Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
1 ,J... mo sEP.- i XXV. évfolyam 207. szám. fillér. V Budapest, 1920. szeptember 1. Szerda pontik^mamlap ^ 9 ||| l|f P lIT® mlli Ip 9 ||| pOa ff|§ pflll Senk telefon HW M. sS Bi H ^ ^ ■ ■ fl ^ fft B 5 E Est Mftan,fe«k41£p‘&,n4v»iw 9 9 MJB 909 flj8 KM HI ^ ' A W‘ n,w A &0 fillér, al i®5 @8 IMF ál TL/anartesy at 6., Kecskeméti ' ■ '■ "■■■■■ 1 7....... 1 ■■ —.......... ■— —............................— ....—— ■' -------------------------— Az orosz hadsereg új támadást kezdett. Sréter hadügyminiszter nyilatkozik a Move-ról. Szilágyi újabb támadása Gömbös ellen. immaniafin ........................ , nn. ■ .- Megszavazták a botbüntetést. Huszonöt többsége volt a botnak. A A nemzetgyűlés ma rendkívül izgalmas vita után, egészen stílszerűen, huszonöt szótöbbséggel általánosságban megszavazta a botbüntetésről szóló törvényjavaslatot, amely tehát rövidesen mégis csak törvénynyé válik. Törvény lesz a boltból, amelyet Deák Ferenc két évtizeddel ezelőtt egyszer már kürtött a magyar törvénykönyvből. Huszonöt többsége volt a botjavaslatnak, de ezt a többséget, egészen tárgyilagosan megállapíthatjuk, mindenképpen ellensúlyozza, hogy a javaslat ellen szavazó képviselők névsorában ott találjuk Apponyi Albert, Szterényi József, Ugrón Gábor, Berolák Nándor, Giessswein Sándor, Hentz Károly, Huszár Károly, Ruppert Rezső, Bárczy István neveit. Az előadó kritikája ! A mai ülés megnyitása után, Rakovszky István elnök bemutatta Teleky Pál gróf átiratát, amelyben a miniszterelnök bejelenti, hogy betegsége ideje alatt Rubinek Gyula fogja a miniszterelnöki rendeket végezni A botbüntetéshez szóló javaslathoz zárszó jogán Somogyi István előadó szólal fel elsőnek. Támadja azokat, akik tibotbüntetés ellen szólaltak fel. A kormámtól rendcsinálást követelnek, de amikor idejön egy javaslattal, amelylyel rendet tud teremteni, akkor nem szavazzák meg. Rangert Rezső: Ott az akasztófa! Somogyi: Nem való a parlamentbe, aK ilyen, vagy amolyan okból a javaslatellen szavaz. Erre a kijelentésre nagy vihar támad. !"Szterényi József ezt kiáltja az előadó felé: Maga nem ide való! A kisgazdapárton percekig kiáltoznak. Az elnök nem tud rendet teremteni. Amikor percek után csend lesz, az elnök megismételteti Somogyival a kijelentését, mertnem értette meg. A megismétlés után felhívja, hogy hasonló kifejezésektől tartózkodjék,amelyek bizonyos mértékbengyanúsító színezetűek. Enyhítést a javaslaton. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy a javaslatból részben kihagyta, részben módosította ez aggályt keltő rendelkezéseket. A 7-ik szakaszt teljesen elejtette és a büntetést csak azokra hagyta meg, akik ezt a büntetést tényleg megérdemelték. Csak arra az árdrágítóra lehet botbüntetést kiszabni, aki árdrágítással üzletszerűen foglalkozik. Rubinek Gyula kijelenti, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy ebből a kérdésből nem csinál pártkérdést. (Éljenzés.) Mindenesetre van egy közhangulat az országban, amelynek nyomása alatt a kormány benyújtotta a javaslatot. A falu részéről felmerült aggodalmakról azt hiszi, hogy azok túlzottak. Kéri, hogy a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául fogadják el. Elfogadják a javaslatot Az elnök bejelenti, hogy 30-nál több képviselő névszerinti szavazást kért. Szünet után megkezdték a névszerinti szavazást az S betűnél. A szavazás alatt a botot ellenzők zajosan megéljenezték a javaslat ellen szavazó Apponyi Albert grófot és Huszár Károlyt, mig az igennel szavazók Prouszka Ottokárt és nagyatádi Szabó Istvánt éljenezték meg szavazatuk leadásakor. Igennel szavazott 66, nemmel 41 képviselő, a törvényjavaslatot tehát 25 szótöbbséggel általánosságban elfogadták. Személyes kérdésben. Szünet után Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólal fel. Soha sem tapasztalta — úgymond — hogy az előadói székből olyan durva támadást intéztek volna képviselő ellen, mint ő ellene intézett az előadó. Lehetséges, hogy ide egy új hangot hozott, de egy új osztályt is képvisel, amely eddig itt képviselve nem volt. Az elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy itt ebben a nemzetgyűlésben minden osztály képviselve van, minden képviselő az egész nemzetet képviseli. Csizmadia Sándor: Biztosítja az előadót, hogy sem támadással, sem nevetségessé tétellel őt kötelessége teljesítésében gátolni nem fogja. Somogyi István előadó ugyancsak személyes megtámadtatás címén kijelenti, hogy Csizmadia Sándor mostani felszólalásával újra igazolta, hogy mást is megérdemelt volna, mint az erélyesebb bírálatot. Bartos János: Huszonötöt! Somogyi István: Csizmadia Sándornak nincs joga a magyar munkásság nevében beszélni.* A részletes tárgyalás során Bródy Ernő szólalt föl elsőnek. A két párt — úgymond — huszonöttel győzött. Láttuk azonban már az árdrágítási törvénynél, hogy a botnak semmiféle eredménye nem volt, mert az árak csak emelkedtek. Csalárd és vétkes bukás. Az első szakasznál Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslattól eltérően a következő bűncselekmények esetében alkalmazandó a botbüntetés. Szemérem elleni büntettek és vétségek. Az ember élete elleni büntettek, lopás, rablás, gyújtogatás, zsarolás büntette, csalás, sikkasztás, orgazdaság és uzsora büntette és vétsége, továbbá az üzletszerű árdrágítás. Ezenkívül kéri kiterjeszteni a botbüntetést a következő két bűncselekményre, amelyek az eredeti javaslatban nem voltak benne: közegészségügy elleni büntettek és vétségek ,továbbá a csalárd bukás büntette és a vétkes bukás vétsége. Bródy Ernő ellenzi, hogy a botbüntetést csalárd és vétkes bukásra kiterjeszszék. Az elnök ezután az idő előrehaladottságára való tekintetes a vita folytatását holnapra halasztotta. Weygand francia tábornok, (1) aki a lengyel offenzívát megszervezte Mellette Halier tábornok (2) az északi lengyel front főparancsnoka. Sréter hadügyminiszter a Move-ról Gömbös Gyula elnöksége. — — A kormányzó személye. A nemzetgyűlés keddi ülésén a napirend letárgyalása után — Sréter István hadügyminiszter válaszolt Szilágyi Lajos múltheti interpellációjára, a Move vezetése ügyében. — Az interpelláció személyes részével — kezdette a hadügyminiszter — nem foglalkozom, csupán azzal, ami a hadsereget illeti. Az interpelláló négyezer méter posztónak szabálytalan fölhasználása és drágább eladása miatt panaszkodott. A négyezer méter posztót a honvédelmi minisztérium tényleg kiutalta, de nem a Nyukosz, hanem a Move olyan tagjai számlára, akik hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák vagy nyugdíjasok és a honvédelmi minisztérium jóléti intézményeinek nem tagjai. A honvédelmi minisztérium később arról értesült, hogy a Move tényleg magasabb árat kíván a tagoktól, mint amit megállapítottak. A Nyukosz jóhiszeműen kérte a Movétől a posztot, de akkor már el volt adva. A másik vád az, hogy a tagoktól illetményeik egy részét jóléti célokra bekövetelték és politikai célokra használták fel. Schnetzer tábornok hadügyminisztersége idején megengedte a Move-nak a megszállott területen lakó és ottmaradt katonák segélyezésére illetmények szedését. Olyanoknak is juttattak segélyt, akik nem megszállott területen éltek, ezt azonban bűnül felróni a Move-nak nem lehet. — Ami Gömbös Gyula elnökségét illeti, őt 1919-ben Molnár Dezső altáború nagy lemondása folytán válaszottak meg egyhanúlag elnöknek. Amikor a Move újból megkezdte működését, az ő elnöksége is feléledt. Ilyen alapon tehát az ő elnökségét megtámadni nem lehet. Változtatni kell a Move alapszabályain olyképen, hogy hivatásos, illetve tényleges katona nem lehet elnöke az egyesületnek. Az egyesületet fel kell ruházni a legmesszebbmenő autonómiával, új alapszabályok alapján. Ruppert Rezső: Először az országot kell felruházni autonómiával. Magának az országnak sincs autonómiája! Sem gyülekezési szabadság, sem személyes szabadság. Sréter hadügyminiszter: Ami az interpellációnak azt a részét illeti, hogy Gömbös erőszakos uralma alól szabadítsa fel a Move-t, nem teljesítheti, mert nem hajlandó az egyesület autonómiájába beleavatkozni. Arra a vádra, mintha a Move belenyúlna a hadsereg dolgába, megállapítja, hogy ez most már nincs így. Voltak, nem egészen helyesen, a múltban olyan eljárások, hogy bizonyos elemek a Move-val kapcsolatban rendelkeztek a hadsereggel, de ez ma már nincs meg. A Move nem lehet többé ellenforradalmi egyesülés, hanem csak oly társadalmi egyesülés, amely csak nemzeti eszméért dolgozott a múltban és