Friss Ujság, 1917. február (22. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-01 / 32. szám
XXII. évfolyam, 32. szám POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel egy hónapra K 1.20 negyedévre 3.50 Sszerk. telefon _ _ 137—41.llHg. _ — 843. Kiadóhív: _____88—58. Nyomda ______ 64-39. Mra 4 fltéi. Budapest, 1917. február 1. Csütörtök Megjelenik naponta korán reggel, fontos alkalommal naponkint többször, ünnepnap után is. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V.f Honvéd-utcza 10. sz. FIÓKKIADÓHIVATALOK: Rákóczi-ut 34.| VIH Andrássy*ut 6.! IV.f Kecskeméti-utcza 8. és 14. Ellenségeink a tavaszra nagy, általános támadásra készülnek. Mi a tavaszra a békével akartuk a világot boldogítani, ők új támadással akarják. Mi már azokat az emberéletben esett áldozatokat is feleslegeseknek találjuk, amelyek azóta estek, amióta ellenségeink meggyőződhettek leverhetetlenségünkről, ők új százezer meg százezer emberéletet akarnak rablóösztönüknek feláldozni Minthogy mi a tíz ellenséges országnak csak a katonáit győzhetjük le, nem pedig kormányaik lelkiismeretlenségét is, készülünk erre a tavaszi borzalmasságra is. Ahogy a magyar katonák és szövetségeseik eddig megállták a helyüket, meg fogják állni ezentúl is. Keleten és nyugaton, északon és délen ugyanazok az első karok, ugyanazok a fegyverek várják őket, amelyek eddig is annyi súlyos csapást mértek rájuk. Ám jöjjenek, ha olyan sok az elpusztulni való francia, orosz, olasz, angol, román, szerb s a többi Ezután a borzalmas eltökéltség Után ítélve, amelylyel a tizesszövetség a tavaszi nagy emberpazarlásra készülődik, azt lehetne hinni hogy valósággal nyűgös nekik az emberfölöslegük. De a nagy hősködés közben elhangzó panaszaik mutatják, hogy immár összeroskadóban vannak. Franciaországban a képviselőházban és a sajtóban nyíltan hirdetik, hogy az emberanyag kimerült, Olaszországban a saját kimerültségüket állítják oda, mint a háború közeli hatását, Oroszország pedig följajduva panaszolja, hogy neki kell mindig az ellenség szörnyű csapásait felfogni Ellenségeink haditényekben ugyancsak nem produkáltak valami sok csodálnivalót, de a lelkiismeretlenség és az elvakultság iszonyatot keltő nagyságban sikerült nekik. A nagy offenzíváról úgy beszélnek a kényelmes szószékekről a politikusaik és úgy írnak róla a biztonságos íróasztalok mellett az újságíróik, mint valami látványosságról. És ezt teszik most, a háború harmadik esztendejének a felében amikor már a kisgyermek is tudja, hogy mit jelent az offenzíva. Az ember minduntalan a fejéhez kénytelen nyúlni. Mi vagyunk a bolondok, vagy ők? Nagy és fényes győzelmek jelzik fegyvereink útját, messzi bent vagyunk ellenséges országokban. És nekünk elég volt, mi békét akarunk, ők mindenütt kudarcot vallottak, vereséget szenvedtek és ők háborút akarnak. Mintha az öngyilkosság őrülete fogta el volna és az hajla- Három orosz támodás VaiteputnánáL Török csapatok sikere a Szeretnél» IApót herceg csapatainak győzelme» Harcok a lotaringiai határ mentém. Egy ónás olasz ágyú, amely kezünkbe került és most az ellenség ellen használjuk. —"— I ná őket uj és uj halálba. Mit tehet egyebet, mint hogy ismét megvertünk mi ezzel szemben? Semmijük őket. Mezőssy a kifúró képviselők listájáról. Tisza felhívása az ellenzékhez. A képviselőház ma esti ülésén a kérdések során Mezőssy Béla képviselő szóvá tette a hadseregszakítási ügyekben eljárt képviselők dolgát , mikor felhozzák azokat az eseteket, amelyekben képviselők képviselőséggel meg nem férő üzleteket csináltak, nem az embervadászat vezeti őket. Neki az volt a véleménye — ez volt a Tiszáé is — hogy a hadsereg ne közvetítőktől, hanem a termelőktől vásároljon s íme kiderült, hogy hadseregszállítási ügyekben éppen a képviselők közvetítenek. A miniszterelnök előterjesztett ugyan egy listát, hogy a képviselők közül kik jártak közben hadseregszállítási ügyekben a hadügyminisztériumban, ennek a listának ily módon való odaállítása azonban nem volt helyes, mert szégyenpadra hurcolt tiszteletreméltó urakat is, akiknek célzata önzetlen s közbenjárása becsületes volt. E listát Rosner báró, őfelsége személye körüli miniszter állította össze. Miért ő? Hiszen ez nem az ő hatáskörébe tartozik. De miért csak a hadügyminisztériumból kérték be ezt a listát, miért nem minden olyan hivataltól, parancsnokságtól, amely e minisztérium alá tartozik. Sajnálja, hogy az összeférhetetlenségi bizottság felfogása nem szigorú. Szigorú eljárást kér s kéri Tiszát, hogy nagy tekintélyével hasson oda, hogy igen komolyan és igen szigorúan bírálják el az eseteket. Tisza István gróf kijelenti, hogy az érdemleges választ Rosner báró adja meg, ő csak személyi kérdésben felel. Kijelenti, hogy a listát nem azért hozta nyilvánosságra, hogy bárkit is megbélyegezzen. Tőle listát kértek, ő adott listát, ennyi az egész. Kijelentette azonban már ekkor, hogy a listán levők legnagyobb része ártatlan. Arra való az összeférhetetlenségi bizottság, hogy azt ne ő, hanem a bizottság döntse el: melyik ügy ártatlan és melyik nem az. Az ő álláspontja nyílt. Felkér mindenkit a Házon belül vagy kívül, ha tud ilyen elítélendő esetet, lépjen fel nyíltan az illetők ellen, az ellenzéket pedig felszólítja, hogy foglalja el helyét az összeférhetetlenségi bizottságban. Az üresedésben lévő helyre ellenzékit fognak megválasztani, még ha az nem is fogadja el. A választás el nem fogadása meghátrálás lenne. (Élénk helyeslés.) Rosner Ervin báró ő felsége személye körüli miniszter kijelenti, hogy azért vállalkozott e listák megszerzésére, mert közérdek volt e listák megszerzése. A listát a hadügyminiszter állította össze. Azért nem hagyta ki az ártatlan eseteket sem, mert nem akarja vállalni a palástolás látszatát. A tv.