Friss Ujság, 1917. december (22. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

9 műveit országhoz, ő meg­ akar és m­eg fog minden raiditas állást szüntetni. •Ezt megígéri kötelezőleg. Ő tegnap már előterjesztést is tett több Sérelem. ..­­­ óriására a miniszertanácsban. Most már 3000 korona lesz a napiéj lak­ósz­­szege évenként, a családfentartók dí­jait ezenfelül emelni fogja. Mindent el fog követni, hogy a személyzet helyze­te javuljon. Igazolt betegség esetén ne­v. fog engedni levonatai semmit. A termé­szetben való gondoskodásra helyezi a fősúlyt, a kantin koszt árát m­ár le is szállította a felért­. Ezenfelül elfogadta a minisztertanács, hogy a többi postai és távírdai tisztviselők felruházására, pót­lékra, óradíjakra 1z millió korona utal­tassák ki már december elsején. (He­lyeslés.) Ugron Gábor belügyminiszter: Rend­őröket adtak a rend helyreállítására, a rendőröknek azonban nem szabad sen­kivel durván bánni. Meg is állapította a rendőrfőkapitányhelyettes, hogy egyetlen sérülés sem történt. Egyetlen tisztviselőnő sem állította, hogy őt bán­talmazták. Ellenkezőleg egy detektív sérült meg, üllegektől eredő sérütlés­­nyomok látszottak az arcán. Az ügyet átadta az ügyészségnek. Fényes László kijelenti, hogy saját szemeivel látta a nőkön az üvegek nyomait. Félrevezette­ a rendőrség a minisztert. Ilyen szellemben nem ma­radhat a rendőrség­ A miniszter ígére­teiből nem élnek meg a szegény hiva­talnokiak. Nem veszi tudomásul a vá­laszt. A Ház a választ’tudomásul vette. Fényes László ezután a vasutas munkások borzalmas ’helyzetet teszi J­­otHtsx fzzzdsszeg bizalmat szóvá. A szegény vasúti munkás 2 ko­­rona BOMillérből élt.­.Meg lehet-e ebebél élni? Panaszkodni nem­ mernek, mert aki panásulkodik, elviszik hadimunkás­­nőik. .Amikor bizalmi férfiaik a pana­szokat magukévá tették, a kormány ígérete ellenére a bizalmiférfiak közül harminckettőt bevonuultattak ktftől,wí'. , nak. A kormány ezt maga hadsereg magatartása tannak­ tartotta s megígérte, ho­gy‘ k jt bizalmiférfiakat hazaeresztik. Denn'n' eresztették s ezért öt napig harminc-­ ezer munkás sztrájkolt. A munkások azért hagyták abba a sztrájkot, mert bíztak a miniszter ígéretében, hogy Ha­zaengedik a bizalm­if­érfiakat. Azóta he­tek múltak el s a bizalmi férfiak ma sem érkeztek még haza. Kéri a minisz­tert, hogy­ váltsa­­be ígéretét. Herényi Béla gróf kereskedelmi mi­niszter, ő csak azt ígérte, hogy lépése­ket tesz az iránt a hadügyminiszternél, hogy e munkásokat ereszszék haza. A hadügyminiszter szerint a munkásokat nem büntetésből hívták be, hanem m­ert a katonaságnak szüksége volt rájuk. A­kik a bellivé dacára nem jelentkeztek, meg­ bizottsá azokat nem eresztik haza, a többit ha­­tottá öt­­zaereszlik, kilenc már úton is van. „ . Fá­s László nem veszi tudomásul­­ utM­ahifölSlMaUmm a választ, a sláz tudomásul veszi. H­egyi Fehler Zoltán interpellált a tátrai für­dők élelmezése tárgyában. A holnapi ülésen kisebb javaslatokat intéznek el. Az­­ ülés után a posta-, távirda- és telefon több száz tisztviselőnője meleg tüntetéssel köszönte meg F­ényes Lász­lónak, hogy ügyüket pártfogolta. 