Friss Ujság, 1920. január (25. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-25 / 22. szám

4 és a magyar részen a legkisebb csi­pol­t­­összevonások sem észlelhetők. Bécs, január 24. A Südslavische Korrespondenz közli a Slovenski Devnik egy cikkét, amely hevesen támadja Fáibry hontmegyei zsupánt, mert egy pozsonyi magyar kereskedőt, aki nem tudta őt tótul ki­szolgálni, letartóztatott és üzletét el­­rekviráltatta. A tót lap megütközéssel kérdi, hol van a nemzetiségi szabadság, a kisebbségek szabad nyelvhasználata, a demokrácia? A lap emlékezteti a zsu­pánt, hogy Pozsony nincs olyan régen tót uralom alatt, hogy mindenki meg­tanulhatta volna az államnyelvet és követeli a zsupán elmozdítását. Prága, január 24. A nemzetgyűlés mai ülésén folytat­ták az 1920. évre szóló költségvetés vi­táját. Budai tót néppárti képviselő ki­jelentette, hogy pártja a leghatáro­zottabban elítél minden olyan csele­kedetet, amely a cseh köztársaság ellen irányul. Juriga Nándor tót képviselő kijelentette, hogy a mostani centraliz­­mus veszedelmet jelent a Tót­földre­­nézve, amely a maga életét akarja élni és maga akarja a dolgait intézni. BUDAPESTI ÉLET is razzia a VII. kerületben. E hő 23-án a rendőrség a VII. ke­rület területén razziát tartott, amely alkalomtól előállítottak ötvenhat egyént, ezek közül tizennégyet a dunai kapitánysághoz, tizennyolcat a tolonc­­házba és­­­huszonnégyet a kerületi ka­pitánysághoz kisértek. Apad a Duna. A J­uni vízállása tegnap reggel 6 órakor is 100 méter volt. Ma reggel 6 órakor a lánchídi vízmérő 6.40 métert mutatott. Délelőtt 9 órakor a víz le­apadt 6.37-re, a tegnap délelőtt 9 órai 6.57 méterrel szemben, tehát mindkét alkalommal 20—20 cm volt az apadás. Bécsből 44 cmnyi apadásról tesznek jelentést. A Duna felső részein és pe­dig Passauban, Scherdingben és Linz­ben szintén apadás mutatkozott. Az Lnn folyó szintén apad. Ugyanezt je­lentik a Vág, Nyitra, Garam­ és Ka­bel vízállásáról is. Wekerle veszedelmesnek látja a cseh-osztrák szövetséget. Nyilatkozott az antiszemitizmusról és a bolsevizmusról. Érdekes kijelentéseket tett ma az aktuális politikai kérdésekről Wekerle Sándor egy hírlapíró előtt. Ezeket mon­dotta : A cseh-szlovák szövetség hazánkat, ha tényleg létrejön, tarthatatlan hely­­zetbe hozza és arra kényszerí­i, hogy a legbékésebb szándékai mellett is olyan külügyi kombinációban keresse létér­dekeinek megmentését, amely kombi­náció Német- Ausztriára nézve hátrá­nyos volna. Az egész ügyről vélemé­nyemet abban foglalhatom össze, hogy nem tételezem fel józan osztrák poli­tikusról azt, hogy látszólagos előnyök­ért szakítson azzal az intim kapcsolat­tal, amely Magyarországot nemcsak az immár megszűnt közjogi viszony, hane­m évszázadok óta kialakult gazda­sági és kulturális szálak tömegével köti Ausztriával össze. Német-Ausztria sa­ját létérdeke ellen cselekszik, ha ebbe a szövetségbe belemegy. Nem hiszem, hogy a Habsburg-kérdés volna ennek a szövetségnek létrehozására komoly befolyással, hiszen mi kifejezetten nemzeti dinasztiást akarunk. Kétségtelen, hogy Magyarország kül­politikai helyzetét a jelenleg nálunk uralkodó politikai irány károsan befo­­ly­ásol­ja. Valódi demokratikus irányra van szükségünk már ebből a szempont­­ból is. FRISS ÚJSÉG 1920. Január 25. A zsidókérdésről oly nyilatkozatot