Friss Ujság, 1919. március (24. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-26 / 72. szám

XXIV. évfolyam, 72. szám flllsj», Budapest, 1919. március 26. Szerda POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSIG IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Honvéd-utcza 10. sz. Szerb, telefon _ — 137—BL Igazi). „ ____842. Kiadóhiv. _____88-58. Nyomda „ _ __ 54—39. FIÓKKIADÓHIVATALOK: VII. Rákóczi-ut 34. szám (Tel. 846.) V., Andrássy-út 6. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra K 8.—. Negyedévre —------------------K 8.-^. Félévre K . Egész évre K 32.—. Egyes szám árat helyben, vidéken és pályaudvaron IS fillér. A cseh szocialisták•Magyarország mellett Forradalmi törvényszéket állított fel a kormányzótanács Nincs többé törvénytelen gyerek és vadházasság nnyiéwn mmm Forradalmi törvényszék A Forradalmi Kormányzótanács IV. számú rendelete 1 §. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest. 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. §. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4 §. A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogatása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5 §. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és szakértőket, ha szükséges közvetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely kában és a szabad ég alatt is megárthatja ülését. 6. §. A terhelt bárkit választhat velőjének. Ha a terhelt a jogával nem isi, vagy ha választott védőt a tár- *gyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a biróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. §. A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terheitezen fenforgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti-8. §. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni. 9. §. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle névorvoslatnak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §. A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919. évi március hó 25-én. A Forradalmi kormányzótanács. I L- _----------.-1.-------------- ------- - Az együttélések házassággá nyilvánítása A Forradalmi Kormányzótanács VII. sz. rendelete. 1. §• Azok, akik között legalább egy itv óta házasságon kívül állandó együttélés (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. E végből lakóhelyük anyakönyvvezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel, a feleket házastársaknak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is megköthetik, akiknek van házastársuk, akiktől különválva élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az új házasság megkötésével megszűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ily módon megszűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. 3. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. évi március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Minden gyermek törvényes A Forradalmi Kormányzótanács VI. sz. rendelete. 1. §. A magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és, kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.), csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyakönyveiből nem tűnik ki, hogy ki is gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági úton külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot, avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy gyermek kérelmére a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezett,séget, mert az anyával nemileg érintkezett. Kings helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. .. §. Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi kormányzótanácsnek sincs joga az illetékes hatóságok írásbeli rendelete nélkül ilyen célból a lakásokba vagy üzletekbe betolakodni. A lakosság tehát minden esetben követelje az illetőktől, hogy magukat a forradalmi kormányzótanács népbiztosainak vagy az illetékes hatóságoknak (például lakáshivatal) igazolványával igazolják. E nélkül ne bocsássák be őket az üzletbe vagy lakásba és ha mégis behatolnának, értesítsék erről a legközelebb található karhatalmat. Ilyen bűntények elkövetői felett a statáriumról szóló kormányzótanácsi rendelet szerint a forradalmi törvényszék ítél. E cselekmény elkövetőit tíz évig terjedhető fegyházzal, ötvenezer korona pénzbüntetéssel, súlyosabb esetben halálos büntetéssel büntetik. Lekler Ernő, a forradalmi kormányzótanács rendőri népbiztosa. A hamis hírek terjesztőinek büntetése A Forradalmi Kormányzótanács V. sz. rendelete. Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos küldetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalimakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi tör- I vényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi kormányzótanács. Az önkény a lakás-, élelmiszer- vagy más árurekvirálások ellen Az utóbbi napokban ismételten előfordult, hogy katonai egyenruhát viselő fegyveres vagy más egyének a magánlakásokat és üzleteket sorra járják, hatósági kiküldöttek gyanánt viselkednek és jogtalanul lakást, vagy más helyiségeket rekvirálnak, illetve élelmiszereket vagy más árukat zsarolnak ki a tévedésbe ejtett és megfélemlített lakosságtól. Figyelmeztetem a lakosságot, hogy senki Az üzletek készleteinek bejelentése Rendelet az üzletek és áruraktárak leltározása és készletbejelentése tárgyában. Minden budapesti áruüzlet és nyílt árusítást nem folytató áruraktár (beleértve a központok, beraktározó vállalatok és szállítmányozó cégek raktárait) tulajdonosa vagy vezetője az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, drogériák, egészségügyi cikkeket árusító üzemek, élővirágüzletek, dohánytőzsdék, könyv- és papirkereskedések kivételével árukészletei-ből azok 1919 március hó 24-iki állapota szerint leltárt tartozik felvenni. 2. E leltár alapján az egyes áruk faját, a kereskedelmi forgalomban ,szokásos pontos megnevezését, a szokásos egység (méter, darab, kilogram stb.) alkalmazásával feltüntetett mennyiségét, továbbá az áru egységenként való beszerzési árát részletesen kimutató készletbejelentést kell készíteni. 3. A bejelentésben elkülönítve kell felvenni azokat az árukat, melyek az áruüzlet, vagy raktár tulajdonosáéi, de más üzletben, vagy raktárban vannak elhelyezve. Ez utóbbi üzlet, vagy raktár helye pontosan feltüntetendő. Ha az üzletben, vagy raktárban oly áruk is vannak, melyek nem az üzlet, vagy raktár tulajdonosáéi, azok az árutulajdonos pontos megnevezésével külön megjelölendők. Órás, aranyműves és ékszerészüzletek tekintet nélkül arra, hogy gyártással is foglalkoznak, vagy csak forgalombahozatallal, a leltározásokat csak a tanácskormány meghatalmazott biztosának jelenlétében és ennek a közreműködésével hajthatják végre. Ilyen megbízottakat a szociális termelés népbiztosa fog kiküldeni. Gyárak stb. iparüzem készleteinek leltározásáról külön rendelet fog intézkedni. 4. A bejelentésre kötelezettek legelsősorban a tömegárukat és közszükségleti cikkeket tartoznak leltározni és bejelenteni.