Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-02 / 169. szám
FRISS ÚJSÁG 1919. december 2. lommal és takarékossággal. Aki beverületesen dolgozik, azt nem szabad elítélni, bármilyen nemzetiségű vagy fajú is. Végül kijelentette, hogy a jelöltséget köszönettel elfogadja. Sokorópátkai Szabó István után nagyatádi Szabó István mondott hatásos beszédet. Nem akarnak — mondotta — új osztályparlamentet állítani, a régi osztályparlament helyébe, amelyben csak kisgazdák legyenek, hanem a kisgazdák az ő tömegerejökkel akarják megadni a jövő parlamentnek a súlyát, amelyben a vezető szerepet az intelligenciának akarják biztosítani. A politika tengelye Magyarországon a földkérdés. Magyarország csak úgy tudja rettenetes terheit elbírni, ha itt igazságos földosztás lesz. Nem akarnak ingyenföldet, meg fogják fizetni, amit kisajátítanak, de a földre a népnek szüksége van.Oláh Dániel volt miniszter, Patacsi Dénes államtitkár és mások szólaltak még fel a gyűlésen. A gyűlés után nagy társasebéd volt. Délután küldöttségek tisztelegtek Rubinek miniszternél. Később a városháza dísztermében a kecskeméti nők gyűléseztek, amelyen főleg a képviselőválasztásról volt szó s Rubinek, Korányi báró és sokorópátkai Szabó miniszterek is felszólaltak. A miniszterek kíséretükkel még este visszautaztak a fővárosba, és akkor megbeszéljük, hogyan biztosítsuk az egész ország lakosságának részvételét a nagy munkában. — A magyarországi proletárdiktatúra története nemzetközi szempontokból is rendkívüli horderejű, mert a tanulságai igen kézenfekvőek és a kezdeményezés rugói felette világosak. Mihelyt a társadalmat belevonjuk a munkába, megkezdjük az öszszegyűjtését a nyomtatványoknak, bűnjeleknek, iratoknak, rendőrségi, ügyészségi és bírósági jegyzőkönyveknek, tárgyi emlékeknek, szóval mindennek, aminek valami köze volt Kun Béláért uralmához. Ez a munka természetesen, nagyon sokba fog kerülni, a bizottság tagjai azonban díjtalanul vállalkoztak tisztségük betöltésére. ____ teskocsira tették. Midőn az Erzsébethidra értek, akkor már majdnem egészen le volt vetkőztetve. Madarászt két vörösőr megfogta és behajította a vízbe. Ő a vízbedobásnál nem segédkezett. Elnök: Az egyik társa mg azt is vallja, hogy mikor vízbe dobták Madarászt, akkor még élt. Max: Ez nem igaz. Elnök: Akar még védelmére valamit mondani? Max: Igen. Méltóságos elnök úr! Én szegény árvafiú voltam. Végig szolgáltam a háborút, mindig tisztességes ember voltam. Erről a gyilkosságról én nem tehetek, mert ezt a terroristák követték el. Én csak Vajda Náthán vörösért küldtem fel Madarászhoz, hogy a lámpát ültsa el a lakásban. Küvér parancsolta azután, hogy öljék meg és dobják a Dunába. Küvér: Ez nem igaz, hazugság,. Max: Hát maga még itt is hazudik, a méltóságos Elnök úr előtt? Elnök: üljenek te és ne vitatkozzam nak itt előttem. Beveztik Polánszki Lajos vörösért. Bűnösnek érzi magát. Elmondja, hogy féltek a terroristáktól és mindent meg kellett tenni, amit csak parancsoltak. Egy ilyen parancs folytán vetkőztette le az össze-vissza szurkait Madarászt. Max állítólag többször mondta neki, még a letartóztatás után is, hogy azt mondja, hogy nem tudja, ki vetkőztette le Madarászt. Szó szerint azt mondta neki: Lajoskám, ne nyomjuk egymást. Max ezt tagadja. Polánszki kihallgatása után Kövér Lajos feljelentést akar tenni két terrorista ellen. Váry főállamügyész felveszi a jelentést. Ezután a tárgyalást az elnök berekeszti. Holnap reggel 9 órakor folytatják: Kövér Lajos. A diktatúra története a minisztertanács előtt. /Több évig tart a munnka. — A napokban összeül az országos bizottság. Az újkor történelmének könyveiben nemzetklözi