Friss Ujság, 1919. február (24. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
2 a részvényt, hanem a részvényest adóztatnák meg az összvagyona alapján. A kormány igen szigorú intézkedéseket léptet életbe, amely büntetni fogja azokat, akikel akarják titkolni a vagyonukat. A vagyonadót törlesztéssel is lehet fizetni, természetben is, de előnyt adnak annak, aki egy összegben és készpénzben fizet. E kérdésekkel értekezlet fog foglaalkozni, amely hétfőn kezdődik. A javaslatot valószínűleg február végén nyújtják be. Kavarodás az egyetem körül. Az egyetem tanácsa ismét felkereste Károlyi Mihályt és Berinkey Dénest és orvoslást kért az egyetem önkormányzatát ért sérelemért. Károlyi Mihályköztársasági elnök válaszában a következőket mondotta: — Jelenlegi hivatásomban intézkedési jogom nincs, "mert az intézkedés joga a minisztert és a minisztertanácsot illeti, érdemben tehát választ nem adhatok. Annyit azonban általánosságban elmondhatok, hogy méltányolni tudom azt, hogy a tanári kar az egyetem önkormányzata fölött gondosan őrködik, viszont a tanári karnak is meg kell azonban érteni, hogy forradalmi időket élünk és hogy a forradalom október 31-én még nem fejeződött be. A forradalom rendszerváltozást jelent, amelynek az egész vonalon meg kell történni. — Olyan uj tanárokat kell küldeni az egyetemre, hogy az uj irányzat is képviselve lesz ott. Az egyetem tanácsa ezután Berinkey Dénes miniszterelnököt kereste fel akivel hosszabb ideig tartó tárgyalásokat folytatott. Beavatott helyről arról értesülünk, hogy amennyiben az egyetem tanácsa nem tenné magáévá a kormány álláspontját, a kormány az egyetem élére kormánybiztost fog kinevezni. A földbirtok-reform. Buzsa Barna földmivelésügyi miniszter néhány módosítást végzett a földbirtokreform-javaslaton, úgy hogy most már a módosított tervezet kerül a minisztertanács elé. A módosítás" különösen az ideiglenes rendezésre,vonatkozik s lényege az, hogy ott ‘ahol szükséges ‘és ahol máskép nem remélhető, hogy a tavaszi munkát elvégez■hetik, addig is míg a szabályszerű rendezés megtörténik, a törvény felhatal- l mazást ad a földmivelésügyi miniszternek és a birtoktanácsnak az ideiglenes rendezésre. Vagy úgy történik az ideiglenes rendezés, hogy megindítják a kisajátítási eljárást és az igénylők birtokába bocsátja a földet, akik azután vagy közösen, vagy felosztva egymás között művelik meg az ingatlant, vagy pedig ideiglenesen bérbe adják az igénylőknek a földet részes művelésre, akik szintén közösen, vagy egymás közt felosztva veszik bérbe vagy művelik meg. A törvénytervezet ilyen módon megadja a lehetőségét annak, hogy a birtoktanács vagy a miniszter már ezen az alapon s főleg a tavaszi munka biztosítása végett hozzáfoghat a birtokreform ideiglenes megvalósításához. Ezenfelül még kisebb módosítások is vannak a javaslaton. Nagygyűlést tart vasárnap a Károlyi-párt. A Károlyi-párt igazgatósága pénteken délután ülést tartott, amely a párt új programját tárgyalta. A Károlyipárt a jövő vasárnapon Budapesten nagygyűlést tart, amelyen nyilvánosságra hozza új programját, tizenkét vezető állásban levő emberét tartóztatta le, köztük Faragó József polgármestert, Bánó Aladár főjegyzőit, az összes felekezetek papságát, dr. Mikler Károlyt, a jogakadémia dékánját, Pröppen József, ■Müller Bertalan, Rosenberg Teofil ügyvédeket, Székely Adolf és Vojtovics tanítókat azonnal Kassára szállították, a többieket pedig na viszik Kassára. Az amerikaiak cseh szenet követelnek Magyarországnak. Bécs, január 31. A szénbányákban egy amerikai tanulmányi bizottság járt Grell prágai amerikai helyettes-konzul vezetésével. Grell úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány kész a régi monarkhia területén alakult államoknak megfelelő mennyiségű nyersanyagot juttatni, ha az új nemzeti államok egymástól gazdasági tekintetben nem zárkóznak el. Az Egyesült Államok felszólították a cseh-szlovák kormányt, hogy az ostrav—kalvini szénbánya vidékét juttasson szenet Német-Ausztriának, elsősorban Bécsnek és Magyarországnak, főként Budapestnek. FRISS ÚJSÁG 1919. február 1. A csehek parancsot kaptak a jogtalanul megszállott területek kiürítésére A románok parancsot kaptak az ellenségeskedés beszüntetését A Politikai Híradó jelenti: Az ántánt főhadvezetősége ma délelőtt értesítette a magyar kormányt, hogy a cseh-szlovák hadsereg parancsot kapott az ántanttól, hogy a legsürgősebben vonuljon vissza az ántánt által meghatározott demarkációs vonal meögé. Ez a demarkációs vonal Pozsonytól a Duna mellett az Ipoly torkolatáig, innét az Ipoly mentén Rimaszombatig, majd egyenes vonalban az Ung torkolatáig és az Ung mentén Uzsokig terjed. A csehekkel 24 órás fegyverszünet.