Friss Ujság, 1918. április (23. évfolyam, 78-102. szám)
1918-04-03 / 79. szám
*****’ fofolyami. fo szám 1918. ápriliw Szerda POLITIKAI NAPILAP. __ W bzjsrkfsztösítö, igazgatóság ELŐFIZETÉSI ARA: ^HB B^B ■ ÉKk éP&i ■ ■ fig mm *s kiadóüiv^taTj: HWybMi: házhoz hordva Bg SM H B BilB P 1 B S&Flik EwWk V” ’'cm,ati'uU:2a 10 **• VWáfcan poaUi szátfcOldáaaei Hm IgLJp m m ySfey Mm & WLm IS 18 Sserk. uiolov ísz-iu hónapra K 8—aomadávroKSr- BE B H §§ M S -Iffi EE Souv. ^ Z I It-sa. as^aa-s-auj-j. f IfillJiJ KJ fij ál II ibl sShT*Mw"ZZZ» mm. Bi ■ ■ m W^m wWf Vn, RéKi^i-u^ vi.4«*am r«i. 8.8.)-. Czernin nyilatkozik a békéről. Változatlan a helye a nyugatom.— —WEB—CTh—IP—rm tjfU—— I ..----.rrmr-rtruj... . xma-.j. • -------»—rumiam II ■ II ■ I II I .... Nincs válság ■4tmmt előre látható volt, husvét •bán Mtés erejével bontakozott ki ■ politika viharzása. A miniszterelnök a királynál volt ma kihallgatáson, aki különkihallgatáson fogadta Apponyi Albert grófot és Windischgraetz Lajos herceget is. Andrássy Gyula gróf is tanácskozott több politikussal, köztük Vámonyival is, akivel előbb — még vasárnap — Wekerle beszélgetett. E hírekből természetesen némi izgalom, hangulat-felpezsdülés keletkezett s a politika örök szerelmesei sokkal nagyobb és döntőbb eseményeket olvastal ki e tények összetevéséből, m mint amiket e természetes folyamat jelent. Sőt egyes vérmesebb lapok már válságról is adtak ki félreérthetetlen szándékú, ele annál alaptalanabb következtetéseket. A tény ennél sokkal kevesebb. E héten folytatja a választójogi bizottság a javaslat részletes vitáját s a jövő héten összeül a képviselőhöz, amelynek le kell tárgyalni az adójavaslatokat, lehet egy időben a választójogi bizottság üléseivel, lehet, hogy csak azután. Amikor tehát oly fontos fordulóhoz et a választójog ügye, igen természetes, hogy a módozatokról tárgyalni kell a királylyal is és a pártvezérekkel is. Ennél semmi sem természetesebb, nem jelent tehát ez válságot, amelyről most szó sincs, szó sem lehet. .- A választójogot diadalra kell vinjni. Ezt vállalta a kormány teljes meggyőződéssel és vállalja most is. Az a kérdés csak, hogy e győzelmet mily után kell és lehet elérni. A munkapárttal való megegyezéssel vagy választással? Ez a kérdés, ez a sarkpontja a helyzetnek. Hogy a kormány hogyan juttatja diadalra a választójogot, megegye- zéssel-e vagy választással, az nem a kormánytól függ, hanem egyedül a munkapárttól. A kormány tagjai teljes egyetér- tésben vannak abban a kérdésben, hogy a javaslatból mit lehet enged ni, hogy melyek azok a részletek, amelyek érintik a javaslat lényegét, ahol tehát egy tohát sem enged és amelyek azok, amelyek nem érintik a lényeget s amelyek tehát megegyezés tárgyai lehetnek, ha e raereegyezés biztosítja a választójog elveiben érintetlen, sima és gyors megszavazását. Az egyetértés e kérdésekben annyira kialakult és lelkes, hogy a kormány tagjai köztül nincs eltérés a részletek legkisebb árnyalatánál sem. A munkapárton a sor tehát, hogy döntsön. Ha elfogadja a javaslat flama pontjait tisztán, épen, fertőzetlenül, amelyeket a kormány lényeg- bevágóknak tart: sikerül a megegye- , zés, gyorsan és zökkenő nélkül győz *. • megegyezéses béke. Ha nem fo- fogadja el, ha maradiságból, csokörnyösségből vagy politikai taktikából a harcot kezd e lényeges szakaszok el- jelen, jön a választás. Döntsön a nemzet! S a nemzet döntése — mindenki érzi és tudja — diadalra fogja vinni a választójog ügyét. A kormány nem keresi a harcot, Wekerle nem akar mindenáron választást, megegyezést óhajt, de ha a munkapárt nem teszi ezt lehetővé, vállalja a harcot s megcsinálja a rákényszerített választásokat. Mert kormányozni akar, programmja alapján, amely a becsületes választójog, kitűzött céljáért, a radikális választójogért s programútjából nem tágin Wekerle bátran vállalhatja a harcot, hiszen mögötte a nép és vele a királyi akarat s ő sohasem lesz olyan nyilatkozatot, hogy háborúban a nemzet nem választhat, amikor e kérdéseket a parlament tárgyalta, Ő nem is volt tagja a Háznak. Tiszta hát a helyzet képes nem lehet szó válságról sem. A kormányt pártja támogatja, amely mögött az ország programmja a korona bizalmán alapszik. Válságról csak akkor lehetne szó, ha megvonná bizalmát tőle pártja vagy a király. De mert mind a két tényező teljes bizalma támogatja, mert sziklaszilárdan áll lefelé és fölfelé egyaránt, ki beszélhet hát