Friss Ujság, 1921. június (26. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

2 % friss újság 1921. június 1. Szabad a tejforgalom. A hivatalos lap holnapi száma kö­­r­ülni­ fogja a tej szabad forgalmáról sóló kormányrendeletet. "­­. nes vesztegetéssel vádolt rendőrfelügyelő. A budapesti kir. ügyészség folyta­­tólagosan elkövetett megvesztegetés büntette és hivatalbeli sikkasztás bün­tette miatt vádat emelt Jáposfa Gyu­la rendőr felügyelő ellen, miért 19­1­9. karácsonyától 1920. szeptember haváig mint a VI. kerület Kapitányság alkal­mazottja, a Nyua­sli pályaudvar­­kör­­nyfélkén áruló gyü­m­ölcskereske­dők ál­tal összeadott, mintegy 80 ezer koro­nát érő ajándékot elfogadott és ré­szükre árulási engedélyt eszközölt ki. Továbbá a rendőrség javára gyűjtött mintegy 1500 koronát jogtalanul el­sajátított. ’ ■ A budapesti büntető törvényszék ma kezzdte meg ennek a­­nagyszabású bűn­­pernek tárgyalását R­iss Lajos ítélő­­táblabiró tanácsa. Elszének János­ka Gyulai randőrfel­­ü­gyelőt hallgatták ki, aki nem­ ismerte be bűnösségét. A törvényszék ezután folytatta a vádlottak kihallgatását. A nagysza­bású bűnper, amelyhez igen sok tanú van beidézve, előreláthatólag napokig fog tartani. TÁVIRATOK. A lengyelek tovább harcolnak.. Berlin, május 31. Hivatalos jelen­tés szerint csak blöf volt a Korfanty fegyverletételéről szóló hír. A lengye­lek ezzel a híreszteléssel elébe akartak vágni az angol csapatok kiküldetésé­nek. Szó sincs róla, hogy az inzurgen­­sek beszüntették a hadműveleteket. Tüzérséggel és páncélvonatokkal foly­ton támadnak. Rosenbergben a­ pálya­udvart,­és Szent­ Anna templonát a levegőbe röpítették. Landsberg táján a lengyelek átlépték a határt. ai rendőrség letartóztatott két kereskedőt, akik más pénzével spekuláltak Három milliós csalás. A rendőrség­­ tegnap letartóztatta Weiszfeiler Sándor Budapesten tar­tózkodó brassói kereskedőt és őrizetbe vette ennek testvérét, Weiszfeiler klór szegedi kereskedőt, akik ellen a nagy­­károlyi Kereskedelmi Részvénytársa­ság csalás miatt bűnvádi feljelentést tett. A feljelentés szerint Weiszfeiler Sándor ez év elején összeköttetésben állott a nagykárolyi Kereskedelmi Részvénytársasággal, amelylyel elhi­tette, hogy Budapesten árukat vá­sárolna és azt Brassóba szállítva, el­adná, a korona és a­­román lej kü­lön­­bözetén nagyon sokat lehetne keresni. A részvénytársaság elhitte ezt és erre a célra három millió koronát­ bocsátott Weiszteiler Sándor rendelkezésére kész­pénzben. Weiszteiler látszólag­ teljesí­tette vállait kötelezettsségét, amennyi­ben, két és fél millió­­korona értékű árut vásárolt, is Budapesten ,és azt, el­adta a brassói Kereskedelmi Részvény­­társaságnak. A csalás akkor derült ki, amikor a nagykárolyi Kereskedelmi Részvény­­társaság Weiszfeislert elszámolásra szó­lította fel. Ekkor kiderült, hogy Weisz­­feiler,­­az­­ árut hitelbe vette és hitelbe, adta el a brassói Kereskedelmi Rész­­vényt­ársasságnak, amely tulajdonké­nen a­ Weiszfeiler-család magán­vál­lalkozása. Erre a nagykásrolyi Keres­­kedel­m­­­ Részvény­társaság bűnvádi fel­­jelentést tett Weiszfeiler ellen, akinek Szegeden lakó testvéröcscse, Weiszfei­­ler Mór úgy akart segítségére sietni)­, hogy a három milliós tartozást betáb■ láztatja a szegedi házára. Mikor a tar­­ír rozsái­t be akarták tábláizni, kiderült, hogy Weiszfeiler