Friss Ujság, 1921. május (26. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-06 / 98. szám
Illicsár Helyett tüos. Napról-napra erőteljesebb a panasz, hogy valutánk javulásának a kisénjer mindennapi életem alig vám Valami látszatja. A közszüikségleti cikkek közül a hús ára most kezd Kiaalni, ma már a csarnokokban 8—10 százalékkal olcsóbban adták, de a szegény emberre nézve ez nem jelenti azt, hogy ilust elletik, mert ha nem vehette meg 90 koronáért, nem veheti meg 80 koronáért sem. Ugyanez áll a halra, a baromfira, a főzelékfélékre, a tojás például, amely valutánk emelkedése előtt három korona húsz fillér volt, ma is ugyanilyen drága. A tej, a vaj, a tejföl semmivel sem lett olcsóbb. A cukor ára is a régi maradt. A petróleumért 28 koronát kell fizetni, míg a spiritusz ma is 32 korona a kiskereskedőnél. Az importfa engedett ugyan az árából, de ma is még 190 korona métermázsája. Ki tud szegény ember létére igen drága fát vásárolni? Pedig a szokol értéke a magyar koronával szemben több mint a felére csökkent s a behozott fát szokolért veszszük. Ugyanígy vagyunk az iparcikkekkel is. A nyersbőr ára hallatlanul leszállt. A külföldi verseny is roppant erőteljes és a cipő mégis alig öt-tz százalékot engedett az árából. Ezenfelül a cipőiparban igen nagy a pangás, miután a közönség nem vásárol cipőt, mert várja, hogy olcsóbb legyen, a óvárosok és mesterek nem tudják foglalkoztatni munkásaikat, úgy, hogy ma négyezer cipész sétál munka nélkül Budapesten. De mindebből a világért sem vonnák le azt a következtetést, hogy a tömegesen felhalmozott árun árleszállítás révén adjanak túl A cipőkereskedők és a mesterek csak azért is tartják az árakat, mintha valami csodára várnának, amely a cipőt ismét meg fogja drágítani. Pedig erre hasztalan várnak. Vendéglősök, korcsmárosok is garázdálkodnak. A jobb minőségű bort már 15—20 koronáért adja a termelő, így sem igen akad vásárlója, a pesti vendéglőkben és korcsmákban mégis 60 korona a rendes bor literje. A vendéglős húsok ára is alig szállt le 5—16 százalékkal, ellenben a tészták ára emelkedett. A sör ára literenként 30 korona, ami meszsze felülhaladja azt az árat, amelyben a bojkottáló vendéglősök a sörgyárakkal megegyeztek. Ezek a szerencsétlen állapotok az árvizsgáló bizottság után ordítanak. Hol ez a tisztelt bizottság, amely oly hangos és reklámos tudott lenni akkor, amikor valutánk sülyedése folytán az árak egyre emelkedtek. Most volna itt az alkalom, hogy segítsen és kitegyen magáért, hogy azt a gálád és szervezett árdrágítást, amely most szerte Magyarországon folyik, megakadályozza! Bizony ez a bizottság most, amikor oly nagyszerű tér nyílnék az eredményteljes működésre, hallgat, mint a dinnye a fűben. Nincs más hátra, mint az, hogy a bizottságba új szellem és tetterő honosodjék meg, ami természetesen nem képzelhető el másképen, mint hogy az átvizsgáló bizottság vezető tagjait új emberekkel cserélik ki. Olasz katonák Felső-Sziléziában lefegyvereznek és bekísérnek egy elfogott lengyel bandát. Apponyi Helyesli Bethlen programmját. Az ellenforradalmi szellemnek is legyen vége. — Követeli a földreform végrehajtását és az internálások megszűntetését. Dó boldogulásunkak a Duna az alapja. — A nemzetgyűlés mai illéseítését. A nemzetgyülés ma folytatta a költségvetési vitát, amelynek maDiesswein Sándor volt az első szónoka. A néptömegeik megértését kell előkészíteni, az hozza meg az új nemzetközi jogrendet. " Kardcsörtetéssel nem érünk célt, a munka idejének kell jönnie. Lehetetlen állapot, hogy fennállnak az internálási táborok, míg olyanok, akik részt vettek a bolsevizmusban, most is előkelő állásban ülnek. Meg kell szüntetni a különítményeket és helyre kell állítani a jogrendet. Szabaddá kell tenni a véleménynyilvánítást. Ellene van a választói jog szűkítésének és követeli a katholikus autonómiát. A nemzetgyűlés egész tagozódását helytelennek tartja. Nincs bizalommal a kormány iránt és a költségvetést flott fogadja el. Appossyi