Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-10 / 76. szám

2. Vértes Miksa újpesti igazgató a ke­restettem sürel­meit’ sorolta fel. -"Ha adóról van szó — mondotta — azt a keres­kedőre rójják, ha üzletről van szó,‘azt­ a szövetkezeteknek juttatják. Bízik* abban, hogy e tekintet­ben rövi­deseb­b változás áll * be. ** i Sok a Kontteó. Gyérül a visszavándorlók szánta. A­­ kivándorlási bizottság most fog­lalkozott­ először,­ alaposan a'skivándor­lás és ' visazavándorlás kérdésével.' A bizottság szomorúan 'állapította­­ • meg, hogy a visszaván­dorl­ás nagyon meg­csappant, ellenben emelkedőben van a kivándorlás.” Különösn a zsidók ki­vándorlása igen nagy, túlhaladja * az eddigi meneteket is­. A „ kivándorlási „bizottság a Külföld­i Pénzügyi Szindikátust bízta meg, az c­séd, hogy a kivándorlás és vissza­ván­dorlás pénzügyi részét intézze és a Külföldi Magyarok Szövetségét azzal, hogy a kivándorlók és visszavándorlók érdekeit demondia és megvédje tár­­sadal­mi után. E két egyesülésnek lesz a feladata, hogy szeretettel, buzgalom­mal segítse a visszavándorlóikat, védje meg érdekeiket, szerezzen nekik föld­­es mun­kalehetőséget és hogy megvéd­­­­je a Tdvándorlóikat, akiket eddig zug­­­­bankok, haj­óst­ár­sasá­gok és ügynökök egész raja szipolyozott ki. Igen terme­sztes, hogy az a két egyesülés a ki­­vándorlási bizottság felügyelete, és el­­lenőrzése­ alatt fogja teljesíteni fel­­adatát. Megállapítást nyert, hogy 1020-ba­n összesen 1178 ember vándorolt ki Csonka-Magyaror­szágból Amerika te­rületére és ezen felül egészen jelenték­telen azoknak a száma, akik máshova vándoroltak, kivéve az utódp­illramokat. Ennek­ ellenében Csonka-Magyarország­ba 2016-ban 13.248 ember­ vándorolt visszza Amerikából és­­1084 ember a megszállott terület­ekre. M Magyarországon emelkedőben van ugyan a kivándorlás, korántsem öltött azonban olyan méreteket, mint a­ Fel­vidéken vagy Erdélyben. Különösen nagy a kivándorlás a Felvidékről, a­honnan, csak 1820. szeptemberében majdnem kétezer ember vándorolt ki Amerikába­­és címkévü­l meg i­dm tóton sokan Ardantinába, Kanadába, Bras­sáliába, h­t a francia gyarmatokra is. Igen négy a kivándorlás Erdély­­ből is. lum­inunMMUiiniinunimro Hegedűs pénzü^miniszter a pé&ski cseré­lésről és a gabona szabad forgalmáról. E­gy újságíró megkérdezte Hegedűs p&zügyy­iniszte­rt, hogy a pö^ddcse­­rélés lefolytatása irányában kidólgo"­zott terve­k"nam változtak-e meg az utóbbi hetekben. —­ Semmi sem változott., Az ötszá­­zalátos beváltási illeték megmarad, de elhatároztam, hogy . lett hétig együtt lévn forgalomban az új államn­agy és a régi bankjegy, ,így, a közönség jobban a megszokja a változást. A kenyénellattás és a gabonaforgalom a szabad­dátételét illetően a miniszter ki­jelen­tette': _ . •— Vass miniszterrel már kidolgoz­­tam­ a szabad gabonaforgalom tervét és meggyőződésem,• hogy a ez ' semminemű zavart nem fog okozni. A világpiac árai folytonosan esnek. A Manitoba­­buza például egy hét alatt, 154 eolitről 137-re esett. ha januárban hoztattk volna Aranitóba-buzát, akkor körülbe­lül négyezer­ körön­áit fizettünk volna érte. .ma ugyanez csak körülbelül, 2100 koronába kerülne."