szempontokból is ■igen fottvaslapok lesznek azok, memagyarországi kommunizmussal kapcsolatos eseményeket jegyzik majd fel a történetírók. A magyar kormány is teljesen tudatában van a proletárdiktatúra históriai jelentőségének és ezért igen nagy arányú mozgalmat kezdeményez, az összes tudományos körök, valamint a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával azon célból, hogy a kommunista uralom alatti időnek egyetlen emléke se kallódjék el, minden tárgyi adat múzeumba kerüljön és minden politikai és bűnügyi korszerű adat megörökítessék a történelem számára. A Friss Újság munkatársa, aki ma a nagy mozgalmat vezető bizottság tagjainál érdeklődött a belügyminisztériumban az óriási munka részletei felől, a következő felvilágosítást kapta: — A munkát, amely esztendőkig fog tartani, már megkezdtük. Gyorsan kell dolgoznunk, amíg a diktatúra emlékei el nem mosódnak, amíg a feldolgozásra váró anyagon még érzik a közelmúlt frissessége, mert csak így érhetjük el, hogy a magyar kommunizmus gyászos korszaka ne menjen feledésbe a megfelelő tanulságok levonása nélkül. A belügyminiszter már a minisztertanács elé is terjesztette a munkatervet a diktatúra történelmi anyagának rendezéséről és feldolgozásáról. Ezt a tervezetet, amely maga is hatalmas munka volt, egy elő-készítő bizottság csinálta, amelynek tagjai Ilosvay Bálint mint tanácsos, a közrendészeti osztály főnöke, Csánky Dezső országos főlevéltáros, Déry országos allevéltáros, Buday, a statisztikai hivatal főnöke, Domanovszky, a történelem egyetemi tanára és Ssermann Antal dr., miniszteri szakértő. ( — Az országos bizottságot már régebben szintén megszerveztük. Ennek a tagjai a felsoroltakon kívül az egyes minisztériumok szakemberei és a főváros és a vidék társadalmának vezető férfiai. A bizottságot, amely a román megszállás miatt eddig nem tarthatta meg alakuló ülését, a legközelebbi napokban összehívjuk . -------------------------------------- vörös gyilkosok a bíróság előtt. A terroristák egymás ellen vallanak. Mi a tárgyalás hetedzik napján, a bíróság befejzte a Bolrend-ügy tanúinak kihallgatását aztán elővették Madarász Béla orosnövendék meggyilkottatásának ügyét. A bestiális terrorstáját azért végeztek vele, mert"— szerintük — fényjeleket adott a monitoroknak, amelyek a szovjetházat lőtték. Szokásuk szerint ki is rabolták a meggyilkoltat. A Berend-ügy tanúi. Ma a Berend-ügyet tárgyalták le. Kevésbbé jelentékeny tanúvallomások voltak soron. Rosenfeld Margit, Reiner Gellért, Brinda Antal detektív, Mutin János terhelően vallanak Berend gyilkosai ellen. Kántor Lajos soffőr előadja, hogy az ellenforradalom napján a Mária Valéria utcában haladt az automobiljával. Látta, mikor Berend szaladt végig az utcán, utána több terrorista jutott és lőtt a tanárra. Steigert és Lobit határozottan felismeri, de még többen is lőttek Berendre. Két nap múlva Steiger dicsekedett is neki, hogy beleszárt a tanárnba. Leibl a szemébe mondja Kántornak, hogy hazudik. Steiger tagadja, hogy rálőtt volna Berendre, azonban azt beismeri, hogy dicsekedett, de csak azért, mert az akkor dicsőség volt. Dögei János, Schönwald József Szalontai Sándor, Feierlicher Lajos terroristák, 18—19 éves gyerekek, vallanak, mint tanuk és semmire sem akarnak pontosan emlékezni. Oláh József tüzérzászlós tanú az ablakiból nézte a gyilkosságot. Berend a Duna felé haladt, terroristák lövöldöztek rá, erre összeesett. Ezzel a Berend-ügy t-ftauillais kihallgatása véget ért. Mikor a terrorista fényjeleket lát. Ezután Madarász Béla orvostanhallgató meggyilkolásának ügyére térnek át. A vádirat szerint Madarász Béla június 24-én éjszaka az Eskü-út 6. számú házban, a III. emeleten levő lakásában tanult lámpa világítás mellett Az Eskü-utón szolgálatot telije-sítő terrorfiúk az ablakból kiáradó fényt látva, felrohantak a lakásba és kérdőre vonták, hogy hová adta le a fényjeleket. Kihurcolták az utcára, a kapu elé, ahol fejbevágták, a rohamkést és szuronyt beleszúrták. Az értéktárgyakat, amelyeket nála találtak elrabolták és a holttestet a Dunába dobták. Ebben az ügyben a vádlottak Löbl Mór, Max Miksa, Palánszky Lajos és a szökésben levő Weisz József, Alexandrovszky Lipót, Kövér Lajos, Mártos István, Vajda Ignác Náthán, Gerbits János, Dávid János, Krops Nándor és Lukács György volt népbiztos. Gyanúsított továbbá még ebben az ügyben a szökésben levő Hevesi Gyuláné is. Elsőnek Loki Mórt hallgatta ki a bíróság. Bűnösnek nem érzi magát, mert csak mint katona ölte meg Madarászt. Előadja, hogy az ellenforradalom napján őrjáratra volt kiküldve. Lövéseket hallott a Klotin-palota környékén, amelyet visszatértekor jelentett Korvinnak, ki egész estén a szovjetházsban volt. Korvin és Lukács népbiztos odaszólították magukhoz és megparancsolták neki, hogy menjen az Eskü-útra két katonával, mert ott fényjeleket adnak le egy ablakból. Ha tényleg így áll a dolog, akkor statáriálisan végezzen az illetővel. Mire oda ment, már egy nagy tömegest talált a ház előtt vöröserekból, akik elmondották, hogy fényjeleket adtak a házból. Ő fel sem mehetett, már hozták le Madarászt, akibe azután háromszor egymásután beleszórta rohamkését. Midőn el akart menni, látta, hogy még mozog, s hogy ne szenvedjen sokáig, hát még egyszer belevágta szuronyát. Knvér Lajos tanú kihallgatása következik. Elmondja, hogy Madarásztól elvett egy hatlövetű revolvert. Elnök: Nem igaz. Maga azt mondta neki, hogy becsületszavára fogadja, hogyha a revolvert önként átadja, akkor semmi bántódása nem lesz. Ekkor ő átadta a revolvert, mire maga össze,pofozta és telefondróttal megkötöztette. Szemetes kocsiból a Dunába. Kövér elmondja, hogy midőn Lőbl leszúrta Madarászt, akkor minden ékszerét elszedték, megparancsolta, hogy ruháját szedjék le és a holttestét dobják a Dunába. Innen Löblvel együtt a szovjetházba mentek, mert megígérték. Kis idő múlva Löbl elhívta őt és még egy terorfiút, kikkel végigjárt egy pár szállodát, ahonnan minden férfit beküldött a szovjetházba, hogy védjék meg a proletárdiktatúrát. Löbl állítólag egy burzsujcsaládot is le akart mészárolni, de ő nem engedte. Max Miksa tanú kihallgatása következik. Vörösőr volt. Madarászt szeme- Papp Sándor. Feuerlöscher Lajos, Szalontai Sándor. # Táviratok. Harc Fiuméért, Washington, december 1. (A Friss Újság távirata.) A Sun-nek jelentik Párisból: Gruics délszláv miniszter kijelentette, hogy Olaszországnak minden kísérlete arra, hogy Dalmáciát birtokába vegye, új világháborút fog okozni. Bár a délszlávok már hét esztendő óta harcolnak és nem óhajtanak háborúskodni, ebbe az új háborúba lelkesedéssel mennének. Gruics miniszter nem tudja, váljon d‘ Annunziót támogatja-e az olasz kormány, annyi bizonyos, hogy olasz csapatok állanak a háta mögött, sőt a flottának jelentékeny része is. Fiumét ki kellene éheztetni, ezzel mindjárt meg volna oldva a fiumei kérdés. A bolsevikiek veresége. Kopenhága, november 30. (A Friss Újság távirata.) A National Tidendenek jelentik Révaiból: A Narva mentén óriási mértékben szélesednek ki a harcok. A bolsevikokat géppuskákkal felszerelt tengerészkatonák az észt csapatok felé kergették, amelyek egészen csekély távolságból megsemmisítő tüzelést kezdtek ellenük. A bolsevikok visszafelé akartak özönleni, ekkor azonban a tengerészkatonák valóságos vérfürdőt rendeztek közöttük.