Friss Ujság, 1921. május (26. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
1/ I \ \ /Ára 1 korona XXVI évfolyam 97. szám. V Budapest, ISS1május 5. Csütörtök POLITIKAI M4FILAP * CT szerkesztésig igazgatósig ruw.s.vnA mnssm ne —jam*. n naei —— cgmi és kiadóhivatal ■zlO-\2S- rESl ARA; HPP| II ájpila |p I|§ ifi j(fP§B Il|t ápSk V., Honvéd-utcza K. m. illiyii',1, h,i2f.,)Z di.iava, ndekeij postai flisf. Mg aS na !$§& feji t a® jp'raS NE# (§B 8»erfc telefon 137-41. MrttkalCeasel -te- '-Ou»pr» — B. 20— BEaiMt BSJjMS-Si asK VESEL hgljk. Sri (gBejHi 0® ,, _ 137-51. Kenjed*.*- ----------K58.-. §§«§ M ftj M MN &§ •4*1.1*. £ _..S8-SS. Félévre K .IC ’i(r«a* évre K 220.—. Psii JmiI SE& Of# Efej m mn tKl KB IB— Mj'omdn „ — — #4—811. Egye* «A«. ána $1 fel M IEOf féSVsS!WfaM PLIi mmk mJm MOKKUBCHIVATAU*. ieipifin. vidékér « ItAnAna É$f IS tol Bb ,g£WPr flBgrW Wmmf wteFvm VO., Elkredni 54. (Tel. Jínemns-IW et piiysn'JTajrin IftWEOlfilS* HE •** ■»*' -wA” 'felié*- ®É» HSb VTB VI., Andrássy-s* Kecskeméti-a 14. Amerika fellépése az elnyomott erdélyi magyarságért. Leraplák a munkásbiztosító reformjáról. Andrássy Anglia kedvező nézetváltozásáról. A miMNB ellenfelünk. A Friss 'Hsáé néhány nappal ezelőtt ugyanezen a helyen mutatott rá arra a rendkívül érdekes eseményre, amely a magyar békeszerződés ratifikálását tárgyaló angol álsóslázban játszódott le. A londoni tudósítások alapján már akkor meg,h a hív vagy az angol kormány, mint az egész képviselőház nézete a Magyarországra diktált békeszerződésről alaposan megváltozott, a békeszerződést rossznak, igazságtalannak, az európai békére veszélyeztetőnek tartják Erre mutatott rá a nemzetgyűlés mai ülésén Andrássy Gyula gróf, aki igen tanulságosan fejtegette a várható következményeit annak, hogy az angol kormány és az angol alsóház helytelenítik a magyar békeszerződést. Igaza van Andrássy Gyulának abban is, hogy jelenlegi külpolitikai bajainknak, európai helyzetünk bizonytalanságának elsősorban a kis antant az oka, amely azzal az egyetlen céllal alakult,, hogy Magyarországot állandóan fenyegesse. Csehek, jugoszlávok, románok külpolitikája most egyes-egyedül azt a célt szolgálja, hogy a mi országunkat sakkban tartsák, moccanni ne engedjék, gazdasági fejlődését megakadályozzák. Kínai falat emeltek Csonka-Magyarország köré, nem gondolva azzal, hogy ilyen politikával megbénítják a Közép-Európában fekvő államok gazdasági forgalmát, kárt okoznak a világkereskedelemnek, a háború által szított szenvedélyeket elaludni nem engedik s a háborús nyomort és szerencsétlenséget meghosszabbítják. Mi nagyon jól tudjuk, — ami egyébként az angol alsóház emlékezetes ülésén is beigazolódott, — hogy a nagy ántánt nem látta szívesen a kis ántánt megalakulását, mert ez az ő kicsi-1nyes, féltékeny és bőszúálló politi-kájával zavarta a hódító nagyhatalmak világpolitikáját Ennek a világpolitikának fő célja: a tartós béke, amely lehetővé teszi, hogy az antant minél tovább nyugalmasan élvezhesse győzelmének gyümölcseit. Ennek a politikának szerves alkotórésze a teljes kibékülés Magyarország rsze a kibékülés Magyarországgal is. Ezt a világpolitikát akadályozza meg a kis ántánt. Parisban, Londonban és Rómában igen kellemetlenül hat, hogy a kis ántánt, amelynek olyan jelentéktelen szerepe volt a győzelem kivívásában, most nem alkalmazkodik pátrónusához és rövidlátó szemmel a maga külön útján kezd haladni. Ahogyan a hideg és számító angolokat és a kegyetlenül céltudatos franciákat ismerjük, a nagy ántánt nem fogja sokáig tűrni a kis ántánt extravurstját. A kis árut álltnak fel, kell osztania, mert ez az érdeke a nagy ántántnak. Ezúttal természetesen nekünk is. Ennek az eseménynek bekövetkezését igazunkba vetett ülttel és őszinteséggel várjuk, Bernolák Nándor népjóléti miniszter. A kormány mmn programmma. Andrássy külpolitikai beszédre. — A miniszterelnök ipari és kereskedelmi kérdésekre nyilatkozott. — Interpellációk a földreformról. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés ma folytatta a költségvetés tárgyalását, amelynek első szónoka Nagy János egri pap volt, aki a liberalizmus ellen beszélt és arra kéri a zsidókat, hogy a bűnösöket maguk közösítsék ki maguk közül. Andrássy Gyula gróf volt a következő szónok. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozik és rámutat arra, hogy az angol parlamentben végre elhangzott mellettünk az első meleg, rokonszenves hang. Ma már vád hangzott el a kis ántánt ellen s annak elismerése, hogy mi nem erőszakkal, de türelmes munkával akarjuk visszaszerezni jogainkat, hogy mi nem veszélyeztetjük a világbékét. Már a kis ántánt ellen hangzik az elkeseredés ott, amely fegyverrel — mások fegyverével — szerzett birtokain erőszakoskodik. Kártérítés — határkiigazítás. Az angol külügyi államtitkár kijelentette, hogy az ántantot csak az igazságosság fogja vezetni. Bár csak így lenne, mert akkor belátnák, hogy Magyarországtól újabb kártérítést követelni nem lehet. Robert Cecil kijelentette, hogy fantasztikus dolog azt kívánni, hogy Magyarország háborús költséget fizessen. Remélem, hogy Anglia befolyását arra fogja felhasználni, hogy az ideérkezett jóvátételi bizottság a munkáját gyorsan végezze, nehogytöbbe" kerüljön, mint amennyi haszon várható. A további cél, amelyre nekünk törekedni kell, ahatárkiigazítás kérdése. A magyar álláspont a kérdésben az, hogy jogot kell biztosítani és adni arra az esetre, hogy ha egy területre nézve a két érdekelt állam közül az egyik állam lemond és a lemondás megfelel az ott lakó népek akaratának, hogy ekkor az antant ne követelje a béke nevében mégis a terület átadását. Ezt az álláspontot több angol szónok is vallja, valamint azt is,Hhegy, a magyar béke teljesen tarthatatlan. Az interpellációk következtek azután. Pálkozdy András elmondta, hogy a veszprémi püspökség földje a képviselőtestület szerint alkalmasnak látszott házhelyek céljaira és a házhelyet ebből jelölte ki. Azonban a veszprémi püspökség kereken megtagadta, hivatkozott a kultuszminiszterre és kijelentette, hogy a földet semmi áron sem hajlandó átadni, majd olyan helyet jelölt ki, amit el nem fogadhattak. A régi politikát nem lehet ott folytatni, ahol elhagyták a háború előtt. Máskép kell berendezkedni és mindenki kell, hogy megtalálja helyét az új berendezkedésben. A rokkantak fejébe azt bedörögték az ágyuk, de a nagyurak is, hogy ezt megértsék. Czeglédy Endre interpellációjában gazdasági kérdésekre hívta föl a kormány figyelmét és kérte, hogy nyilatkozzék a miniszterelnök gazdasági politikájáról. Bethlen a gazdasági kérdésről Az interpellációra Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt. A kereskedelem és ipar terén az az általános irányelv, hogy a kormány nem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követni. Programmbeszédében hangoztatta, hogy a keresztény magyar intelligenciát a gazdasági pályák felkeresésére akarják szoktatni, erre fogják képezni. A kereskedelemben és iparban a kormány általános elvül tűzi ki a szabadforgalom felé haladást. Hogy az milyen méretekben sikerül, te nemcsak tőlünk, hanem a szomszédos államoktól is függ. Az ipar terén a fő elv a magyar ipar védelme. Evégből vámvédelemben fog részesülni a magyar ipar. A vasút fejlesztése. Az államvasutat újra a régi színvonalra kívánja emelni. A mozdony- és kocsiparkot kiegészíti. Az államvasút egyik-másik vonalán megépítik a második vágányt, elsősorban a nemzetközi vonalakon. A személyzet és munkásság fizetésrendezésére 33.000.000 koronát. A vasúti javítóműhelyek újabb fölszerelésére hatvan millió koronát, a budapesti rendezőpályaudvar céljára pedig tizenhét és félmillió koronát adnak. Az államvasutak összesen 1.340.900.000 koronát kapnak beruházási célokra. Ennek az összegnek tetemes része a MÁV bevételeiből is telik.