- Koronánk javulásá­val el fogjuk érni, hogy a szabadfor­galomba kerülő­­ gabona ára 1000 ko­rona körül fog­­ingadozni. ..Vase József­fel egyetértőleg kidolgozott tervem­ben, a szabadforgalom életbeléptetésé­vel egyidejűleg magasabb kivitel­i il­­letékekat hozok be, hogy a szabadfor­galom megindítását mentesítsük min­den , zökkenéstől." „Csonka.Magyarország —. nem ország. Eléus Magyarország meny ország/* FRISS. ÚJSÁG 1921. április 10 az új lisztrendelet. Egységes feh­ér liszt lesz, ára nagyhabt 1600 korona. A Magyar Távirati­ Iroda jelenti: A Hivatalos Lap­ holnapi száma közli a kormány rendeletét­­ az 1920—21. ter­­mésévben közfogyasztás céljaira szol­­gáló termények feldolgozásának szá­rlát­­­ozása­­ és az e terményekből előál­lított,k­örlemén­yek árának -­ megállapí­tása tárgyában. A rendelet tszerinti­­a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenkint 75­­ kg. súly minőségi búzát a­ korpa és hulla­dék levonása után 10 százal­ékra kell kiörölni és ebből csak a Futura rész­­vén­ytárs­aság által meghatározott szabvány- és minőségi lisztek állítha­­t­ók elő.­­ Ha a búza hektoliterjének súlya 75 kg.-nál nagyobb, malomüzem a hek­­tolitersúlykü­lönbözetnek minden ,tel­jes kikigtarmonja után 0,5 kilogrammal több­­ egységet, fehér lisztet köteles előállítani. Ha pedig a buza gulya 75 kg.-nál kisebb, kötetes a ma­lomüzem a hermoliteraulyk­ilönbözet­­nek .minden megkezdett kilogrammja után 1­0,5 kilogrammal, kevesebb egysé­ges fehér lisztet és­­ ugyanannyival több keny­érlisztet előállítani.­­ Ha a buzai 2 százaléknál több idegen keveréket tartalmaz,­ köteles a malom­­üzem a­­ keverék mindét, megkezdett százalék többlete után a kenyérlisztre nézve m­eghatározott n­ennyiséget egy - egy százalékkal csökkenteni,­ és ez­zel szemben a korpa- és hulladék­­m­ellel­­­iséget 1—1 százalékkal megfe­­le­lőképen növelni. . . A 62 kg, hek­toli torsul­yú árpából 12 százalék egységes fehérlisztet és 16 százalék ‘egységes’ kenyérlisztet, össze­sen tollát 6,5 százalék lisztet kell git­örölni............... .. . .. Az egységes fehérliszt ára a közvet­­len ,fogyasztást szolgáló forgalmon kiírni métermázsánként 1600 koroná­ban állapíttatik meg. Az angol munkásság kimondja az általános sztrájkot* A király elrendelte a mozgósítást. — A kormány ellene szegül a munka sok összes követeléseinek. London, április 9.­­ A munkások végrehajtó bizottsága elutasította a kormány képviselőjé­nek az újabb tárgyalásokra vonat­kozó javaslatát. A vasúti, szállítási és bányamun­kások végrehajtó bizottsága teg­nap délután megbeszélte az ál­talános sztrájk előkészületeit. A kormány is megtette a szüksé­ges előkészületeket minden eshető­ségre.­­ London, április 9 A munkások hármas szövetsége kedd éjféltől kihirdeti a sztrájkot, ha addig újra meg nem kezdik a tárgyalásokat. London, április 9. (Reuters) Lloyd George az alsó­házban kijelentette, hogy a kormány egyedüli szándéka elhárítani a meg­egyezés útjából minden akadályt. Biztosítana kell a bányák épségét,­ mint a nemzet számára első fontos­ságú kérdést. A bányászszövetség végrehajtó bizottsága pedig elhatá­rozta, hogy nem akadályozza meg a bányák szétrombolását, kétségtele­nül abban a