Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 75. szám

1921. r* rilis 9. 5S FR*ÍS3‘UJS&G A. kisgazdák esti értekezlete. Esté a kisí^iTOapárt (jaiíZ Grasztou tlűöklése ryatfert értekezletet tartott, amelyeji^S&berj észt ették az intéző bi­­ztrtstrSg által megszövegezett pontokat. Henz Károly szóialt fel elsőnek az alöterjesztéshfiz- Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb a választójogi. törvény műalkotása, mert míg ez meg nincs, ki van téve a párt annak hogy ház­feloszlatás esetén olyan választói jog alapján ejtik meg az uj választást, -a mely választói jog nem fedi a kisgaz­dák álláspontját. Sürgette azután Henz Károly a tenzura azonnali megszüntetését és azt kívánta, hogy ezt vegyék fel a párt követelései közé. A párt kívánságait felölelő terve­zetnek a királykérdésre vonatkozó pontja ellentétben van az 1920. évi I. törvénycikke., mert a király kérdés megoldását egy uj nemzetgyűlésre akarja bizni, holott a törvény ezt en­nek a nemzetgyűlésnek a föladatává testi és különben is a nemzetgyűlést a két kamara országgyűlésének kell felváltania. A káráivkáriiésben olyan álláspontra kell a pártnak helyezkednie, hogy a kárálykérdós megoldásának időpontját akkor állapítsák meg, amikor a párt ennek szükségét látja, mert lehetnek olyan külső és belső okok. amelyek bármely porcban időszerűvé tehetik a döntés szükségességét.- Azt indítvá­nyozta, hogy adják' vissza a memoran­dumot újból való megszövegezés - vé­gett a bizottságnak. Ruppcrt Rezső követeli, hogy a király-kérdéssel kapcsolatban a párt vonja felelősségre a kormányt. Több felszólalás után az értekedet elfogadta a tervezetet és néhány ki­sebb pótlás és módosítás végett visz- Ezaadju a szövegező bizottságnak.; Gaál Gas-zton az értekezlet utón ki­jelentette, hogy a most tár Svait ér hetnőre kiegészítendő memorandum az sz alap, amelyen a kisgazdapárt veze­tősége tárgyalni fog a kereszténypárt, tál és a kormánynyal a, válság megol­dásáról, 1 ‘'Az értekez-kt alatt érberp-tt a pártba nagyatádi Szabó István, aki kijelen­tette, hogy válság van és a válság tart / Elmondta, hogy lemondását azért nead terjesztette be írásban, mert eddig mindig az egész kormánnyal együtt mondott le. Különbén azt hiszi, hogy hétfőre megoldódik- a válság. A kormány tagjai ma este minpwter tanácsra ültek össze. ( Az áM4unL»ttakozik bármely HabsJHIrg mStaheiyezése ellen. Mit tartalmaid magyar kormányhoz küldött jegyzék. Jlegirtuk hog^.^ nagykövetek ta náfcsa j egy iáidat t a magyar kor­ruákyn^lírtaxnelyben követeli IV. Ká­roly királynak haladéktalan eltávozá­sét. A jegyzék, amelyet kivonatosan ismertettünk, lényeges részeiben igy szól: Az események, amelyeknek Magyar­ország színhelye, a szövetséges és tár­sult hatahnakoak kötelességévé teszik emlékeztetni a ma.g.yar kormányt és a magyar népet, az f02Ö február 4-iki liafározát. végzéseire. Ebben a határo­zatban kimondott, elveknek, megfele­lően a szövetségesek Jcölélességüknél; tartják ismételni, hogy lármáig Habs­burgnak visszahelyezése veszélybe hoz­za magának a békének alapjait és hogy ók ezt sem elismerni, sem tűrni nem fogják. A szövetséges hatalmak sza A király nem akar SpativaWFszagüa i költözik' S . Becs, április S. ­•...inbn érdekesen írja le ■JmosSaiie'wein Károly király Svájc­ba való, megérkezését. A király vonata — Írja Sauerwein — délelőtt tizenegy óra helyett dél­után öt órakor érkezett