Friss Ujság, 1921. május (26. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

Ara 1 korona. " XXVI. évfolyam 94. szám. V____________________Bnrapart, 1921. május 1. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP _ ___ _ _ ___ _ _ _ —­­ SZB“És?K®ki ELŐFIZETÉSI ÁRA: SÜSÜS gjPlH Hl d&PPS |fH E| Rl idilli $■( Honvéd-utc­a K). «. Helyben, házhoz Hordva, vidílMn porai §§| §| H 1 WI.V§L*B­­­Eli Pl fH faL® 11111 te'*,on istElfI S5SSS'®^r­*fc m Bk|% N­ |%M| £±"”:­­ E StX ggSgl 1 korona. 1 i I1W W ^ W W 2.52 és fél a magyar korona. Párisban jegyzik. Hatvanezer gyermek ingyen ebédje. Németországhoz ultimátumot intéznek. Szép május elseje,­­ A természetnek s az emberiségnek ősidők óta kiválasztott napja május elseje, amely bezáró mértföldköve a télnek és nyomorúságainak, a termé­szet rideg üévegn­yi­latkoz­ásainak s kezdetét jelesíti erdő-mező feléledé­sének, az, áldott napsugárnak, az ál­dást érlelő nyárnak és sok minden szépnek, amit az élet nyújt. Ebben az esztendőben külön meg­­növekedett jelentősége van május el­sejének, mert örvendetes események­kel áll kapcsolatban. Holnap, május elsején népgyűlést tartanak a munká­­sok, az elsőt hosszú idő óta. Sok­szor akartak már a munkások gyü­­lésezni, de a hatóság nem engedé­lyezte. Az új kormány végre szakí­tott ezzel a politikával, úgy látszik, arra törekszik, hogy a munkásság­gal barátságot kössön és bizalmát megnyerje s engedélyezze a május elsejei népgyűlést. Ez azt is jelenti egyébként, hogy dermedt álmából felébredt a gyülekezési jog, szabad­ságjogainknak egyik legfontosabbika , ezzel ismét hatalmas lépés történt a jogrend, a konszolidáció felé. Most már a munkásságon múlik, hogy szé­gyenben ne maradjanak azok, akik a munkásságot pártolva mindent el­követtek, hogy a hatóság­ra enge­délyt a holnapi gyűlés megtartására megadja. Rendben, szigorúan meg­szabott korlátok között folyjék le a gyűlés, ne­hogy a hatóságnak bármi­lyen oka is legyen a beavatkozásra A másik örvendetes esemény híre Zürichből érkezik, ahol ma a magyar korona ugrásszerűen emelkedett, s míg tegnap 2.20-al zárult, a mai zár­laton elérte a 2.52 és feles kurzust Mikor a tél elején Hegedűs Lóránd elfoglalta a pénzügyminiszteri szé­­­ket, Zürichben a koronát 1.05-el je­gyezték. Pénzünk értékének emelke­dése tehát azóta több mint másfél­­szeres. Ha a dolgok mélyére te­kintünk, akkor ezt a sikert igen természetesnek találjuk. Magyaror­szágon ma rend van, a termelő mun­ka a maga rendes medrében folyik és Hegedűs pénzügyminiszter soha nem álmodott, óriási kivételes adók­kal biztosította azt, hogy a magyar államnak évente annyi bevétele le­gyen, mint amennyi a kiadása. Fede­zetlen bankjegy ma már nincs Ma­gyarországon. Ez az állapot össze­hasonlíthatatlanul kedvezőbb helyze­tet jelent, mint a Hegedűs előtti álla­pot, amikor Magyarországon mintegy 15 milliárdnyi fedezetlen bankjegy volt forgalomban s itt volt még a sok milliárdnyi hadikölcsön, amelynek fedezete szintén nem volt megállapít­­va. Érthető, hogy a fedezetlen bank­jegy értékének százszorosát veszítet­te el. De ugyanilyen érthető az is, hogy még mindig nem igazságos álla­pot az, hogy fedezett államjegyünk csak 2.52 mo pontot ér. Miután azon­ban látjuk, hogy Európa a zürichi bi­zonyítékok szerint bízni kezd már bennünk, bizton várjuk, hogy pén­zünk aránylag gyorsan és még ala­posabban emelkedni fog. l Sztanykovszky ujra vádol. Ki volt Hüttner ? — Hogy készült a gyilkosság története. — Hajsza Friedrich ellen. Ma míg atföddig Sztanyk­ovszkyt kér­désük ■ a Tisza-fry­­bilosság bün.pörgnek föték­gyakáson. Előbb az ügyész zúdít­ja felé a keresztkérdések egész raját, ennek azonban a tanú kitartóan sze­gezi ellene azt a százszor megismételt feleletét, hogy minden eddigi vallomé­­sa koholt, ő nem gyilkos és nem is tud a bűntényről semmit. Azután Fényes László kérdezi Sztanykovszkyt, s rámutat vallomása egyes ellen­tmon­dá­saira* Sztanykovsz­­ky így magyarázza ezt.