Friss Ujság, 1917. december (22. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

XXII. évfolyam, 296. szám 4 fillér POLITIKAI MII A H 1 LA K. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel egy hónapra K 1.50 negyedévre 4.60 főseerk. telefon — — 137-61, *0»*«* — — 842. Kiadóhiv* „ _ — 28-58. Nyomda „ — — 54—38. Vasár*­ és Ünnepnap e fi­tén Budapest, 1917. december . Szombat­r­egjelenik naponta korán rogg«L, «on­to« alkatommal naponkint többssor* ünnepnap után is. ecaanEtiziiosEG­EK kiadóhivatal* V«, Honvéd-utcza 10. ez. FIÓK KI­ADÓHIVATALOK, Rákóczi-ut 34., VIM Andrássy-ut 6^ IV., Kecskeméti-utcza 8. és 14. Megszűnt a tűzetik az orosz fronton. Krytenko követei a német állásokban. Feloszlatás Bécsből az az örvendetes és meg­nyugtató hír jön, hogy a kormány immár minden kétséget kizáróan megkapta a királytól a felhatalma­zást, hogy az országgyűlést felosz­lassa, ha a munkapárti többség az általános választói jog megvalósítá­sa elé bármiféle akadályt gördít. Ez a hir Magyarország belügyi fejlődése szempontjából majdnem époly fontos, mint külügyeink fej­lődése szempontjából az orosz béke kilátása. Mind a kettőből egy szebb és biztosabb jövőt remélhetünk. Magyarország boldogulásának kifelé a béke, befelé a demokratikus vá­lasztójog a sarkköve. A király felhatalmazásával meg­szűnt az egyik ürügy, amivel eddig, immár hat hónapja — általános választójogi törvényjavaslat benyúj­tását és elintézését — szerintünk in­dokolatlanul — kitolták. Most már habozás, kertelés és bü­­­­rokratikus hókuszpókusz nélkül dű­lőre kell vinni a választói jogot. A nagy reform hívei már régen nyug­­talankodnak, hogy a választói jog­gal annak pártfogói olyan játékot űznek, mint Kerenszkiék Oroszor­szágban a békével űztek. Miért kellett ennek a törvényja­vaslatnak hat hónap? Miért kellett ennek a természetes és egyszerű do­lognak kötetekre menő indokolás? Az országgyűlés arra való, hogy az indokokat ott élőszóval elmondják. Tiszáékat úgyse fogja meggyőzni a legbölcsebb és legszellemesebb in­dokolás sem; minket pedig, a válasz­tójog harcosait felesleges meg­győzni. De mindegy. Most az utolsó ne­hézség is el van hárítva. Tessék most már hozzáfogni, de ne januárban, vagy februárban, hanem mindjárt. Ha pedig Tiszáét egyet mukkannak, — avagy ha csak látszata volna, hogy ellenvetéseikkel késlelte­tni akarják a reformot, azonnal, de azonnal tessék élni a királyi felha­talmazással. Ennek az országgyűlésnek a mi­­xfél előbbi szétkergetésére nem csu­pán a választójog útjának biztosítá­sa érdekében van szükség. Az elag­gott, saját tehetetlenségében és ron­­daságaiban tétlenül fetrengő közke­reseti társaságtól, függetlenül a vá­lasztói jog érdekétől is, meg kell sza­badítani az országot. Nem lehet egészséges pártalaku­­lás, nem lehet őszinte, céltudatos, demokratikus politikát elképzelni, amíg ez a nyolcadfélév előtt drága pénzen összevásárolt, társaság ül együtt., Ezek annyira ismerik egy­mást, annyira meg vannak győződ­ve egymás rosszhiszeműségéről és jelentéktelenségéről, hogy sem együt­tesen, sem külön-külön egymással szemben nem tudnak semmit csi­nálni. Hát csak jöjjenek azok a válasz­tások mielőbb. Akkor majd az or­­.Vékistényi Biumshat az­ utolsó nyolc