Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

1 ,J... mo sEP.- i XXV. évfolyam 207. szám. fillér. V Budapest, 1920. szeptember 1. Szerda pontik^m­amlap ^ 9 ||| l|f P lIT® mlli Ip 9 ||| pOa ff|§ pflll S­enk telefon HW­ M. sS Bi H ^ ^ ■ ■ fl ^ fft B 5 E Est Mftan,fe«k41£p‘&,n4v»iw 9 9 MJB 909 flj8 KM HI ^ ' A W‘ n,w A &0 fillér, al i®5 @8 IMF ál TL/anartesy­ at 6., Kecskemét­i ' ■ '■ "■■■■■ 1 7....... 1 ■■ —.......... ■— —.........­...................— ....—— ■' -------------------------— Az orosz hadsereg új támadást kezdett. Sréter hadügyminiszter nyilatkozik a Move-ról. Szilágyi újabb támadása Gömbös ellen. imm­aniafin ........................ , nn. ■ .- ­ Megszavazták a botbüntetést. Huszonöt többsége volt a botnak. A A nemzetgyűlés ma rendkívül iz­­­galmas vita után, egészen stílsze­rűen, huszonöt szótöbbséggel általá­nosságban megszavazta a botbün­tetésről szóló törvényjavaslatot, a­mely tehát rövidesen mégis csak törvénynyé válik. Törvény lesz a boltból, amelyet Deák Ferenc két évtizeddel ezelőtt egyszer már kürtött a magyar törvénykönyvből. Huszonöt többsége volt a botja­­vaslatnak, de ezt a többséget, egé­szen tárgyilagosan megállapíthat­juk, mindenképpen ellensúlyozza, hogy a javaslat ellen szavazó kép­viselők névsorában ott találjuk Ap­­ponyi Albert, Szterényi József, Ug­rón Gábor, Berolák Nándor, Giess­­­swein Sándor, Hentz Károly, Huszár Károly, Ruppert Rezső, Bárczy Ist­ván neveit. Az előadó kritikája ! A mai ülés megnyitása után, Ra­­­kovszky István elnök bemutatta Teleky Pál gróf átiratát, amelyben a miniszter­­elnök bejelenti, hogy betegsége ideje alatt Rubinek Gyula fogja a miniszter­elnöki rendeket végezni A botbü­ntetéshez szóló javaslathoz zárszó jogán Somogyi István előadó szólal fel elsőnek. Támadja azokat, akik ti­botbüntetés ellen szólaltak fel. A kor­­m­ám­tól rendcsinálást követelnek, de a­mikor idejön egy javaslattal, amelylyel r­endet tud teremteni, akkor nem sza­vazzák meg. Rangert Rezső: Ott az akasztófa!­­ Somogyi: Nem való a parlamentbe, a­­K ilyen, vagy amolyan okból a javaslat­­ellen szavaz. Erre a kijelentésre nagy vihar támad. !"Szterényi József ezt kiáltja az előadó felé: Maga nem ide való! A kisgazda­­párton percekig kiáltoznak. Az elnök nem tud rendet teremteni. Amikor per­­cek után csend lesz, az elnök m­egismé­­­telteti Somogyival a kijelentését, mert­­nem értette meg. A megismétlés után fel­hívja, hogy hasonló kifejezésektől tar­­­tózkodjék,­amelyek bizonyos mértékben­­gyanúsító színezetűek. Enyhítést a javaslaton. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymi­­n­iszter bejelenti, hogy a javaslatból részben kihagyta, részben módosította ez aggályt keltő rendelkezéseket. A 7-ik szakaszt teljesen elejtette és a büntetést csak azokra hagyta meg, akik ezt a bün­tetést tényleg megérdemelték. Csak ar­ra az árdrágítóra lehet botbüntetést ki­szabni, aki árdrágítással üzletszerűen foglalkozik. Rubinek Gyula kijelenti, hogy a kor­mánynak az az álláspontja, hogy ebből a kérdésből nem csinál pártkérdést. (Él­jenzés.) Mindenesetre van egy közhan­gulat az országban, amelynek nyomása alatt a kormány benyújtotta a javas­latot. A falu részéről felmerült aggodal­makról azt hiszi, hogy azok túlzottak. Kéri, hogy a javaslatot a részletes tár­gyalás alapjául fogadják el. Elfogadják a javaslatot Az elnök bejelenti, hogy 30-nál több képviselő névszerinti szavazást­ kért. Szünet után megkezdték a névszerinti szavazást az S betűnél. A szavazás alatt a botot ellenzők zajosan megéljenezték a javaslat ellen szavazó Apponyi Albert grófot és Huszár Károlyt, mig az igen­nel szavazók Prouszka Ottokárt és nagy­atádi Szabó Istvánt éljenezték meg sza­vazatuk leadásakor. Igennel szavazott 66, nemmel 41 kép­viselő, a törvényjavaslatot tehát 25 szó­­többséggel általánosságban elfogadták. Személyes kérdésben. Szünet után Csizmadia Sándor szemé­lyes kérdésben szólal fel. Soha sem ta­pasztalta — úgymond — hogy az elő­adói székből olyan durva támadást in­téztek volna képviselő ellen, mint ő el­lene intézett az előadó. Lehetséges, hogy ide egy új hangot hozott, de egy új osz­tályt is képvisel, amely eddig itt képvi­selve nem volt. Az elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy itt ebben a nemzetgyűlésben min­den osztály képviselve van, minden kép­viselő az egész nemzetet képviseli. Csizmadia Sándor: Biztosítja az elő­adót, hogy sem támadással, sem nevet­ségessé tétellel őt kötelessége teljesíté­sében gátolni nem fogja. Somogyi István előadó ugyancsak személyes megtámadtatás címén kijelen­ti, hogy Csizmadia Sándor mostani fel­szólalásával újra igazolta, hogy mást is megérdemelt volna, mint az erélyesebb bírálatot. Bartos János: Huszonötöt! Somogyi István: Csizmadia Sándor­nak nincs joga a magyar munkásság ne­vében beszélni.