Friss Ujság, 1920. június (25. évfolyam, 130-154. szám)

1920-01-01 / 130. szám

XXV. évfolyam 130. szám. Ára 80 fillér. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA Helyben: házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra — K 20.—. Negyedévre__________... — K 2O.—. Félévre K 110.—. Egész évre K 220.—. Egyes fZím ára: helyben, vidéken és pályaudvaron 80 fillér. FRISS UJLÁG SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL. V., Honvéd-utcza 10. az. Szerk. (eleten 137—51. Igámn. „ _ — 842. Kiadóhiv. ’_____ 88—68. Nyomda „ _ _ 64—69. FIÓKKIADÓHIVATALOK­ VIL. Rákóczi-nt 34. (Tel. József ns-se.) VI., Andrássy-nt s., Kecskem­éti-n WL v BSMWbres rXefld A kisgazda-párt átveszi a kormányzást. Komoly ellentét Jugoszlávia és Olaszország között. Egy gyárigazgató rejtelmes pusztulása. Kisgazda-kormán­y Nagyatádi Szabó és Rubinek a Vasárnapi tiszántúli gyűléseken ki­jelentették, hogy a választások után a kisgazda-párt kezébe veszi a ha­talmat. A párt programjának megva­lósítása is ezt követeli, — mondotta a két kisgazda-vezér, — s Rubinek még külön kiemelte, hogy a párt, ha többségi párt lesz, a társadalmi bé­két meg fogja teremteni . . . Hogy a kisgazad-párt ,kezébe ve­szi a hatalmat", annyit jelent, hogy a mostani koalíciós kormány helyett­­tisztán kisgazda-kormány alakul. Az eddigi kormányválságok során a kisgazda­párt kifejezetten húzódo­zott attól, hogy egyedül vállalja a kormányzással járó felelősséget, kü­lönösen a béke aláírásának terhét nem akarta pusztán magára venni, — most azonban már nincs ok rá, hogy a kisgazda­párt erőltesse tovább is — a keresztény­ párt kormányképessé­gét. S ami a kormányzással járó fe­lelősségen kívül, a kormányzással já­ró nehézségeket illet, azt kell hinni, hogy ezek n­em lesznek nagyobbak, ha tisztán csak a kisgazda­párt kor­mányoz. A nemzetgyűlésen való foly­tonos hajba­ kapásokról nem is be­szélve, a legszimplább és legszokvá­nyosabb közigazgatási ügyek inté­zése is oly kínlódva-döcögve haladt idáig, hogy a tisztán kisgazda-kor­mánytól­ csak javulást várhatunk. Mert azt, hogy a kisgazda-párt a választások után „kezébe veszi "a ha­talmat", szeretnék úgy értelmezni, hogy a tényleges hatalmat fogja a párt a kezébe venni. Szeretnék re­mélni, hogy a tiszántúli választások után nemcsak arról lesz szó, hogy kisgazda-pártiak lesznek az összes miniszterek, hanem hogy a kormány­­vállalás végre a teljes és igazi hata­lom vállalását is jelenti. Azon hata­lomét, melynek minden legkisebb fel­­használásáért számolni kell tudni. Egyelőre még keresztény­párti a kormány tagjainak nagyobbik fele, ma még­ korai volna a keresztény­­párt — mint kormány­párt — fölött búcsúztatót mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy annak, aki a kor­mányzás legfőbb feladatául minden termékeny erő kifejlesztését tekinti, nincs oka búsulni, ha az ország nél­külözni is fogja a keresztény­párt aktív kormányzati bölcseségét. Jó tíz hónap eltelte után elfogulatlansággal kérdezhetjük: mit alkottak, mit mű­veltek eddig? Mert azonfelül, amit a magyar faj nagyszerű élet­ereje, s a magyar föld áldott bősége szinte ön­magától teremtett, nincs úgyszólván semmi, amire mint magukéra hivat­kozhatnának. A kisgazda­párt gazdag program­jából Rubinek miniszter a társadalmi béke létrehozását említi elsőnek. Ha összefogó szó kell felelősséget­ érző, komoly kormányzat számára, keres­ve sem lehet jobbat találni nála. Tár­sadalmi béke ... ez az, amire en­nek a szerencsétlen hazának legel­­sőbben szüksége van, s hisszük, hogy amit erről Rubinek mondott — azt nagyatádi Szabó és csizmás magyar­jai csakugyan valóra is tudják — és ikarják­­...váltani S­zata ellen, amely Nyugatmagyaror­­szág három vármegyéjét elszakítja Magyarországtól. A népgyűlés első szónoka Thurner Mihály, Sopron város polgármestere volt, aki ma­gyar, majd német nyelven egész Nyugatmagyarország nevében tilta­kozását jelentette ki a neuillyi béke­­szerződés ellen. Utána Szentiványi Béla kegyesrendi tanár a mosonvár­­megyeiek­­nevében jelentette ki tilta­kozását, majd Wornhoffer Ferenc a vasmegyeiek hűségnyilatkozatát mondotta el. Ezután a nagygyűlés résztvevői a Sopronban székelő án-s­tánt-misszió elé vonultak, hogy lát­ható bizonyságát adják Nyugatma­gyarország tiltakozásának. Egy te­ttenért tolvaj üldözése a Dunapalotában. A kisgazdapárt gyűlései a Tiszántúl, Nagyatádi Szabó Nyíregyházán.