Friss Ujság, 1921. május (26. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

2 1921. május & FRISS UJSÁG másztak ki. Trttner kijelenti, Hogy nem,tud, erről. A két vallomás közül az egyik nem igaz. GWó: Ez a fiú engedte be önöket? Küttner■ Nem láttam, nyitva volt a sajtó. Gadó: A gyilkosság ideje alatt önök voltak a kertiben? Büttner: Igen. Híradó: Tehát nem igaz, amit ez a tanú mond? Büttner: Én nem tudom, ttom lát'" tanú Gadó: Vágj' ön, vagy a tanú nem mond igazat. Hüttner (ballingrat): Klein Rezső: Meg kell jegyeznem, hogy ezek a katonák követték el a gyilkosságot. Sztanykovszky: Megjegyzést szeretnék tenni. 1919-ben Kovácsi László nevű fogolytársam azt mondta, hogy október 31-én a ligetbe ment haza. A Jicheumvilla előtt haladt el egyik ismerőse is, akit meg is nevezett és ez látta, hogy a kerítésen keresztül másztak a katonák. Gadó (Hüttnerhez) : Lehetséges, hogy Kéri előbb lefegyverezte a csendőröket ? Hüttner: Nemtudom. • Elnök (Sztanykovszkyhoz): Maga is ön sakkozott a főtárgyaláson erre vonítkozóan? Stanykovszky: így beszéltük meg , azért nyilatkoztam úgy. Valamennnyi t. i. azt mondta, hogy egy alacsony ember volt az illető, erre én mondtam, hogy ez vagy a Rex, így a Török, mert az lehetett alacsony. A tanú megismétli, hogy látta, amikor a kerítésen másztak ki a katonák. Vallomására megeskették. A Roheim-villa csendőrparancsnoka, Rákóczi Sándor volt csendőr főtörzsőrmestert hallgatta ki még a bíróság, akit őrszolgálati kötelesség megszegése miatt a hadosztálybíróság hat évi börtönre ítélt. Elmondta, hogy fél két óra tájban fegyverezték le a csendőröket. Elnök: Mondja el ezt részletesen. Hiszen önre ebből már semmiféle kár nem három alhat. Tanú: Dömötör László lejött hozzánk és azt mondta, hogy katonák jönnek. Én azt hittem, hogy a leváltás. Egyedül kimentem a folyosóra, ekkor az inas jelentette, hogy a katonák felmentek a kegyelmes úrhoz. Miikor én felmentem, az ajtónál négy szuronyos katona állott a nyitott ajtóval szemben. . Kettő felém fordult. A másik kettő felém sem nézett. Azok, akik felém fordultak, kérdezték, hogy mit akarok, de szóhoz sem jutottam, mert már leoldották oldalfegyveremet és levették sapkarózsámat. Két katona levezetett a pincébe. A folyosón is volt még szuronyos katona. A szoba ablakából láttam, hogy kinn is állottak még. Azt mondották, hogy senki se mozduljon, mert aki moccan, az halálfia. Elnök: Hát maguk hagyták magaikat? Tanú: Kénytelenek voltunk. Elmondja még, hogy két katona kísérte ki őket a villából. A laktanyába mentek. Két órakor hallotta csak, hogy megölték Tiszát. Elnök: Ha tudták volna, milyen veszélyben van Tisza István, akkor is így viselkedtek volna? Tanú: Akkor felmentünk volna a kegyelmes úrhoz, ott őriztük volna, szükség esetén szembeszállottunk volna a támadókkal is. Elnök: Felismerne valakit azok közül, akik künn voltak? Tanú: Pár percig tartott az egész, de két személyleírásra emlékszem. Az egyik magas, barna, nyírott bajusza, a másik törpe, erős, kopasz, bajusztatam. Elnök: Álljanak fel a vádlottak! Nézze meg, felismer-e valakit ? Tanú: Sztanykovszkyra mondanám, hogy ő lett volna, de aki ott volt, barna volt és bajuszt viselt. Elnök: Sztanykovszky akkor sem viselt bajuszt. A többit nem ismeri? Tanú: Voltak már velem szembesütve, nem ismerem őket. Elnök: Ezután felmutatja Pogány József fényképét, de