Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
9 nak és kereskedelemnek valóságos jövedelmeit és ezen valóságos jövedelmeket oly kulcs szerint adóztassa meg, amely az államháztartás rendjének helyreállításához szükséges. A mai államra nehezedő terheket csakis abszolút igazságos megoldással lehet fedezni, igazságos alapja a teherviselésnek egyedül a jövedelemadó, míg a fogyasztási adók emelése és az új forgalmi adók behozatala igazságtalan és antiszociális, ezen az úton tehát a rendezéshez soha nem fogunk eljutni. Ha a kormány és a parlament erre az útra lépnek, akkor a magyar állam háztartása rendezhető és ezzel utat nyitunk a valuta, fokozatos javulásának és így egész közgazdasági életünk meggyógyulásának. Annak az emlékezetes júniusi gyűlésnek, melyen a hírlapírók elsőnek szállottak szembe nyíltan a népbiztosok zsarnokságával, Kun Andor dr. volt a lelke. Ő készítette elő, ő szervezte meg a gyűlést, melyen hatalmas beszédben támadta meg a diktatúra rettegett urait. Csak az olasz megbízott beavatkozása mentette meg , a kegyetlen bosszútól. S Kun Andor dr. a diktatúra bukása után is hű maradt magához, politikai múltjához. Nagyatádi Szabó Iskván híve volt már akkor, mikor még nem volt divatban a somogyi népvezér. Pályája legelejétől kezdve a kisgazdák törekvéseit vallotta a magáénak, az egész ország érdekében állónak, s így csak természetes, hogy nagyatádi Szabó Istvánban ismerte fel rögtön e törekvések hús-vér megtestesítőjét. Czebe László, a másik jelölt, ugyancsak egyike azoknak, akik esztendők óta — és a legnagyobb odaadással — szolgálják a kisgazdák ügyét. Egyik nagy, túlnyomóan földmives lakosságú városban szerkesztett évek során elterjedt néplapot. A földmivesség érdekeiért küzdött szóval és irósbsan írn** Nagyatádi Szabó István maga is korán átlátta, hogy a kitűnő ujságíró meggyőződéstől áthatott munkája milyen hasznos a kisgazda-érdekekre, és Czebe Lászlót nemsokára ott látjuk a vezér legszemélyesebb füvei között. A kisgazdáknak a küszöbön álló küzdelemben — most, mikor nagy reformok várnak a megvalósításra — szükségük van tanult, képzett emberekre, kik jól tudnak a tollal is bánni.. A kisgazdák politikai csatáikat nemcsak a szószékről vívják meg, hanem a sajtóban is, s itt megbecsülhetetlen számukra az olyan ember, aki egyúttal teljesen ismerője egész politikai törekvéseiknek is. Mikor nagyatádi Szabó István elfoglalta a közélelmezési miniszteri széket, magával vitte a minisztériumba Czebe Lászlót is, hogy maga mellett értékesítse hivatott munkáját. Érthető, hogy a tágasabb, nagy politikai életben is részt akar most juttatni alkotásokra termett, kitűnő erejének. K£tisgazda-jelölt: Kun Andor dr. és Czebe László. A napokban tette közé a kisgazdapárt a tiszántúli választásokban résztvevő jelöltjeinek névsorát.. Örömmel üdvözöltünk a névsorban két nevet: dr. Kun Andorét, ki a Szeghalom kerületben, s Czebe Lászlóét, ki a sarkadi kerületben lép fel. Két hivatásos újságíró vonul be személyükben rövidesen a tényleges politikai életbe. A magyar hírlapok elsőrangú tehetségei mindketten, kitűnő képességek, kiket kartársaik szeretete és tisztelő nagyrabecsülése övez. Úgy egyéni kiválóságaiknál, mint politikai rátermettségüknél — és politikájuk irányánál — fogva a legszebb reménységekkel tekintünk további közéleti pályájuk elé. Biztosra vesszük, hogy a két tiszántúli kerület a választásokon valóban őket tiszteli m majd meg bizalmával, és tudjuk azt is, hogy az ő számukra a képviselőség nem hiszt és rangot, hanem a nehéz, fáradságos munka kezdetét jelenti. Kun Andor dr. és Czebe László — nem hiába olyan megértő jóbarátok, nagyon sokban hasonlítanak is egymáshoz. Ugyanaz a higgadt, magyarszjárás,józan, megfontolt ítélőképesség van még mindkettőjükben. Vidékről származtak fel mind a ketten, s itt Pesten a kőpaloták, sivár utcák között is megőrizték egész egyéniségekben a magyar vidék tiszta levegőjét. Azt a becsületességet és munkás megbízhatóságot, mire a jó termőföld, a szántók és mezők — a falu tanít. Kun Andor dr. mintegy tizenkét évvel ezelőtt került fel a fővárosba. Már kész ügyvéd volt, mikor a hivatásos hírlapírók pályájára lépett.A Kunságban született s Szolnokon nyitotta meg az irodáját. Mint védőügyvédnek csakhamar hangos, sikerei voltak s a környéken is mindenütt ismerték a nevét. De ebben az időben már sűrűn jelentek meg a pesti lapokban, is a cikkei. Különösen nagy feltűnést