tulajdonítottak nekem, amely elfer­­dítve tartalmazza a­zt, a­mit mond­tam. Én egyebek közt már akkor is hangsúlyoztam a nyilatkozatban a fel­tétlen koncentráció szükségét, egyéb­ként erre a feltétlen jogegyenlőségre és felekezeti szabadságra vonatkozó vé­leményemet programbeszédemben rész­letesen kifejtettem; ez a véleményem volt akkor is, ez ma is. Ha antiszemi­tizmust csinálnak felülről, ez bolseviz­­must okoz. Való, hogy a zsidókat hát­térbe kell szorítani ott, a­hol arányta­lanul, túlságosan előtérbe nyomultak, azonban zsidók ellen irányuló törvény­hozási intézkedésekről szó sem lehet. / Egyre növekszik a spanyol betegek száma, felszemorú kilátások a járvány további terjedésére."­­ A legszüksége­sebb gyógyszerek teljesen kifogytak Magyarországon. A spanyol­ járvány terj­elésének megakadályozása érdekében a polgár­­mester elrendelte, hogy az orvosok minden egyes influenzás megbetege­dést arra való tekintet nélkül, hogy az eset súlyos, vagy könnyebb lefo­lyása, a kerületi elöljáróságok tiszti orvosánál, vagy a gyógyszertárban kapható ,­fertőző beteg bejelentő lapon“ a beteg lakása szerint, a kerületi elöl­járóságoknál (sürgős esetekben telefo­non) haladéktalanul jelentsék be. Az orvosok különösen a súlyos eseteket a bejelentő lapon „a beteg neve“ című rovatban ,,súlyos eset‘‘ jelzéssel köte­lesek megjelölni. Akik ezen rendelke­zések ellen vétenek, kihágást követnek el és 600 korona, vagy 30 napig ter­jedő pénzbírsággal lesznek büntetve. Tegnap 57 beteg közül 6 halt meg. A Gellért kórházba 85 új beteget vet­tek fel, akik közül 7 gyermek. A XVI. helyőrségi kórházban 87 be­teget ápolnak, az Auguszta barokkba 1­1 új beteget vettek fel, úgy hogy ott most 104 beteg van. Tegnap Szabó Sándor tiszti főorvos vezetésével értekezlet volt, amelyen a tiszti és kerületi orvosok megbeszélése­ket folytattak a spanyol­ járvány ter­jedésének megakadályozására vonat­kozó kérdésekben. Többek között ja­vaslatot tettek arra nézve, hogy a spa­nyol­náthában­ elhaltak temetése gyor­sabban történjék, mint a más betegsé­gekben meghaltaké. Mit mond a polgármester? Bódy Tivadar polgármester a jár­vány elleni védekezéssel, kapcsolatos kérdésekről a következőket mondotta: — A járvánnyal szemben a legeré­­lyesebben lépünk föl. Minden óvintéz­kedést megtettünk, hogy a járvány terjedését leküzdhessük. A főváros föl­­terjesztést intézett a kormányhoz, kér­vén, hogy a kormány is tegye meg­­ mindazokat az intézkedéseiket, ame­lyek hatókörébe tartoznak, val­amint,­­ hogy me hallja elő ama törekvésünket,­­ hogy a gyógyszerellátás terén semmi­féle akadály ne álljon elő. Én külön­ben máris intézkedtem, hogy a fővá­ros a lehető legnagyobb mennyiségű gyógyszerhez juthasson, s egyúttal arra nézve is történt intézkedés, hogy amennyiben a járvány tovább ter­jedne, kórházaink be tudják fogadni a betegeket. Éppen ezért a járvány ter­jedése esetén kiürítjük a Zita-kórházat is, amely háromezer beteget tud lefo­gadni. Gerlóczy dr. nyilatkozata. Gerlóczy Zsigmondi dr., a Szent Gellért-kórház igazgatója a járvány­ról a következőleg nyilatkozott: A betegség terjedése tekintetében­­sajnos csak szomorú kilátásaink van­nak. A járvány nagyon gyorsan nő s számolni kell azzal, hogy egy-két nép múlva, amikor a betegek és ez orvo­sok figyelme már az egész vonalon fel lesz ébresztve és inkább fognak orvos­hoz folyamodni minden egyes esetben, a bejelentett megbeteged­ések száma még nagyobbra fog emelkedni. A­ kór­házak igazgatóságai éppen ezért már előre gondoskodtak arról, hogy minél több sérfihelyiet teremtsenek a betegek rész­ére s a hatóságok is megtettek minden szükséges intézkedést. A be­tegeknek orvosokkal való ellátása te­kintetéiben fennakadás nem lesz, mert nagyon sok orvos van kenyér nélkül, nagyon szomorúan állunk azonban gyógyszerek tekintetében. Úgy a kór­házi, mint a városi gyógyszertárakban nagyon nagy a hiány, különösen a régi és most igen fontos köptető orvos­ságok hiányzanak, amelyek itt nem termelhetők. Ezeket­ külföldről szerez­tük be mindig s most már hónapok óta nélkülözzük. Reméljük azonban, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány és a főváros ezen a téren is folyam­atba tett, eredményre fognak vezetni és a­ gyógyszer­ínség az ántant missziók segítségével enyhülni fog. -uollGellréésrz daa.ésuo­y­,dcote smbbe ­ Huszár Károly a cseh-osztrák katonai egyezményről. A bécsi polgári sajtó a cseh szövetség ellen. Bécs, január 24. A Reichspost budapesti, tudósítója jelenti: Noha Magyarország most a béketárgyalásokat kiséri legnagyobb érdeklődéssel, mégis nagy föltűnést keltettek itt a Német-Ausztria, Cseh­ország és a délszláv állam között kötött titkos egyezményről szóló hírek. Ma meglátogattam tehát Huszár Károly miniszterelnököt, hogy megkérdezzem tőle, milyen befolyása lesz ennek a szövetség­nek Német-Ausztria és Magyaror­szág egymáshoz való viszonyára. A miniszterelnök ezt felelte: — A szociáldemokrácia mindig harcolt a titkos diplomácia és a tit­kos szövetségek ellen. Bámulatos, dolog, hogy a szociáldemokrácia mindenütt, ahol hatalomra jut, ép­pen az ellenkezőjét teszi annak, a­mit eddig hirdetett Azt hihettük volna, hogy a világháború után már nem lesz olyan nagy szerepe a ha­zugságnak a világpolitikában, de sajnálattal kell látnunk, hogy nem­csak a szomszédos államokban, ha­nem az egész világon rendszeresen terjesztenek Magyarországról olyan­­ híreket, amelyek egyszerűen valót­lanok. Magyarország békét és n­yu­­­­galmat akar, Magyarország új éle­­t­tét akar kezdeni. Csak sötét hatal­­m­­­aknak a világsajtóban folytatott­­ aknamunkája, amidőn azt hirdetik, hogy mi Német-Ausztria és a többi szomszédos állam iránt ellenséges szándékkal vagyunk. — Bizonyos, hogy Német-Ausz­tria nem lehet meg a jövőben Ma­gyarország mezőgazdasági termé­kei nélkül. Kissé komikusan hang­zik, hogy egyfelől arra kényszerítik Magyarországot, hogy öt esztendeig gondoskodjék Német-Ausztria élel­mezéséről, másfelől pedig támadó célzatú külső politikát kezdenek Ma­gyarország ellen. — Távol van tőlem az a szándék, hogy Ausztria ügyeibe beleavatkoz­zam, de nagyon sajnálnám, ha Ren­­ner úr és társainak akciója a jövő­re nézve megrontaná Német-Ausz­­triának és Magyarországnak egymás­hoz való viszonyát. Azt hiszem, hogy a szociáldemokrata pártura­lomnak ez a mentő kísérlete nagy kárára van a német nép érdekeinek. Nem lehet érdeke a nagy megpró­báltatásokat kiált Ausztriának, hogy, egy szomszédos állam belső kiala­kulását titkos katonai egyezmé­nyekkel befolyásolja. Mit írnak a bécsi lapok? Bécs, január 24. A lapok sokat foglalkoznak Ren­­ner kancellár tegnapi beszédével. A Neues Wiener Tagblatt ezt írja: A kancellár kijelentette, hogy a Magyaroszághoz való barát­ságos szomszédi viszonyt a jövő osztrák politika egyik legfontosabb részének tartja. De ha így van, szükséges volt-e, hogy a kancellár, olyan éles kifejezéseket használjon beszédében, amelyek Magyarorszá­gon bizonyára kellemetlen vissz­hangot fognak kelteni. Azt mondta a kancellár, hogy a magyar kor­mány még nem nyugodott bele Né­­metnyugatmagyarország átadásába és hogy elnyomja Nyugatmagyar­­ország népét. Ausztria előbbi kül­ügyi államtitkára nem volt ilyen ér­zékeny, amidőn Kun Béla még a Hungária-szállóban uralkodott és bandái a német parasztokat és lel­készeket sanyargatták. Renner sza­vai szerint Magyarország az össze­omlás óta kellemetlen szomszéddá vált. Az o­sztrák népnek eszébe jut ma, hogy legveszedelmesebb és legvakmerőbb szomszédja a buda­pesti szovjetk­ormány volt, amely­nek bukása városunkat is lidérc­nyomástól szabadította meg. A Reichspost ezt írja: A kancellári tegnapi beszéde, ahelyett, hogy meg­szüntette volna, még jobban meg­erősítette azt a kellemetlen benyom­­ást, amelyet a prágai tárgyalások keltettek. Ha alaposnak bizonyulna az az egyre jobban megerősödő meggyőződésünk, hogy Prágában ennek ellenére Német-Nyugatma­­gyarországra vonatkozó megállapo­dást kötöttek, akkor olyan egyez­ménynyel állunk szemben, amely messzire túlmegy a cseh államhoz való viszonyunk keretén. Akkor el­jutottunk ahhoz a döntő ponthoz, a­mely elől Renner kitért. Ha ennek a m­eg­állapodá­snak egyáltalán lehet valamilyen tartalma, nem lehet más, csakis a cseh álam közremű­ködéséről lehet benne szó Német- Nyugatmagyarország megszállásán­­ál. Ezzel pedig nemcsak betömhet­­etlen léket kapna a Magyarország­gal való békés tárgyalás, a­mely ránk nézve nagyon fontos, hanem a szóban levő területek német népét is vérig sértené a cseh csapatokkal végrehajtott meglszálás. Ez a lépés annyira cseh vonalra tolná államunk német irányát, hogy vele lemonda­nánk politikai szabadságunkról a cseh imperializmus javára. Akkor, valóban nem maradna nekünk egyéb hátra, mint a cseh irányzat, kiegé­szítve Prága és Belgrád Szövetsé­gének befolyásával. Ez a középeuró­pai szlávsághoz való csatlakozást jelentené. Táviratok. Rettenetes spanyol járvány Japánban. London, jan. 24. (A Friss Újság táv­irata.) Tokióból jelentik: A spanyol járvány egész Japánban rettenetes mértékben terjed. Magában Tokió­ban 200.000 ember betegedett meg és naponkint 17.000 ember meghal. A kormány a fertőzés elleni véde­kezésnél gázmaszkok használatát rendelte el. (M. T. I.) Kommunista fészkelődés Bulgáriában. Prága, január 24. (A Friss Újság távirata.) A cseh sajtóiroda közli a bolgár távirati ügynökségnek egy jelentését, amely szerint mindössze ■in. mww—i—w '■■iirom i~ t——in ii—iTTT—m~m n-------------1—itt—imr» nnn~n—i —n ---------- —— — ■■■■■■—mnw 11———i——n—■—~i—irmiiTiiMlfri~raniTW iwiiiiiim _____ __ -dg -£ ** $» Mindenki behozhatatlan kárt okoz magának, ha aranyat, ezüstöt, platinát, gyöngyöt, ékszert, régi ezüst-1P E Sm M&mfcSMWWn&P JF. M &*■' és aranypénzeket elad és nem fordul Fischer Testvérek céghez, Budapest, Vili, Baross-utca 75. Legma-M mtUSIMiWbr ma­gasabb napi árt fizetek, órás- és ékszerészektől bármily mennyiséget átveszünk. Hívásra jövünk I

Next