Mórnak nincs is háza Szegeden. A remidőc­ég . pt id­őzi* Megszűnik a lisztjegy 2 Rövidesen felszabadul a liszt. ,A Magyar­ Távirati Irroda jelenti: Mayer János, a közélelmezési minisz­ter az 1921—22-iki­ gazdasági évben, liszttel ellátandók ka­tasz­terének össze­­állításáról valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és Budapest taná­csához rendeletet intézett, amely eze­ket mondja: Az országszerte helyreálló­­ rend é­­s mind erősebbé váló kon­szolid­áció a kormányt arra az elhatározásra kész­tette, hogy az 1921—22. gazdasági évben a lisztellátást a szabadforgalom alapjára helyezze. Hatósági ellátásra igény-jogosult­sága ennélfogva a következő gazda­sági évben senkinek sincs. Ennek dacára a kormány néhány kategóriának támogatást­ ny­újt a liszt­ellátás dolgában. ■E támogatás szempontjából elsősor­ban számításba jönnek: a nemzeti had­sereg legénysége, az állami rendőrség és csendőrség, továbbá a megha­táro­­zott (fix) fizetéssel bíró osztályok kö­zül a­­katonatisztek és tovább szolgáló altisztek, valamint a közszolgálati al­kalmazottak mindkét részről, úgy a tényleges szolgálatot teljesítők, mint a nyugdíjasok, végül pedig az ipari munkásság és a teljesen keresetképte­­len és egyben vagyontalan egyének. Természetszerűleg a­­nemzeti hadsereg legénységének kivételével a felsorolt kategóriába tartozók családtagjai is ré­szesülnek támogatásban. Ezeken kívül még csak a kórházak és csekély mér­tékben az egyéb jóléti intézmények számíthatnak a lisztellátásnál az állam támogatására. A nemzeti hadsereg, valamint a ka­tonatisztek, illetőleg tovább szolgáló altisztek és családtagjai,­ úgyszintén az állami­ rendőrség és csendőrség egyénei­­ családtagjaikkal együtt, nem­­különben r'iah--köz­szolgál­ati alkalmazot­tak, valamint­ az­ összes nyugdí­jasok, (a ka fóliai nyugdíjasokat beleértve) családtagjaikkal a jövő gazdasági év­ben, éppúgy, mint jelenleg közvetlen ellátásban fognak ré­szesülni.­­Az ipari munkásság kategóriájából azon ipari, bánya- és közlekedési vál­lalatok munkásait, amelyek eddig köz­vetlen ellátásban részesültek, család­tagjaikkal együtt továbbra szint­én a közélelmezési minisztérium fogja köz­vetlenül ellátni.­­ Az egyéb ipari munkások, valamint a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan egyének ellátásáról a közélelmezési miniszter által kiutalan­dó készletekből gondoskodni a köz­­igazgatási hatóságok feladata lesz. Az ipari munkások­­ kiválasztásánál szem előtt kell­ tartani azt, hogy csakis nem ostálló iparos részesülhet hatósági k­ajszerlátásba­n, aki tehát valamely ön­­fogó iparosnál (esetleg kereskedőnél ipari munkásként) vagy pedig közvet­len ellátásba nem vett üzemben mint segédszemély (szakmunkás vagy nap­számos) van alkalmazásban és nem tisztviselő. E kategóriába számítandók még a közüzemek nem tisztviselő mun­kásai is. Semmikép sem számíthatók az ipari munkások kategóriájába s igy az ellátatlanok kataszterébe sem vehe­tők fel a kereskedelmi alkalmazottak. Ugyancsak nem lesznek felvehetők azok az ipari munkások sem, kik mun­kaadójuknál természetbeni ellátásban is részesülnek, vagy pedig termelők. Ezeken, kívül csakis a teljesen­ kere­­setképzésen s egyúttal olyan vagyonta­lan égyenek vehetők fel az el­látatlan nők kataszterébe, akik ..közsegélyre szorultak. A miniszter utasítja a törvényható­ságok