Friss Ujság, 1921. május (26. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

1/ I \ \ /Ár­a 1 korona XXVI évfolyam 97. szám. V Budapest, ISS1május 5. Csütörtök POLITIKAI M4FILAP * CT szerkesztésig igazgatósig ruw.s.vnA mnssm ne —jam*. n n­­aei —— cgmi és kiadóhivatal ■zlO-\2S- rESl ARA; HPP| II ájpila |p I|§ ifi j(fP§B Il|t ápSk V., Honvéd-utcza K­. m. illiyii',1, h,i2f.,)Z di.iava, ndekeij postai flisf. Mg aS na !$§& feji t a® jp'raS NE# (§B 8»erfc telefon 137-41. MrttkalCeasel -te- '-Ou»pr» — B. 20— BEaiMt BSJjMS-Si asK VESEL hgljk­. Sri (gBejHi 0® ,, _ 137-51. Kenjed*.*- ----------K58.-. §§«§ M ftj M MN­ &§ •4*1.1*. £ _..S8-SS. Félévre K .IC ’i(r«a* évre K 220.—. Psii JmiI SE& Of# Efej m mn tKl KB IB— Mj'omdn „ — — #4—811. Egye* «A«. ána $1 fel M IEOf féSVsS!­WfaM PLIi mmk mJm MOKKUBCHIVATAU*. ieipifin. vidékér « ItAnAna É$f IS tol Bb ,g£WPr flBgrW Wmmf wteFvm VO., Elkred­ni 54. (Tel. Jínemns-IW et piiysn'JTajrin­­­ IftWEOlfilS* HE •** ■»*' -wA” 'felié*- ®É» HSb VTB VI., Andrássy-s* Kecskeméti-a 14. Amerika fellépése az elnyomott erdélyi magyarságért. Leraplák a munkásbiztosító reformjáról. Andrássy Anglia kedvező nézetváltozásáról. A mi­­MNB ellenfelünk. A Friss 'Hsáé néhány nappal ez­előtt ugyanezen a helyen mutatott rá arra a rendkívül érdekes ese­ményre, am­ely a magyar békeszer­ződés ratifikálását tárgyaló angol álsóslázban játszódott le. A londoni tudósítások alapján már akkor meg­­,h a hív v­agy az angol kor­mány, mint az egész képviselőház né­zete a Magyarországra diktált béke­­szerződésről alaposan megváltozott, a békeszerződést rossznak, igazság­talannak, az európai békére veszé­lyeztetőnek tartják Erre mutatott rá a nemzetgyűlés mai ülésén An­drássy Gyula gróf, aki igen tanulsá­gosan fejtegette a várható következ­ményeit annak, hogy az angol kor­mány és az angol alsóház helytelení­tik a magyar békeszerződést. Igaza van Andrássy Gyulának ab­ban is, h­ogy jelenlegi külpolitikai bajainknak, európai helyzetünk bi­zonytalanságának elsősorban a kis antant az oka, amely azzal az egyet­len céllal alakult,, hogy Magyaror­szágot állandóan fenyegesse. Cse­hek, jugoszlávok, románok külpoli­tikája most egyes-egyedül azt a célt szolgálja, hogy a mi országun­kat sakkban tartsák, moccanni ne engedjék, gazdasági fejlődését meg­akadályozzák. Kínai falat emeltek Csonka-Magyarország köré, nem gondolva azzal, hogy ilyen politiká­val megbénítják a Közép-Európá­­ban fekvő államok gazdasági forgal­mát, kárt okoznak a világkereskede­lemnek, a háború által szított szen­vedélyeket elaludni nem engedik s a háborús nyomort és szerencsétlen­séget meghosszabbítják. Mi nagyon jól tudjuk, — ami egyébként az an­gol alsóh­áz emlékezetes ülésén is beigazolódott, — hogy a nagy án­­tánt nem látta szívesen a kis ántánt­­ megalakulását, mert ez az ő kicsi-1­nyes, féltékeny és bőszúálló politi-­­kájával zavarta a hódító nagyhatal­mak világpolitikáját Ennek a világ­politikának fő célja: a tartós béke, amely lehetővé teszi, hogy az antant minél tovább nyugalmasan élvez­hesse győzelmének gyümölcseit. En­nek a politikának szerves alkotóré­­­sze a teljes kibékülés Magyarország r­sze a kibékülés Magyarországgal is.­­ Ezt a világpolitikát akadályozza meg a kis ántánt. Parisban, London­ban és Rómában igen kellemetlenül hat, hogy a kis ántánt, amelynek olyan jelentéktelen szerepe volt a győzelem kivívásában, most nem al­kalmazkodik pátrónusához és rövid­látó szemmel a maga külön útján kezd haladni. Ahogyan a hideg és számító an­golokat és a kegyetlenül céltudatos franciákat ismerjük, a nagy ántánt nem fogja sokáig tűrni a kis ántánt extravurstját. A kis árut álltnak fel, kell osztania, mert ez az érdeke a nagy ántántnak. Ezúttal természete­sen nekünk is. Ennek az esemény­nek bekövetkezését igazunkba ve­tett ülttel és őszinteséggel várjuk, Bernolák Nándor népjóléti miniszter. A kormány mmn­ programmma. Andrássy külpolitikai beszédre. — A miniszterelnök ipari és kereskedelmi kérdésekre n­yilatkozott. — Interpellációk a földreformról. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés ma folytatta a költségvetés tárgyalását, amelynek első szónoka Nagy János egri pap volt, aki a liberalizmus ellen beszélt és arra kéri a zsidókat, hogy a bű­nösöket maguk közösítsék ki ma­guk közül. Andrássy Gyula gróf volt a kö­vetkező szónok. Külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozik és rámutat arra, hogy az angol parlamentben végre elhangzott mellettünk az első meleg, rokonszenves hang. Ma már vád hangzott el a kis án­tánt ellen s annak elismerése, hogy mi nem erőszakkal, de türelmes mun­kával akarjuk visszaszerezni jogain­kat, hogy mi nem veszélyeztetjük a világbékét. Már a kis ántánt ellen hangzik az elkeseredés ott, amely fegyverrel — mások fegyverével — szerzett birtokain erőszakoskodik. Kártérítés — hat­árkiigazítás. Az angol külügyi államtitkár kije­lentette, hogy az ántantot csak az igazságosság fogja vezetni. Bár csak így lenne, mert akkor belátnák, hogy Magyarországtól újabb kárté­­rítést követelni nem lehet. Robert Cecil kijelentette, hogy fantasztikus dolog azt kívánni, hogy Magyarország háborús költséget fizessen. Remélem, hogy Anglia be­folyását arra fogja felhasználni, hogy az ideérkezett jóvátételi bi­zottság a munkáját gyorsan végez­ze, nehogy­­többe" kerüljön, mint amennyi haszon várható. A további cél, amelyre nekünk tö­rekedni kell, a­­határkiigazítás kér­dése. A magyar álláspont a kérdésben az, hogy jogot kell biztosítani és ad­ni arra az esetre, hogy ha egy te­rületre nézve a két érdekelt állam közül az egyik állam lemond és a lemondás megfelel az ott lakó né­pek akaratának, hogy ekkor az an­tant ne követelje a béke nevében mégis a terület átadását. Ezt az álláspontot több angol szó­nok is vallja, valamint azt is,Hhegy, a magyar béke teljesen tartha­tatlan. Az interpellációk következtek azután. Pálkozdy An­drás elmondta, hogy a veszprémi püspökség földje a képviselőtestület szerint alkalmasnak látszott házhe­lyek céljaira és a házhelyet ebből jelölte ki. Azonban a veszprémi püs­pökség kereken megtagadta, hivat­kozott a kultuszminiszterre és kije­lentette, hogy a földet semmi áron sem hajlandó átadni, majd olyan he­lyet jelölt ki, amit el nem fogadhat­tak. A régi politikát nem­ lehet ott folytatni, ahol elhagyták a háború előtt. Máskép kell berendezkedni és mindenki kell, hogy megtalálja he­lyét az új berendezkedésben. A rok­kantak fejébe azt bedörögték az ágyuk, de a nagyurak is, hogy ezt megértsék. Czeglédy Endre interpellációjában gazdasági kérdésekre hívta föl a kor­mány figyelmét és kérte, hogy nyi­latkozzék a miniszterelnök gazdasá­gi politikájáról. Bethlen a gazdasági kérdésről Az interpellációra Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban vála­szolt. A kereskedelem és ipar terén az az általános irányelv, hogy a kor­mány nem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követni. Pro­­gramm­beszédében hangoztatta, hogy a keresztény magyar intelligenciát a gazdasági pályák felkeresésére akarják szoktatni, erre fogják ké­pezni. A kereskedelemben és iparban a kormány általános elvül tűzi ki a szabadforgalom felé haladást. Hogy az milyen méretekben sikerül, te nemcsak tőlünk, hanem a szomszé­dos államoktól is függ. Az ipar terén a fő elv a magyar ipar védelme. Evégből vámvédelem­ben fog részesülni a magyar ipar. A vasút fejlesztése. Az államvasutat újra a régi szín­vonalra kívánja emelni. A­ mozdony- és kocsiparkot kiegészíti. Az állam­­vasút egyik-másik vonalán megépí­tik a második vágányt, első­sorban a nemzetközi vonalakon. A személy­zet és munkásság fizetésrendezésére 33.000.000 koronát. A vasúti javító­műhelyek újabb fölszerelésére hat­van millió koronát, a budapesti ren­­dezőp­ályaudvar céljára pedig tizen­hét és félmillió koronát adnak. Az államvasutak összesen 1.340.900.000 koronát kap­nak beruházási célokra. Ennek az összegnek tetemes része a MÁV bevételeiből is telik.

Next