Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-02 / 169. szám
® ^jtátermék szétküldését meg* ______ -itr * Genffenen CTV. évfolyam 169. szág. ■*— 40 Budapest, 1919. december2Kedd POLITIKAI NAPILAP \ dlitl HL , _ — ' ‘ * _ ' / flj ^B ^B H V., Honvéd-utcza 10. UL«■ Helyben, házhoz hordva, vidéken poétái jH ^B H flH 91 OH ]HB Hf KW Steril, telefon ___ _ 137—51. h HIV m AI - ■ Hl Félévre K 55.-. Egész évre K 110.-. jSETSM ■ ^Bk H 3H ■■ B Nyomda ]________84-39. helybon^c^p^Udvaron ■ B ■ B B.11 U Bi|l|||l . ^ ri, Bl B B B BBB BH BV BB vn., RAkt.czi-at si.dei. 4 0 fillér. BM BB iBl^jBI BTB VI., Andr&esypt 6., Kecskemétán. Az ország jövőjéről beszélt tegnap este Huszár Károly miniszterlnök azon a vacsorán, amelyet az újságírók rendeztek azoknak a volt kartársaiknak a tisztelet.■éére, akik az ő soraikból emelkedtek föl a hatalom legmagasabb polcaira. Az ország jövőjéről beszélt a miniszterelnök és amit mondott, az a nemes megértésnek legbensőbb, legőszintébb megnyilatkozása volt , amidőn tetemre hívta az ősi magyar átkot, a széthúzást, a legkonokabb és leggonoszabb magyar betegséget, amidőn emelt hangon fordult egykori kortársain át az egész társadalomhoz, arra kérve mindenkit, aki ezen ország hű fiának vallja magát, hogy segítsen a munkafegyelem, a jogrend, a törvénytisztelet és a szabadságjogok helyreállításának nagy munkájában, hatalmas sikere ez ennek a becsületes és okos államférfinak, nemcsak az ő szemei voltak kényesek az elfogódottságtól. Huszár Károly, amint ezt maga is kijelentette, de amit politikai hívei régóta tudnak róla és becsülnek benne, az egyszerű főmondatok embere, aki bizonyára érzi a fontosságát annak, hogy miért beszél a belső rend megszilárdításáról éppen abban a pillanatban, mikor Lloyd George az angol alsóházban bejelenti, hogy most már gyorsan meg lehet kötni a békét Magyarországgal, amelynek végre az egész országot képviselő kormánya van. Ennek a két egybevágó nyilatkozatnak a lényegében ugyanis benne van nemcsak a közelmúlt minden tragikuma, hanem meg van adva a az egyetlen út is, amely az országot a mai súlyos válságból kivezetheti." Belső rend! Ennek az eljövetelében hisz a miniszterelnök. Külső béke! Ezt ígéri Lloyd George, ha az utóbbit a magyar kormány meg tudja valósítani. Huszár Károly nem kételkedik benne, hogy a kormánynak ez sikerülni fog és ki vonhatná kétségbe az egész magyar társadalom szolidaritását e kérdésben a miniszterelnökkel és kormánya tagjaival? A háború viharfelhője még mindig itt kering Európa ege fölött. Az Adriánál, Bukarestben és Oroszországban még borult az égbolt és Versailesben még sok dolga lesz a diplomatáknak, amíg munkájukat befejezhetik. Most Magyarország van a soron és mindenkinek meg kell értenie, hogy annál súlyosabb lesz a szavunk, parancsolóbb a kérésünk, amelylyel békedelegátusaink a magyar nemzet jogos kívánságait a béketárgyalásokon tolmácsolni fogják, minél egységesebben sorakozik az egész magyar társadalom a kormány mögé. A győztes antantnak még sok elintézni valója van a világ minden táján és amint ez Graziani tábornoknak, a budapesti francia katonai misszió főnökének mai nyilatkozatából kitűnik, Magyarország határai még nincsenek megállapítva. Gondolkozzanakegy kissé ezen a nyilatkozaton is azok, akik, ha még vannak ilyenek, a Lloyd George kijelen- tése után sem tudják a Huszár Károly szemüvegén át látni Magyarország sorsát, ahol egy teherkocsiba pakolhatta minden holmiját. A kocsit aztán hozzákapcsolták egy mutációs vagykatonaszállító vonathoz és küldték Magyarország felé. Hasonló módon „nemzetiesítette " az iskolákat is. Az egyetem tanárait felszólították, hogy tegyék Le Ferdinánd király nevére a hűségesküt és záros határidőn belül tanuljanak meg románul, hogy egy idő múlva az új államnyelven taníthassanak. Azok helyére aztán, akik ezt a követelést nem teljesítették, (alig akadt olyan, aki teljesítette volna) nyomban pótolnák. Ugyan kikkel pótolták? Tulajdon egyetemeiken alig van elég emberük. Iskoláik meglehetősen rosszak. Komoly tudományos képzésről jóformán csak egy-két szakmában lehet szó a bukaresti vagy a gassi-i egyetemen. Kiket ültettek be tehát a kolozsvári egyetem vegytani, természettani,földrajzi, nyelvészeti stb. tanszékeibe, önként jelentkező falusi pápákat, kis gimnáziumi tanárokat, akik állásuk elfoglalása előtt Bukarestben pár hetes hűtőn tanfolyamot végeztek, egy-egy francia tanár vezetése mellett. Ezek fogják