* A részletes tárgyalás során Bródy Ernő szólalt föl elsőnek. A két­ párt — úgymond — huszonöttel győzött. Láttuk azonban már az árdrágítási törvénynél, hogy a botnak semmiféle eredménye nem volt, mert az árak csak emelkedtek. Csalárd és vétkes bukás. Az első szakasznál Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslattól eltérően a követ­kező bűncselekmények esetében alkal­mazandó a botbüntetés. Szemérem el­leni büntettek és vétségek. Az ember élete elleni büntettek, lopás, rablás, gyúj­togatás, zsarolás büntette, csalás, sik­kasztás, orgazdaság és uzsora büntette és vétsége, továbbá az üzletszerű árdrá­gítás. Ezenkívül kéri kiterjeszteni a bot­büntetést a következő két bűncselek­ményre, amelyek az eredeti javaslatban nem voltak benne: közegészségügy elle­­ni büntettek és vétségek ,továbbá a csa­lárd bukás büntette és a vétkes bukás vétsége. Bródy Ernő ellenzi, hogy a botbünte­tést csalárd és vétkes bukásra kiter­­jeszszék. Az elnök ezután az idő előrehaladott­ságára való tekintetes a vita folytatását holnapra halasztotta. Weygand francia tábornok, (1) aki a lengyel offenzívát megszervezte Mellette Halier tábornok (2) az északi lengyel front főparancsnoka. Sr­éter hadügyminiszter a Move-ról Gömbös Gyula elnöksége. — — A ko­rmányzó személye. A nemzetgyűlés keddi ülésén a napirend letárgyalása után — Sréter István hadügyminiszter válaszolt Szilágyi Lajos múltheti interpellá­ciójára, a Move vezetése ügyében. — Az interpelláció személyes ré­szével — kezdette a hadügyminisz­ter — nem foglalkozom, csupán az­zal, ami a hadsereget illeti. Az in­terpelláló négyezer méter posztónak szabálytalan fölhasználása és drá­gább eladása miatt panaszkodott. A négyezer méter posztót a honvédel­mi minisztérium tényleg kiutalta, de nem a Nyukosz, hanem a Move olyan tagjai számlára, akik hadirok­kantak, hadiözvegyek, hadiárvák vagy nyugdíjasok és a honvédelmi minisztérium jóléti intézményeinek nem tagjai. A honvédelmi miniszté­rium később arról értesült, hogy a Move tényleg magasabb árat kíván a tagoktól, mint amit megállapítot­tak. A Nyukosz jóhiszeműen kérte a Movétől a posztot, de akkor már el volt adva.­­ A másik vád az, hogy a tagoktól illetményeik egy részét jóléti célokra bekövetelték és poli­tikai célokra használták fel. Schne­­tzer tábornok hadügyminisztersége idején megengedte a Move-nak a megszállott területen lakó és ottma­radt katonák segélyezésére illetmé­nyek szedését. Olyanoknak is juttat­tak segélyt, akik nem megszállott területen éltek, ezt azonban bűnül felróni a Move-nak nem lehet. — A­mi Gömbös Gyula elnökségét illeti, őt 1919-ben Molnár Dezső altáború nagy lemondása folytán válaszottak meg egyhanúlag elnöknek. Amikor a Move újból megkezdte működését, az ő elnöksége is feléledt. Ilyen alapon tehát az ő elnökségét meg­támadni nem lehet. Változtatni kell a Move alapszabályain olyképen, hogy hivatásos, illetve tényleges katona nem lehet elnöke az­­ egye­sületnek. Az egyesületet fel kell ru­házni a legmesszebbmenő autonó­miával, új alapszabályok alapján. Ruppert Rezső: Először az orszá­got kell felruházni autonómiával. Magának az országnak sincs autonó­miája! Sem gyülekezési szabadság, sem személyes szabadság. Sréter hadügyminiszter: Ami az interpellációnak azt a részét illeti, hogy Gömbös erőszakos uralma alól szabadítsa fel a Move-t, nem teljesítheti, mert nem hajlandó az egyesület autonómiájába beleavat­kozni. Arra a vádra, mintha a Move belenyúlna a hadsereg dolgába, meg­állapítja, hogy ez most már nincs így. Voltak, nem egészen helyesen, a múltban olyan eljárások, hogy bi­zonyos elemek a Move-val kapcso­latban rendelkeztek a hadsereggel, de ez ma már nincs meg. A Move nem lehet többé ellenforradalmi egyesülés, hanem csak oly társadal­mi egyesülés, amely csak nemzeti eszméért dolgozott a múltban és

Next