svájci terület­re. Alig futott be-a határállomásra a 'különvonat, amikor egyszerre csak egy autó közeledett sietve a vonat felé, a nwílynek utasa két hölgy volt. Az autón Zita királyné és udvarhölgye ültek. A királyné hajnali három éra­kor ült autóra Praíjginsban, úgyszól­ván egész Svájcot keresztülutazta és a határállomásra érkezve, éppen hogy' ideje volt a vonatba beszáll a ni. A sza­lonkocsiban történt viszontlátásra meg hátó jelenet játszódott le Károly ki­rály és Zita királyné között.mitanak arra, hogy a magyar kormány tudatában lévén ama helyzet komoly­ságának, amelyet a volt uralkodónak a trónra váló visszatérése előidézne, vég­hez fogja vinni a szükséges rendsza­bályokat, hogy elejét vegye egy kísér­letnek, amelynek sikere. még ha pilla­natnyi is, csak veszedelmes következ­ményekkel járhat Magyarországra nézve. Kagy-Btrteuina. Franciaország és Olaszország megbízottai tehát remélik, hegy a magyar kormány igyekszik megtenni a szükséges intézkedéseket, arra. nézve, hogy a volt uralkodó hala­déktalanul elhagyja az ország terüle­tét, megfontolva azt a nagy veszélyt, amelyet jelenlétének meghosszabbítása Közép-Európa békéjére nézve jelente­ne. Hiszik tehát, hegy minden felelős­séget elhárítottak magukról abban az esetben, hogy ha a magyar kormány nem járulván hozzá ehhez a kívánság­hoz, súlyos események állnának elő. — A Bucbsból való elutazásnál a, ’ szalonkoesiba lépett Kissling, a svájci kormány megbízottja és ezt mondottaf: „Waa kanton és a szövete é£tan3ck határozata alapján Felséged, nem tar­­tózkodhatik tovább sem Pranginsban, sem néhány más határkantonban. Ez a vonat' Luzernbe fog menüi, ahol Felséged be fogja várni a szövetsSg­­tanács által elrendelt vizsgálat ered­ményét/4 Károly király ezt a kijelentést kö­zönnyel fogadta, majd néhány pillanat múlva igv szólt Zita királynéhoz: — Nagyon sajnálom ezt, de csak a gyermekek miatt, akik olyan jól érezték m agu kát Pranginsban. Sauérwein igy fejezi be tudósítását:' Károly király -váLlaJJfozása egészségét nagyön aláásta. A^ápota úgy-fizikailag mint erkölcykég megrendült. Nagyojf rosszul esnék neki. ha Svájcot a szí­­vetségtatfács határozata értelmében pl kellene hagynia és nagyon nyugtaik­­ntfja a Spanyolországba vada ■ költözés gondolata. Nyilatkozik a Magyar Királyság pártja. á Magyar iiiíírályság Pártja ' (ítö­­ta Púpdf a következőket teszi ar-zzéi A Magyar Királyság Pártja a kö­zelmúlt eseményeivel kapcsolatban kötelességének tartja ' kijelenteni hogy hűséggel ragaszkodva ' a közjogi jogfolytonosság alapján nyugvó, ed­dig is. mindenkor hangoztatott elvei­­hoz. úgy mint eddig a magyar király­ság teljes helyreállít isiért és meg alapozásáért küzd, de a szemálykévdés megoldását a .magyar törvényhozástól várja. E kérdés csupán törvényesen cjdható öreg, az. összes körülményeket mérlegelő bölcsességgé!, mert minchn jogosa latiam kísérlet megingatná ezt a jogalapot, melyen a magyar - állam fennállása nyugszik. A Magyar Királyság Pártja üdvözli a kormányzó. or őfőipé lóságát, ki sú­lyos körülmények" között meg tudta óvni a magyar nemzet legfontosabb érdekeit és a korona tekintélyét. . Kifejezést ad a párt afelett érzett mélységes fájdalmának, hogy nemze­tünk kénytelen jelen szerencsétlen helyzetében eltűrni azt, hogy a leg­közvetlenebb belügyét ■ képező király­­kérdésnek szabad megoldásában min­den jogot megcsüfo’ó külső erőszak ezidószovint megakadályozza Negyvenezer koronát kopott Friedrieh, hatvanezrei Pogány, ötvenezret Csernyák. Mennyit kaptak a katonatanács többi tagjai? — Hadzsics Ernái és Laehne Hugó vallomása. A zcudüléyíí vádolt Uoffmann György volt JfStouat.a.nácsi tag ügyé­ben a katopm bíróság ma elsőnek Had zsics Ettfif’ századost hallgatta ki tanu­­kénrt/’'" .