­­— Szándékosan igyekeztem ellent­mondásokat bevinni a vallomásomba, hogy kiderüljön annak valótlansága. Hüttner vallomásának története. Tizenöt perces szünet után Hütt­­terről intéz a tanúhoz kérdéseket Fé­­nyes és az elnök. Sztanykovszky szerint l­üttnert mindenki erkölcsileg ala­csony színvonalú embernek ismerte Különben a miskolci helyőrségi ipar­házban is le volt tartóztatva sikkasz­tás és kommunista bűncselekmények miatt. Itt nagyon rossz dolga volt s hogy innen szabaduljon, azért állott elő a Tisza-gyilkos­ság meséjével. Előbb csak Kéri és Dobó beszélgetését eszelte ki, majd további faggatásra keverte bele a dologba Fényes nevét. Ezt Hütt­ner maga is elbeszélte neki­ . Ekkor azonban már ő is belekeveredett a­ do­logba. Egy éjjel megpofozták, ennek a hatása alatt vállalt magára annyit, hogy a gyilkosság idején ő is künn volt a kertben. Előbb Vágót szerepel­tette, később Gaertnerrel cserélte azt fel. Majd magasabb személyeket is kezdett szerepeltetni. Ekkor Paksy Huszár Károlyhos­szabb. Elmondja azután, hogy Hüttner el­­mondta neki, hogy Tilain közvetítésé­vel Károlyi Imre gróftól írásbeli ga­ranciát kapott, hogyha kiszabadul tiszttartó lesz a gróf egyik uradalmá­ban és garanciát kapott arra is, hogy a kétszázezer korona jutalmat meg­kapja. Megígérte Hüttner neki, hogy ezt az összeget vele elfelezi. Majd így folytatja: — Február 5.3-án írásban kaptam a gazda­tisztséget és a pénzbeli jutalmat. Hüttner Sándor azonkívül azt mondta nekem: Engem a Korvin-Klein Ottó bűncselekmények miatt felakasztanak, hiszen én voltam, aki Nikolényit és Stenezelt besúgtam és én miattam fő­­jenlőtték, inkább leszek Tisza­gyákos út-tíz évig, mintsem, hogy felakassza­­nak és pénzt se kopjak. Az elnök­. Tudja-e, hogy Hüttner ellen ezek miatt a bűncselekmények miatt még mindig folyik az eljárás? Sztamykovszky: Nem tudom. Ez volt az oka annak, hogy Hüttner előállott és bemártott mindenkit. Akkoriban úgy egyeztünk meg, hogy ő is vissza­vonja majd a polgári tárgyaláson val­­lomását, de nem teszi. Nincs ereje erre. Szégyenli azt megmondani, hogy eddig mindig hazudott. Elnök: Igaz az, hogy előzetes meg­­állapodás volt Hüttner és ön között, hogy az októberi forradalom szereplőit diszkrediitálni fogják a tárgyaláson? Szlanykovszky: Igaz, m­egállapod­tunk előre azért, mert azt akartuk, hogy ne csak mi szerepeljünk az egész ügyben, szerepeljenek mások is, mint forradal­márok, úgy­annyira, hogy Hüttner m­egálapodásunk alapján a tárgyaláson egy kiváló emberről azt állította, hogy vele pertu barátságban volt. Diszkre­­ditálni akarta a tanút. Későbbi beszél­getésünk során Hüttner nekem kije­lentette, hogy neki semmiféle része nincsen a Tisza-gyilk­osságban. Itt nekem kért levelet is, amint már emlí­tettem. Az egyikben azt írja, hogy nem gondolta azt rólam, hogy elvállalom a­ gyilkosságot. Ezért bocsánatot kér tő­lem, mert ezzel megrágalmazott. A má­sodik levélben azt írta,, hogy ne féljek semmitől, nem lesz semmi bajom. Min­dent úgy kell csinálni, ahogy azt előre megbeszéltük. Meglátod, hogy nem lesz semmi bántód­ásod. A leveleiket Lengyel Zoltán védőm útján eljuttat­tam Sztuprca őrnagyhoz, s azt hiszem különben is, hogy ezek a bíróság kerei között vannak. Fényes: Mondja meg kénem tanú, hogy mi az oka annak, hogy úgy a ka­­tonai főtárgyaláson, mint a további val­lomásai során Hüttner állandóan mint „dologiról beszélt a gyilkosságról. Mi oka annak, hogy Hüttner egyes ház­­siintézeti kérdésre nem válaszolt hatá­ozottan, egyszerűen keresztülesktett ajta. Sztanykovszky: Igen, engem is figyel­meztetett arra, hogy ha olyan kérdést tesznek fel, amire nem tudok határo­zottan válaszolni, akkor ne jöjjek za­­varba, mondjam azt, hogy nem emlék­szem, lehet, hogy így történt stb.­­Egy ízben Ulain Sztupka őrnagy előtt azt mondotta, hogy a főtárgyalás során Hüttner lesz a primadonna, én leszek a szoprán. Vágó pedig a bohóc. Ulain dr. egyszer mondta, mi­kor kint vol­tunk a Roheim-villában, hogy Hüttner a kisebb gazember, Fényes a nagyobb, de legnagyobb mégis Friedrich, mert fent ül a királyi várban. Az a bizonyos kassza. Ezután következnek Lengyel László ; kérdések­­ Lengyel: Próbálja alátámasztani em­lékezőtehetségét és mondja meg ne­kem, hogy látott-e engem a Lovas-féle vívóteremben? Sztanykovszky: Azt hiszem, láttam. Majd engedelmet kér az elnöktől, hogy elmondja a kassza­feltörés törté­netét. Az elnök engedélyével beszélni kezd. A Deák-szállóban laktam akkor Hüttnerrel és Estefányi századossal.­­ Csarnagorczy százados a megtakarított élelmezési pénzt egy vaskazettába zárta és Estefányi lakásán letétbe helyezte. Egy ízben Hüttner eljött hozzám, azt mondta, vigyek magammal bajonettet, elmegyünk Estefányi lakására. Annak felesége volt csak ott. Hi­tftner meg­mutatta a Vaskazettát azzal, hogy pró-­­ báljam felnyitni a­­bijonette. Un­pró­ Dr. Szilassy főügyészhelyettes kérdésedet intéz Sztanykovszkyhoz.

Next