1917. december 1. FRISS U I S MÜ Krylenko megbízottai tárgyalnak a német parancsnoksággal Rotterdam, november 30. Krylenko főparancsnok megbízottai az ötödik orosz hadsereg frontjával szemben levő német vonalba érkeztek. Krylenko táviratban jelenti, hogy a német főparancsnok az északi hadsereg­­parancsnokát jelölte ki mint meghatal­mazottat és a német válasz hivatalos kormány­iratban van megfogalmazva. Oroszország felmondta teszerszbilitási szerződéseit Rotterdam, november’ 30. A Daily Chronicle jelenti Pétervár­­r­ól: Az új orosz kormány azokat a szerződéseket, amelyeket a­ szövetsége­sekkel az orosz hadsereg részére való lőszerszállításokra kötött, azonnali ha­­tánylyal felmondta. Fegyverszünet az égész orosz­ fronton Bern, november 30. A­ Reuters ügynökség jelenti Péter­­várról: az egész orosz fronton beszün­tették a tüzelést, miután a német fő­parancsnokság késznek nyilatkozott arra, hogy megkezdje az oroszokkal a­­fegyverszünetről szóló tárgyalásokat. Az angol távirati ügynökségnek ez a jelentése Bernben leirhatatlan lelkese­dést keltett. Egyelőre öt napos a fegyverszünet Stockholm, november 30. minden kölcsön és más pénzügyi­ köte-­­ lezettségünk a szövetségesekkel szem­­­­ben értéktelenné vált. A népbiztosok­­ tanácsa intézkedéseket tett, hogy a töb­­­­­bi országok demokráciáit felvilágosító Trockipnak és Leninnek a hadviselő­­illl. ügynökeink közvetítésével. Jelen­országok népeihez intézett legújabb , rég csak­ a lehető legnagyobb erélylyel kiáltványa hangsúlyozza, hogy a békét! folytathatjuk fáradozásainkat abban a a katonáknak, proletároknak, munká­soknak és parasztoknak kell megcsi­­nálniok a hivatalos és kapitalisztikus diplomáciával szemben. Ez a kiáltvány egyébként kijelenti, hogy a német had­sereg főparancsnoka arra a felhívásra, hogy minden fronton legyen fegyver­szünet és kezdődjenek meg a demokra­tikus, a népek önrendelkezési jogát biztosító, hódítás- és hadikárpótlás nélküli béketárgyalások,­­ készséges hozzájárulását jelentette be. A német hadseregfőparancsnok válasza után Krylenko zászlós, az orosz főparancs­nok a fegyverszüneti tárgyalásoknak december 1-re való elhalasztását java­solta.­­Addig az orosz fronton kölcsö­nös megegyezéssel ötnapos fegyver­­szünet lép életbe, reményben, h­ogy sikerrel fognak járni. Benin békére kényszeríti az antantot London, november 30. (Reuters) A 49-ik hadtest képviselői­vel folytatott beszélgetés alkalmával Lenin, mint a Daily Chronicle Péter­­várról jelenti, ezt mondotta: — Ha a szövetségesek nem veszik­­ figyelembe kívánságainkat, vannak­­ erőteljes eszközeink, hogy engedékeny-­­­ségre szorítsuk őket. Kijelenthetjük­­ Románia jegy­zéket intézett Anglia­­ugyanis az államcsődöt, amely által­ához, F­ranciaországhoz és Amerikához. angol hazugság Amsterdam, november 30. (Megkésve érkezett.) A Reuter-ügy­­nökségnek jelentik Pétervárról: Péter­vár polgármestere kijelentette, hogy a németek nem akarták fogadni azt a ko­­vajét, akit a maximalista népbiztosok küldtek ki, és kijelentették, hogy csak­is ■ az alkotmányozó országgyűléssel kezdhetnek béketárgyalást. A béketár­gyalás német feltétele az, hogy az oro­szok 100 kilométernyivel hátrább vo­nuljanak, a németek pedig mostani vo­nataikat tartják. Megjegyzés: A