Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

_ . yP ... ... __ XXV. évfolyam 105. szám. ^ 80 miév. V Budapest, 1920. május 1 Szombat .Hl--)- |„, j - —j- -M - - - fr - - - --- -- -- - - v ' )­POLITIKAI NAPILAP __ __ AJUQL. —' — _ _ _ * _ ELŐFIZETÉSI ÁRA: teMllin H | WS &S BH XIA V..­­. u. Helyben: házhoz bolivá, vidéken postai Hj W& UH DB Ml M fjraB Saerk. telefon _ _ 137—61. -“r: r k 5^1: Wm mS I B 1 i%l| tew: = = !£.«. Félévre Egész évreK 320.—s tete H HB H ■■ H Nyomda _ _ 54—39. I lllWl# UUtJUil &£22?SS£Z2U~ 80 fillér. Mi H M M ^Hte Ml^^ tette mt Ml Ml VL. Andrássy-ut Kecskeméti­ tt UI. Magyarbarát beszéd az angol alsóházban. Megjelent az uj lakásbérleti rendelet. Batthyány gróf a kereszténypárti politikusokról. / Május 1. A szabadság és a demokrácia ün­nepe volt május elseje, igy ünnepel­te a munkásság világszerte félszá­zad óta. A szabadságot tanította a szó, a demokráciát dicsőítette az írás, ez a két nagy jelszó zúgott vé­gig a világon minden május elsején. A mai májusi ünnep csendes ná­lunk. Munkások ezrei nem vonulnak végig Budapest utcáin, gyűléseket nem tartanak és­ elmaradnak még az összejövetelek is. Mintha valami mélységes szakadás esett volna a munkásság és politikai múltja között, mintha nem azok a tízezrek dolgoz­nának Budapesten, mint a múltban. Azt hisszük, nincs ez így. De ami­kor ezt megállapítjuk, ne feledkez­zünk meg a múltévi május elsejéről. Ennek a napnak a szomorú emléke ill a mai ünnepen, ez a nap és min­den, ami előtte és utána történt, ütött csorbát a munkásság jelenén és rontotta meg jövőjét. Emlékez­zünk csak arra, hogy mi történt: megvető gesztussal sarokba állítot­ták hitvány kalandorok a szabadság szent jelszavát és lenéző, gúnyos zengőn szóltak a demokráciáról. Diktatúra! — ezt ordította minden hang, amely a munkássághoz szólt, ez lett a világmegváltó iga a szabad­ság helyett. Egy kevés számú, de kitűnően megszervezett csőcselék ült a munkásság nyakára, kalando­rok és tolvajok hada, amely körül­vette magát egy csapat fölfegyver­zett fegyháztöltelékkel. Ez ágált, ez szónokolt, ez szabta a törvényeket, ez fosztotta ki az ország pénztárait és ez tett mindent tönkre, amit a világháború pusztítása még megha­gyott. És ennek a gazságai miatt szenved ma a magyar munkásság, amelyet ellenségei felelőssé tesznek mindazért, amit Kun Béla bandája elkövetett és rákennek minden gya­lázatot. Reméljük, hogy nem sokáig lesz már így. Kormányzat és nemzet­gyűlés meg fogják érteni hamaro­san a nagy különbséget, amely a magyar munkás és a kalandorok hada között már az első napoktól kezdve meg volt és nőttön-nőtt, mígnem örökre áthidalhatatlan sza­kadékká fejlődött. El fog érkezni a megértés ideje. De" hogy mennél előbb itt legyen és mennél előbb éreztesse áldát­os hatását, annak érdekében a munkásságnak is meg kell mindent tennie, ami csak mód­jában van. Munka, fegyelem és rend. Ez a három az, amit az ország­ megkíván ma a munkásságtól — de­­ ha a munkásság ezeket a feltételeket­­ teljesíti, akkor­ nem tagadható meg tőle semmi, ami jogosan megilleti. Kétségtelen, hogy a magyar mun­kásban meg van a komoly akarat kötelsségei teljesítésére, minden nap új és új jelét látjuk ennek. De­ az elismerésnek sem szabad késnie, f el kell tűnnie a gyanúnak, el kell­ végre hallgatnia a mindenkit egy­­kalap alá fogó rágalomnak. fának 16, magyar nemzeti viseletbe öltözött növendéke Fricsay Richárd katonazenekarának hangjai mellett nemzeti táncokat lejtett a villa kert­jében, amit az emeleti erkélyről Fledderus főkonzul feleségével és a vendégekkel látható élvezettel né­zett végig. A táncoló leányokat a felvonulás végeztével a főkonzul uzsonnája vendégül látta magánál. Ezalatt az Orom­ utcán fehérruhás kis iskolásleányok lelkesen éljenző sora vonult végig, akiket a konzul felesége kendőlobogtatással köszön­tött. Az óriási gyermekhad felvonu­lása este hét óráig tartott. A felvo­nuláshoz a mentők is kivonultak dr. Karikás Józ­sef, dr. Ruszwurm Re­zső és dr. Adler mentőorvosokkal, akik az óriási tömegben a hőség miatt elájult néhány gyermeket vet­tek kezelésbe és nyújtották­ nekik az első segélyt. Komolyabb sérülése csak Geiringer Bélának támadt, aki a nagy hőségben és tolongásban gyermektársai közül kidőlt a sorból és arcát i­agyon megütötte. A kereskedelmi kikötő építése a csepeli Dunaág torkolatánál. Megkez­dődtek új föld munkálatok. /Pest! Iskolás gyermekek ünnepelték a hollandus királyleányt. Hálatüntetés a jószi­vü Hollandiának. Szép ünnepség színhelye volt ma a tavaszi díszben