Friss Ujság, 1919. március (24. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-01 / 52. szám
XXIV. évfe POLITIK/ ELÖFIZE i helyban: házhoz betétküldéssel egy Negyedávre _ _ Félévre KEgyes helyhez, vidéke: IS ánMMWMM II Hock János visszautasította a püspöki méltóságot A tótokat is gyilkolják a csehek m .............es it, 1919. március 1. Szombat SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL: L V„ Honvéd-utcza 10. *(. I Sachii. telefon — _ 137—#1. Igug. .. 842. KladAbJv. „ _ _ 88—58. Bjemd« „ _ _ JG-Jí, . FIÓKKUDÓHTVATALOK i r TM..... ■ *«-. I X^W/T^Z jzifeiket Várjuk a népszavazást A csehek nemcsak magyarok lakta területekre akarják hatalmukat kiterjeszteni, hanem tiszta német lakosságot is uralmuk alá akarnak terelni. Német-Csehország ez a terület. Ennek bizottsága tiltakozott a cseh uralom ellen és tiltakozásának hatása is volt A párisi gazdasági konferencia amerikai küldöttsége ugyanis a német-cseh bizottság meghallgatása után azt indítványozta, hogy Német-Csehországnak a Csehországhoz való csatolását a népszavazásig függőben tartsák. Az amerikaiak ugyanakkor erélyesen követelték, hogy a népszavazás szabadon, minden befolyástól mentesen történjék és indítványozták, hogy az egész kérdéses területet amerikai és angol csapatok szállják meg. Az angolok hozzájárultak az amerikai indítványhoz, sőt a franciák is,: elfogadták ezt. Örömmel fogadjuk ennek a döntésnek a hírét. Amit Német-Csehországnak megadnak, azt nem tagadhatják meg sem Észak-, sem Kelet-, sem Dél-Magyarországtól. Német-Csehország földrajzilag egy df '' 'i Csehországnak, történelmek , a csehek történetével. Ha ena Német-Csehországnak meg'.(ják azt a jogot, hogy hovátartozanaósága ügyében népszavazással döntsön, nem tagadhatják meg azt Magyarország részeitől sem, amely részek sohasem tartoztak sem Csehországhoz, sem Romániához, sem pedig Szerbiához. Mi magyarok népszavazást akarunk. Lemondunk minden érvről, történelmi jogokról, földrajzi együvévalóságról. Azoknak az akaratára bízzuk a kérdést, akikről szó van és ezt az, akaratot ismerjük el perdöntőnek. Nyugodt lélekkel rugaszkodunk el ez a követeléshez és ha az antant győzelmes hatalmai csakugyan békét akarnak, ha csakugyan azt akarják, hogy a háború fúriái ne száguldanak többé végig Európán, úgy ők nem tehetnek egyebet, mint hogy magukévá teszik követelésünket teszik követelésünket Az amerikai bizottság nálunk is járt. Azok a körülmények, amelyek Német-Csehországot illetőleg erre az állásfoglalásra bírták, nálunk még fokozottabb mértékben megvannak. A megszállók a bot a szurony, a golyó, a börtön és az akasztófa segítségével sem tudnak boldogulni. Politikai sztrájkok, tömeglázadások szüntelen tiltakozása lángol már most az ideiglenesnek mondott helyzetben. Mi lenne itt, ha az ántant tűrné, hogy a területi kérdéseket a közvetlenül érdekeltek meghallgatása nélkül és ezek akarata ellenére intéznék el? Minden, csak békesség és nyugalom nem. Erre azonban nem kerülhet sor. Ami természetes a német-csehekkel szemben, az természetes velünk szemben is. Várjuk a népszavazást. A franciák nem tűrik Temesvárott a szerb haderőt Nagybecskerek, február 28. Végvárról kerülő úton érkezik az a hír, hogy Kádár községben mintegy hatvan főből álló szerb csapat összeütközött egy francia őrjárattal. Az összeütközés oka az volt hogy a szerbek Ernst földbirtokos házát fosztogatták, amikor az arra haladó francia őrjárat csendre intette őket. A szerbek erre részeg fővel nekirohantak a franciáknak, lőttek