reményben, hogy a kor­mányt ily módom kényszeríti kapitu­lációra. A bányászok jól tudják, hogy a szénipar jelenlegi jövedelmé­ből egyáltalán nem lehet az általuk követelt béreket megfizetni, így te­hát az államtól kérnék rögtöni fize­tett pótlékot. A kormány pedig nem fog en­gedni. Ellene fog szegülni az összes követeléseknek és minden eszközzel a köz segítsé­gére lesz, mert ezúttal a nemzet lé­téért folyik a küzdelem. Lloyd George ezután felolvastatta­­ a király proklamációját, amely , fegyverbe hívja az" összes tar­talékosokat. A tartalékosokat fegyverbeszólító királyi proklamáció csupán a hadse­reg tagjaira vonatkozik. A szolgálat újra felvételére hajlandó összes le­szerelt repülőtiszteket felszólítják, hogy jelentkezzenek. A proklamáció nem terjeszkedik ki az írországi tar­talékosokra. Azokat a katonákat, akiknek szolgálati ideje legközelebb lejár­na, szolgálatban tartják vissza. Azokat a magánszemélyeket, akik hajlandók eleget tenni a felhívásnak, szintén elfogadják, de csak akkor, ha 16. életévüket meghaladták, a 40-et pedig még nem töltötték be. Ezek az utóbbiak kilencvennapos szolgálatra kötelezik magukat és a tényleges hadseregbe, még­pedig az úgynevezett védelmi alakulatba osztják be őket. A kormány felhívta az összes községeket és törvényhatóságo­kat, hogy önkéntes rendőrséget szervezzenek. A szükséges felszerelést a kor­mány adja. A kormány köreiben még mindig bíznak az általános sztrájk megelőzésben. Mi az oka a szénkrízisnek, Bécs, április 9. (A MTI­ magánjdentése.) A Neue Freie Presse jelenti Londonból: Hodges munkásvezér tegnap érde­kesen állapította meg a szénkrízis tulajdonképes okait. Rámutatott, hogy a mostani harc okai és hatása nem abban rejlik, hogy a bányász­­sztrájk miatt múlt év november óta megszűnt­­ a­­ külkereskedelem. Az iga­zi ok a békeszerződés, illetőleg a Spái -egyezmény. Azelőtt Anglia Franciaországba­­ 17 millió tonnát szállított, m­íg az egész külföldi szál­lítás összegén 20 millió tonnát tett ki. A spái határozatok szerint megálla­pított német szénszállítások miatt most elvesztette Anglia ezt a legfon­tosabb kereskedelmi­ piacát. Francia­­ország évenként 24 millió tonna sze­net kap Németországtól, azelőtt An­gliától csak 17 millió tonnát vásárolt. A h­adikárpótlás fejében kopott szén­ből tehát egy részt Belgiumba fog­nak szállítani, hogy onnan nagy nyereséggel adják tovább Hollandiá­ba, ezáltal, az angol piac itt is kárt szenved. .Tehát , nem a bányamunka-, sok magas bére az oka annak, hogy az angol kereskedelem károsodik. Veszedelmes válság zúdult Angliára, London, április 9. A sztrájk által előidézett helyzet rendkívül komoly. Angolország fenn­állása óta még sohasem volt ilyen válságos helyzetben. A szállítómun­­kások és a vasutasok elhatározták, hogy­­szimpátiasztrájkba lépnek. A sztrájk végrehajtását és a munkások ellenőrzését vegyes bizottságra bíz­ták, amely a munkások hármas szö­vetségének végrehajtó bizottságából áll. Ez a bizottság pénteken délután összeült és egy ultimátumot határo­zott el, amely keddről szerdára vir­radó éjjel jár le. A legnagyobb aggo­dalomra főleg a skótországi és a walesi helyzet ad okot, ahol a bá­­nyak 80 százaléka erősen