—{TadzHcs szerint a katonatanácsok tagjai tömegesen jártak Linder hadügy miniszternél, akinek a parancsára, fi egyszer összeírta a jelentkezők nevét és a jegyzéket átadta a miniszternek. Linder ezt később visszaadta neki. mi­után megjelölte a jegyzékben begy ki mennyit kap. A tanú az előirányzott összegeket az illetőknek kifizette. A tárgvaliátvezető kérdésére még a követ­kezőket mondja: ' — Csernyák egyszer feljött és ötven ezer koronás nyugtát hozott. Követelte annak' kifizetését. Én bementem a nyugtával a miniszterhez, de- hogy a miniszter kifizette-e.- arról uem tüdők. Az volt a benyomásom, hogy Undort­­meg akarta zsarolni. Epv millió kom níf hoztam át az állampénztárból és • a miniszter utasítására azzal a megjegy­zéssel fizettem ki ebből a tiszteiket, hogy költséüinegtéritésre és propagan­­d>i célokra kapják a pénzt. Szfunka őrnagy-hadbíró. katonai ücry.ész kérdésére elmondja, hogy ö kö­rülbelül harminc embernek fizetett ki különböző összegeket. Amikor ugyanis ezek a pénzért jöttek, a miniszter épen Beccsel őfelségével beszélt. Ezért Tün­dér megbízásából tanú mondta a meg­­ielenfoknék. hogy: önöknek hálás tesz a nemzet. Elmondotta ezután, liog.v Pogány 60 000. Csernyák 50.000. F rí ed rírh István, pedig 46.000 koronát ka­pott. Amikor aztán Szegeden ügyének tisztázását kérte, onnan Pestre uU­„Csonka.Magyarország — nem ország Égisz Magyarország — menyország." zott, ahol Friedrieh akkori hadügyi államtitkárnál is jelentkezett és annak a körülménynek a kiderítését körte, miként került tanú a hadügyminiszter mellé. Friedrieh azt mondta, hogy őt emiatt, uem érheti vád. hiszen ö, Fried rich István is kapott 40,000 koronát. A következő tanú Gál Kálmán állam vasúti ellenőr elmondja, hogy-a fór­­radalom napján az Astoriába küldtek a Nemzeti Tanácshoz, azonban nem engedték be a szobába azzal, hogy nem lehet bemenni, mert Friedrieh István tárgyal odabenn. Ezután Laehne Hugó volt államtit­kárt hallgatták ki, aki jelenleg inter­­nálá.si eljárás alatt áll. A vádlottal 1.918 november ^9-dn találkozott, amikor a mmisztar.tar.áos megbízásából, lesze­relték a katonatanácsot. A forradalom után alakult forradalmi katonatanácsot meg kell különböztetni, a későbbi Po­­gány-féle katonatanácstól. A forradal­mi ka tön a takács nem akart leszerelni és' magának kormányjogokat vindikált. Vonatokat állíttatott meg és embere­ket tartóztatott le. A nemzeti tanácsnak az Astóriából történt távozása után is ott maradt a katonatanács.-mely a vidéki jelentése­ket önhatalmúlag intézte el. A novem­ber 9-iki minisztertanácson Károlyi pa Twszködőfct, hogy a katonatanács nagy zavarokat okoz. Aznap is egy német hajói állítottak meg és 21 millió koronát érő rakomá­nyát . elrabolták. Fürstenberg herceg német kócet tiltakozott is nála emiatt, Károlyi öt kérte meg a katonatanács feloszlatására. O össze, is hivatta Heh fai Viktorral a tizenegyes katonataná­csot, a kijelentette előttük, hogy nincs rájuk szükség, aforradalomnak vége van, közölte azonban, ho-gv a kormány segíteni,óhajt