Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Debrecen törvényhatósági joggal felruházott város. Miskolc és Nógrád-, Heves-, Borsod- Abajujtorka-, Gömör-, Kishont- és Zemplén vármegyék, valamint Miskolc szabad királyi város. Győr és Moson-, Sopron-, Vas-, Ifjér-, Veszprém-, Győr-, Komárom- és Esztergom vármegyék, valamint Sopron, Székesfehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok, Kaposvár és Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zala vármegyék, valamint Pécs szabad királyi város. Fővárosi lészállodaXt" iVso Kocsibejárás: VIII., Vig nyelt 1.sk. Lóistállók, kocsiszínek moslenkor kaphatók. Állatorvosi feigyelet és igazgatás. Kiss Józsin ma meghalt. Nem volt traláltusája. — Álmában szivbénul is érte. — A nagy költő pályafutása. A szg, amely minden dobbanását, mimien melegét bőségesen pazarolva fosztogatta drága örökbecsű ajándékgyanánt halhatatlan alkotásokban az emberiségnek, a költő szive ma utolsót dobbant: Kiss József, a halhatatlan nevű poéta hosszú és gyötrő betegség után csendesen elszenderült. Pályája nem volt ragyogó diadalul: az előítélet, a gyűlölség, az irigység és pénztelenség töviseivel kirakott nehéz, meredek ösvényen járta életében a maga kálváriáját, amelyen szívós kitartásával és óriási tehetségével elért a parnasszusi magasságok legtetejére. A költészetben uj utat tört, uj értékeket termelt, uj formákat és uj témát adott. Nagysága előtt irigyei is kénytelenek voltak elnémulni és élete alkonyán elérte a teljes elismerést és az igazi, közvetlen, meleg ünnepeltetést. Valóban büszkesége volt a magyar költészetnek és a magyar hazának, amely iránt vall rajongó szeretete csodás hangolott életű verseiből. in született Mezsimaszombatban és tus kollégiumban dön tanitóskodott. igyar nép lelkét. , ahol „Képes Vikesz lett és „Zsidó első versfüzetét. Toldy Ferenc „Si- Jáját a Kisfaludy egy csapsára isír újabb verskö- Petőfi Társaság nevét már az ő az egész or- 1 című költemér nyelvre is és gai énekké lelteti meg 1890-ig, a „Hét" című Közben újabb itek meg. öregségét és alkorsét a nyáron dó hősi halotterveztek a, erre irt Kiss . És még egy igesen. Betegár semmit, eghalt a feless beteg agg Kiss József vesztését és eresle ike leányát ette. Elaludt mely szívódétt he. írói valósztársaság fog AAAA4A4AAA4. 0TT WTff f T* mnács m. A nemzetgyűlés utolsó ülése 1921-ben. * Drózdy kritptája a kormányrendszerről. — Mi folyik az internáló tábláikban. — Vihar Andaházy-Kasnya beszéde körül. — Szterényi és a keresztény vállalatok. Maji Sombaton, az év utolsó napján, ez évben az utolsó ülésen kévésen múlt Kínét, hogy a nemzetgyűlés nem volt tanácskozóképes két ízben is. Gaál Gaszton elnök utólag rendreutasította Pallavicinit, mert tegnap azt mondta, hogy Bethlent a nemzet megvetése fogja elsöpörni. Drózdy Győző ma az első szónok. Arról a hallatlan pénzpocsékolásról beszél, amelyet a kormány, folytat és amely elveszi mindenkinek az adózó kedvét. Ez ellen nem segítenek azadó-detektívek. Az adókivető bizottságok igazságtalanul működnek. Egyesíteni kell a huszonegyféle adót és az adókulcsot le kell szállítani. Igazságtalanul kezelik a trafik és az italmérési jogot. Hosszasan beszél a kisüsttel kapcsolatos kérdésekről és arról, hogy a pénzügyőrség jogtalanul gyötri a népet. A miniszterelnököt felelősségre akarja vonni decemberi politikája miatt. (Felkiáltások: Most vadászni jár. Kerekes: Bakot lő.) Ostoba politika volt, amely nem nyújtott kezet a munkásságnak. A szabadkőművességgel is ki kell békülni, mert nemzetközi kapcsolatai használnak az országnak. Drózdy beszéde közben az elnök Csizmadia Sándort közbeszólásai miatt a mentelmi bizottsághoz akarja utasítani, de a Ház tévedésből leszavazta, amit később helyreigazítottak. Még egyszer az amnesztia. Ezután Drózdy a gyorsított eljárás körüli visszaéléseket teszi szóvá és követeli a rendes bíróság visszaállítását. Az amnesztia-rendeletet nem tartja kielégítőnek. .Ki kap amnesztiát