­­ Rubinek kijelentette, hogy a kis­gazdapárt kezébe veszi a hatalmat A kisgazda­párt vasárnap Nyíregy­házán nagyszabású gyűlést tartott. Az ezrekre menő tömeg előtt nagy­atádi Szabó István miniszter szólalt fel először. A háború előtti állapo­tokra mutatva rá, megállapította, hogy bajainknak részben az az oka, hogy ezelőtt az országgyűlés nem képviselte a nép minden rétegét. A parlament képét kellett megváltoz­tatni olyanná, hogy ott a nép min­den rétege helyet foglalhasson. Ez­után tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy parasztdiktatúrát akarnak. Egy pártnak kötelessége programmját megvalósítani és ez csak úgy lehet, ha megszerzi a hatalmat. A kisgazda­­pártnak itt megnyilvánuló erejéből reményt m­erít a győzelemre. Nagykállón , Rubinek Gyula és Meskó Zoltán tartottak népgyűlést. Rubinek miniszter bejelentette, hogy a kisgazda­párt tanújelét fogja adni számbeli erejének azzal a ténnyel­, hogy a hatalmat a kezébe veszi. Ezt már a pártprogramul megvalósítása is követeli. A falu népéért akar dol­gozni. A külpolitikai helyzetet is­mertetve, megállapította, hogy a helyzet megjavul a béke aláírásával. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elszakadt területeinket­­vissza­nyerjük. Haller miniszter a termés értéke­sítéséről. * Haller István közoktatásügyi mi­niszter több képviselő társaságában szombaton este Szegeden át Föl­deákra, majd Csanádapátfalvára ment, ahol gyászbeszédet tartott a múlt év június 20-án végbement ke­gyetlenkedések miatt kitört zendülés­ben elesett harmincnyolc magyar vértanú sírjánál és koszorút helyezett a sírra. Délelőtt Csanádpalotára uta­zott és ott hosszabb beszédet mon­dott. Beszédében főképpen a béke aláírásának kérdésével és a földbir­tokreformmal, továbbá a termés ér­tékesítésének módozataival foglalko­zott. Helytelenítette a gabonaneműek forgalmának szabaddá tételét. Kimu­tatta, hogy a szabad forgalom az árakat rettenetesen felverné. Ez ter­mészetesen az iparcikkek drágulását is maga után vonná. Nyugat-Magyarország tiltakozása az elszállás ellen. Nagyarányú tüntetés keretében fe­jezte ki Nyugatmagyarország népe vasárnap délelőtt Sopronban tiltako­zását a békeszerződés azon határa.­. Akik a békét aláírják. A mai minisztertanács határozata alapján a magyar kormány nevében a békeszerződést Benárd Ágoston dr. m. kir. munkaügyi és népjóléti mi­niszter, továbbá Drasche- Lázár Al­fréd rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter fogja aláírni, kik ma este utaztak el Pak­sba. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Munkatársunk beavatott forrásból ar­ról értesül, hogy a békeszerződés aláírására kiküldendő delegációt a kormány csak a legnagyobb nehéz­ségek között, az utolsó percben ál­lította össze. Az eleinte emlegetett Teleki Pál gróf külügyminiszter meg­szállt területről származván, nem jö­hetett számításba, a minisztertanács által felkért Soós Károly hadügymi­niszter pedig megbízatását ma vissza kellett hogy adja, így az összes mi­niszterek közül egyedül Benárd Ágoston maradt, ki elismerésreméltó önfeláldozással vállalta a legnépsze­­rűtlenebb feladat elvégzését, amelyet a ránk kényszerített neuillyi béke aláírása jelent. ______ i a Károlyi-korszak isjérmegyei szereplői. Kik kényszeríte­tték a tisztviselőket a hűségnyilatkozatra. Székesfehérvár, május 31. A székesfehérvári törvényszék k­özös tanácsa ma kezdte tárgyalni Paizs Pál dr. és tizenkét társa bűn­­perét. A Károlyi-uralom idejében, 1919. február 2-án a vármegyeházá­ban hangzott el az első bizalmatlan­­sági indítvány a hadseregzüllesztő Károlyi-kormány­­ ellen, amelyet ép­pen Károlyi Mihály öccse, Károlyi József gróf, Fejér megye főispánja tett meg. A bizalmatlansági indít­ványt egyhangúlag­­ elfogadták, de másnap a demagóg vezérkar paran­csának engedve, fegyveres katonák szállták meg a vármegyeházát és a tisztviselőket életveszélyes fenyege­tésekkel kényszerítettek hűségnyilat­kozat aláírására. Ennek a puccsnakk az értelmi szerzőit Paizs Pált, Stei­­­ner Gézát, Wagner Józsefet, Pálin­kás Sebőt, Katona Márton dr.-t, Hlina Józsefet, Fekete Józsefet, Kele­men Béla hírlapírót, Kövesdy Mik­sát, Bihari Józsefet, Velinszky Jásza

Next