is rájuk, mire a franciák viszonozták a lövéseket. Nagy dulakodás támadt A szerbek az egész tanyát felgyújtják. A helyszínen számos haj , és sebesült maradt mindkét részt Farret francia ezredes tegna táviratilag értesítette Vyx alezreit a délvidéken történő eseményei il és kérte a szerbeknek Temesmeréből való haladéktalan eltávolítása mert különben még nagyobb összeéézésekre fog kerülni a sor a szeskóv franciák között A szerbek aegnagyobb gyűlölettel viseltetnek franciák iránt és mindenütt kerest alkalmat az összetűzésre. Farret ezredes értesítette ax alezredest arról is, hogy szerda egy kétszáz főből álló munkástörzttség jelent meg nála, akik előadták szerbek ellenisérelmeiket A kitsöttség azt vérte, hogy a szerbeket onultassák ki a város területéről, vagy vessék alá őket a franciák int fedéseinek. Mikor a küldöttség —z ezredes megnyugtató ígérete íst — a franciákat éhjenezve végigtűrt a városon, a szerbek megtámak a küldöttséget közülök hatvant letartóztattak, a többieket pedig divatussal verték szélél. A letartóztat hatvan embert csak a francia eredes tiltakozására és közbenjárása engedték szabadon. Farret eznes átiratára válasz eddig még ne érkezett . azaz felgyújtották, mert a fegyvereket nem találták meg. • Mintegy ötven főből álló sokac csapat megtámadta és kifosztotta a szabadkai vasúti raktárt. Kertész Béla szabadkai mérnök, akinek sikerült Szekszárdra menekülnie, elmondta, hogy kedden a szerbek letartóztatták az egész postaszemélyzetet és Eszékre szállították, ahonnan tovább viszik túszként Szerbiába. A csehek bankjegybélyegzése miatt elzárták a megszállott területet. Balassagyarmat, február 28. Az Ipoly összes hídjait és átjáróit lezárták a csehek A lezárás oka valószínűleg a felvidéken most folyó bankjegylebélyegzés. Ugyancsak e miatt a csehek a legszigorúbb határzárt rendelték el. Miskolc és Kassa között megszűnt a vasúti személyi~~~bírm. y-i fermt Csap és Ungvár között is. ésad körig tartanak a harcok. Z9ah. február 28. : A xiagifQ csapatok kiderítő osstaga a bevonult Kisséfceszte & Jraiomnsíígr'e, Bojiu és Mr.gyajl-tcc-t nwhett bcysi csiT-;: i utkblései voltak .-tilth törjigéken állsiv dó harcok ö’YUff « várost korítéke^i falyei tömegesen ihcnaköl I fele. Zilaji sorsa kétségessé * vált. Katonai körökben azt hiszik, hogy a románok valamennyi eddigi kísérletezése megtévesztésre irányut, hogy új ponton kezdhessék meg a csúcsai front megingatására irányuló kísérleteiket. Zárnom a só- i vonat átbocsájtásával a románok tanújelét adták, hogy azon a vonalon az ellenségeskedést abbahagyták- A román gárdák lefegyverzése állandóan folyik és már csak 2—3 gárda rendelkezik fegyverekkel- A megyei nemzetőrség parancsnoksága szigorúan ellenőrzi hogy azok a nemzetőrök, akik beléptek a román reguláris csapatokba, ne kapják meg a magyar kormánytól zsoldutat- A román kormányzótanács elrendelte, hogy Belényesen új nemzetőrséget szervezzenek, amely120 tagból álljon és egyhamada román legyen. Szabadkán rabolnak és dussanak a szerbek. Szekszárd. jeben 28. A Szabadkán és környéki lakó sikacok a szerb csapatokkl egyesülve. Szabadkán naprólnan megtámadják a magyar lakossot a magyar üzleteket kifosztják, magyaroktól földjeiket elveszik ki pedig ellenszegül azzal kimétlenül bánnak el Néhány nappal előtt a szabadkai fogházból kiszabították a bezárt szerb és horvát rakát és kiosztották a fogház élészát, úgy hogy a fogházban maradt magyar rabokra éhínség vár. A szabadkai villamos társak öszszes munkásai