oly tényt, amelyet biztosan lehetett várni. Magától értetődőnek látszik, hogy Románia ellen, mint valamennyi közös ellenség ellen is, Németország, a Ausztria-Magyarország, Bulgária és Törökország szövetséges népei szorosan össze fognak tartani és szilárd fegyverközösségüket meg fogják őrizni, amely a mai napig minden nehézségen átsegítette őket, nagy sikereket tett lehetővé és továbbra is a győzelem biztosítéka marad. A Lokalanzeiger írja: Török csapatoknak Galíciába történt küldést messze látható kifejezése volt török szövetségesünk amaz akaratának, hogy a központi hatalmakkal vállvetve álljon ellen a négyesszövetség rohamának mindenütt, ahol a politikai és hadászati szükségesség ezt kívánatossá teszi. A román reményekedések a Fekete-tengeren túl az akadálytalan dardanellai hajózásra irányulnak és Romániának szorosabb csatlakozása Oroszországhoz, amelynek Konstantinápoly birtoka még mindig politikai célja, ezt a kérdést előtérbe állította. Törökország felismerte, hogy hol vannak barátai. Szövetségi hűségünk ez esetben megfelel jól felfogott érdekeknek. Savrati nem boldogul Netkoff Tivadar budapesti bolgár főkonzul Radoszlavov miniszterelnöktől ma a következő táviratot kapta: A bolgár vezérkar harctéri jelentése augusztus 30-áról: A macedóniai fronton nem állott be jelentékeny változás- Csapataink, melyek az előírt állásokat elérték és megszállták, megerősítették azokat. Miután a vereségek, melyeket az ellenségnek okoztunk, offenzíváját meghiúsították, most az egész fronton hatástalan ágyutüzelésre szorítkozik. Csak az Ostrovotótól északra és a Majenica völgyben igyekszik az ellenség hiábavaló ellentámadásokkal ismét visszafoglalni az elvesztett állásokat és megjavítani rossz helyzetét, de minden kísérletét visszavertük. A Tahinos-tavon ágyú tüzelésünkkel két ellenséges gőznaszádot elsülyesztettünk. Egy ellenséges hajóraj eredménytelenül lövöldözte a Meska-folyó torkolatát. Egy ellenséges repülőgép megtámadta a Bük vasúti állomásnál levő hidat, de sem anyagi kárt nem tett, sem emberéletben nem okozott bajt. Esszad pasa Szatonikiben Szaloniki, augusztus 31. (Havas.) Esszad valamennyi csapatával megérkezett Szalonikiba. Új olasz csapatok Szatonikiben Zürich, augusztus 31. Mint a Schweizerische Telegrar