meg van rongálva. Több hónap fog eltelni, a­míg azokat ismét karba lehet helyez­ni. A munkásvezérek arra intik a sztrájkolókat, hogy tartózkodjanak az erőszakosságoktól és tanúsítsa­nak békés magatartást mindaddig, amíg a kereskedelem és ipar teljesen meg lesz­­bénítva. Akkor majd a munkások feladata lesz, hogy a ter­melést, az élelmiszerekkel való el­látást és az árucserét a kezükbe ve­­gyék. A sztrájk következményei egyre érezhetőbbek lesznek, így p­éldául a derby-i fémművek kénytelenek vol­tak üzemüket beszüntetni és tegnap óta a munkások újabb tízezrei van­nak kenyér nélkül. A lancashirei és yorkshirei vasút­társulatok naponkint 452 és az északkeleti vasút 160 sze­mélyvonatot nem indítanak. Az alsóház esti ülésében Lloyd George a következőket mondta: A ■bányamunkások magatartásukkal beis­bizonyították, hogy erőszakos politi­kájukat nem akarják feladni. Az a céljuk, — ebben ma már senki sem kételkedik — hogy a bányákat el­­pusztítsák abban a reményben, hogy a kormányt ezáltal engedékenységre bírják. Ha igaznak bizonyul, hogy a szállítómunkások és vasutasok a bá­nyamunkásokat a maguk sztrájkjá­val támogatják, a nemzetnek élelmi­szerekkel és szükségleti cikkekkel való ellátása rendkívül nehéz lesz. A kormány elhatározta, hogy önkéntes munkaerőkre appellál, akik a szállí­­tást biztosítják és az élelmiszerei elosztását elvégzik. A kormány ezenkívül a királyt rá fogja bírni egy kiáltvány kibocsátására, amelylye­ a hadsereg, a tengerészet és a lég­­ügyi szolgálat valamennyi tartaléka. hát behívják. Lloyd George — Anglia diktátora* Berlin, ápr. 9. Az ..International News Ser­vice*4 jelenti Londonból. Az angol parla­­m­entben tegnap este fel­olvasott ki­rályi proklamáció Lloyd George-t csaknem teljhatalommal Anglia dik­tátorává nevezi ki. Dormándy Mhornik vallomása a katonatanács pénzeiről. A katonai­­ büntetőtörvényszéé­k ma i­életéit folytatta Hoffmann­­ György tartalékos hadnagy bűnügyében a fő­tárgyal­ást. Első tanúként Dormándyi Géza vezérőrnagyot hallgatták ki. Tár­­gyalásvezetőnek arra a kérdésére, mit tud az akkori időben kifizetett pénz­­összegekről, elmondotta, hogy akta út­ján értesült arról, hogy Linder had­ügyminiszter egy millió koronát utal­­tatott ki önmagának, amely kiutalta-í tás úgy lényegileg, mint formailag szabály talan volt Lényegileg azért, mert a minisztertanács hozzájárulása nélkül történt, formailag azért, mer­t a költségvetési osztály ■nem" is látta ezt a kiutal­tat­ást. Tanú 1918 és 1919 telén bukkant­ rá a zárszámadások összeállítását iga­zoló néhány iratra.. Ezekből­­­kitűnt, hogy négy nagy tétel szerepel, még pe­dig 110.000 koronát Linder fizettetett ki, 48.000 koronát Friedrich. 200.000- koron­ának elszámolását az iratok sze­rint a minisztertanács tudomásul vet­­te, 400.000 ..korona pedig visszafolyt az állampénztárba. Ezeket a számadáso­kat Berinkey Dénes írta alá. Elmondta továbbá, hogy 1920 áprili­sában­ megvált a minisztériumban el­­vállalt állásától, akkor még nem volt befejezve az elszámolás. Hogy később mi­ történt, nem tudja. Az akitől: Beimet­terhez­­kerültek, onnan később Friedrichhel és legutóbb Csilléry adta vissza az iratokat,­­ hogy véletlenül

Next