Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
_ . yP ... ... __ XXV. évfolyam 105. szám. ^ 80 miév. V Budapest, 1920. május 1 Szombat .Hl--)- |„, j - —j- -M - - - fr - - - --- -- -- - - v ' )POLITIKAI NAPILAP __ __ AJUQL. —' — _ _ _ * _ ELŐFIZETÉSI ÁRA: teMllin H | WS &S BH XIA V... u. Helyben: házhoz bolivá, vidéken postai Hj W& UH DB Ml M fjraB Saerk. telefon _ _ 137—61. -“r: r k 5^1: Wm mS I B 1 i%l| tew: = = !£.«. Félévre Egész évreK 320.—s tete H HB H ■■ H Nyomda _ _ 54—39. I lllWl# UUtJUil &£22?SS£Z2U~ 80 fillér. Mi H M M ^Hte Ml^^ tette mt Ml Ml VL. Andrássy-ut Kecskeméti tt UI. Magyarbarát beszéd az angol alsóházban. Megjelent az uj lakásbérleti rendelet. Batthyány gróf a kereszténypárti politikusokról. / Május 1. A szabadság és a demokrácia ünnepe volt május elseje, igy ünnepelte a munkásság világszerte félszázad óta. A szabadságot tanította a szó, a demokráciát dicsőítette az írás, ez a két nagy jelszó zúgott végig a világon minden május elsején. A mai májusi ünnep csendes nálunk. Munkások ezrei nem vonulnak végig Budapest utcáin, gyűléseket nem tartanak és elmaradnak még az összejövetelek is. Mintha valami mélységes szakadás esett volna a munkásság és politikai múltja között, mintha nem azok a tízezrek dolgoznának Budapesten, mint a múltban. Azt hisszük, nincs ez így. De amikor ezt megállapítjuk, ne feledkezzünk meg a múltévi május elsejéről. Ennek a napnak a szomorú emléke ill a mai ünnepen, ez a nap és minden, ami előtte és utána történt, ütött csorbát a munkásság jelenén és rontotta meg jövőjét. Emlékezzünk csak arra, hogy mi történt: megvető gesztussal sarokba állították hitvány kalandorok a szabadság szent jelszavát és lenéző, gúnyos zengőn szóltak a demokráciáról. Diktatúra! — ezt ordította minden hang, amely a munkássághoz szólt, ez lett a világmegváltó iga a szabadság helyett. Egy kevés számú, de kitűnően megszervezett csőcselék ült a munkásság nyakára, kalandorok és tolvajok hada, amely körülvette magát egy csapat fölfegyverzett fegyháztöltelékkel. Ez ágált, ez szónokolt, ez szabta a törvényeket, ez fosztotta ki az ország pénztárait és ez tett mindent tönkre, amit a világháború pusztítása még meghagyott. És ennek a gazságai miatt szenved ma a magyar munkásság, amelyet ellenségei felelőssé tesznek mindazért, amit Kun Béla bandája elkövetett és rákennek minden gyalázatot. Reméljük, hogy nem sokáig lesz már így. Kormányzat és nemzetgyűlés meg fogják érteni hamarosan a nagy különbséget, amely a magyar munkás és a kalandorok hada között már az első napoktól kezdve meg volt és nőttön-nőtt, mígnem örökre áthidalhatatlan szakadékká fejlődött. El fog érkezni a megértés ideje. De" hogy mennél előbb itt legyen és mennél előbb éreztesse áldátos hatását, annak érdekében a munkásságnak is meg kell mindent tennie, ami csak módjában van. Munka, fegyelem és rend. Ez a három az, amit az ország megkíván ma a munkásságtól — de ha a munkásság ezeket a feltételeket teljesíti, akkor nem tagadható meg tőle semmi, ami jogosan megilleti. Kétségtelen, hogy a magyar munkásban meg van a komoly akarat kötelsségei teljesítésére, minden nap új és új jelét látjuk ennek. De az elismerésnek sem szabad késnie, f el kell tűnnie a gyanúnak, el kell végre hallgatnia a mindenkit egykalap alá fogó rágalomnak. fának 16, magyar nemzeti viseletbe öltözött növendéke Fricsay Richárd katonazenekarának hangjai mellett nemzeti táncokat lejtett a villa kertjében, amit az emeleti erkélyről Fledderus főkonzul feleségével és a vendégekkel látható élvezettel nézett végig. A táncoló leányokat a felvonulás végeztével a főkonzul uzsonnája vendégül látta magánál. Ezalatt az Orom utcán fehérruhás kis iskolásleányok lelkesen éljenző sora vonult végig, akiket a konzul felesége kendőlobogtatással köszöntött. Az óriási gyermekhad felvonulása este hét óráig tartott. A felvonuláshoz a mentők is kivonultak dr. Karikás József, dr. Ruszwurm Rezső és dr. Adler mentőorvosokkal, akik az óriási tömegben a hőség miatt elájult néhány gyermeket vettek kezelésbe és nyújtották nekik az első segélyt. Komolyabb sérülése csak Geiringer Bélának támadt, aki a nagy hőségben és tolongásban gyermektársai közül kidőlt a sorból és arcát iagyon megütötte. A kereskedelmi kikötő építése a csepeli Dunaág torkolatánál. Megkezdődtek új föld munkálatok. /Pest! Iskolás gyermekek ünnepelték a hollandus királyleányt. Hálatüntetés a jószivü Hollandiának. Szép ünnepség színhelye volt ma a tavaszi