Friss Ujság, 1921. július (26. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

2 Boros: Semmiesetre sem. é­n vele éles ellentétben állottunk. Kunfi már köze­lebb állott hozzánk, mi gondoltunk is rá, de ekkor még nem kerestünk vele érintkezést. Hasonló volt a helyzet Landlerrel is. Kéri, Vágó, majd Fényes megjegy­zései után a bíróság a tanú megesketé­­sét mellőzi. A tárgyalást holnap reg­gel 9 órakor folytatják. Er elmebeteg rokkant , kiirtotta családját* Székesfehérvár, jan. 30. Ifj. Németh István jómódú csóka­­kövi földműves, rokkant katona, meg­döbbentő kegyetlenséggel irtotta ki családját. Éjjel, amikor már felesége és gyer­mekei elaludtak, először húsz éves fiára támadt és azt fejszével fejbe­ütötte, azután a másik ágyban alvó fe­leségét és két kis leányát verte ágyba­­főbe, együk leánya nyomban meghalt, másik leánya és felesége halálos sérü­léseket szenvedett. Időközben a húsz éves fiú magához tért és­ apjára vetette magát, hogy a fejszét kicsavarja a kezéből. Ez sike­rült is a fiúnak, de ekkor Németh a másik kezében levő konyhakéssel kez­dett vagdalkozni, fiát addig szurkálta, amig az a földön elterült. Erre az apa kirántotta zsebéből beretváját és fel­metszette a nyakát. A székesfehérvári ügyészség és rend­őrség kiszállott a helyszínre. A nyo­mozás egyelőre annyit állapított meg, hogy a vérengző apa tettét elmezavar­ban követte el. Számién­ helyezték a Mautner-családot. Ismeretes, hogy Mauthner István gé­pészmérnök, akit a rögtönítélő bíróság halálra ítélt, majd büntetését életfogy­tig tartó fegyházra változtatták át, a váci fegyintézetből június 20-án meg­szökött. A rendőrfőkapitányság eljá­rást indított a szökés felderítése ügyé­ben és elrendelte Halász István főfegy­­őr letartóztatását és letartóztatták Mauthner István családját is, még­pe­dig szüleit, Mauthner Gyula 61 éves festőművészt és feleségét, valamint nő­véreit, Roth Hugóné 20 éves és Mauth­­ner Klára 17 éves háztartásbelieket. Ugyancsak letartóztatták ez ügyben Boros József Kecskeméti­ utcai keres­kedőt is, Mauthner barátját, akinél Mauthner szökése után egy félórát töl­tött. A letartóztatottakat átkísérték a ki­rályi ügyészség Markó­ utcai fogházá­ba. Dr. Balassa vizsgálóbíró kihall­gatta a gyanúsítottakat és a fegyőr ki­vételével valamennyi szabadlábra he­lyezését rendelte el. Amennyiben a ki­­rályi ügyészség a vizsgálóbíró végzése ellen felfolyamodást jelentett be, a vád­tanács dönt a szabadlábra helyezés vagy fogvatartás kérdésében. TÁVIRATOK. A görögök visszavonulnak. Páris, június 30. Athénből jelen­tik: A görög csapatok kiürítették Nikomedeát. Paris, június 30. Kisázsiában a törökök mindenütt fényes si­kereket érnek el. Megbízható forrásból megerősítik, hogy a görögök, különösen Usaknál je­lentékeny veszteségeket szenved­tek. A­ harmadik hadosztályt szét­­ugrasztották és maradékait török lovasság üldözi. Olaszország eltekint a háborús bű­nösök megbüntetésétől. Bécs, június 30. Az Arbeiter Zei­tungnak jelentik Zürichből. A Se­­colo jelentése szerint Olaszország közölte a szövetségesek tanácsá­val, hogy egyelőre eltekint az olasz jegyzékben szereplő német tháborús imájsok elitéltetésétől..­­ . FRISS ÚJSÁG 1921. Hallos 1. A kormányzó Győrött, Győr, június 30. Az ország kormányzója ma reggel 9 óra után Győrbe érkezett kíséretével. Agyulövések jelezték a kormányzói vonatnak a város törvényhatóságának területére való megérkezését. A győri pályaudvaron díszszázad várta a kor­mányzót, aki a Himnusz hangjai mel­lett lépett el a díszszázad előtt. Dará­nyi Kálmán dr. főispán üdvözölte el­sőnek a kormányzót, majd farkas Má­tyás polgármester szólott, mire a kor­mányzó válaszolt. Az üdvözlések után a kormányzó a vármegyeházára hajtatott. Az útvona­lon a nemzeti hadsereg katonái sorfa­lat állottak és lelkes éljenzés kisérte a kor­mányzót. A vármegyeház közgyű­lési termében már kora reggel gyüle­keztek a különböző küldöttségek. Há­romszoros éljenzés fogadta a terembe lépő kormányzót, aki egy szép emel­vényen hallgatta végig a