Reuter-ügynökség ha­zugságainak aligha van­­ rikítóbb pél­dája ennél. Az új korszak unalma Oroszországban Stockholm, november 30. Lenin és Trockij köriratot küldött *­. összes hadsereg-szervezeteiül ez i­s a frontkatonák forradalmi bizottságához. Az iratban közlik, hogy a volt fő­­parancsnok főhadiszállásán egybegyűl­­tek a polgári pártok képviselői, élükön Cerd­ellivel, Akszentyevvel, Verch­ov- Szkyval, és­ Csernovvolt. Az összes had­­seregbizottságokat utasítják, hogy tar­­­­tóztassák le ezeket a népárulókat, ha vonakodnak eleget tenni a­ parancsnál­, hogy hagyják el a főhadiszállást. szavaz K­ottm­éhnek Stockholm, november 30. Harmincegy frontcsapat képviselője Fétervárott gyűlést tartott és a bolsevi­­kieknek bizalmat szavazott. ..A birodal­mi bank szrurkoló tisztviselőit elbocsá­tották. még win egységes Rotterdam, november 30. A Daily Telegraph jelenti Pétervár­­ról. A hadsereg általánosságban tar­tózkodással fogadja Lenin békejavas­latát. A hadsereg nagy­bizottsága, mely a főhadiszálláson székel, nem ismerte el Krylenkot főparancsnoknak. Csak akkor bocsátják a főhadiszállás terü­letére, ha polgári öltözetben jön. Cse­­ren VBZov tábornok, az északi front ve­zére sem ismerte el Krylenkot, mire ez elcsapta Cseremiszovot. Krylenko Boldyrevet, az ötödik hadsereg főpa­rancsnokát letartóztatta. Ellenben Tiuch­onin állása megszilárdultnak lát­­aik annak folytán, hogy több bari­se­­támogatásáról biztos,­ Stockholm, november 30. A Morning Post jelenti Pétervárról: I .-s kormány megtiltotta az antant nagy­követeinek, hogy a főhadiszállásra utazzanak. A főhadiszállásra vezető vasúti vonal maximalista utászok őri­zete alatt áll. Pétervár megmert­éttül­t az ínségtől London, november 30. A­ Times jelenti Pétevárról: A Prav­da közli, hogy Pétervár jó időre biz­tosítva van éhínségtől, mert már szá­mos gabonával megrakott hajó közele­dik a Nován. Ezek a hajók jótékonyan fogják az árakat befolyásolni. Jó polgári politikusok új kor­mányt akarnak alakítani Stockholm, november 30. Lenin és Troickij az összes katona­­szervezetekhez és a forradalmi bizott­ságokhoz körrendeletet intéztek, me­lyekben tudatják, hogy Duchonin fő­hadiszállásán a polgári osztály h­irdedt képviselői, mint Werchowski, Ceretelli, Akszenijev és Csermov összegyülekez­tek, hogy új kormányt alakítanak. A­mennyiben az első felszólításra néni távoznának a főhadiszállásról, nyom­ban le kell tartóztatni ezeket a népi árulókat. Ukrajna bekebelezi Charkovot és Odesszát Stockholm, november 30. Haparandából jelentik. Az ukrán par­lament Charkovot és Odesszát Ukraj­nához tartózónak jelentette ki. Kaledin kiürítette Kievet München november 30. A Münchener Neueste Nachrichten arról értesül, hogy Kaledin kénytelen volt Kievet kiüríteni, mire az ukrajnai népomács az egész tartomány katonai és politikai hatalmát magához r­agadta. Besszarábia függetlenségi nyilatkozata K­openhága, novembre 30. Pétervárról Pak­sba érkezett távira­tok jelentik, hogy Ukrajna és a Kau­kázus után most Besszarábia is­ , füg­getlennek mondotta ki magát. A kise­­nevi országgyűlés mondotta ezt ki ha­tározatban. Ukrajna elhatározta, hogy csapatait visszavonja a frontról. Benin forradalmár