rajtuk, amit ők is he- Iyj^eifek. Hofímann azt kérte, hogy 'ílSszák be segédtisztnek Fényes László mellé és adjanak néki hétezer korona segélyt. Összesen 116 szer koronát utalt ki. Vsak kerten nem kaptak se­gélyt, egy .Ktermann, nevezetű, aki csak uzt kerta, hogy igazolványt állítsanak ki arról, hogy ő volt az. aki a kírályi várra a magyar. lobogót kitűzte és Pusztaji Jenő. aki cs-ak azt kérte, he­lyezzék. el valamelyik újságnál. A tanú nem, emlékszik arr.a, .hogy azt a kijelentést tette volna, hogy h3 Ferenc József kifizette Fehérvára báró adósságait, akkor a katonatanács- is el­­fogadhatja a pénzt. A vádlott azon­ban kijelenti, hogy ezt a kijelentést Lacimé ő előtte tette. Lacimét nem es­ketik meg. Még Fisclier Ferenc dr. tanút hall­gatták ki. A többi mára beidézett tanú és ezek'között Friedrieh István nem­zetgyűlési képviselő a mai tárgyaláson netvt jelentük meg. Aí tárgyalást holnap folytatják, f Miért nem jelent meg Friedrieh István a tanúkihallgatáson. ■ Polónyi Dezső- dr., Friedrieh Ist, várinak a, Tisza-pörben igazolt védője ma-*--következő nyilatkozatot tette: — Friedrieh Istvánt a katonai tör­vényszék úgy idézte meg, hogy a meg­jelenése nem kötelező. Az idéző vég­zésből kitörülték a távolmaradás ese­tére bekövetkezhető megtorlást. Éppen ezért, de még különösebben azért, mert 12-án kezdődik meg Friedrieh István fötárgyalása, aliol védekezése során mindazt elmondja, amit szüksé­gesnek lát, fölösleges a katonai bíró­ság előtt való megjelenése d-3 igy. oda nenrti’s megy el. ^■lIllllllEIMIUlUUUinilUUHIU A fővára? Közgyűlése. A székeHőéarös törvényhatóságának mai fojyfatólagos közgyűlésén - e-iuta~ .sitgjma Városi Színház bérlete ügyé­ben beadott felebbezést . .Jjázár "Ferenc dr. az utcák tisztoga­tása ügyében interpellált. Till Antal tífliácsnok megnyugtatta a közgyűlést, hogy a főváros mindent elkövet a baj megszüntetésére. Bibit-i Horváth Já­nos a tejellátás dolgában szólalt fel. TSrökné Kovács Hevmin’ a zsemlével űzött visszaéléseket tette szóvá, mely­re Vájná Ede tanácsnok válaszolt. A tanács tud a visszaélésekről s azok meggátlására és üldözésére mindent megtesz. Horváth Károly arra az in­dítványára, hogy az eddigi tizenkét adófelszámolási bizottság helyett ,hu-, szorinégyet küldjenek ki, kimondták a sürgősséget. Engedjenek n kereskedők az árakbÓh Teleszky^a- tfenz javulásáról ' •A-btíd'aíésti kereskedelmi és ipar­kamara pénzügyi csoportjának mai ülésén foglalkoztak a kereskedelem .mai helyzetével, amelybe a.z olcsó­­sági hullám juttatta. Vita indult meg arról, hogy a kereske'dqiem érdeke igényel-e állami beavatkozást. Teleszky János' volt péuzügyíni­­niszter ugyancsak az állami beavat­kozás ellen szólalt fel. Nincs ár.nák semmi értelme, ez csak.akkor volna kívánatos, ha a kereskedők elkcd-a­­vetyélnék áruikat, amikor azonban az árak lassú lemorzsolódásáról váll szó, ez egyúttal jelenti a pénz ja­vulását is. Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszternek éppen aZ a pénz­ügyi programmja, hogy a pénz'érté­két emelje. A pénz értéke pedig nem emelkedhetik másként, mint úgy, hogy annak vásárlóképességének emelkedése egyben az árukat ol­csóbbá teszi. A pénz értékének emel­kedése a közcél, ebben a tekintetben minden kereskedőnek meg kell ten­nie kötelességét. Ki is mondta az értekezlet, hogy állami beavatkozásra nincs szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék