Friss Ujság, 1918. április (23. évfolyam, 78-102. szám)
1918-04-02 / 78. szám
XXIII. évfolyam, 7F. szám rmom* , ›»»* »'» és iimnesptptfj S fitté* POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel egyr hónapra K 2.— negyedévre K 6.—■ Egyes czÁm ára : helyben, vidéken es pályaudvs'-›»» Hétköznap.............. 0 fillér. Vasár es ünnepnap ___ & ■ vuccit^* ts9 MMuinejpngzip & jfxcxGW* • IPMH FRISSUJSSC II 9 -lu. . ai...i L. . . u I.iuUILI ! ' . ia fledapest Wlf. 3.K«to BRKiwAiOcivy, VA4i,,.iVÖSAÖ fc KiAro’iir-'UAt.i V„ Hon/éd^sleza (O. »r. *«éoDi kiadéiur. M SMMKI ti » — — ur-#V M M t’A». _ _ a>-öé. Jj !*) fi Ki ANCH rr A Ti.1 ,0K * Wkee*Lu/ i4 y^Arr | •’*l VL, Ars«i nL1»aut 6. A7 németek uj sikerei a nyugati fronton. 250*000 embert vesz . ——————i—ii—■—aa———ca—»mnas^— ián ■ irrnnii m— r rru,aiaiena»v.u.iw)u<»nniii i naasM-wa—c—wb—miwTrir’»iwmitivwMrMiA-im.^.i^--»t««n»..J—vw».T»- . - •m■, n „n,,,,,, ,,,,, ,, ftainégr (I __n fő: a demokratikus választójog Az a kérdés foglalkoztatja és ingatja a politikai köröket, hogy vájjon melyik a jobb kivezető út mostani helyzetből, a megegyezés, vagy a házfeloszlatás? A kérdés így nem helyes, mert a szempont, amelyből ki kell indulni, nem az, hogy ebből a helyzetből miként jutunk ki, hanem az, hogy miképpen válik hamarább törvénynyé a demokratikus választójog. Mert ez után a helyzet után megint jön egy másik helyzet, azonban a választójog demokratizálásának mielőbb meg kell lennie. A dolgozó és harcoló milliók jussanak végre ahoz az elemi joghoz, hogy a saját sorsuk intézésébe beleszólhassanak, másrészt pedig ezt a kérdést meg kell oldani és el kell távolítani a politikai életből, hogy végre munkához fogjon a parlament és megalapozza Magyarország jövőjét A házfeloszlatás mindenesetre radikális és biztos megoldás. Az új választásokon egészen biztosan nagy vereséget szenvednének a választójogi javaslat ellenzői. De a radikális megoldás nem jelent gyors megoldást. A választások erősen ellátnák a demokratikus választójog megvalósítását, mert hiszen tekintettel a sok mindenféle körülményre, így többek között a mezei munkáiéra, különösen az aratásra, csak szeptemberben lehetne meg a választás. Az új képviselőház a legjobb esetben 1919. tavaszára tárgyalhatná le a javaslatot, amikor még a jelenleg konzervatív és választójogellenes főrendiház ellentállását kellene megtörni, ami csak a főrendiház megreformálásával lehetséges. Erre pedig, ha a legkevesebb időt számítjuk is, legalább új- ra egy esztendő volna szükséges. Vagyis, ha minden jól megy, 1920- ra volna meg a választójogi törvény. Körül kell tehát néznünk, nem lehetne-e olyan megoldást találni, amely jobban kedvez a demokratikus választójognak. A megegyezés volna talán ez a mód. Az volna a leghelyesebb, ha a munkapárt felismerve azt, hogy akármit is csinál, a demokratikus választójognak oka vétlenül meg kell lennie, tehát legyen meg az ő beleegyezésével, viszont pedig a demokratikus választójog hívei, egyedül attól a gondolattól vezérelve, hogy a választójog mielőbb meglegyen, ott, ahol ez nem ütközik a javaslat lényegébe némi engedménynyel építsenek aranyhidat a munkapártnak a tisztes visszavonulásra. Mindennél teimteszgtesan egyesegyedül csak az legyen, és csak az lehet a szempont, hogy a demokratáius választójog meglegyen és minél előbb meglegyen. Megegyezés — vagy / százfeloszlatás? ! A Neue Freie Presse húsvéti számában „Kompromisszum vagy házfeloszlatás Magyarországon" cím alatt a következőket írja: " A választójogi kérdésnek megegye■ bigs,...Útján való megoldása mindinkább előtérbe lép. A megegyezés alapján van 16 megoldása nem egyik, vagy másik párt, hanem elsősorban a választójog érdekében áll. A felelős tényezők és ezt eresen kell hangsúlyozni, pillanata sem gondolnak a javaslat lényegénél feláldozása árán létesítendő megegye■ résre. A kormány ragaszkodik a Volzsonyi-féle javaslat alapvető intézkedő■ jeihez és ezen a téren olyan messzire megy, hogy a választók számának , iOO.OOO-vel való csökkenését — körülbelül ez a különbség jelenleg a kormány javaslata és az ellenzék követelései között — elfogadhatatlannak tartja. A munkapártnak tehát tovább menő engedményt kell tennie. • Nem szabad elfelejteni, hogy úgy a m Esterházy, mint a Wekerle-kormány a választójogi reform megalkotását minden más kérdést megelőző feladata gyanánt jelölte meg annál is inkább, hogy nyugvópontra kerülvén ez az izgátó kérdés, szabaddá váljék az út a kormány munkaprogramjának megvalósítására, de hogyan tehet a javaslat mielőbbi keresztülvitelét biztosítani? Talán a házfeloszlatás által? Meg kell ezt az érvet vizsgálni a közelből. A mai viszonyok között a kormány a legkorábban szeptemberben írhatná ki az új választásokat, mert sem a rekvizíció, sem az aratás ideje nem alkalmas arra. Az új házban is erős ellenzék lépne fel a választójogi javaslattal szemben, úgy, hogy a javaslat, tekintettel arra, hogy közben más sürgős elintézni valók is lesznek, egy éven belül alig volna a képviselőházban elintézhető. Feltéve már most, hogy a javaslat 1919 tavaszán keresztül ment a Házon, még mindig nincs végleg elintézve. A választójogi reform onnan a fő- rendiház elé kerül, ahol, épen, mert nem megegyezésnek az eredménye, újabb küzdelmek tárgya lesz, a többségre való kevés kilátással. Nem maradna tehát más hátra, mint a főrendiháznak a reformja. A kormány a főrendiháznak igen alapos reformját vette fel a programjába, de egy ilyen reform keresztülviteléhez megint idő kell. Újból egy évnek kellene elmúlnia, mielőtt ez a javaslat a főrendiház által elfogadtatnék. Ez már két esztendő. Azok a politikusok, akik a választójog elsőségére hivatkoznak, vagyis a kormánynak azon kötelezettségére, hogy a választójogot, minden más feladatot megelőzően oldja meg, a házfeloszlatás taktikája által igen roszszul járnának. Megegyezés útján a választójogi reform rövid időn belül elintézhető, házfeloszlatás által az elintézés két évvel kitolatnék, egészen eltekintve attól, hogy a választójog kérdése a két évi harc folytán igen sokat veszítene népszerűségéből. A megegyezés tehát a legkedvezőbb útnak látszik arra nézve, hogy az országot további meddő politikai harcoktól megkímélje, hogy a választójogi reformot a megvalósításhoz közelebb hozza és hogy a polititikai életben szabaddá tegye az utata jövő négy feladatai számára, Hindenburg és Imdendorff a nyugati fronton. A húsvéti ünnepek után folytatják a választójog és az ezzel kapcsolatos kompromisszum kérdésében a tárgyalásokat. A legnagyobb nyomatékkal ismételni kell, hogy a megegyezés a jogkiterjesztés rovására nem jöhet létre. Ha a megegyezéses megoldás, amelyért oly sok komoly politikus harcol, várakozás ellenére hajótörést szenved a munkapárt makacsságán, akkor a felelős tényezők, tekintet nélkül a választójogi reform ennek folytán beállt több éves elhalasztására, élni fognak a Felségtől kapott felhatalmazással és teikérik ?Ebben a kérdésben az utolsó instanciának, a választóknak az ítéletét" . A németek tért hódítanak 75 ezer, a foglyok szalma Berlin, március 31. éi nagy főhadiszállás közli március Alién: Xmigali harctér. Az Ancre felső folyásain nyugatra emelkedő magaslatokon visszavertük az angolok ellentámadásait. .1 Somme és az Oise között témádásunk újabb sikerekkel járt. A Luce-patak mindkét oldalán áttörtük az angoloknak francia ezredek által megerősített legelső vonalait, rohammal elfoglaltuk a völgyben fekvő Aubercourt, Hangard és Demain falvakat és az ellenséget leghevesebb ellen- tímadásai dacáróa Moreuil-re és az ettől északra fekvő erdős magaslatokra vetettük vissza. Mercuil és Noyon közt megtámadtuk az újonnan harcba vetett, felvonulóban lévő francia hadtesteket. Montdidiertől északra az Avre- és Don-lapályon át visszavetettük az ellenséget és a nyugati parton emelkedő magaslatokat rohammal elfoglalták. A franciáknak Montdidiertől nyugatra és Fontaine, valamint a meghódított Masnil ellen több ízben megismételt ellentámadásai véresen meghiúsultak. Fontainet este rohammal elfoglalták és Mesnilt pedig szívós harcban megtartották. Montdidiertől egészen Noyonig támadó csapataink az ellenséget frissen ásott árkaikból Assauvillersen, Robot-n és Hainvillersen túl, valamint Thiescourtra és Ville-re vetettük vissza. A franciák erős támadásai itt is összeomlottak. Noyontól délnyugatra rohammal elfoglaltuk az Oise-ot uraló Renaud-erődöt. Az arcvonat minden részéről az ellenség igen súlyos véres veszteségeiről tesznek jelentést. A többi harctérről nincs újság. leidendorff, első főszállásmester.*• Berlin, április 1. A nagy főhadiszállás közli: Nyugati harctér: A Semmiétől északra fekvő csatatéren a tüzérségi és aknavető harc este feléledt A Luce-partak és az Avre között folytattuk támadásainkat és elfoglaltuk a Mercailtől északra emelkedő magaslatokat. Az angolok és franciák, akik többizben eredménytelenül intéztek ellentámadást, súlyos veszteségeket ezen védték. Az Avre nyugati partján helyi előretörésünkkel elfoglaltuk az arrachisi erdőt. Francia hadosztályok tegnap .