nevelni Erdély új nemzedékét? . . - Komoly román ember maga se hiszi, hogy a mai világban így lehessen tartósan uralkodni egy országon és egy nemzeten, mely ezer esztendő viharain át igazolta, hogy akar és tud élni. Januárban tárgyalnak velünk a békéről. Diósgyőrt és Tokajt kirabolták a románok. Madarász Béla gyilkosai a törvényszék előtt. Hogyan lesz a magyar Erdélyből román Erdély. - -■* -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------iimmi Döges terrorista a bíróság előtt. Hegyen léte a magyar Erdélyből román Erdélyt Elkergetik és kifosztják a magyar iparosokat és kereskedőket — A kolozsvári iskolák sorsa. — Falusi oláh pópák, mint egyetemi tanárok. Karácsonykor egy esztendeje lesz, siossz a románok, elsöpörve maguktal a Maros vonalát őrző csekély magyar erők tétova ellenállását, benyomultak Erdély szívébe, megszállták a „Kincses Kolozsvárét, az ősi erdélyi magyarság fővárosát. Azóta csak hébe-hóba hozott valami hírt onnan egy alkalmi utas, vagy menekült, vagy száműzött; a győzelmes fajgyűlölet olyan féltékenyen őrizte zsákmányát, hogy még a posta, vagy az újság ártatlan ártását el is óvta. Katonáinak és csendőreinek valóságos kínai falával vette körül, nehogy az ott élők megtudjanak valamit a nálunk történő dolgokról, nehogy a külvilág megtudja, micsoda gazdálkodás folyik odaát, a kínai falon túl? De most már hallunk egyet és mást: a menekültek és száműzöttek egész sokatsága özönlik Erdély felől Budapestre és a magyar városokba. Ezek aztán épületes dolgokat mesélnek arról, hogy miket művel odaát a román nemzeti eszme nevében a bukaresti urak kapzsisága és gonoszsága. A román uralom első esztendeje derekán a türelmetlen hódítók rájöttek, hogy a hatalom ugyan az övék Erdélyben, de a lelkeket , nem tudják megnyerni. Azok ragaszkodnak ősi nyelvükhöz, hagyományaikhoz és nemzetiségükhöz. Ez azért volt nekik kellemetlen, mert Amerika ,felöl olyan hírek szállingtak Erdély felé, hogy az antant népszavazást ()akar rendezni a románok által megszüllt területeken is. Erre egész Románia területén hirdetményeket tettek közzé a királyság minden városában: kereskedők és iparosok, (segédek) akik Erdélybe akarnak költözni, ott lakást, boltot, teljes fölszerelést, bizonyos mennyiségű árut és nyersanyagot ingyen kaphatnak, csak folyamodjatnok kell érte. Persze özönével jelentkeztek a lezüllött, tönkrement, vagy zöldágra sehogyse vergődő kereskedők, kereskedősegédek és iparosok. És amint jelentkeztek, olyan tempóban indult meg az akció másik fele Erdélyben is. Ez abból állott, hogy a kolozsvári, enyedi, marosvásárhelyi és brassói régi magyar kereskedőket és önálló iparosokat egyszerűen felszólították, hogy kétszer vagy háromszor huszonnégy óra alatt hagyják el a várost. A boltot, műhelyt a hatóság tetszése szerint megszabott „kártalanítás“ ellenében át kellett adni a romániai jövevénynek, így cserélték ki jóformán pár hét alatt az ősi magyar és német firmákat Erdély városaiban hamisítatlan dákoromán, nevekkel! És ez ellen nem volt apelláta! A kiutasított családnak a mondott időre el kellett hurcolkodnia a vasútra. ikarjéiMszaTTt A Ne.niet+v+'i-* ■Oi.wcw A Nemzeti Párt és a Munkapárt fúziós tárgyalásai. A Nemzeti Párt és a Munkapárt között hétfőn indultak meg a Java- frttis tárgyalások a fúzió dolgában. A Nemzeti Párt részéről Ábrahámi Dezső, Bartha Albert, Dinglia Béla, Kmetty Károly és Létai Ernő, — a Munkapártrészéről Lukács László, Kürthy Lajos báró, Perényi Zsigmond báró, Ghidany Imre báró és Wenkheim Béla gróf vettek részt a megbeszélésen. Megállapodásra még nem jutotak, —■ mint Ábrahám Dezső munkatársunknak mondotta: az elvi alapra nézve többé-kevésbé már megegyeztek, a személyi kérdések vannak még hátra. Egyes hírek arról számoltak be, hogy a munkapárt nemcsak Lovászy személyét kifogásolja, hanem mindazok személyét is, akik az októberi forradalomnak részesei voltak. Munkapárti oldalon ma úgy fogalmazzák meg a kérdést, hogy azok nem vehetnek részt a fúzióban, akiknek a hadsereg szétzüllesztése és az ország romlása körül szerepük volt. Lovászy visszavonulását valószínűnek tartják ma is. Annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a munkapártiak nem nagyon invitálják a Lovászy-csoportot. Kürthy Lajos báró a készülő új középpártról azt mondotta, hogy politikája az okos konzervativizmus vagy észszerű liberalizmus lesz, melyre még nagy hivatás vár. A Nemzeti Pántválasztmányl üli* «~» címen