Friss Ujság, 1920. április (25. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
u: 4\f«vs XXV. évfolyam 79. szám. am 40 mié*. V ' . Bndflj*^E20^április 1 Csütörtöki. , i . --------------------—— ~~ ■■ ————— — * _ . „' . „ mm SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG POLITIKAI NAPILAP ___ _____ mm m Jsm __ £s kiadóhivatal: előfizetési ara : jÜpün ffP&j 11 JgMu m ül ül Érül Ipi v" Ho"véd'ute“ l0-rfjfc M§ 1# P |9 1 \ ff. p zz sas. .....Mnl K ■ Ti B B M jK I Kifli iu6KtmiOHiV.TAi.ot helyben, vidéken is pAIy»udv&ro* ifSj 53s( SE SB »!*■ 'in W traViSga sJSJHESE VIL, EAkeczl-nt s*. (TeL József 118-40.1 l0 fillér. H Me *3 JS 'Qsggir VESE?* AST OH ________VI., AndrAsgy-nt A, Kecskemétin, 1* Befejezték a románok a Tiszántúl kiürítését. A dán szocialisták harca a király ellen. Május végén lesznek a választások a Tiszántúl. Az a választó törvény kérdése szóba került már A kisgazdapárt egyik vezető tagja mondotta ma, hogy a „nemzetgyűlés nem oszolhat fel addig, míg meg nem alkotja az új választói törvényt; az új választójogot pedig semmiesetre sem kívánják azokon a széles alapokon, amelyeken az ország most választott...“ Hogy a nemzetgyűlésnek választói törvényt kell alkotnia, nem új dolog. A mostani választásokat nem törvény, hanem csak rendelet alapján tartották meg, ha tehát azt akarják, hogy az ország ne legyen kénytelen még egyszer rendelet alapján választani, kell törvényt csinálni a választójogról A mai rendeletet a Friedrich-kormány adta ki, nagyjában ugyanazon elvek alapján, melyek szerint az októberi forradalom után a Károlyi-kormány proklamálta az általános választójogot Nem új dolog az sem, hogy ez a választójog kezdettől fogva nem volt ínyére a politikai köröknek. A régi magyar választói törvénytől, valamint a Tisza-féle „reform“-tól _a mostani választójogig valóban óriási volt a lépés. A régi választójog talán a legelmaradottabb volt, az új választójog talán a legelőrehaladottabb ma egész Európában. A fejlődés forradalmi volt, s ma, mikor sorra vizsgálat alá kerül minden, amit a forradalom teremtett, nem lehet csodálkozni, hogy nem állanak meg a választójognál sem. Csakhogy nehéz és kényes feladat a választójog revíziója. A forradalom összes „vívmányai" között talán a választójog volt az egyetlen, mely csakugyan a nép kedvéért, a nép számára készült. A választójog a nép legszélesebb rétegeit juttatta el a politikai jogokhoz, — s ez a nemzetgyűlés, mely így a nemzet legszélesebb rétegeit is hivatva van képviselni, nem mondhat le meggondolás nélkül ezek politikai jogairól, ha csak a képviseltetésükről is gyIÉL akar lemondani A választói rendelettel — halljuk ma innen is, onnan is — nem sikerült olyan nemzetgyűléset összehozni, amely alkalmas volna komoly és értékes munkára. Szívesen elhisszük, hogy a nemzetgyűlés mai összetételében nem a legideálisabban képviseli a nemzetet, — hogy a választásoknál az útszéli demagógia olyan legalacsonyabbeszközei is bőségesen érvényesültek, melyek felérnek a régi jópénzes választások európa-szerte hírhedt korrupciójával. Ez a nemzetgyűlés igazán nem olyan, melyben túlontúl sok gyönyörűségünk telne, de azt hisszük mégis, nem a kisgazdapárt az, melynek elsősorban Mióta a kapukat este 3 órakor hatósági rendeletre be kell zárni, előfordul, hogy vakmerő betörők már a késő délutáni órákban elbújnak a pincékben, hogy azután a sötétség beállával munkához lássanak. .Az elmúlt napokban ért tetten egy ukrán oka a választójog megszorítását sürgetni. A parlamenti pártok között kétségkívül a kisgazdapárt az, amelyik a legszélesebb néprétegekre támaszkodik, s éppen a kisgazdapárt tesz meg minden tőle telhetőt a parlamenti munka biztosítására. Nem a választójog nagymérvű kiterjesztése tehát az oka a nemzetgyűlés mai munkaképtelenségének, aminthogy akik is mindenáron el akarják griftisolni a haladóbb törekvéseket, nade a legalsóbb néprétegekből karolnék ki. Nem a