a tanú azt sem is ismeri fel A bíróság nem rendeli el a tanú megesketését, mert ez ügyből kifolyólag ellene is eljárás van folyamatban és már első fokon el is ítélték. Ezután az elnök a tárgyalás folytatását kedden délelőtt 9 órára halasztotta. ézik a vözszaknálások helyreállítását Gaál Gaszton a jogrend biztosításáról. — A nemzetgyűlés költségvetési vitája. Tizenegy órakor kezdődött a nemzetgyűlés mai ülése, amelyen a költségvetéshez .indaházy-Kasnyts Béla szólalt föl. A Csizmadia-párti képviselőnekez volt a nemzetgyűlésen az első beszéde. A botbüntetést nem" alkalmazza a bíróság," mert szégyenletesnek tartja. Ez is a numerus clausus is szégyene a huszadik századnak és szomorú, hogy éppen Magyarországon csinálták meg. A numerus clausus nem fajvédelem, hanem rendszeresített protekció. Az internálás tábor valósággal botrány és csak a bolsevizmus nevelője. A különítményeket beleolvasztották a csendőrségbe. Elmondta, hogy vidéken nem engedik árusítani a Budapesten már cenzúrázott lapokat. A kunszentmiklósi járás főszolgabírója is megtiltotta néhány lap árusítását, sőt levelet is írt a kiadóhivatalnak, amelyben magyarázza eljárását és azt mondja, hogy csak kormányzati rendszerünk eddigi gyöngesége okozta, hogy a tagokat eddig mért nem szüntették be, így járhat el egy szolgabíró a sajtószabadság ellen. A magánvagyont nem tartják tiszteletben, elkommunizálnak egy egész üzletágat. Nemcsak a mozit, atrafikot is elveszik. A zsidó Pallavicini. Kasnya: A forradalmat az okozta, hogy a paraszt nem juthatott földhöz. Egy hangt Elvették a zsidók. Kasnya: Az én kerületemben egy nyolvanhatezer holdas bunok van, egy Pallavicini gróf nevű zsidóé. (Nagy derültség.) Iett még egy házasságkötés sem történhetik meg az uradalom jóváhagyása nélkül. A Pallavicini-urada-omban azoknak, akiknek a házhelyekről szóló törvény telket juttatott, 32.000 koronáért akarnak egy hold földet eladni. Ez olyan uzsora, amit a kormánynak nem szabad tűrnie. Sürgeti a földbirtokreform megoldását, a házhelyek kérdésénél előforduló visszaélések megszüntetését, a numerus clausus és a tétbüntetés eltörlését, valamint a katonai túlkapások megszüntetését. Tiltakozik a választójogrólszólva az ellen, hogy a nőktől az új választójogi törvényben elvegyék a választójogot. Kasnya beszéde után Tomcsányi Pál igazságügy-miniszter a bírói oklevél képesítésének kiterjesztéséről, Vasa József kultuszminiszter pedig a kolozsvári és a pozsonyi egyetem ideiglenes áthelyezéséről nyújt be törvényjavaslatot. Gaál Gaszton beszéde következett azután. Üdvözölte a kormányta költségvetés benyújtásáért, mert ez átfogó kerete a belső rendezettségnek. Külpolitikai helyzetünkben egyetlen örvendetes tény van, nemzeti államiságunk teljes függetlensége. A békeszerződés, nem igazságos, ezt érzi, tudja az antant is. A királykérdésben tagadja, hogy a szabad királyválasztók forradalmárok, ő áll a törvényes alapon, aki szabad királyválasztó meggyőződését törvényes úton akarja érvényesíteni és nem azok, akik álláspontjukat államcsíny útján akarják érvényesíteni. Szerinte a békeszerződés megfosztotta a tróntól a Habsburg-dinasztiát. (Élénk ellentmondások.) Négyszáz évig tudatosan eltitkolták önálló államiságunkat,ezért külképviseletünket hatalmasan ki kell most fejlesztenünk. Le kell szerelni azonban a minden ok nélkül való