Friss Ujság, 1918. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-22 / 222. szám

•ÍSÍK, szseptemberi SÍ. FRISS U­J 8 M 6 osztrák és magyar békejegyzéket ille­tőleg már lezárultak. Közös nyilatko­­zatot azért nem adtak, mert az egye­­setlenséget keltett volna az antant ke­belében. finémet hatolt fiúsok mbékiként Bécs, szeptember 21. Berlini jelentés szerint a német püs­pökök összessége elhatározta, hogy beadványnyal fordulnak a pápához, a­k­it fel fognak kérni, hogy az osztrák is magyar kormány békejegyzékét tel­jes erejével támogassa. Svájc ct®ot m­írt a­diót a békéért Bécs, szeptember 21. Ideérkezett svájci jelentés szerint a svájci szövetségtanács ülésezése kez­detén a konzervatív jobboldalon moz­galom volt abban az irányban, hogy Svájc pártolja az osztrák-magyar bé­­kejegyzéket. Olyan határozati javas­latot kértek beterjeszteni, mely felha­talmazza a szövetségi tanácsot az in­tervencióra. Néhány szövetségi taná­csos közbenjárására azonban ez az in­dítvány elmarad és ezzel Svájcnak bé­­keakcióját elejtették. hogy képzett Mortfacliffe? Amsterdam, szeptember 21. Morthcliffe lord, az angol propagan­da vezetője, az Allgemeen Handelblad szerint beszédet mondott egy gyűlésen a Cityben. Beszédében élénk fantáziá­val fejtette ki, hogyan kellene Német­országot megszüntetni. Northcliffe nem vonja kétségbe, hogy a szövetségesek Berlinben fogják a békét diktálni. Ehez egyáltalán nem szükséges, hogy a szövetségesek harcolva törjenek ma­guknak utat a porosz fővárosig. Ké­nyelmesebben is lehetne ezt csinálni. Németország nem egységes ország, ha­nem hirtelen támadt népszövetség, a­melynek egyes tagjai ki nem állhatják egymást. Ha aztán az antant csapatai bevonulnak Németországba — és ezt bizonyosan meg is teszik — akkor a fehér lobogót, amelyet Ausztria-Ma­­gyar­ország már kitűzött, egyik kis ud­var a másik után fogja kitűzni. Porosz­­ország, amelyet Drezdában és Mün­chenben éppen úgy gyűlölnek, mint Angliában, látni fogja ekkor, mennyire magára hagyták. Hívei és élősdjei ak­­tói éppen úgy megkísérlik, hogy béket tessenek, mint Ausztria-Magyarország. Kékünk azonban gondoskodnunk kell róla, hogy Poroszország fizessen: vá­rost városért, falut faluért, hajót ha­jóért, ruhát ruháért, képet képért és pénzt pénzért. Teljes kártalanítást kér,­ fizetnie mindenért, amit elpusztított, el­lopott, elrabolt és elégetett, gyors győ­zelmeitől megittasodva. Újra ellenünk dolgoznak Romániában Bukarest, szeptember 21. (Jól értesült helyről.) A középponti ha­talmakkal rokonszenvező romániai kö­rökben komolyan ítélik meg a sassyi eseményeket. A Bratianu-párt féktelen szérmeit igen veszélyesnek tatják és megütközéssel tekintik azt a türelmet, amelyet a Marghiloman-kormány egyes vállalkozásokkal, ifjú például a román becsület ligájának alaktásával szemben tanúsít. Még súlyosabb a kegyelmi ja­vaslat esete. Marghiloman megkérte pártját, hogy a javaslatot, mint indít­ványt terjeszsze sp ház elé és közölte, hogy a király lehetetlenné tette a kor­mánynak, hogy azt maga terjeszsze a ház elé, mivel ő, mint a hadsereg fő­nöke, nem adhatja meg, az előzetes jó­váhagyást. A kegyelmi javaslat azon­ban, egyike a bukaresti béke előfelté­teleinek. A konzervatív pártban amiatt is panaszkodnak, hogy a király a pártra hárította a felelősséget a béké­­ért s a­ pári számlájára akarja magát ■népszerűvé tenni az ellenség előtt. Bukarest, szeptember 21. Marghitosnan miniszterelnök beszé­déről, amelyet Romániának a központi , tatai rock­hoz való viszonyán,­ mon­ dott a Steagul cikkével kapcsolatosan, ezt írja a Lumína mai számának ve­zércikkében: Marghiloman csak azt fejezte ki, ami valóság, amidőn hang­súlyozta, hogy a központi hatalmakhoz való barátságos viszonyt gondozni kell anélkül, hogy emiatt Románia feladná semlegességét. Ami azt a fel­tevést illeti, hogy a befejezett háború miatt, nem lehet barátságos viszonyt kezdeni a központi hatalmakkal, a lap megjegyzi, hogy Bismarck politikájá­nak legzseniálisabb sakkhúzása és Andrássy grófnak legügyesebb politi­kai tette az volt, hogy a háború után szövetséget kötöttek, amely évtizede­kig eltartott és ebben az óriási hábo­rúban is kiállta a próbát, java, hogy a hadi egészségügy életbe­vágó kérdéseit megvitassa. Midőn őszinte köszönetet mondok Nagyméltó­ságodnak kedves szavaiért és köteles­ségemnek fogom ismerni őfelségeik előtt hódolatukat tolmácsolni, egyben őszinte örömömnek kívánok kifejezést adni afelett, hogy ennek a nagyjelen­tőségű tanácskozásuknak székesfőváro­sunk a színhelye. E tanácskozásukhoz’ őfelsége legmagasabb megbízásából, aki legmelegebb érdeklődéssel és jóindulat­tal kiséri az orvosi tudomány fejlődé­sét és legnagyobb elismeréssel viselte­tik az orvosi kar hadi teljesítményei iránt, sikert és eredményt kívánok. Bódy Tivadar polgármester a fővá­ros nevében köszöntötte a gyűlést. Utá­na Kirchner Márton dr. tanár, a po­rosz belügyminisztérium községé­szség­ügyi osztályának vezetője tartotta meg díszelőadását a kőegészségüügy jelen­tőségéről és kiépítéséről. Magyar, német és osztrák orvosok gyűlése A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szombaton délelőtt tíz órakor nyílt meg a magyar, német és osztrák bajtársi szövetségek orvosi szakosztályainak kongresszusa. A kon­gresszuson számos török és bolgár ki­küldött is részt vesz. Az Akadémia dísz­terme zsúfolásig megtelt. Az elnöki emelvény mellett külön helye volt a ki­rály képviselőjének, József Ferenc fő­hercegnek, akinek asztalán piros bár­sonyvánkoson elhelyezték a magyar szent koronának és az uralkodói jel­vényeknek mását. Pontban tíz órakor érkeztek meg József Ferenc főherceg huszárkapitány tábori egyenruhában és Auguszta fő­­herceg­asszony vöröskeresztes ápolónői ruhában. A főhe­rcegasszonyt Apor bá­rónő udvarhölgy kísérte. Az udvart Szterényi József báró kereskedelemügyi miniszter, mint a Magyar Bajtársi Szö­vetség ügyvezető elnöke, Grósz Emil dr., az orvosi szakosztály elnöke, Vám­­béry Rusztrm dr., a szövetség igazga­tója és Gelencsér Miksa dr., az­ orvosi szakosztály titkára fogadták. Szterényi József báró kereskedelem­ügyi miniszter, a Magyar Bajtársi Szö­vetség ügyvezető elnöke, a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: Császári és királyi fenségek! Császári és királyfi fenséges főherceg úr és fen­séges főherceg asszony! Mélységes tisztelettel, benső ragasz-­­kodásunk érzetével üdvözöljük fenség­­leket a bajtársi szövetségek orvosi szakosztályainak együttes nagygyűlé­sén. Őszinte ragaszkodással köszöntjük idénségteket, akik velünk élnek, velünk éreznek, akik a mi nemzetünk őseitől öröklött hűséget és ragaszkodását fel­séges uralkodóházunkhoz itt, közöttünk tanulták megismerni és akik iránt a 4 nemzet hűséges ragaszkodással visel­tetik. Hódolatteljesen üdvözöljük fen­séges urunkat, mint 6 császári és apos­toli királyi felsége, forrón szeretett ki­rályunk személyesítését ezen a nagy­gyűlésünkön. Hódolattal üdvözöljük fenségedet, kérve, hogy 6 császári és apostoli királyi felségének, minden nemzeti irányú