válságról ? Most dönteni kell és a döntés meg is lesz. A kormány programmja tiszta, célja egyenes, helyzete világos. Ellenfelein áll: válaszszanak, akarnak-e becsületes megegyezést, vagy a harcot választják-e, amelynek egyetlen áldozata ők lesznek! A választójog soha, semmi körülmények közt! Az győz — ha lehet — békés megértéssel gyorsabban”", simábban — ha kell — választások, harc árán nem kevesebb olcseséggel és bizonyossággal tkinteni, mintha az éket akarna verni a monarkia és Németország közzé mert bizonyára tudjja Yvnson is, hogy ez lehetetlenség, hít nem tulajdonítjuk ezt annak a felismerésnek, hogy a monarkia uralkodójánál, békeszeretete révén, kedvező talaj a béke magjának. Ezután megismételte azt a kijelentését, hogy a Wilsorp február kiki beszédében kifejtett jp.egy alapelve az általános béke szánjára alkalmas alap lehet. — Éhez — úgymond — teljes mértékben hozzájárulok. Wilson elnök úr négy pontja megfelelő alap az általános békéről való eszmecsere megkezdésére. Hogy az elnök úrnak az a fáradozása, hogy szövetségeseit is erre az alapra állítsa, eredményes lesz-e, vagy sem, arról nem szólhatok. Isten a tanúm, mi min iden lehetőt megkíséreltünk, hogy elkerüljük az új offenzívát. Az antánt neki így akarta. Clémenceau úr a nyugati offenzíva megkezdése előtt kis idővel megkérdezte tőlem, hajlandó lennék-e tárgyalni és milyen alapon. Berlinnel történt megállapodás alapján azonnal azt válaszoltam, hogy hajlandó vagyok tárgyalni és Franciaországgal szemben a békének semmi más akadályát nem látom, mint Elzász-hotharingiához való igényét. Erre azt felelték Párásból, hogy ilyen alapon nem lehet tárgyalni. Ezután már nem volt más választásunk. A hatalmas küzdelem már megindult a nyugati harctéren. Az osztrák-magyar és a német csapatok vállvetve harcolnak, ahogyan együtt harcoltak Oroszországban, Szerbiában, Romániában és Olaszországban. Együtt harcolunk Ausztria- Magyarország és Németország megvédelmezéséért. Bármi történjék is, mi nem fogjuk Németország érdekeit cserben hagyni, ahogyan Németország sem hagyott magunkra minket. A dunai hűség nem kisebb a német hűségnél. Mi nem harcolunk hódító célokért, sem a magunk, sem a németek javára. De együtt maradunk mindvégig, hogy megvédjük magunkat, állami életünket és jövőnket. Ezután ismertette az ukrán és orosz béke hatását. A blokádot át kellett törni s a jövő fogja bizonyítani, hogy az Ukrániával való békekötéssel szivén találtuk ellenségeinket. " Romániával oly békét kötöttünkamely barátságos szomszédi viszony kihorulási pontját képezheti. A jelentéktelen határkiigazítások, melyeket elértünk, nem jelentenek hódítást. Majdnem lakatlan vidékről van szó, mely tisztán katonai biztosítás céljaira szolgál. Azoknak azonban, akik ragaszkodnak ahoz, hogy e kiigazítás hódítás fogalma alá esik s akik következetlenséggel vádolnak meg, csak annyit válaszolhatok, hogy a delegációk ülésein számtalanszor nyilvánosan tiltakoztam az ellen, hogy ellenségeinknek menlevelet állítsunk ki, amely azokat további katonai kalandok veszélyei ellen bebiztosítaná. Nem az én hibám, hogy Románia nem foglalt helyet Oroszországgal egyidejűleg a békét tárgyalók asztalánál. Oroszországtól talpalattnyi földet sem kértünk, Romáim elmulasztotta a kedvező filatalmat. Az elsőrangú köntör kereskendai muiarwa iiiíios ikidüidi' iue^ia ugiui. irout scbesüttjeáit. C$ernin beszéde a román békéről Clemencean békeajánlatot tett antonarhidnaft Erős támadás a czernist elleni Bécs, április 2. A bécsil 188^utan$$és pártjainak vezetői ma megjelentek Bécs polgármesterének vezetésével Czermnin gróf külügyminiszternél, aki Weisskirchner dr. polgármester beszédére, amelyben ez az élelmiszerhiányról és az általános külpolitikai helyzetről szólt, nagy beszédben válaszolt. Szeruin gróf beszéde elején kijelentette, hogy jobban szeretett volna a delegációkban nyilatkozni, de miután ez nem lehetséges,"á megjelentek előtt fejti ki a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet képét. — A román békekötéssel befejeztük a háborút Keleten. Három békét kötöttünk: Pétervárral, Ukrajnával és Romániával. A háború egyik fejezetét elintéztük. Mielőtt rátérne, úgymond, az egyes békeszerződések részleteire, visszatért az Egyesült államok elnökének ama fejtegetéseire, amelyek során január 24-én az osztrák delegáció külügyi, túlzottságában elmondott beszédére válaszolt. Wilson beszédét nem kell úgy le