kardcsörtetést, minden olyan propagandát, amely nem a nemzetnek használ, hanem annak a néhány urnak, akik a pronagyfrdit élén állanak. Mielőbb igyekeznünk kell a szomszéd államokkal fölvenni az ipari, kereskedelmi érintkezést. Meg kell győznünk a külföldet arról, hogy itt az emberi jogokat tiszteletben tartják, hogy itt kultúra van, hogy utána csak a Balkán következik, akkor az a mi igazságunk mellett a legjobb propaganda. Mi a jogrend? Követeli a jogrend teljes helyreállítását és kifejti, hogy jogrend az, amikor társadalmi különbség, nélkül szabadon élhetünk. Jogrend az, amikor senki mások fölé magát nemüllényezi. Jogrend az, ahol személyi és vagyonbiztonság van és ahol az államhatalomnak megvan rá az ereje, hogy azok ellen, akik ez ellen vétenek, a legerélyesebben eljárhasson. (Általános helyeslés és taps.) Ebből a jogrendből elsősorban következik a közélet szabad nyilvánulása. Ennek alapfeltételei a szabad sajtó, a szabad gyülekezési jog és a szabad vélemény nyilvánítás. Ebből a jogrendből fakad a közigazgatás rendezése. Ebből a jogrendből folyik a közélet megtisztítása, a tisztviselők összeférhetetlenségének tisztázása és hozzáteszem, a nemzetgyűlési képviselők és a tisztviselők összeférhetetlenségének teljes megszüntetése. A jogrend érdekében csökkenteni kell a tisztviselői létszámot és megfelelően kell díjazni a megmaradt tisztviselőket. A legnagyobb elismeréssel adózik Hegedűs pénzügyminiszternek, de kéri, szüntesse meg a miniszter az egyes városegyák közötti adókivetési igazságtalanságokat. Példákkal bizonyítja azután, hogy a szabad forgalom mellett mennyivel előnyösebb volna a termelőnek is, a fogyasztónak is a helyzete A munkáskérdés is a jogrendhez tartozik — mondta Gaál Gaszton. — Álláspontom e tekintetben a következik Teljes mértékben osztok minden olyan akciót, amely a munkásság anyagi és erkölcsi emelését célozza, de disztingválni kell. Különbséget kell tenni a városi és a falusi munkásság között, mint ahogy ők maguk is különbséget tesznek, mert a városi munkás nyolc órát dolgozik, míg a falusi reggel háromtól este kilenc óráig. Ami különbség van köztük, úgy kell különbséget tenni azon jóléti intézmények között is, amelyet számukra teremtünk. Ellenzi, hogy a gazdasági munkáspénztárt egyesítsék a városi munkásság pénztárával. A közigazgatás hibája. A gabonakormánybiztosság vidéki ítélkezéseivel kapcsolatban úgy látja, mint hogyha a perrendtartás arra való lenne, hogy a gazeffibérek, bitangok és zsiványok burucett palástban védekezhessenek. Amikor megtörténhetik, hogy a Tisza-por évekig húzódhatik, akkor nincs rendben a dolog. A közigazgatási rendszer teljesen elszakadt attól a néptől, amelynek éppen szolgálatába szegődött és amelyért szolgálni kötelessége volna.. Jogászok, vasalt nadrágunk, akik eddig városi életet éltek, akik a falusi életet nem ismerik, beleülnek a folmigakírói székbe és intézkednek gazdasági kérdésekben, amelyekről sejtelmük sincs és fogalmuk sincs a viszonyokról és falusi nép bajaival nincsenek tisztában. Tudatlanság uralkodik a közigazgatásban. Bűnbaknak tette meg az antant Magyarországot, mondta azután Gaál Gaszton. De az igazság már útban van és én azt tar tom, hogy a magyar nemzetnek az igazság elérkezésénél, pillanatától nem kell félnie. Nekünk egyetlenegy bűnünk van, hogy a szövetségeseinkkel szemben hűek, őszinték, ellenfeleinkkel szemben, lovagiatok, becsületesek voltunk. A költségvetést általánosságban elfogadom.Elérik helyeslés.) Vass József kultuszminiszter védte meg azután a gabona kormánybiztosság tisztviselőit, majd Kálmán István interpellált a gödöllői koronauradalomnál tapasztalható visszásságokról. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszában megígér-,te, hogy az ügy megvizsgálására szakértőbizottságot küld ki. Az ülés fél háromkor ért véget. Mi tört a zsnöflrségen? Irtité és kínozzák az embereket. A budapesti kir. büntetőtörvényszéken Jublik Ernő táblabiró tanácsa előtt egy egészen egyszerű lopás ügyet táraszaltak. A vádlottak közül egyik vizavonta beismerő vallomását és ezt azzal indokolta meg, hogy a rendőrség előtte kényültak arről,volt beismerő vallomást tenni, mert ütlegelték, bántalmazták. Dr. Schultz Gyula kir. ügyész ennek alapján fölállott és a tárgyalás elnapolását indítványozta a következő indokolással: Hihetetlen, hogy jogállamban a rendőrök valakit bántalmazzanak. A vádlott ily irányú védekezésének valódiságáról vagy valótlanságáról meg kell győződni. Éppen ezért kérem a bíróságot, hogy a nyomozás lefolytatása végett az iratokat adja vissza az ügyészségnek. A vádlott védője dr. Kazal László tette meg ezután a következő bejelentést. Eddig már kétszáz hasonló ügyben tettem feljelentést egyes rendőri közegek ellen. Jellemzésül csak azt mondom, hogy egyedül a közismert, Zteller Róbert féle ügyben rendőr ellen voltam kénytelen erőszakoskodások miatt feljelentést tenni. A bíróság az ügyész indítványát elutasította s a tárgyalást lefolytatta. A veresegyházi zsidóörök. Az elcsapott kommunista boszura. A Veresegyháza község határában lévő Jepheim-féle szőlőgazdaságnak Bernhah44^iJ^J,3g,*voott az intézője, akit a kommunizmus ideje alatt tanúsított magatartása miatt a diktatúra bukása után állásától fölmentettek. Bernhardt efeletti elkeseredésében boszut forralt, s kétiziben is összehivatta a munkásokat, akik előtt izgató beszédeket tartott s oly kijelentéseket tett, hogy ne tűrjetek zsidó felebbvalót magatok felett, verjétek ki őket, üssétek a zsidókat, én mindent előkészítek, senkiknek sem lesz közüketek bántódása. A munkások Bernhardt szavain felbuzdulva, a szőlőtelep igazgatóját, a zsidó vallásu Pozsonyi Zoltánt és a szőlőtelep intézőjét, a szintén zsidó vallásu Spitzer Mórt lakásukon megtámadták, s mindkettőjüket félholtra verték. Néhány héttel később, október havában, Szabó Lajos, Párisi Ferenc és ifj. Csemez Vince a zsidótemplomból hazatérő Falk Bernátot, a szőlőtelep igazgatóját és a társaságában levő Pozsonyi Zoltánt megtámadták, majd a náluk levő katonai fegyverekből lövéseket adtak le, amelyek Falk Bernitet oly súlyosan megsebesítették, hogy a szerencsétlen ember másnap belehalt segédbe. A támadásban résztvett id. Csemez Vince is. Pozsonyi Zoltánt a lövések csupán horzsolták, s így súlyosabb sebesülést nem szenvedett. . A pestvidéki kir. ügyészség Szabó Lajos, Pilisi Ferenc és ifj. Csemez Vince ellen gyilkosság büntette címén id. Csemez Vince ellen pedig gyilkosság bűntettében, mint bűnsegéd ellen indított eljárást. Bernhardt Lajos ellen kétrendbeli izgatás büntette címén emelt vádat a kir. ügyészség. A pestvidéki kir. törvényszékén dr. Kecskeméthy Gyula táblabíró tanácsa ma kezdte meg az ügy tárgyalását. Ítélet hétfőre várható.