törekvés, minden tudo­mányos haladás legmagasabb pártfo­gójának hódolatunkat, mélyen érzett hálánkat tolmácsolni kegyeskedjék, egyrészt azért, hogy őfelségével, fen­­költ lelkű királynénkkal, nagyasszo­nyunkkal együtt e nagygyűlés legfel­sőbb véd­őségét elvállalni kegyeskedtek, másrészt azért, hogy éppen Fenségedet küdötte el hozzánk legmagasabb sze­mélyének képviselője gyanánt. A harc­térről jött Fenséged, ahol őseitől örök­lött vitézséggel mindnyájunk szereteté­­nek és csodálatának tárgya, édes atyja példájára a legkonokabb ellenséggel szemben áll őrt a király szolgálatában és a haza védelmében. (Élénk éljen­zés.) A nagygyűlés háromszoros éljent ki­áltott a királyra, mire József Ferenc főherceg, a király képviselője," a kö­vetkező beszédet mondotta: —­él császári és apostoli királyi fel­sége megbízott engem, hogy az­ ő leg­magasabb személyét a tudománynak e fényes ünnepén képviseljem. A szövet­séges államok minden vidékéről gyűlt itt egybe az orvosi tudomány szine­ Merénylet Trockij ellen Lipcse, szeptember 21. Mint a Leipziger Abendzeitung külön tudósítója Kievből jelenti, Trockij ellen Korábban merényletet követtek el. Egy katona rálőtt, de célt tévesztett. A tudó­sító jelenti továbbá, hogy az ukrán kormány összeesküvést fedezett fel, a­melynek az volt a célja, hogy Rakov­­szkit, az orosz békedelegáció vezetőjét meggyilkolja. Stockholm, szeptember 21. Az „Anarchist" című újság jelenti: Jól értesült helyről értesülünk, hogy Kurskban revolvermerényletet követ­tek el Trockij ellen. Trockij bal vállán könnyen megsérült, a merénylőt, aki baloldali forradalmár szocialista, le­tartóztatták. A merénylő fiatalember és kijelentette, hogy sajnálja, hogy Troc­­kijt nem tudta megölni, de rövidesen más merénylők fognak akadni, mert a forradalmi szocialisták halálra ítélték Trockijt. A fiatalembert a forradalmi törvényszék elé állítják. Ezzel a me­rénylettel kapcsolatosan az Orel-kor­­mányzóságban sok forradalmi szocia­listát tartóztattak le. A temesvári szélhámos ügye Marintsuk Józsefet, aki Temesváron különböző nagyszabású szélhámossá­gokat követett el, tegnap este — mint megírtuk — egy előkelő dunaparti szállóban a detektívek elfogták. Nyu­godtan feketézett a szálló terraszán, amikor Dobler fogalmazónak a szálló portása jelentette, hogy egy gyanús idegen lakik ott, aki most készül el­utazni. A fogalmazó a detektívekkel a helyszínére ment és az előkelő ide­, genben felismerték a temesvári szél­hámost. Bevitték a főkapitányságra, a­hol kihallgatták és a csaló be is is­merte, hogy azonos a körözött Marin­­csukkal. Valódi neve Mesznisek Jó­zsef, aki tavaly szökött meg a 21. gya­logezredtől,­ állítólag keleti akadémiát és jogot is végzett és polgári foglal­kozására kézve kereskedő. Tagadta azonban, hogy csalt, vagy csempészett volna s azt adta elő, hogy csupán el­számolási viszonyban van a Frigyes fühercegi udvartartással és még neki van követelése. Azért nem számolt el eddig, mert a legutóbb rendelt árukat még nem kapta meg. Mándics temesvári ha­tárrendőrségi kapitány ma délelőtt telefonon érint­kezésbe lépett Keresztessy rendőr ta­­nácsossal, akinek intézkedésére ma délután 2 óra 40 perckor detektívek kísérték be a szélhámost Temesvárra, ahol mint szökött katona ellen a had­­osztálybíróság indítja meg ez eljárást. Érdekes, hogy Marik­csuknál elfogatá­si rilkalméval a detektívek két lábában rendkívül sójt értékes holmit találtak. Festményeket, ötvösmunkákat, rézkar­cokat, keleti műtárgyakat, selyem- és perzsa-szőnyegeket, amelyeket, úgy