zselasszony egy ilyen betörőt, aki azonban nyomban reátámadt és fojtogatni kezdte. Az asszony sikoltozására elősiető házbeliek tették ártalmatlanná a rablót, egy rovott múltú napszámost, akit átadtak a rendőrségnek. sérek, hanem az őrgrófok keverik a bajt. Ezért csodálkozunk kissé a kisgazdapárt ügyvezető elnökének mai kijelentésén. A választói jogosultságot talán reformálni kell,a túlzásokat le kell nyesegetni, — a választói jog lényeges csökkentéséről, az egész jog visszafejlesztéséről azonban aligha lehetszólni. A kisgazdáknak ez semmiesetre sem érdekük. Hiszen ők nemcsak a földbirtokos, hanem a földnélküli földmíveseket is képviselik, fiufikálását elvégezné. A jelenlegi nemzetgyűlés múlhatatlan feladatának tartják az új választójogi törvény megalkotását is. Meskó Zoltán, a kisgazdapárt ügyvezető elnöke, erre vonatkozólag ma a következőket mondotta: — Legalább arra igyekszünk, hogy a választójogot elfogadtassuk, nehogy a nemzetgyűlés feloszlatása esetén újból törvényes alap nélkül rendelet után kelljen gondoskodni olyan választói jogról, melynek alapján egy új nemzetgyűlés összehívható legyen. Az új választójogot semmiféle körülmények között sem kívánjuk azokon a széles alapokon, amelyeken az ország most választott. Mindenképen azon vagyunk, hogy amíg a választójog nincs törvénybe iktatva, a nemzetgyűlés feloszlatása elkerülhető legyen. Az új kereskedelmi miniszter, Almich Gusztáv, ma már el is foglalta hivatalát ? — A legközelebbi napokban — a kisgazdapártban fogom részletesen ismertetni, mit akarok és mit kell tennem. Abban a tudatban vállaltam a miniszterséget — s mondhatom, a legszerencsétlenebb időben és a legnehezebb viszonyok között, — hogy a legtöbb, amit el lehet érnünk, hogy megállítsuk gazdasági helyzetünk további leromlását. Reformokat gazdasági életünk jelen állapotában lehetetlenségnek tartok. Az alkotó munkának útjában szinte leküzdhetetlen akadályok vannak. Ha sikerül valamelyest javítani gazdasági viszonyainkon, ez már jelentős eredmény. A gazdasági regenerálásnak, az ipar, kereskedelem újjáépítésének nehéz munkája majd csak a békekötés után indulhat meg azzal az erővel, amelyre szükség van, hogy eredményeket lássunk. Meg akarom és meg fogom oltalmazni a munka tisztességét, amelyhez én nemcsak a minisztériumban ragaszkodom, de az állami közigazgatás minden ágában elkerülhetlen szükségnek tartok. A tisztesség uralma az állami, életben olyan elengedhetetlen feltétel, amelytől nem szabad tágítani. Az új kereskedelmi miniszter vérbeli hivatalnok, aki jól ismeri ainisztérium embereit, s aki tudja, ki hol állja meg a helyét. Európai látókörű, elsőrangú szaktekintély, akinek működése elé a legnagyobb bizalommal lehet tekinteni. A külügyminiszteri tárca betöltése szintén egyre sürgetőbb. A miniszterelnök bízik benne, hogy mégis sikerülni fog Teleki Pál grófot az állásra megnyerni. Teleki itt tartózkodása alatt a miniszterelnök társgyálni fog vele. áájus végén választanak a Tiszánól — Az új kereskedelmi miniszter programja. — „A gazdasági újjáépítés csak a békekötés után indulhat meg." belül a választásokat is kiírják. A választásokat május végén, de legkésőbb június elején megtartják. A nemzetgyűlés igazi képe voltaképpen csak a tiszántúli választások után fog kialakulni. Nagyobb jelentősége addig nem lehet annak a mozgalomnak sem, mely a mérsékeltebb politikusok tömörülésére irányul. Politikai körökben lehetetlennek tartják, hogy a nemzetgyűlés felén jelent meg a fővezérség helyzetjelentése az új demarkációs vonalról, amely szerint a románok befejezték a Tiszántúl kiürítését. A tiszántúli választások kérdése tehát ma már teljesen időszerűvé vált. Ma már sem a kormány tagjai, sem a pártok között nincs eltérés a tekintetben, hogy a választásokat a Tiszántúl mielőbb meg kell tartani. A belügyminiszter már el is rendelte a választók összeírását, s pár héten oszoljék, mielőtt a békeszerződés ra