Friss Ujság, 1920. április (25. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

u: 4\f«v­s XXV. évfolyam 79. szám. am 40 mié*. V ' . Bndflj*^E20^április 1 Csütörtök­­i. , i . --------------------—— ~~ ■■ ————— — * _ . „' . „ mm SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG POLITIKAI NAPILAP ___ _____ mm m Jsm __ £s kiadóhivatal: előfizetési ara : jÜpün ffP&j 11 JgMu m ül ül Érül Ipi v" Ho"véd'ute“ l0-rfjfc M§ 1# P |9 1 \ ff. p zz sas. .....Mnl K ■ Ti B B M jK I Kifli iu6KtmiOHiV.TAi.ot helyben, vidéken is pAIy»udv&ro* ifSj 53s( SE­ SB »!*■ 'in W traV­iSga sJSJHESE VIL, EAkeczl-nt s*. (TeL József 118-40.1 l0 fillér. H Me *3 JS 'Qsggir VESE?* AST OH ________VI., AndrAsgy-nt A, Kecskeméti­n, 1* Befejezték a románok a Tiszántúl kiürítését. A dán szocialisták harca a király ellen. Május végén lesznek a választások a Tiszántúl. Az a­ választó­ törvény kérdése szóba került már A kisgazdapárt egyik vezető tagja mondotta ma, hogy a „nemzetgyű­lés nem oszolhat fel addig, míg meg nem alkotja az új választói törvényt; az új választójogot pedig semmi­esetre sem kívánják azokon a széles alapokon, amelyeken az ország most választott...“ Hogy a nemzetgyűlésnek válasz­tói törvényt kell alkotnia, nem új dolog. A mostani választásokat nem törvény, hanem csak rendelet alap­ján tartották meg,­­ ha tehát azt akarják, hogy az ország ne legyen kénytelen még egyszer rendelet alapján választani, kell törvényt csi­nálni a választójogról A mai ren­deletet a Friedrich-kormány adta ki, nagyjában ugyanazon elvek alapján, melyek szerint az októberi forradalom után a Károlyi-kormány proklamálta az általános választó­jogot Nem új dolog az sem, hogy ez a választójog kezdettől fogva nem volt ínyére a politikai köröknek. A r­égi magyar választói törvénytől, valamint a Tisza-féle „reform“-tól _a mostani választójogig valóban óriá­si volt a lépés. A régi választójog talán a legelmaradottabb volt, az új választójog talán a legelőrehala­­dottabb ma egész Európában. A fejlődés forradalmi volt, s ma, mikor sorra vizsgálat alá kerül minden, a­mit a forradalom teremtett, nem le­het csodálkozni, hogy nem állanak meg a választójognál sem. Csakhogy nehéz és kényes fel­adat a választójog revíziója. A for­radalom összes „vívmányai" között talán a választójog volt az egyet­len, mely csakugyan a nép kedvéért, a nép számára ké­szült. A választó­jog a nép legszélesebb rétegeit jut­tatta el a politikai jogokhoz, — s ez a nemzetgyűlés, mely így a nemzet legszélesebb rétegeit is hivatva van képviselni, nem mondhat le meggon­dolás nélkül ezek politikai jogairól, ha csak a képviseltetésükről is gyIÉL akar lemondani A választói rende­lettel — halljuk ma innen is, onnan is — nem sikerült olyan nemzetgyű­­léset összehozni, amely alkalmas vol­na komoly és értékes munkára. Szí­vesen elhisszük, hogy a nemzetgyű­lés mai összetételében nem a leg­­ideálisabban képviseli a nemzetet, — hogy a választásoknál az útszéli demagógia olyan legalacsonyabb­­eszközei is bőségesen érvényesül­tek, melyek felérnek a régi jó­pén­zes választások európa-szerte hír­hedt korrupciójával. Ez a nemzet­gyűlés igazán nem olyan, melyben túlontúl sok gyönyörűségünk telne,­­­ de azt hisszük mégis, nem a kis­gazdapárt az, melynek elsősorban Mióta a kapukat este 3 órakor ha­tósági rendeletre be kell zárni, elő­fordul, hogy vakmerő betörők már a késő délutáni órákban elbújnak a pincékben, hogy azután a sötétség beállával munkához lássanak. .Az elmúlt napokban ért tetten egy uk­­rán oka a választójog megszorítását sürgetni. A parlamenti pártok kö­zött kétségkívül a kisgazdapárt az, amelyik a legszélesebb néprétegek­re támaszkodik, s éppen a kisgaz­dapárt tesz meg minden tőle telhe­tőt a parlamenti munka biztosításá­ra. Nem a választójog nagymérvű kiterjesztése tehát az oka a nemzet­gyűlés mai munkaképtelenségének,­­ aminthogy akik is minden­áron el akarják griftisolni a haladóbb törekvéseket, nade a legalsóbb nép­rétegekből karolnék ki. Nem a zsel­asszony egy ilyen betörőt, aki azon­ban nyomban reátámadt és fojto­gatni kezdte. Az asszony sikoltozá­sára elősiető házbeliek tették ár­talmatlanná a rablót, egy rovott múltú napszámo­st, akit átadtak a rendőrségnek. sérek, hanem az őrgrófok keverik a bajt.