keltettek politikai karcolatai, melyeket egyik legelterjedtebb pesti újságba írt, oda, ahol egykor Mikszáth Kálmán politikai jegyzetei láttak napvilágot. Élesen gúnyolta itt Kun Andor a politika mindama szereplő hírességeit, akik számára a politika csak kedvtelés — úri szórakozás, vagy pláne huncutság volt. Merész szókimondásával és friss ötletességével sok felfújt „nagyságot”4 tett egy-kettőre nevetségessé, — bátorságával ,derekas, hasznos munkát végzett. Épen ez írásai nyomán kapott meghívásokat az állandó pesti szerkesztőségi munkára, s, ekkor határozta el, hogy kizárólag újságírói és politikai tevékenységének fog élni. Alig pár év alatt az újságíró-társadalomban is vezető szerepre jutott. Egy évtizeden keresztül úgyszólván nem volt újságírói mozgalom, melyben része ne lett volna. Ha a toll tisztaságáért és szabadságáért folyt a harc, ott volt mindig az elsők sorában. A kommunizmus alatti magatartásáról nemcsak a hírlapírók, hanem Budapesten városszerte beszéltek. FRISS „ *L4** ” Zürich, április 30. A Neue Züricher Zeitung jelenti Londonból. A nagytekintélyű Westminster Gazette cikksorozatban foglalkozik a magyar kérdéssel és arra az eredményre jut, hogy Magyarországra leginkább Angliából való király felelne meg. Az említett lap, amely Lloyd Georgehoz közel áll, megállapítja, hogy Magyarországban megvolna a hajlandóság az angol befolyás befogadására és közli, hogy a magyar Magna Charta csak tizenkét esztendővel fiatalabb, mint az angol Magna Charta. Magyarország mindenkor az angol parlamenti szokásokhoz igazodott, az Angliából való királylyal az angol tőke is bekerül ne az országba, ami kölcsönösen előnyös volna. Versailles, április 30. A Manchester Guardian tudósítást közöl az erdélyi román lázadásokról. Leírja, hogy az aradi és nagyváradi nagyszámú csapatok megtagadták az engedelmességet és az azonnali leszerelést követelték. Közli a lap Take Ionescunak az Adaverul-ban „Mentsük meg a kisebb Romániát”4 címen megjelent cikkét, amely Nagy- Románia teljes csődjét vallja be. Kaposvár, április 30. San Martino gróf olasz kapitány, aki a budapesti olasz misszió küldetésében mint a Pécs kiürítését előkészítő szövetségközi bizottság tagja utazik a szerbek által megszállott magyar területre, egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a szövetségközi bizottság tudomása szerint a szerbek által kiürítendő terület felszabadulása május utolsó napjaiban fog megtörténni. Ez az időpont azonban függ a béketárgyls további menetétől. Illeni niw-i|n«uwrrww< IfjttHdrtityt mmm MaftaroMuk. A magyarországi román csapatok lázadása. ülj sze *1920. május 1. Az új lakbérrendelet. Május 1-től mindenki lakbérének 20 százalékát fizeti közüzemi pótlékként. A lakbéreket csak augusztus elsejétől emelhetik fel a háztulajdonosok. A hivatalos lap közölni fogja az új lakbérrendeletet, amely Budapestre nézve különválasztja a tulajdonképpeni béremelés kérdését attól az összegtől, amit a bérlők a víz és szemétfuvarozási díjak felemelése folytán kötelesek a fővárosnak a háztulajdonosok útján fizetni. Utóbbi címen a fővárosban kivétel nélkül minden bérlő a jelenlegi házbér 20 százalékát kitevő külön köziüzemi pótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920. május 1-től kezdve fizetni és pedig az első negyedévi részletet legkésőbb május hó végéig. A közüzemi pótléktól függetlenül és csak 1920. augusztus 1-től kezdve béremelést is enged a rendelet, de 4000 koronát meg nem haladó évi bérösszegéi kis lakásoknál csak 30 százalék erejéig és ebbe is bele kell számítani az 1917. november 1-e óta esetleg történt emeléseket. Négyezer koronánál nagyobb évi bérösszegéi nagy lakásoknál, üzlethelyiségeknél a felfele a házbérre néz.Éve szabadost állapodhatnak meg, de ha a bérlő a béremelést indokolatlan[ nak, vagy túl magasnak tartja, bérlé.] szállítást' kérhet a lakásügyi hatóságtól és ez okból ellene femondásnak nincsen helye. Vidéken, ahová a közüzemi pótlékra vonatkozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki, a legfeljebb 4 szobából álló lakásokat kell kis lakásoknak tekinteni, ezenkívül az 1920. évi 3. bérnegyedtől, vagyis augusztus, vagy esetleg már július elsejétől kezdve 35 százalékos béremelésnek van helye, míg nagy lakásoknál és üzlethelyiségeknél a béremelés úgy van szabályozva, mint a fővárosban. Egyáltalán ki van zárva a béremelés az olyan kis lakásoknál, amit polgári vagy katonai nyugdíjas vagy polgári, vagy katonai közalkalmazott özvegye bérel, de a fővárosban 20 százalékos közüzemi pótlékot ezek is tartoznak fizetni. A lakásügyi hatóság előzetes engedélyével kivételesen mérsékelten magasabb béremelésnek van helye, ha a lakásbérek 10 év óta nem emelkedtek, vagy ha az üzlethelyiségnek 1917. november 1-e előtt legalább 5 évre kötött olyan bérletéről van szó, amelynél az eredetileg kikötött bér most már a változott, viszonyok folytán aránytalanul csekély. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozza a bútorozott szobák, nem gyógyfürdőkön lévő nyári, lakások, az úgynevezett főbérletek bérét. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig ha augusztus vére, vagy vidéken esetleg már július Lére akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 14-ig meg kell történnie. Tekintettel a köztisztviselők súlyos helyzetére, a kormány elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti és katonai közszolgálati alkalmazottak lakáspénzét Budapesten 1920. május 1-től kezdve 20 százalékkal és 1920. augusztus 1-től kezdve összesen 50 százalékkal, vidéken 1920. augusztus 1-től kezdve 35 százalékkal felemeli. Az említett közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak lakbérnyugdíja — minthogy ezeknek házbére nem emelhető — Budapesten 1920. május 1-től kezdve 20 százalékkal emeltetik, avégből, hogy a fővárosi 20 százalékos közüzemi pótlék terhét könnyebben viselhessék. Az említett köztisztviselők, nyugdíjasok és özvegyek lakpénzének és lakbérnyugdíjának felemelésére vonatkozó rendeleteket a hivatalos lap május 4-én, kedden megjelenő száma fogja közölni. Ajklfifikai helyzet* Minisztertanács egész nap. A kormány tagjai ma délelőtt Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnökelnöklésével minisztertanácsra ültek össze- A tanácskozást délután két órakor megszakították, amikor a miniszterelnök ebédre látta vendégül minisztertársait. A tanácskozást délután három órakor folytatták és igen behatóan foglalkoztak a tiszántúli választások kérdésével és minden pontra vonatkozó teljes megállapodásra jutottak. A minisztertanács este nyolc órakor ért véget. A volt pénzügyminiszterek tanácskozása. A pénzügyminiszternél szombaton délután ismét összejönnek az összes volt magyar pénzügyminiszterek és folytatólagosan megbeszélik a pénzügyi kormánynak az általános pénzügyi politikára és az adó- és illetékügyre vonatkozó terveit. A megbeszélésen, mint a múlt napokban is, Wekerle Sándor, Lukács László, Popovics Sándor Peleszky János, Gratz Gusztáv ésGrünn János vesznek részt Friedrichék a kisgazdák ellen. Muffán felkínálkozásuk kudarccal járt, Friedrichék most már csökönyösen tagadják, hogy egyáltalán kísérletet is tettek a kisgazdákkal való „csatlakozásra." Friedrich István ma Balatonfüredről táviratot küldött, melyben kijelenti, hogy a hír „nem felel meg a valóságnál." Csakugyan tény az, hogy Friedrich maga nem vett részt a kísérletben, hisz ő nincs Budapesten. Kiderült azonban, hogy a „kültag", kiről oly lenézéssel beszélt nyilatkozatátm Ereki, nem más, mint Wein Dezső fogorvos, kiről pedig eddig úgy tudtuk, hogy Friedrichék egyik legfőbb oszlopa. Nyilatkozik különben ma Wein Dezső is. Azt mondja, hogy ő Barla- Szabó Józseffel és Eörffy Imrével tárgyalt. A Tiszántúl — mert természetesen erre ment ki az egész — „együtt akarták megvívni a választási harcot a kisgazdapárttal, most már azonban a legélesebben fognak szembefordulni velük." így szól a Wein fogorvos harci riadója. A kisgazdák viszont aligha fognak megrettenni Wein doktor fenyegetőzésétől. Wein doktor, aki Csilléry kollegájával együtt már rekordot ért el a bukott képviselőjelöltségben — a választásokon nem is oly félelmetes ellenfél. A jogászrendelőben sokkal félelmesebb. Az Origo kívánságai. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület — röviden Örege — a földreform törvénytervezetével kapcsolatban felterjesztést intézett Rabinek földmivelésügyi miniszterhez. Az Orige elsősorban a nagybirtokosok, sőt hitbizományosok egyesülete, s a felterjesztés is az ezerheldasok kívánságait tükrözi. Mindenekelőtt azt ismétlik a nagybirtokosok a miniszter fülébe, hogy a birtokfeldarabolást lehetően magánjogi útra kell terelni és az állami beavatkozást a kormány csak a legszükségesebb esetekre korlátozza. Csakis, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor lépjen tehát közbe az állam. Biztosítékot kérnek arra is.