* Fülek, január 31. A Fülek körül harcoló magyar csapatok parancsnoksága megbízottakat küldött, át a csehekhez. Tegnap délután négy órakor indultak el a küldöttek Király Rezső százados vezetésével. A küldöttség előtt egy katonánk fehér zászlót vitt, mellette, egy kürtös haladt. Rap községnél érkeztek el a csehekhez, éppen ott, ahol az ellenség jogtalanul átlépteahatárvonalat. Kiküldötteinket, udvariasan fogadták s mivel Rapnál csak kisebb parancsnokság van, tovább vitték őket kocsin Losoncra. Király Rezső százados a losonci cseh-szlovák csapatok parancsnokától azt kérte, vonja vissza haladéktalanul csapatait a határvonal mögé, Rap, valamint Littke községeket azonnal ürítsék ki. A cseh parancsnok azt felelte, hogy ez intézkedés megtételére ő nem illetékes. Négy-öt napi haladékot kért, hogy ezalatt magasabb parancsnokságától utasításokat kérjen. Küldötteink hosszabb tanácskozás után közvetlen telefonösszeköttetésbe léptek a cseh csapatok főparancsnokságával. Onnan azt válaszolták, hogy nem időnyerés miatt, ha■nem az intézkedések megtétele céljából szükségük van legalább huszonnégy órás haladékra. Miután kölcsönösen megígérték, hogy ezt az időt nem fogják csapateltolásokra felhasználni, megállapodás jött létre a szembenálló csapatok között. Olasz katonabizottságon Budapestre. Chiasso, január 31. Az a magyar kívánság, hogy a magyar ügyek tanulmányozására az olasz kormány megbízottakat küldjön, teljesülni fog. Már a holnapi napon olasz katonai bizottság utazik Budapestre, amelynek az lesz a feladata, hogy a helyszínen mindenről tájékozódjék. A bizottságban, igen kiváló személyiségek foglalnak helyet. A sárosi urak a csehek szolgálatában Eperjesről jelentik, hogy nagy csalódást okozott a sárosi urak magatartása. Jóformán az összes hivatalokban ők ültek. És mikor a csehek felszólították őket, hogy tegyék le a fogadalmat a cseh-szlovák állam iránti hűségre, jórészük eleget tett a felhívásnak. Említésre érdemes kivétel a Bánó-család, amelynek valamennyi hivatalnoktagja inkább lemondott hivataláról, semhogy hűséget esküdjön a cseheknek. A csehek fő célja, hogy a legnagyobbrészt már elmagyarosodott lakosságot ismét szlávvá tegye és erre legalkalmasabb eszköznek vélik az iskolát. Kedden, január 28-án Gallé Pál sárosi tót tanfelügyelő magához rendelte a megye összes tanítóit. Csupán háromszázan jelentek meg és ezektől tót nyelven követelte a tanfelügyelő, hogy tegyék le a cseh-szlovák államra az esküt. Feleletül a hazafias tanítók rázendítettek a Himnuszra. Gallé megtorlásul rögtön letartóztatott tizenkét tanítót, néhány óra múlva pedig még huszonkilencet. Másnap, 29-én a katolikus főgimnázium került sorra. Miután a tanárok vonakodtak cseh szellemben tanítani, elmozdították őket s bezárták a gimnáziumot, amig cseh tanárok nem érkeznek. Az erélyes cseh parancsnok ezenkívül aváros. Nagyvárad, január 31. A nagyváradi állomásparancsnokság tegnap este a következőt hivatalos jelentést adta ki. A budapesti francia bizottság közlése szerint Pathé francia tábornok január 28. déltől kezdve román részen Csucsa környékén a lövöldözést beszüntette. Román részen tegnap délután és az éj folyamán e parancsot még nem hajtották végre, mert a délután és az éjfél mindkét részen kisebb előcsatározások voltak. Amennyiben a románok nem lépnek fel támadólag, a tüzelést mi is beszüntetjük. A magyar csapatokat parancsban értesítették, hogy a fegyverszüneti bizottság a románoknak betiltotta a tüzelést. Toboroznak Erdély megmentésére. Debrecenből jelentik: A székely nemzeti tanács a hajdúságban mozgalmat indított, hogy Erdély megmentésére katonákat toborozzon. A tanács lelkes hangú felhívása többek között ezeket mondja: Köztársasági polgárok! Magyarok! Székelyek! Kormányunk elrendelte