és tisztviselői líráikba léptek. Nincs olyan nap. így legalább tíz-tizenöt túszt el ne turcolnának. Egy magyar tisztet a pincébe zártak, ahol éhenhalt. Az elkeseredés a magyar kossár között olyan fokra hágott, be hétfőn egy ablakból sortüzet rak a szert k őrjáratra. A szerbekre berohantak a házba, mindent szetörtek a lakókat kihurcolták a udvarra és megverték, végül pen a ház. Megregulázzák a lóversenyt Nem kergethet többé senkit bűnbe és halálba. Végre a forradalmi kormány erélyes kézzel szünteti meg azt, hogy a kisemberek átka, a lóverseny tovább szedhesse áldozatait. A lóversenyjáték megengedését különösen szocialista részről ellenezték hevesen. Erre vall a Népszava mai cikke is, amely a legélesebben foglal állást a lóversenyjátéknak bármily formában való engedélyezése ellen. Búza Barna miniszter egy kijelentése szerint semleges álláspontot foglal el akkor, ha a játékot bizonyos erős korlátozások között fenntartandónak ítéli a minisztertanács. Bécsben, Belgrádban, Prágában, Bukarestben nagyban készülnek a lóversenyszezonra és a miniszter érzi, hogy a főváros fejlődése és az idegenforgalom szempontjából is megengedendő volna a mérsékelt lóversenyjáték. A párisi béketanácskozás külön köztársaság lesz a Rajna balpartja. Páris, február 28. (Szikratávirat.) Az öt nagyhatalom tizes bizottságának mai tanácskozásai folytán igen valószínű, hogy önálló rajnai köztársaságot fognak alkotni. A franciák állandóan ellenezték, hogy a Rajna balpartja német terület maradjon. Az első javaslat az volt, hogy a Rajna balpartját Franciaország bekebelezi, a szövet,ségesek azonban rámutattak, hogy ezzel csupán újabb Elzász-Lotharingiát teremtenének. Erre azután azzal az indítványnyal léptek a békeértekezlet elé, hogy ezt a vitás területet külön állammá szervezzék és helyezzék a népszövetség ellenőrzése alá. A legújabb javaslat, amely úgy látszik általános helyesléssel találkozik, az, hogy rajnai köztársaság létesjön és mindaddig a népszövetség védelme alatt maradjon, amíg Németország a reá rótt kártérítést a szövetségeseknek meg nem ügette. Ennj¡V in fzfiffp!* '--Xfbvvel a rajnai tvidékjes Jp«V visszaveri és ha Németországhoz csatlakozni akar, akadástalanul csatlakozhatok hozzá. Franciaország e megoldásba beleegyezett és ennek folytán valószínűleg a békeértekezlet is elfogad,ja. Clemenceau elnökölt a béketárgyaláson. Páris, február 28. (Szikratávirat.) A szövetséges és társult hatalmak képviselői csütörtökön délben Clemenceau elnöklésével a francia külügyminisztériumban ülést tartott, amelyen a cionista-kérrdést tárgyalták. Madura Szokolovnak a cionista mozgalom egyik vezérének, továbbá Sylvain Lévynek, a Collége de France tanárának, Weiszmannak és Haasnak előterjesztéseit hallgatták meg. Egy hadapródjelölt viszontagságai Mi történt Malonyai Istvánnal? Néhány nap előtt az a hír érkezett Budapestre, hogy Malonyay Dezsőnek, a néhány év előtt elhunyt fósnak fiát, Malonyay István hadapródjelöltet Sátoraljaújhelyen elfogták és letartóztatták, mert a csehek javára kémkedett. Malonyay Istvánt kis polgárőr kisérte Miskolcra, ahonnan arról értesítették a budapesti kato-i.-il hatóságot, hogy Malonyay egy lat pillanatban megszökött, se nemzetőrök zsebéből kilopott 1. koronát is. Tegnap Malonyay Istvánújpestre érkezett és itt olvasta azot a jelentéseket, amelyeket Sátorai ia, ujhelyről küldtek Budapestre. Nyomban sr: tik az 1.par ágánál • előad® min . zek a hihog.. elfogták, de azt lütte, lfügj- sí édesanyja lógatta el akinek