Friss Ujság, 1917. június (22. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

XXII. évfolyam, 139. szám Ara 4 fittér Vasút»­ és ünnepnap _*» fiffém Nyomda­­ _ _ M—M.FRISS UJLÁC POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hord«« Vidéken postai szétküldéssel egy hónapra K­I.SO negyedévre 4.50 ezerk. telefon _ _ 117-41. Kisdehiv. 8­7 — 88—»». Budapest, 1917. junius 1. Péntek a*«K|«menla neponta korén regnál, ■ anfMpMp után U. ignwafffK'frosEfi es kiadohivatala­V„ Honvéd-utcza 10. az. KIOSCKIADO HIVATALOK: 34., A, AaMuy­lit a* IV., Kecskeméti-utcaA a *» Iá. **•«. San./ tökösAj Návay Lajos kihallgatáson a . Tüzérségi harcok az Isonzo mentén. Német csapatok sikere a Champagneban Ma a király Návay Lajost fogadta kihallgatáson. Návayt a Wekerle bi­zalmasának tartják, aki a­­Wekerle esélyeit erősíti. Az ő kihallgatása után újabb kihallgatások lesznek s valószí­nűleg a már kihallgatáson megjelent államférfiaknak új meghívásban lesz részük. A válság tehát hosszabb lefo­lyásúnak ígérkezik. Ma a helyzet az, hogy első helyen Wekerle áll koncentrációs kormányzás élén, de esetleg kisebbségi kormány­zással­­ szélesebb választójogot hoz­na, de hosszú lejáratú kiegyezést, amit pedig nemcsak Károlyiék, de Appo­­nyiék is elleneznek. Ha ez nem sike­rülne, í­gy Andrássy jönne kisebbségi kormányzással, Návay mai kihallgatása tehát a Wekerle esélyeit erősíti. Návay pro­gramja, — akit bdü­gyminszternek szántak, — ismert. Návay Lajos már húsz esztendővel ezelőtt, mint Csanád vármegye alispánja, olyan feliratot intézett a kormányhoz, amelyben a választójogot a huszonnégy éves kor­hoz, az írni-olvasni tudáshoz és némi egyenes adóra kívánta kötni. Návay azóta az egyenes adóra vonatkozó kö­vetelést elejtette s hajlandó elfogadni még szélesebb rétegekre kiterjedő vá­lasztójogi. Návaynak az a felfogása, hogy a mai választójogot huszonnyolcéves élet­korhoz és a négy elemi iskola elvég­zéséhez kellene kötni. Návay a mai kihallgatáson nyilván sokban Wekerle felfogásához simult A képviselőház volt elnöke azt hiszi, hogy Andrássynak keneveztetése ese­tén igen nehéz lenne a helyzete, mert három fronton kellene harcolnia: a munkapárt ellen, Károlyiék és a szo­cialisták ellen s végül a kiegyezés kérdésében Apponyi ellen. Megbízha­tó helyről szerzett értesülésünk alap­ján Návay azt javasolja ma a király­nál­, hogy koncentrációs kormányt nevezzen ki s ha csak lehet, minden­áron kerülje el az új választásokat, Návay a királynál. Bécs, május 31. Návay Lajos titkos tanácsos, a kép­viselőház volt elnöke, ma este hat órakor különkihallgatáson jelent meg a királynál. Ezen az audiencián, amely szláva informatív jellegű volt, Návay Josnak alkalma volt a válságról és ' ‘ ,'bontakozásról vallott nézetét­­ ki­­v­élett feltárni. Mint a többi iníor­­■aíhr természetű kihallgatáson, ter­mészetesen ma sem történt döntés. A kiegyezésen nem lehet változtatni. Bécs, május 31. Egy nagyállású személyiség, aki a­agyar politikusok eddigi legfelsőbb tallgatásának lefolyásáról pontosan ok­ozva van, a következő közléseket *e­­z új minisztereinek deszignálása* első­sorban a választójogi kér­désben való állásfoglalás irányadó. A­mi a kiegyezést illeti, a korona meg­­ingathatlanul azon az állásponton van, hogy a monarkia két államának ezt a különleges gazdaságpolitikai mű­vét változatlan formában kell tető alá hozni s hogy változtatásra annál ke­­vésbbé lehet gondolni, mivel a ki­egyezési munkálatok újból való kérdé­sessé tétele­­kereskedelempolitikailag tehetetlenné tenne bennünket és a legnagyobb zavarokat vonhatná maga után. Arról, hogy a kiegyezést, ame­lyet a legnehezebb tanácskozások után a monarkia mindkét államára nézve üdvös befejezésre juttattak, most újra megtárgyalják, a korona véleménye szerint szó sem lehet. Minden eljö­vendő miniszterelnöknek, aki Tisza István gróf örökét átveszi, a három esztendei munkában megállapított ki­egyezéssel mint megváltozhatatlan do­loggal kell számolnia. nyi­ pártnak­ ez a véleménye: — Az esetleges Wekerle-féle alaku­lás bármily rokonszenves is az Appo­­nyi-pártnak, főleg azután, hogy ez a Tisza-kormányt váltja fe, mégsem le­hetséges az, hogy a függetlenségi párt szerepet vállaljon a kormányalakulás­­ban addig, amíg — a választójog kér­désétől eltekintve — Wekerle kiegye­zési programja merev ellentétben áll a párt programjával. Egyszer már megpróbáltuk, hogy Wekerle program­­mot adott és a különféle politikai pár­tok „saját lobogóik alatt felvonultak" ennek az idegen programnak védel­mére, fentartván azt a jogukat, hogy a Wekerle-féle program­mon kívül mind­egyik a maga programjáért küzdhes­­s­en. Meggyőződtünk arról, hogy a kormányalakításnak ez a módja nem célravezető, tehát a válságnak nem le­het többé megoldása. Csakis egységes program alapján szabad kormánynak és kormánypártnak alakulni, ebben Az Apponyi-párt és Wekerle. A­­válságról a füngdense&­ ha a programjának pontjai és pedig úgy a választójog, mint a kiegyezés kérdésében kielégittetnek s ha azok az ellentétek, amelyek e tekintetben a többi párttól elválasztják, áthidaltat­­nak. Elsősorban a választójog. A­ választói jogosok s főként a szo­ciáldemokraták egyáltalán nem bíz­nak az új alakulás őszinteségében. Lapjuk, a Népszava ma igy ír. Aki ma más kérdésről mer beszél­ni, mint a választójogról, az meg akarja csalni a magyar népet. Am­ ma a kiegyezés ügyének elvi tisztázását követeli, az mesterséges gátakat emel a választójog megvalósításának az út­jába. El kell ma hallgatnia minden közjogi és minden osztályérdekbeli önzésnek és aggodalomnak, ma senki se merészeljen semmiféle külön követe­léssel föllépni, mert ma csak egyetlen követelés lehetséges és becsületes, a azonban az egyesült függetlenségi párti választójog követelése. Az ország ma sem­­misei, máskép részt, csak úgy,­ nemcsak a­ határon áll harcban, de

Next