Somogyi Béla meggyilkolásáért? Tudja-e ezt a Ház? Hisz a gyilkosok már régen szabadlábon vannak, Szász Zoltán ellenben, aki a kommünben a leghazafiasabban viselkedett, még most is a börtönben ül. Az amnesztia-rendelet nem beszél az emigránsokról. Sokan vannak köztük tisztességes , becsületes magyar emberek, így Juhász Nagy Sándor, Garami Ernő, Lovászy Márton. Követeli az internáló táborok megszüntetését. Ilányain és hányán szenvednek itt, akiket a személyes boszú juttatott ide. A bizottságok, melyeknek feladata az ügyek felülvizsgálása volna, gúnyolódnak az internáltakkal és hamis kimutatást készítenek a megkegyelmezettekről. Egy katona agyonlőtt egy internáltat, azzal az ürügygyel, hogy szökni akart. A gyilkos katonát meg is dicsérték. Férj helyett feleség, testvér helyett testvér van internálva. Hatvanöt iskolásgyermeket is internáltak. A kisgazdapárt korteseit is internálják. A kiszabadítás körül panamáznak. Az internált nők ellen a tisztek, altisztek és a legénység erkölcs telén merényleteket követnek el. Gyakori a kikötés. A szocialisták még az internáló táborok feloszlatását sem tudták elérni. A szocialisták azt a paklit kötötték a miniszterelnökkel, hogy csak a szociáldemokrata párt tagjai kapnak elbocsájtást. Ennél erkölcstelenebb paklit még nem kötöttek. Miért csak az szabadul, aki tagja a szociáldemokrata pártnak? Huszonnégyezer ember kénytelen naponként a rendőrségen jelentkezni. (Bródy Ernő: Középkor!) A bűnöst csukják le, az ártatlanokat azonban ne sanyargassák. Ugyanez az eset a sajtószabadsággal, hiszen bármilyen politikai lap utcai árusítását rendeletileg megvonhatják. A királykérdésről csak keveset akar beszélni. Örül annak, hogy lehet a köztársaságról beszélni, mert meg van. Bírálja a külpolitika irányát és vezetését. Amíg ez a reakciós rendszer van uralmon, az indemnitást nem fogadja el. A Hangya, Futura, meg az Ergon. Drózdy Győző beszéde után Szterényi József báró állott fel szólásra személyes kérdésben és Erekitek arra a támadására, hogy ő csak a Hangyát, Ergont, Futurát, szóval keresztény vállalatokat támadta, kijelenti, hogy az nem áll, mert épp úgy támadta a Forestát, a szesszkartellt, a cukorkartellt, amelyek mögött zsidó tőke áll. Ő nem aszerint támad, hogy az illető vállalat keresztény-e vagy zsidó, hanem,, hogy kap-e jogtalan állami előnyöket és kedvezményeket, vagy nem. Epeid válasza után szünet következet, majd Weisz Konrád szólalt fel az istdemnitáshoz, önök között — mondja Andahozy-Karinya, mire újabb vihar tör ki. A bécsi emigránsok azért mentek el, mert ha nem mentek volna el, Somogyi sorsára jutottak volna. (Pekár: Idők jele, hogy valaki így mer beszélni a magyar parlamentben. Rassay: Mondjél jobbat, ha tud! Pekár: Károlyiék is így kezdték. Rassay: 1918-ban szónokolt volna Károlyi ellen.) Andaházy-Kasnya Béla: Legcélszerűbbnek tartaná, ha a Friedrch-féle rendelet alapján választanának. Ezután a földreform végrehajtásáról és a vidéki földmunkások nagy nyomoráról beszélt, majd azzal fejezi be a beszédét, hogy miután itt konszolidált anarchia van, az indemnitást nem fogadja el. Ezután áttértek az interpellációkra melyről lapunk más helyén számolunk be. A fajmagvsság kérdése. Weisz Konrád a zalamegyei vendvidék és a legujabb osztrák megszállás alá került magyar*ká*B*tíoru sorsát tárja a nemzetgyűlés elé. Börtönbe vetettek száznegyven magyar embert, heteken keresztül Magdeburgban tartották őket és ő eredménytelenül járt el a külügyminiszternél az érdekükben, mert ez előbb a nagyántánthoz akart fordulni, hogy ez a kisántántnál tegyen lépéseket. Ezalatt a magyarok kiszabadultak a börtönükből és most már hetenként lefizetik a 3000 korona büntetést és ülnek egykét napot. Az osztrákok állandóan elhurcolják a magyar embereket. Szóvá teszi, hogy át akarják festeni a vasúti kocsikon a M. A. V. jelzést, így: A. V. Hungária. A mostani kormánynál tehetetlenebb még nem volt. Minden csak arra megy ki, hogy Bethlen