nagy­­követessel küld a szövetséges államokhoz Kopenhága, november 30. A Socialdem­okiatennek jelentik Stockholmon keresztül Pétervárról. Az orosz kormány elhatározta, hogy Lon­donba, Pakisba és Rómába új nagykö­vetet nevez ki. Ezekre az állásokra a bolsevikiek hívei közül fognak jelölte­ket kiszemelni. Az entente valameny­­nyi diplomatája tiltakozik a titkos szerződések közzététele ellen. Elhatá­rozták, hogy valamennyien Stockholm­ba utaznak és hivatalukat rendkívüli megbízottaknak adják át. Elmozdított tengernagy Stockholm, november 30. A Novoja Liza közli, hogy Verde­­revski tengernagyot,, a Keleti-tengeri flotta parancsnokát elmozdították. Utódjául Kodként nevezték ki. Románia kétségbeesett jegyzéke szövetségeseihez kénytelen lesz frontját feladni vagy békét kötni Amsterdam, november 30.­­ így nyilatkozott, amelyben kifejti, hogy­ az orosz viszo­nyok kényszerítik rá, hogy az esetben, ha a szövetségesek segítség nélkül hagyják, a frontot feladja, vagy pedig tárgyalásokba bocsátkozzék az ellen­séggel, mi lesz a román hadsereggel Genf, november 30. A lyoni Progrés beszélgetést folyta­tott Iliiescu román tábornokkal, aki — A román sereg az élelmezés elma­radása miatt rendkívül nehéz helyzet­ben­ van. Az álltárdnak a még lojális oroszok segítségével a legnagyobb erélylyel kell küzdenie az orosz külön­böke ellen és át kell vennie az orosz, se­regek parancsnokságát. A román sereg erre bázisát Déloroszországba fogja át­helyezni, ha nem, akkor katasztrófa fenyegeti. Románia helyzete nyugtala­­nítja a négyesszövetséget és előrelát­ható, hogy Berthelot tábornoknak ott nemsokára nagyobb hatáskör jut. Hugot miniszter rögtöni békét követel Lord Landsdowne, aki tudvalevőleg az angol kormány tárcanélküli minisz­tere, a Daily Telegraph vezető helyén fontos kijelentéseket tesz. Azt írja ugyanis, hogy a szövetségeseknek Pa­kisban nemcsak az egységes sztraté­­giáról, hanem az egységes hadicélok­ról is határozniuk kell. Ami a szövetségesek területi igé­nyeit illeti, úgy valószínű, hogy az ed­digi kívánságok egy része elérhetet­lenné vált, másik része pedig kevésbé fontos helyet foglal el. Ezzel szemben Belgium megtartja első helyét követe­­léseink között. Véleményem szerint nyomban meg kell kötni a békét, amint csak lehetséges, hogy elkerüljük az általános világkatasztrófát, minthogy valamennyi hadviselő ország népei kölcsönösen belátják, hogy a háború már túl sokáig tartott. A némnet békepártot nagyon jólháto­ Hága, november 30. irtaná, ha a következőket közölnek vele: 1. Mi nem törekszünk Németország­nak, mint nagyhatalomnak a megsem­misítésére. 2. Mi nem akernünk olyan kormán­yonnál a német népre erőszakolni, 1. melyet ők maguk nem kivánnak. 3. Azt sem követeljük, hogy Német­ország elveszítse helyét a világ nagy kereskedő nemzetei között ■i. Készek vagyunk a háború után, a többi nagyhatalmakkal együtt a nem­zetközi kérdéseknek ama csoportját megvizsgálni, amelyek közül, néhányat a legutóbbi időben vetettek fel és a­melyek a tengerek szabadságának az ügyével függnek össze. 5. Készek vagyunk egy nemzetközi megállapodást aláírni, amelynek alap­ján kötelezzük magunkat, hogy a nem­zetközi ügyeket békés úton oldjuk meg.

Next