látszik, menteni próbált a csaló. Temesvári jelentés szerint Marin- 3 csakné tegnap délben megmérgezte magát. Veronáit és morfiumot vett be, de állapota nem súlyos. Úgy látszik, sejtette már a bekövetkezett fordu­­­latot. Jól koboztak négy millió értékűt edényt Budapesten és az egész országban is hónapok óta a legnagyobb hiány van háztartási cikkekben, edényárukban, úgy hogy ma zománcozott vagy üveg­edényt nem is lehet kapni. A kórhá­zakban egy­-egy szoba 14—16 betege egy pohárból iszik, a katonai kórhá­zakban pedig tányért egyáltalában nem is látnak és egy csajkában kapják a különböző ételeket. Az olcsó tisztvi­selő konyhák működésének megkezdé­se elé is nagy akadályt gördített, hogy nem tudnak edényeket szerezni. A Közélelmezési Hivatal éppen ezért ismételten felhívta a rendőrség figyel­mét arra, hogy kutasson elrejtett edénykészletek után. Tegnap délelőtt­­tíz órakor arról ér­tesült a VII. kerületi kapitányság, hogy Wiener Ignác Dohány­ utca. 48. szám alatt levő edényn­agykereskedői raktáraiban rengeteg mennyiségű min­denféle edényáru van felhalmozva, Wiener a háború előtt két évvel köl­tözött Krakóból Budapestre. Mindösz­­sze néhány ezer koronája volt,­ amiből egy kis üzletet nyitott. A háborús kon­junktúrát azonban oly ügyesen hasz­nálta ki, hogy ma már a Dohány­-ut­­cában és az Akácfa-utcában nyolc nagy raktára van — főüzletét Hungá­­ria-edényáruháznak hívják — és né­hány év alatt körülbelül 10 millió ko­rona vagyont szerzett. Üzletét zárva tartja és a redőnyökre kiíratta, az üz­let áruhiány miatt zárva. A kapitányság tisztviselői az értesí­tés után azonnal kimentek a helyszí­nére, átkutatták a raktárakat és meg­állapították, hogy Wiener körülbelül négy millió korona értékű edényárut halmozott össze. Kaszás Ernő kerületi kapitány azonnal ítélkezett az ügyben. Wiener a hozzáintézett kérdésekre za­varos válaszokat adott. Az árut nyilván azért halmozta fel, hogy még maga­sabb árakat kapjon és állítólag Ukra­­jnába akarta exportálni azokat. A rendőrbiró Wienert két hónapi elzá­rásra és ezer korona pénzbüntetésre ítélte s elrendelte áruinak elkobzását, még­pedig a polgári és katonai kór­házak, valamint a tisztviselők köfru­­háinak céljaira. Az ítélet alapján az árukat már délután elosztották a bel­ügyminisztérium megbízottjának jelen­létében. Országszerte pusztít a spanyol** betegség A spanyol nátha miatt m­a két fő­városi iskolában szüntették be a tanu­í­tást. A váci­ utcai leánygimnáziumban és a Pannonia-utcai polgári fiúiskolás­ban öt-öt napra felfüggesztették az ok­tatást, mert veszedelmesen terjedni kez­­dett a spanyol betegség. Amennyiben a járvány még nagyobb mérveket ölt, bezárják az összes fővárosi iskolákat. Szabadka* szeptember 21. A spanyol­nátha ezen a héten fel­tűnő nagy mértékben lépett fel Szabad­kán. A városnak alig van utcája, amelyben nincs spanyol­ beteg. Az ál­lami felsőbb leányiskola egyes osztá­lyainak csaknem fele fekszik betegen, miért is az igazgatóság azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy a járvány tartamára az iskolát bezárja. A város külső területein is fellépett a járvány. Sándor­ külváros lakosságának a fele fekszik betegen. Egy tragikus halál­esetről is beszámolhatunk. Ivánovics István földbirtokos pénteken két napi rosszullét után meghalt spanyol náthá­ban. Érdekes játéka a véletlennek, hogy Ivanovics mint katona mezőgazdasági szabadságot élvezett. Végleges felmen­tése most érkezett le a kézbesítő hi­vatalba, amelynek alkalmazottja azon-

Next