maradjon a miniszterelnök az emberi kor legvégső határáig. Most két hét alatt gyorstalpaló munkával akarják megcsinálni azt, amit két év előtt kellett volna megvalósítani. Azt hiszi, hogy Bethlen rendelettel akar választatni. Fajmagyar képviselőtársai a legitimisták magyarságát teszik szóvá. Háttér, Taszter, Fangler, Friedrich neveit hozzák fel. Pedig Petőfi nem volt fajmagyar és az aradi vértanuk legtöbbje idegen volt. Ne hánytorgassuk tehát a fajmagyarsájt kérdését, Bethlen Istváné fajmagyar anzixkártyákat rrogatott az Antantnak, Bánffy a fajmagyar koronázást rendezett, most meg trónfosztást. Azt szokták mondani, hogy Madeira messze van, de ahogy az elszakított Kárpátokat magunkénak valljuk, úgy a miénk az is, aki most Madeirában van és vissza fog térni. Az indemnitást nem fogadja el. Pekár az idők jeléről. Andaházy-Kasnya Béla a következő szónok. Bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt, mert nem áll a jogrend alapján. Az erőszakoskodások csak látszólag szűntek meg, tényleg nem. Bírálja a kormány intézkedéseit. Itt van a mozirendelet, amely azonos a kommün rendeleteivel. (Zaj.) A gyilkosok szabadon járkálnak az országban és azt látjuk, hogy az államhatalom üdvözli a gyilkost, amikor az autóversenyen díjat nyer. (Felkiáltások: Micsoda gyilkosok?) Somogyi Béla, a Népszava szerkesztőjének gyilkosai. Megbüntetésükre nem került sor érthetetlen módon. A tanerőket minden ok nélkül elbocsátják. (Nagy zaj. Az elnök nem tudja fentartani a rendet és felfüggeszti az ülést. Szünet után Andahdzy-Kasnya folytatja beszédét.) Az amnesztia nem terjed ki az emigránsokra, akikre itt szükség volna és akiknek nincs semmi vétkük. (Pekár: Mind hazaáruló. Nagy zaj.) Sokkal különb ember van közöttük,, mint 1922 január 1. Ujévi üdvözlő dal Király Sándor uram: szeretetteljes tisztelettel a mióró itézi darálót kuktott Budapestre decenber 8-án. Úr Boldog uj egyrendőr uram Király Sándor Bodzás Üvözli, Önt nem a löki kántól Sok boldog uj évet érjen egészségben, Legyen az Ön gyára mindig jó hírnévben Igen jól darálgat a kis „Texas patent" Dicséretre méltó, tiszta bizonyos szem Áldja meg az Isten feltalálóját, Mert soknak jól tartja darával hizóját Nem verselek tovább, küldjön ismé egyet Mert a sógoromnak igen jól megtetszett De, hogy megfelelő legyen urasa az is ügy lesz a gyárának jó hírneve csakis Megígértem önnek, hogy jó előnyt szerzek Iparkodni fogok, hogy vevői lesznek. Ne érje ez évben önt oly bánat, mely fáj Ezt kérem Istentől önnek! Bodzás Mihály Tiszalökön írtam, december 22-én, dél 12 órakor. 61 éves öregember vagyok ref. presbiter, földműves. A „Texas” kézidaráló ára csomagolással és bérmentve darabonként 1070. korona. Kapható: Király Alajos utóda Király Sándor cégnél, Budapest, VI., Felsőerdősor 6. iniszterközi értekezletunkások és munkaadói bevonásával. A kormány bérmegállapító bizottságot szervez. Mint imeretes, Bethlen István gró ministerelnök a munkaprogrammjában kifejtette a munkássággal valt megegyezés szükségességét. Kilátásba helyezte, hogy rövidesen ismét megadják a munkásoknak a szervezkedő teljes szabadságát és gondoskodnak gazdasági helyzetük javításáról. Ez utóbbi ígéretnek teljesülése abban nyilvánul meg, hogy egy hatóság színezetű bizottságot állítanak föl, mely hivatva lesz a munkabér kérdésben a munkások és a gyárosok közé súrlódásokat kiküszöbölni. Ami a mukásságot illeti, az szívesen lát oltt pártatlan intézményt, amely a muka adóknak a munkásság igényei előli elzárkózását meglazítja. Ezzel amben a Gyáriparosok Szövetsége a napi ülésén súlyosan kifogásolták a kormánynak azt az eljárását, hogy.J1g , munkásság vezetőivel a tervezetineei pontját részletesen megvitatja pedig a gyárosokat egyáltalában miformálják a tárgyalások anyagl. A gyáripar különben is állássol az ellen, hogy a kérdések itézéséné egy a termelésen kívül álj®ari fadíj tényezőnek is beleszólása^11- A Gyosznak azonban n? ]haza ebben az kérdésben, mert J®®TM* -re