beszéde, Apponyi Albert gráti mondott „azután hatalmas beszédet. Kijelentette, hogy politikai önállóságának teljes föntartása mellett támogatja a kormányt, melynek összeállításában haladást lát Hosszan foglalkozott azután Apponyi külpolitikai kérdésekkel és megállapítja, hogy az angol politikában egyre engedékenyebb a hangulat Magyarország iránt még a határkérdésben is. A békeszerződés kísérőleveléről szólva, rámutatott azokra a lehetőségekre, melyek a határkiigazításban nyílnak. Ez az okmány Magyarországra nézve bizonyos ígéreteket tartalmaz, amelyeket letagadni nem lehet. A belpolitikai kérdésekről szólott azután. Elismeri, hogy a politikát nem lehet ott folytatni, ahol Tisza István elhagyta, de az új politikát össze kell kapcsolni a múlttal. Helyesli a miniszterelnök kijelentését hogy legyen vége a forradalmi szellemnek, ele ugyanakkor véget kell vetnie az eddaforradalmii szellemnek is. Reméli, hogy a miniszterelnök egyetért vele annak a megállapításában, hogy a jogrendet az egész vonalon teljesen helyre kéll állítani és őszintén meg kell kezdeni a küzdelmet azok ellen az elemek ellen, amelyek közigazgatásunkat rontják, meg kell kezdeni a küzdemet közigazgatásunk fattyúhajtásainak kíméletlen letörésére. (Taps.) A zsidókérdést nem szabad a jogegyenlőség megbontásával érinteni. A királykérdés teljes kikapcsolása melett van, mert az építő munkánál semmiféle kérdéssel nem szabad eltéríttetni magunkat. A munkáskérdésben egyetért a miniszterelnökkel. Nem szabad egyes vezetők hibáit az egész munkásságon, vagy annak egyes pártjain megboszélni. A nemzetköziség világszervezet, amelybe bele van kapcsolva a magyar munkásság egy része is, ezen változtatni nem tudunk. Nem a nemzeti érzés megtagadása az, ha a munkásság ápolja külföldi összeköttetéseit. A katholikus egyház is nemzetközi kapcsolat, mégsem áll ellentétben a nemzeti eszmével. Az agrárkérdésről szól és kijelenti, hogy ennek istápolása nem azonos az ipar és kereskedelem elnyomásával. Várja és sürgeti a földbirtokreform végrehajtását. Minden társadalmi tényezőnek figyelmébe ajánlja, de különösen a nagybirtokosok figyelmét hívja fel arra, hogy saját érdekük ellen vétenek, ha nem nyújtanak a földbirtokreform végrehajtásához segédkezet. Az ipar és kereskedelem Csonkás Magyarországnak életérdeke. A Duna az az alap, amely arra kínálkozik, hogy Budapest legyen Keleteurópa gazdasági gócpontja. Budapest az a végső hely Kelet felé, ahol nyugati szellemű kormányzás, közigazgatás és kereskedelem van. " Az értelmiség vezető szerepét biztosítani kell, de nem választójogi megszorításokkal, mert nekünk szükségünk van demokráciára, mikor a környező államokban a legszélsőbb demokrácia uralkodik. Destrukció és népkoloniditás. Sokat beszélnek nálunk mondta Apponyi — destrukcióról és demagógiáról és pedig igen furcsa érteleidben. Szerinte a destrukció az állam és társadalom intézményeinek erőszakos úton való felforgatására való törekvés, vagy az arra vonatkozó felhívás, vagy egy olyan gyűlölködő bírálat, amely ide vezet. A demagógia,, pedig teljesíthetetlen célokkal való népből ondítás, vagy Pedig izgatás ebben az értelmben. A hosszú háboru alatt az I Ara 1 korona. ' XXVI. évfolyam 98. szám. V___________________________Budapest, 1921. május 7. Szombat POLITIKAI NAPILAP . _ 1— .... _ _ .^1 ' ÉL ' ^ ELŐFIZETÉSI ARA: gOJIlB ■§ jgPyja Sp i|§ fis Ilii ' V„ Honvéd-utcza 10. sz. Seljiben i htshoz nordva, vidéken porai AHeT Kg BH NE 21 EMI Kji Hali HM 8 Perk. telefon _ _ 137—Si. iletküldésBel e*y hen»pr» — K 20.— Urat— jpnggff *88 Nifci&s XSkUfl. Bj&S bY bWi afJwSi HR l?,*’//. . »• — — Z3T— Félévre K li*.~. Egész évre KNO., M R jgffl ||| B Im jm ||| Mii Hm ^ ^IOKKUDÓHIVATALOk""38* Vb* U*vidéken 4 bmiuinib SS H§ S$1 EH CTwE wfeEffi hPNH vn., Kikberitt st. (Tel. Jóízef 118-tél t« p*ly»ndvarOT 1 KOrana* SÜl ® is 3 arm oa TI., AndrAs sy et Keeskemian 14. Apponyi az internálások ellen. Az ántánt még mindig fél a németektől. Tisza István inasának vallomása./