első tisztviselőit, hogy a fenti alapelvek legszigorúbb szem előtt tar­tásával haladéktalanul lássanak hozzá az ellátatlanok kataszterének lelkiis­meretes összeáll­itásaihoz. Az összeírás eredményeit, a törvény­hatóságok legkésőbb július 20-ig a köz­élelmezési minisztérium tlisztosztályá­­nak távirati után s egyidejűleg írás­ban is bejelenteni tartoznak. Az elkészített uj névjegy­zék nyolc napon át közszemlére lesz kiteendő és mindazok, akik abba fel nem vetettek, az uj gazdasági évben t­isztellátásukról magaik tartoznak a szabad forgalom útján gondoskodni. A névjegyzékből való kihagyás ellen a közszemlére tétel határidejének lejártától számított nyolc nap alatt a járási főszolg­abíró­. Koz, rendezett tanácsú városokban a tanács által az élelmezési ügyek inté­zésével megbízott tisztviselő vagy ügy­osztály intézkedése ellen nyolc nap alatt a polgármesterhez, utóbbiak ha­tározata ellen pedig nyolc napon be­lül a vármegye alispánjához­ fellebbez­hetnek. A törvényhatósági jogú váro­sokban a tanács által az élelmezési ügyek intézésével megbízott osztály vagy tisztviselő határozata ellen (Bu­dapest székesfővárosban a lisztbizott­ság határozata ellen) ugyancsak a köz­szemlére tét­el határidejének lejártától számított nyolc nap alatt. a, város­­ ta­nácsához élhetnek fellebbezéssel. sik szobába, elmondtam neki ezt és kértem, hogy­­ vonja vissza vallomását, mert van valaki, az úrsnő állítása sze­rint, aki bizonyítani fogja az ő ártat­lanságát. Erre férjem nagy örömmel elmesélte mindenkinek. Sztupka őr­­nagy megkérdezte tőle másnap,­­ mi­ van a dologban. Elmondta. Másnap Vaksyval megint hazajött, akkor mond­ták, hogy Friedrich akciót akar indít­­­tani az uram érdekében. Paksy mon­dat­­a, hogy Friedrichet most kelepcé­be lehetne csalni, vigyek fel Frierf­­richnek egy, levelet és kérjek tőle sok­­ pénzt. Ha Friedrich fizet­, akkor meg ■ van fogva, mint felbujtó. Édesapám el­vette tőlem a levelet, összetépte dara­bokra, azt mondta, fel­ ne próbáljam vinni, mert nem tudja mit csinál ve­lem ,így aztán nem is adtam át. Ulain Lengyel, Paksy jöttek azután a nya­kunkra, fenyegettek,­ hogy lefogják az illetőt, ha nem teszek vallomást. Azt mondtam, nem teszek, mert ha tet­szek, akkor elmondok mindent, ezt is. Erre­­ elálltak attól, hogy vallomást te­­­­gyek. Erről­ beszéltünk Uhinnel. Az elnök: Meg mer erre­­esküdni? Sztanykovszkyné: Igen. Az elnök: Ki volt az a nő? Sztanykovszkyné: Nem mondhatom meg, mert ez az urinő soha törvény előtt nem volt. Sztanykovszky: Mondja csak meg kérem: Purjevicsné.­­ Sztanykovszkyné rosszalólag hátra­néz férjére. Az elnök: Tényleg ő volt?, Sztanyk­ovszkyné: Igen. Majd Fényes kérdésére elmondja, hogy Sztanykovszky­ mellett nem volt mindig őr, jólehet gyilkossággal volt vádolva. Ennek a szabadságnak az okát nem kutatta a tanú, örült, hogy így volt. Benn a fogházban is látta Vágót, Hüttnert, Sztanykovszkyt és Dobost együtt beszélgetni. Vágó be­szélt valamit és a többiek nevettek. A tanú elmondja, hogy Hüttner meny­asszonya, amikor egyszer­­ pa­­naszkodott előtte az ítélet miatt és közölte vele, hogy felmegy Ereky Ivá­­n-elhoz, hogy tegyen valamit, azt mon­dotta a tanúnak, hogy csacsi,­­ezt az íté­letet meg kellett hozni, az interpellá­­ció alapján, de nem lesz semmi. Sán­dor kezességet vállal, hogy nem lesz baj. Majd, gyorsan