díszben pompázó Buda, melynek utcáin a délutáni órákban ünneplőbe öltözött iskolás gyermekek ezrei vonultak fel, hogy a hála és megbecsülés bizonyságát szolgáltassák a derék holland néppel szemben, amely ínségünk e szomorú napjaiban oly nagylelkű segítségben részesíti Budapest ártatlan, vézna gyermekeit .Hollandiában ma olyan nemzeti ünnepfélét ülnek abból az alkalomból, hogy ma van a szép kis királyleány, Julianna hercegnő születésnapja. Ezt a holland ünnepséget varázsolták most át Budapestre a mi iskoláis gyermekeink s éltették, ünnepelték a jószivü hollandusok szépséges királyi hercegnőjét. Ma délután két órakor a fővárosi iskolák és internátusok 6—16 éves leánynövendékei indultak meg az intézetekből az Erzsébet-hídon keresztül a budai oldalra, hogy testületileg vonuljanak Fledderus holland főkonzul gellérthegyi Oromutcai villája elé. A Kossuth Lajosutca két órától kezdve valósággal hullámzott a sok felvonuló leánygyermektől. Nagyon bájos látványt nyújtottak a Sacre Coeur-intézet polgári iskolájának növendékei, akik sötétkék matrózgalléros ruhában vonultak s kezükben kis hollandi zászlócskákat lobogtattak. Az Erzsébethíd budai oldalán valóságos torlódás támadt, az egyes csoportoknak meg kellett várniuk, amíg az előttük haladók felvonultak a Gellért-hegy lépcsőzetén az Orom utca felé. A felvonulás több mint egy óra hosszat tartott. Fél 3 óra tájban megindultak a budai iskolák tanulói is, fiuk és leányok egyaránt. A pesti leányiskolák felvonulását a fiúgyermekeké követte, akik szintén iskolánkénti és intézetenkénti csoportokban haladtak át az Erzsébet-hídon, majd a Gellért-hegy lépcsőzetén felértek az Orom-utcába, amelynek 10-es szám alatti villájában lakik Fledderute hollandi főkonzul. Három óra után a felvonulás véget ért. A felvonulás vezetősége körülbelül 50.000 főre becsüli a felvonult gyermeksereg számát. A lelkes ünnepségen a társadalom előkelőségei is megjelentek, élükön Horthy Miklós kormányzó nejével. Raffay Sándor ev. püspök érkezett meg feleségével először, azután Huszár Károly volt miniszterelnök és felesége, majd Bódy Tivadar polgármester, Haller István kultuszminiszter, Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő. Gyenge László és Oláh Melinda iskolásgyermekek német nyelven üdvözölték a konzult, köszönetüket fejezték ki Hollandiának jótéteményeiért, amelyekkel a magyar gyermekeket elhalmozták, azután a magyar gyermekek szerencsekívánatait fejezték ki a holland királyleány születésnapja alkalmából. A gyermekek után Huszár Károly volt miniszterelnök szólt a főkonzulhoz, aki az elhangzott beszédek után meghatóban köszönte meg a gyermekek felvonulását és a hollandi királyleány születésnapja alkalmából elhangzott szerencsekivánatokat. Ezután a Papnövelde utcai leányiskol Vista Antal a pénzügyi helyzetről. Hogyan lehetne államháztartásunkat rendezni? A Magyar Mezőgazdasági Társaságban Éber Antal ma előadást tartott. Csatlakozik Teleszky nézetéhez, hogy a valuta javítása csakis az államháztartás rendezése, a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása és a termelés fokozása útján történhetik. Nem lehet célul kitűzni a koronaértéknek minél magasabb színvonalon való stabilizálását, mert gyakorlatilag nem így jelentkezik, hanem a stabilizálás egyúttal már fokozatos javulást jelent. Oda kell tehát törekedni, hogy az államháztartás rendezése és a fizetési mérleg megjavítása útján a valutát fokozatosan javíttassák. Az első és legfontosabb teendő kétségkívül az állami pénzügyek rendezése. E tekintetben első lépésnek mérsékelt, 10 százalékot meg nem haladó, tárgyi ismérvek alapján behajtandó vagyonadót javasol amelynek körülbelül 10 milliárdnyi hozadékából elsősorban a hadikölcsönök és állami pénztárjegyek ügyét tartja rendezendőnek. A második teendőt a nagy deficittel járó államüzemek kikapcsolása és azoknak magánüzemekké való átalakítása volna. Elsősorban a Máv-ra gondol, amelynek óriási deficitje és kiszámíthatatlan beruházási szükségletei állami üzem keretében meg nem oldhatók. Külföldi tőke bevonásával ezeket magánüzemekké kellene átalakítani. A harmadik, leglényegesebb teendő a jövedelemadónak teljes és tökéletes kiépítése azon az alapon, hogy a szükséges állami bevételek oroszlánrészét ez a jövedelemadó fedezze. E célból nagy országos szervezet kiépítésére gondol, amely megbízható módon a termelés és a kereskedelem viszonyainak bent ismeretével megállapítsa úgy a mezőgazdaságnak, mint te ipar.