az előnyomuló, minden szerződést és jogot lábbal tipró románoknak fegyveres erővel való feltartóztatását. Kevés ember van fegyverben, nagy szükség van most egy fegyelmezett, erős hadseregre, mely képes ezen feladatnak megfelelni. Eddig csak a székelyek vették fel velük a harcot, kiknek hazája már el is veszett, de mégis védik a hajdúságot a románok ellen, akik dacára a fegyverszünetnek, nem megszálló, hanem hódító szándékkal jönnek és nyíltan ellenségeinknek vallják magukat. Elveszik minden vagyonukat, tönkretesznek minden ipart, kereskedelmet, a dolgozó polgárokat elnyomják, munkás testvéreinket elhurcolják, megbotozzák. Ott, ahol már nem használ sem a jog, sem a szerződés, a fegyvernek kell átvenni a szót .lehetek minél számosabban, mert Erdélyben a román iga alatt nyögő magyarok és székelyek a ti segítségetekre, a ti erős karjaitokra várnak. Jöjjetek minél számosabban, mert nem szabad bevárni, amíg az ellenség a hegyekről leereszkedik. Az utolsó pillanatban ébredt fel a magyarság: jöjjetek, választanunk kell a magyar köztársasági szabadság és a román bot között. A vajdaságot és az ország egész tiszántúli részét toborzó különítmények járják be. A mozgalommal a székely hadosztályt akarják megerősíteni és teljes hadilétszámra emelni. A hajdúvárosokban és általában az egész környéken a nép nagy lelkesedéssel vonul a zászlók alá. A hadügyi kormány a toborzást megengedte és kijelölte azokat a katonai raktárakat, ahonnan a toborzás útján a harci alakulatok felszerelésüket megkapják. A jelentkezők illetményeiken kivüló ellátást, utánpótlást, felszerelést kapnak és családtagjaik segélyezéséről is a legmesszebbmenetes gondoskodnak. A románok az erdélyi sztrájkolók ellen, Nagyszebenből jelentik, hogy a románok erőszakkal akarják letörni a sztrájkot. Hirdetményt tettek közzé, amelyben tudatják, hogy akik 12 órán belül szolgálatra jelentkeznek, azokat visszaveszik, de csak azzal a feltétellel, ha írásban kötelezik magukat arra, hogy a román felsőbbség minden narancsát teljesítik. Azt a tisztviselőt, aki 12 órán belül nem jelentkezik szolgálatra, elbocsátottnak fogják tekinteni, azzal, hogy a román hadsereg által megszállt területen semminemű foglalkozást nem vállalhat, katonai felügyelet alá helyezik és amennyiben nem a megszállt területről való, elszállítják. Akik a sztrájk folytatására biztatnak, azt hadbíróság elé állítják. A hirdetményt Mosoiu tábornok írta alá. A románok vérlázító gazságai. Arad. január31. Pathé francia tábornok minap J£olozsvárt járt és fogadtatására a magyar lakosság nemzeti lobogó alatt akart kivonulni a pályaudvarra. Román katonák körülvették a felvonuló magyarokat és felszólították őket, hogy nyomban oszoljanak szét. A felszólításnak azonban nem tudtak eleget tenni, mert a román katonák gyűrűje a tömeget szorosan körülzárta és következő percben egy román tiszt tüzet vezényelt. A sortűz,bár sebesülés nem történt, óriási riadalmat keltett. Mindenki menekülni igyekezett. A román katonák puskatussal estek neki a tömegnek. A nemzeti lobogókat darabokra tépték és mindazokat, akik a lobogó darabjait fel merték emelni, a román parancsnokságra kísérték, ahol a legkülönbözőbb eszközökkel megkínozták őket. A románok a gyülekezés tilalmának ürügye alatt különben is úton-útfélen belekötnek a járókelőkbe. Többször megjelennek a színházban és az előadás megkezdése után elűzik a közönséget. A fosztogatások napirenden vannak. Arad, január 31. November elején Vincze Albert csendőrszázados húsz csendőrrel, akik erre önként jelentkeztek. Alsójárása ment, hogy a román csőcselék fosztogatásait megakadályozza. A csendőrök és fosztogatók között összeütközésre került a sor, amelynek során többen elestek. Erre vizsgálat indult meg, hogy az összeütközésért kit terhel a felelősség. A kolozsvári román és magyar Nemzeti Tanács tagjai sorából delegált vizsgálóbizottság megállapította, hogy a csendőrök jogosan használták fegyverüket. A bizottság döntését a nagyszebeni román kormánytanács is jóváhagyta. A Tordát megszálló román csapatok parancsnoka ennek ellenére letartóztatta Vincze századost és a rögtönítélő bíróság hat évi kényszermunkára ítélte a magyar csendőrtisztet. A szerencsétlen embert egy román bányába