felhívta telefonon Török ügyvédet, aki szintén azt mon­dotta ne­ki, hogy, nyugtassa meg a­ fa­un­t és küldje fel hozzá. Sztanykovszky­né, azonban Törökhöz nem ment fel. (■■■■■■■HaaMnaHaaMUHaaaaaaaaaaaaB' Sztany­ovszky felesése és anyósa új részletekről vallanak. Lengyel­­Zoltán, Ulain és a detektívek. — Gaertner a poloskák miatt ideges. A Tisza-bűnper mai tárgyalása az­zal­ kezdődött, hogy Gaertnert botrá­nyos magaviselete miatt­ az elnök ki­rekesztette a tárgyalásról és egynapi magánzárkára ítélte fel. Néhány lényegtelen tanúvallomás után Sztanykovszky Tiborné született Rothmüller Olga kihallgatása követke­­zett. A tanú elmondja,, hogy Ulaint Lengyel Zoltán mutatta­­be neki. Pri­vát beszélgetés után áttértek a Tisza­­u­gyre s akkor a tanút Lengyel pár helyre kiadte. Hogy hova,, arra meg­tagadja a feleletet. Megjegyzi, hogy Ulain is kérte erre.. Az­ elnök többszöri felszólításéra is megmaradt amellett, hogy erről nem­­sl­, bár az elnök az­­­zal is megfenyegeti,, hogy mindaddig fogva maradi, amíg­­ nem­i tesz valló. Iliíisi. Az elnök: Összefüggésben van-e ez az ügy azzal, miért tett beismerő val­lomást Szt&p&kgvszkjjl, ..... ... &v.g®ukQ»,£*k(,+ Ideg*^ Lengyel, Ulain és a detektívek szerepe. Az elnök: Mofidja már kicsoda ez? Sztanykovszky­né nem felel.­­Fényes: Váljon a vádlottak szemé­lyével kapcsolatban van-e a beszélge­tés? Sztanykovszkyné: Az egyikkel igen. Az elnök: Mondja, hova akarták küldeni ? Sztannykovszkyné nem felel. Az elnök: Kérem rögtön megmon­dani, kivel függ össze. Sztanykovszkyn­é: Friedrichel. Az elnök: Mit mondott Ulain? Sztanykovszkyné: Először Paksy„ P­ehny Lengyel, Illámn tettek­­ említést a dologról Szitupka őrnagy urnál is. Otthon voltam az édesanyámnál, jött az édesanyám,u­sk egy ismerőse, egy úrim, aki azt mondotta, hogy levelet kapott, hogy ékerjen, saját érdekemben és családom Érdekében, tudna valamit venni. Én az JÉÉpatti -­aki éppen láto­­illlpní -pja­­pulim bejyvlám a má­ Minden úgy történt, ahogy Hüttner előre megmondta. Gál dr.: Volt-e valami alapja.­­ an­nak, hogy azt higyje, hogy be fog kö­­vetkezni az, amit Épiesper ígért? A tante: Csodálatosan minden úgy volt a perben, ahogy ő előre megmor­­dotta. Az elnök: Tud-e Valami példát er­re? Megmondta-e előre, hogy Sztany­­kovszkyt halálra­ ítélik? A tanú­. Nem. Azt mondotta, hogy ez az interpelláció miatt kellett. Gál dr.: Műen­g interpelláció miatt? Az elnök: Hagyjuk ezt a kérdést, az ilyen trac­csal nem foglalkozunk. Nem is tudja a tanú, milyen interpelláció, ról ■volt szó. A tanú: De tudom. Akkor, amikor Heltai megszökött, interpellálták. Az elnök: Ezt a kérdést nem enge­dem tovább bolygatni. Vágó: Egy észrevételem van. Amit a tagi­i a Margit-körúti fogházra vo­natkozóan mond, az de facto úgy van. A tanú megesketését az ügyész el­lenzi, a védők kérik. A bíróság a ta­nút nem esketi meg. Emiatt a védők semmiségi okot­­- jelentenek be. Fényes­­László,­­is semmiségi okot jelent be­­azért, mert a bíróság Sztanykovszkynék leveleinek lefoglalását nem rendelte el Sztanykovszky anyósa. Rothmüller Miksány előadja, hogy ve­je­m,m­áig árt­atlanságát hangoztat­ta. Neki is feltűnt, hogy a Margít­­körúti fogházban túlságos­­ szabadságot­ élvezett. Fényes: Engem- másfél évi­­fogság után még az apám sírjához sem en­gedenek ki. A tanút­ nem, eakettése meg. .. **

Next