­­ Ezért csodálkozunk kissé a kis­gazdapárt ügyvezető elnökének mai kijelentésén. A választói jogosult­ságot talán reformálni kell,­a túlzá­sokat le kell nyesegetni, — a vá­lasztói jog lényeges csökkentéséről, az egész jog visszafejle­sztéséről azonban aligha lehet­­szólni. A kis­gazdáknak ez semmiesetre sem ér­dekük. Hiszen ők nemcsak a föld­­birtokos, hanem a földnélküli föld­­míveseket is képviselik, fiufikálását elvégezné. A jelenlegi nem­­­­zetgyűlés múlhatatlan feladatának­­ tartják az új választójogi törvény megalkotását is. Meskó Zoltán, a kisgazda­párt ügyvezető elnöke, er­re vonatkozólag ma a következőket mondotta: — Legalább arra igyekszünk, hogy a választójogot elfogadtassuk, ne­hogy a nemzetgyűlés feloszlatása esetén újból törvényes alap nélkül rendelet után kelljen gondoskodni olyan választói jogról, melynek alapján egy új nemzetgyűlés össze­hívható legyen. Az új választójogot semmiféle körülmények között sem kívánjuk azokon a széles alapokon, amelyeken az ország most válasz­tott. Mindenképen azon vagyunk, hogy amíg a választójog nincs tör­­vénybe iktatva, a nemzetgyűlés fel­­oszlatása elkerülhető legyen. Az új kereskedelmi miniszter, A­l­­mich Gusztáv, ma már el is fog­­lalta hivatalát ? — A legközelebbi napokban — a kisgazdapártban fogom részletesen ismertetni, mit akarok és mit kell tennem. Abban a tudatban vállal­tam­ a miniszterséget — s mondhatom, a legszerencsétlenebb időben és a leg­nehezebb viszonyok között, — hogy a­ legtöbb, amit el lehet érnünk, hogy megállítsuk gazdasági helyzetünk további leromlását. Reformokat gaz­dasági életünk jelen állapotában le­hetetlenségnek tartok. Az alkotó mun­kának útjában szinte leküzdhetetlen akadályok vannak. Ha sikerül vala­melyest javítani gazdasági viszo­nyainkon, ez már jelentős eredmény. A gazdasági regenerálásnak, az ipar, kereskedelem újjáépítésének nehéz munkája majd csak a békekötés után indulhat meg azzal az erővel, amelyre szükség van, hogy eredmé­nyeket lássunk.­­­ Meg akarom és meg fogom ol­talmazni a munka tisztességét, a­melyhez én nemcsak a minisztérium­ban ragaszkodom, de az állami köz­­igazgatás minden ágában elkerülhet­­len szükségnek tartok. A tisztesség uralma az állami, életben olyan elen­gedhetetlen feltétel, amelytől nem szabad tágítani. Az új kereskedelmi miniszter vér­­beli hivatalnok, aki jól ismeri a­­­i­­nisztérium embereit, s aki tudja, ki hol állja meg a helyét. Európai lá­tókörű, elsőrangú szaktekintély, aki­nek működése elé a legnagyobb bi­zalommal lehet tekinteni. A külügyminiszteri tárca betöltése szintén egyre sürgetőbb. A­ miniszterelnök bízik benne, hogy mégis sikerülni fog Teleki Pál grófot az állásra megnyerni. Teleki itt tar­tózkodása alatt a miniszterelnök társ­­gyálni fog vele. áájus végén választanak a Tiszánól — Az új keres­kedelmi miniszter programja. — „A gazdasági újjáépítés csak a béke­kötés után indulhat meg." belül a választásokat is kiírják. A választásokat május végén, de leg­később június elején megtartják. A nemzetgyűlés igazi képe volta­képpen csak a tiszántúli választások után fog kialakulni. Nagyobb jelen­tősége addig nem lehet annak a moz­galomnak sem, mely a mérsékeltebb politikusok tömörülésére irányul. Politikai körökben lehetetlennek tartják, hogy a nemzetgyűlés fel­én jelent meg a fővezér­ség hely­zetjelentése az új demarkációs vo­nalról, amely szerint a románok be­­fejezték a Tiszántúl kiürítését. A ti­szántúli választások kérdése tehát ma már teljesen időszerűvé vált. Ma már sem a kormány tagjai, sem a pártok között nincs eltérés a tekin­tetben, hogy a választásokat a Ti­szántúl mielőbb meg kell tartani. A belügyminiszter már el is rendelte a választók összeírását, s pár héten oszoljék, mielőtt a békeszerződés ra­

Next