esztendős virtschaftról, mely többet ártott az országnak, mint az utolsó nyolc század összes ellenségei együttvéve. A telefonos nőtt és vasúti munkások Ügye A képviselőház ülése Négy óra tájban nyitotta meg Szász Károly elnök a képviselőház mai ü­lé­­­sét. Jelentette, hogy Miksa főherceget­­ üdvözölte a Ház nevében menyegzője­­ alkalmából, majd a folyó ügyekről­­ tett előterjesztést. Most Jankovich Béla volt közoktat­ tanügyi miniszter szólalt fel, hogy az­­ Odesealchi herceg egyetemi vizsgájá-­ nak ügyében mosakodjék. Azt magya­rázta igen kevés sikerrel, hogy helye­sen járt el. Polónyi Dezső beszélt utána, alaposan megcáfolva a volt miniszter okoskodását.­­ Ezután Bakonyi Samu előadó indo­kolta meg a bolttai adó felemelésé­nek javaslatát. , Szilassy Zoltán sok kifogást hoz fel a javaslat ellen. Helytelennek tartja,­­ hogy a termelést sújtják adóval, Ausz­­­triában ezt a javaslatot visszautasítot­ták, mi sem fogadhatjuk el.­­ Polónyi Géza nem fogadja el a jav j vaslatot, mert ha pénz kell, adóztas­sanak meg mást, például a tőzsdeüzle­teket, de ne a termelést. Ez a javaslat különben is olyan finánc-atyáskodást honosít meg, amit elfogadni nem lehet Wekerle Sándor kéri a javaslat el­fogadását Az emelés nem túlságos, a termelést ez nem is fogja korlátozni, mert a szőllőtermelésh­ez szükséges anyagok árát, például a rézgálicot ol­csóbbá teszik. A boritaladóra szükség van, mert közgazdasági helyzetünk szo­rít arra. A képviselőház a javaslatot általá­nosságban és részleteiben elfogadta Po­lónyi Géza, Márta Árpád és­­ Wekerle felszólalása után. Az osztrák-magyar bank nyeremény­­adójának javaslatát ajánlotta most el­fogadásra Bakonyi Samu előadó. A ja­vaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadták. Fényes László intéz kérdést ezután a budapesti telefonkezelőnők ügyében. Helyzetük tarthatatlan, azért voltak kénytelenek kétórás tüntető sztrájkot rendezni. Idegmegfeszítő munkát vé­geznek, nagy részeik tüdővészes is lesz vagy idegbajos. Havi 120 koronával ve­szik fel őket és 5—6—8—10, sőt 11 évig 3 koronáért dolgoznak. Nyomoruk le­írhatatlan. Ez a nyomorúság nemcsak a telefonkezelőnőket sújtja,­­de minden kis állású hivatalnokot is sújt. Havi pótlékot kapnak ugyan 8 koronát ha­vonként, kapnak évi 960 korona része­sedést, valamelyes ruhapótlékot, mind­ez összesen 3800 korona, amelyből ren­geteget levonnak, még azért is sújtják őket, ha egy-egy napra megbetegesz­­nek. Beszerzési csoportjuk rossz, nem tudja őket ellátni. Amikor ezeknek or­voslását kérték, fölöttes hatóságuk nem fogadta őket. Ezért rendeztek tüntető sztrájkok Ekkor történt, hogy a József­­központba a hivatalfőnök rendőrséget rendelt ki. A rendőrök és detektívek pofozták, rugdosták, verték a nőket. Ez szégyene az államrendőrségn­ek. Ké­ri a minisztert, küldjenek ki bizottsá­got, amely megállapítja, hogy mennyi­ből lehet megélni, adják meg ezt a tisztviselőnőknek, gondoskodjanak élel­mezésükről, ellátásukról és jobb meg­élhetésükről. Fél, hogy ez a nyomor fellázítja a nyomorgó tisztviselőket Serényi Béla gróf kereskedelmi mi­niszter elismeri, hogy a telefonkezelő­­nők helyzete nem megfelelő. Nem tartja ő sem­ helyesnek, hogy évekig kelljen napidíjaskodni, ez nem menő

Next