pompázó Buda, melynek utcáin a délutáni órákban ünneplőbe öltözött iskolás gyerme­kek ezrei vonultak fel, hogy a hála és megbecsülés bizonyságát szolgál­tassák a derék holland néppel szem­ben, amely ínségünk e szomorú napjaiban oly nagylelkű segítségben részesíti Budapest ártatlan, vézna gyermekeit .Hollandiában ma olyan nemzeti ünnep­félét ülnek abból az alkalomból, hogy ma van a szép kis királyleány, Julianna hercegnő szü­letésnapja. Ezt a holland ünnepséget varázsolták most át Budapestre a mi iskoláis gyermekeink s éltették, ünnepelték a jószi­vü hollandusok szépséges királyi hercegnőjét. Ma délután két órakor a fő­városi iskolák és internátusok 6—16 éves leánynövendékei indultak meg az intézetekből az Erzsébet-hídon keresztül a budai oldalra, hogy tes­tületileg vonuljanak Fledderus hol­land főkonzul gellérthegyi Orom­­utcai villája elé. A Kos­suth Lajos­­utca két órától kezdve valósággal hullámzott a sok felvonuló leány­­gyermektől. Nagyon bájos látványt nyújtottak a Sacre Coeur-intézet polgári iskolájának növendékei, akik sötétkék matrózgalléros ruhában vo­nultak s kezükben kis hollandi zász­lócskákat lobogtattak. Az Erzsébet­­híd budai oldalán valóságos torlódás támadt, az egyes csoportoknak meg kellett várniuk, amíg az előttük ha­ladók felvonultak a Gellért-hegy lépcsőzetén az Orom­ utca felé. A felvonulás több mint egy óra hosszat tartott. Fél 3 óra tájban megindul­­­tak a budai iskolák tanulói is, fiuk és leányok egyaránt. A pesti leány­iskolák felvonulását a fiúgyermeke­ké követte, akik szintén iskolánkénti és intézetenkénti csoportokban ha­ladtak át az Erzsébet-hídon, majd a Gellért-hegy lépcsőzetén felértek az Orom-utcába, amelynek 10-es szám alatti villájában lakik Fledderute hol­landi főkonzul. Három óra után a felvonulás vé­get ért. A felvonulás vezetősége körülbe­lül 50.000 főre becsüli a felvonult gyermeksereg számát. A lelkes ün­nepségen a társadalom előkelőségei is megjelentek, élükön Horthy Mik­lós kormányzó nejével. Raffay Sán­dor ev. püspök érkezett meg felesé­gével először, azután Hu­szár Ká­roly volt miniszterelnök és felesége, majd Bódy Tivadar polgármester, Haller István kultuszminiszter, Slachta Margit nemzetgyűlési kép­viselő. Gyenge László és Oláh Melinda iskolásgyermekek német nyelven üdvözölték a konzult, köszönetüket fejezték ki Hollandiának jótétemé­nyeiért, amelyekkel a magyar gyer­mekeket elhalmozták, azután a ma­gyar gyermekek szerencsekívána­­tait fejezték ki a holland királyleány születésnapja alkalmából. A gyerme­kek után Huszár Károly volt mi­niszterelnök szólt a főkonzulhoz, aki az elhangzott beszédek után meg­hatóban köszönte meg a gyermekek felvonulását és a hollandi király­leány születésnapja alkalmából el­hangzott szeren­csekivánatokat. Ez­után a Papnövelde­ utcai leányiskol Vista Antal a pénzügyi h­elyzetről. Hogyan lehetne államháztartásunkat rendezni? A Magyar Mezőgazdasági Társa­ságban Éber Antal ma előadást tar­tott. Csatlakozik Teleszky nézetéhez, hogy a valuta javítása csakis az ál­lamháztartás rendezése, a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítá­sa és a termelés fokozása útján tör­ténhetik. Nem lehet célul kitűzni a koronaértéknek minél magasabb színvonalon való stabilizálását, mert gyakorlatilag nem így jelent­kezik, hanem a stabilizálás egyúttal már fokozatos javulást jelent. Oda kell tehát törekedni, hogy az állam­háztartás rendezése és a fizetési­­ mérleg megjavítása útján a valutá­t fokozatosan javíttassák. Az első és legfontosabb teendő kétségkívül az állami pénzügyek rendezése. E tekintetben első lépés­nek mérsékelt, 10 százalékot meg nem haladó, tárgyi ismérvek alap­ján behajtandó vagyonadót javasol amelynek körülbelül 10 milliárdnyi hozadékából elsősorban a hadiköl­­csön­ök és állami pénztárjegyek ügyét tartja rendezendőnek. A második teendőt a nagy deficit­tel járó államüzemek kikapcsolása és azoknak magánüzemekké való átala­kítása volna. Elsősorban a Máv-ra gondol, amelynek óriási deficitje és kiszámíthatatlan beruházási szük­ségletei állami üzem keretében meg nem oldhatók. Külföldi tőke bevo­násával ezeket magánüzemekké kel­lene átalak­ítani. A harmadik, leglé­nyegesebb teendő a jövedelemadó­nak teljes és tökéletes kiépítése azon az alapon, hogy a szükséges állami bevételek oroszlánrészét ez a jöve­delemadó fedezze. E célból nagy or­szágos szervezet kiépítésére gondol, amely megbízható módon a terme­lés és a kereskedelem viszonyainak bent ismeretével megállapítsa úgy­ a mezőgazdaságnak, mint te ipar.

Next