kü­­öttségek üdvözléseit. Elsőnek Fetser Antal püs­pök üdvözölte a kormányzót. Horthy Miklóst Hunyadi Jánossal hasonlította össze. Fischer Gyula dr. az ágostai evangélikus egyházközség nevében Is­ten áldását kérte a kormányzóra. Ceg­­lédy .Sándor református pap a győri reformátusok nevében szólt. Schwarz Mór dr. a győri neológ izraelita hit­község nevében üdvözölte a kormány­zót Hangoztatta, hogy a hazai zsidó­ság tántoríthatatlanul és minden kö­rülmények között szent hűséggel vallja magát magyarnak. Schmieders Bernát az orthodox izraelita hitközség nevé­ben köszöntötte a kormányzót. Még számos üdvözlés hangzott el. Az üdvözlésekre a kormányzó a kö­vetkezőképpen válaszolt: — Csak nagyon gazdag és nagyon hatalmas nemzetek engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy párt­jaik viszálykodásai foglalkoztassák köz­véleményüket. Mi pedig, ha az elmúlt nagy megpróbáltatás után már vala­mennyire talpraálltunk is, még szegé­nyek vagyunk és még messze va­gyunk a magyar erő és a magyar nagy­ság régi ragyogásától. Nekünk zárt so­rokban egymás mellett kell állnunk. Nekünk egységes közvéleményre, egyet­értésre van szükségünk és azért min­den becsületes magyar embernek egy táborban van a helye. Nemes verseny­ben, de sohasem viszálykodva, nehéz sorsunk tudatában, de sohasem csüg­gedve, bizakodással a jobb jövőben, de egyúttal mindig dolgozva érte, köves­senek engem továbbra is utamon, a­mely az erős, a művelt, a gazdag Ma­­gy­arország felé vezet. A kormányzó válaszát szűnni nem akaró éljenzés fogadta.* francia köztársaság volt elnöke Ausztria és Magyarország ellen. Ausztria éppen olyan bűnös, mint Németország. . Paris, június 30. Poincaré a Revue des Deus Mon­­desban írt legújabb cikkében min­denekelőtt azt az óhaját fejezi ki, hogy a trianoni békeszerződést még a par­lamenti szünet előtt vitassák meg és ez alkalomból csodálkozással emlék­szik meg néhány politikusnak inter­venciójáról, akik Franciaországban szánalmat akarnak kelteni a volt d­ua­­lista monarchia iránt Poincaré szerint ugyanis bármily elsőrangú súllyal esik is a mérlegbe Németország felelőssége, Ausztria felelőssége, nem hanyagolható el. Poincaré megcáfolja Aerenthalnak azt az állítását, hogy 1911-ben konkor­dátumot indítányozott volna Francia­­országnak. Franciaország mégis Bécs­­csel és Budapesttel a lehető legbarát­ságosabb kapcsolatokat akarta fentar­­tani.­ Bosznia és Hercegovina annexió­ja alkalmával Franciaországot ugyan­csak áthatotta a békülékenység szel­leme. Ausztria pedig az algeziraszi kérdésben a német álláspontot támo­gatta és a marokkói szerződés elis­­merését alárendelte azoknak az érde­keknek, amelyek csupán Németország franciallenes fegyverkezését szolgálhat­ták. Nem igaz, hogy Ausztria el akart szakadni a hármasszövetségtől. Fran­ciaország mégis barátságos magatar­tást tanúsított vele szemben mindig, sőt még a szerb ultimátum elküldése után is, ha Németország és Ausztria beleegyeztek volna a tárgyalások foly­tatásába, kikerülhették volna a hábo­rút és Ausztria feldarabolása nem kö­vetkezett volna be. Az utódállamok ak­kor megelégedtek volna a nemzeti füg­getlenséggel, de a monarchia keretén belül Mai törekvéseikben Franciaor­szág teljes mértékben támogatja őket. A szerződés megszavazása csak segít­séget nyújt nekik békés feladatuk el­végzésére. (MTI.) Hegedűs pénzügyminiszter a vásárhelyi gazdák között. A nagygazdáktól veszi el a földet, földbirtokváltság javítja Hegedűs Lóránt pénzügymi­niszter Péter Pál napján Hódme­zővásárhelyen volt, ahol mintegy tízezer főnyi közönség előtt mon­dott beszédet. Beszédében rámu­tatott arra, hogy meg kell erősí­teni a magyar gazdaságot, hogy az ország föltámadjon és föl is fog támadni. Ismertette pénzügyi politikáját, majd így folytatta: — Ha az én tervem egészen si­került volna, akkor tavaszszal, a­mikor összetörtem a drágaságot s minden élelmicikknek az ára le­esett, be kellett volna következni a ruha- és egyéb iparcikkek át­­sülyedésének is. Ez meg lett vol­na, ha nem jött volna közbe a ki­rálykérdés és Csehországgal meg­egyeztünk volna. — A földváltságnál nem aka­rok többet, mint husz százalékát a földnek. A nagyobbaktól föld­ben akarom elvetnü­­agát. & Ma- * hogy a kisgazdáknak adja. — A meg a magyar pénzt, gazdáknak akarok odaadni. Nagy­atádi Szabó István földbirtokre­formot csinált föld nélkül. Láttam füstnélküli puskaport, drótnélküli távírót és szerelemnélküli házas­ságot, de földnélküli földreformot nem lehet csinálni. Nekem tehát föld kell, a földet csak adóban le­het elvenni és akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte.­­ A javaslatot nem lehet elha­lasztani, mert a terheket illetően nem lehet kétségben tartani a gazdákat. A földváltság négy és félre javítja a koronát. Sándor Pál Székesfehérváron a kereskedelmi csarnokban beszédet mondott, ahol kijelentette, hogy ha sikerül Hegedűsnek megvaló­sítani a földváltságot, akkor a magyar korona zürichi árfolyama méat év Ml s&am­imm emelkedik. A magyar-cseh tárgyalások sikere­ Prágából jelentik. A Tribuna jelentése szerint a magyar-cseh tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A legsúlyosabb kérdé­sekben is megtalálták a megegye­zés alapját. A kisebbségek ügyét ugyanolyan alapon fogják intéz­ni mind a két országra nézve, a­mint azt Ausztria és Lengyelor­szág elintézte. A magyar-cseh ke­reskedelmi szerződést kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény alap­ján intézik el. na.s.as..aa.Ba.a.■■■■ga..bm. a tanyai iskolák kérdését hogy lehetséges megol­dani, de kéri, hogy vegyék tudo­másul, hogy az egyes vidékek kü­lönleges helyzete szerint fog cse­lekedni, hogy elérhessük azt, hogy már a most kezdődő iskolai évben megkezdődjön a tanítás. Tanyai internátusokat akar szervezni, amelyeknek az a ren­deltetése, hogy az iskola mellett legyen egy napközi otthon, in­kább napközi otthonnak nevezné, mint internátusnak és ez azt a célt szolgálná, hogy a két félnap kö­zött ne kelljen a gyermekeknek hazamenni, de mégse maradjanak ellátás nélkül, gondoskodni akar, róluk meleg ebéddel és meleg sze­retettel. (Helyeslés és taps.) A javaslatot azután általános­ságban elfogadták. A váci fegyház foglyai meg­szöknek. Hornyánszky Zoltán terjesztett elő ezután sürgős interpellációt arról, hogy a­ váci fegyintézetből egy hónap alatt 18 fegyenc szö­kött meg. Szerinte enyhén bán­nak a foglyokkal és igy eshetett meg, hogy legutóbb Mautner Ist­ván, akit a kormányzó ellen elkö­vetett merénylet miatt halálra ítéltek, de akinek a kormányzó kegyelemből életfogytig tartó fegy­házra változtatta át a büntetését, Budapestre jöhetett bevásárolni s itt a fegyőrtől megszökött. Hor­nyánszky azt követeli, hogy a csendőrséget és katonaságot hoz­zák vissza a fegyházba és hogy a Mautner szökése és a fegyelem meglazulása miatt indítson vizs­gálatot az igazságügyminiszter. Tomcsányi Vilm­os Pál igazság­­ügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy a váci fegyintézet igaz­gatóját, aki egyébként gazdasági ügyekben ,dicsértetest érdemel, a. Fejlesztik és szaporítják a tanyai iskolákat. Szöknek a váci f­egyházból. — A­ nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés ma harmadszo­ri olvasásban elfogadta a büntető eljárás egyszerűsítéséről szóló ja­vaslatot, majd a kötelező beisko­láztatásra vonatkozó törvényja­vaslat került tárgyalás alá. Cserti József, Gerencsér István, Magyar­ Kázmér és Schlachta Margit szó­laltak fel a javaslathoz, amelyről kijelentették, hogy a népoktatást kiemeli eddigi elhanyagoltságá­ból. Vass József kultuszminiszter­ válaszolt a felszólalásokra és tü­relemre kérte a tanítóságot, akik­nek érdekeiről mindenképpen gon­doskodni kíván. Az oktatás terén a falu és a város közt nagyon nagy az ár, ezt el kell tüntetni úgy, hogy emelni kell a falusi is­kolák színvonalát. Minden rendelkezésre bocsátott eszközzel arra törekszik, hogy az állam teljesítse az iskolák terén kötelezettségét, de figyelmezteti­ az iskolafentartókat, hogy ők is kötelesek e téren teljesíteni köte­lezettségeiket Még nem tudja, hogy

Next