Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
1922. január 15. & FRISS UJSÁQ Angol fonlhamisifóK/ BsaiSapsslcis. \ ( A Park-szállóban elfogott a rendiség két külföldi kereskedőt. Bécsből tegnap jelentés érkezett a dunnapesti rendőrségre, hogy ott két darab hamisított önfontos angol bankjegyet hozott forgalomba két külföldi ember, akik két nappal ezelőtt Budapest felé utaztak. Egyikük Ivanov bolgár cigarettagyáros, a másik pedig Papusov athéni születésű görög kereskedő. A bécsi jelentés azzal végződött, hogy a két férfi nagyobb csomaggal utazott Budapest felé és ebben a csomagban mintegy húszmillió értékű angol font van. A Rákóczi-út 51. szám alatt levő Gala Miklós-féle pénzváltó üzletben tegnap délután fél hat órakor már meg is jelent a két kereskedő. A pénzváltó cégnek angol fontokat kínáltak megvásárlásra darabonkint 2100 koronáért. A Rákóczi-úti cég főnöke megvizsgálta a bankjegyeket és miután konstatálta, hogy az Angol Nemzeti Bank víznyomása rajta van a fontokon, öt bankjegyet megvásárolt a két külföldi kereskedőtől 12.500 koronáért Ezenkívül vásároltak tőlük kanadai dollárokat is. A bolgár kereskedő, akivel a pénzváltóintézet főnökei csak tolmács útján tudtak értekezni, két vagyon dohányt is kínált eladásra. A pénzváll-cly szabadságtéri központjában a cég főnöke Rajna Dezső gyanúsnak találta az öt bankjegyet s a nagybankok szakértői megállapították, hogy mind az öt bankjegy ügyes hamisítvány. A cég tehát ma reggel szintén feljelentést tett a rendőrségen a két idegen kereskedő ellen. A detektívek ma déli egy órakor a Park-szállodában megtalálták a két kereskedőt, akiket bekísértek a főkapitányságba. A kereskedők ártatlanságukat és jóhiszeműségüket hangoztatják. A rendőrség azt is igyekszik megállapítani, hogy az elmúlt két nap alatt mennyi hamis angol fontot helyezett el a két kereskedő Budapesten. BBBtGBZsras&aMEBuaaBBaBSBCcnst&BBaiaaasBiea Fővám igazálloda Kocsibejárás, Vill., Vignica 13. sz. Lóistállók, kocsiszínek mindenkor kaphatók. Állatorvosi felügyelet és* igazgatás. BUDAPESTI ÉLET. Védelmezzünk a pestis etán. A székesfőváros tanácsa a következő hirdetményt adta ki: A pestis Európában három helyen, Párisban, Konstantinápolyban és Nápolyban fellépett. Bár ennek a veszedelmes ragálynak nálunk nyoma sincs, a főváros tanácsa kellő előrelátással már most meg akar tenni minden intézkedést avégből, hogy a betegség behurcolását megakadályozza. A pestis, fellépésének elősegítői a tisztaság hiánya és a lakásokban található rovaroknak (borha, poloska, tetü, légy stb.) elszaporodása. A tanács felhívja a közönséget, hogy testének, ruházatának fokozott tisztaságára különös gondot fordítson, a takarításra a legnagyobb gonddal ügyeljen, a rovarokat múlhatatlanul irtsa ki. Felhívja a háztulajdonosokat és házfelügyelőket a házak tisztántartására, a patkányok és egerek irtására, a vízcsapok rendbentartására. Olcsóbb lett a sertéshús. A központi vásárcsarnokban a közzönség tartózkodása miatt végre, különösen a sertéshús ára esett. Ára 56—118 korona, marhahús 40—98, sőt gulyásnak való 36 korona,borjúhús 90—125 korona kilónként. Élőhal 100— 148, pikkelyes hal 88—120, balatoni harcsa pedig 250—280, korona kilónként. Sárgarépa 24—25, káposzta 18— 20, burgonyának 9—10 korona kilója. Elég sok vaj van 260—290 koronás árban. Tojás 10—12 korona darabonként. • Baromfi alig látható. Ha Andrássy beszélt a kiirályérl. Bevallja, hogy a nemzetgyűlés ellenére is,visszahozta volna a királyt. — Állandó izgalom a nemzetgyűlés mai ülésén. A mai nemzetgyűlés, mint már napok óta, ismét tanácskozásképtelenséggel indult. Majd elfogadják a képviselők fizetésemeléséről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a képviselők 10.000 koronás drágasági pótlékot kapnak. Az indemnitáshoz Czeglédy Endre az első szónok. Támadja a kisgazdapártot, ahonnan néhánynappal ezelőtt lépett ki és azt mondja, hogy a kisgazdapárt teszi lehetetlenné, hogy a kisgazda és földműves törekvések megvalósuljanak. Csak adóprogrammot lát, termelési programmot nem. Az indemnitást nem szavazza meg. Utána Mándy Samu kisgazda mondotta el szűz beszédét. A nagybirtokosok védelmére kel a földreformmal szemben. Az indemnitást elfogadja. Andrássy a királykérdésről. Szünet után Andrássy állott felszólásra. A közelmúlt eseményeit akarja feltárni, de előbb visszautasítja azt a vádat, hogy ő akadályozta meg a földreformot Sajnálja, hogy a miniszterelnök nincs jelen, ő Tisza Kálmán óta képviselő, de ezt nem szokta meg. A miniszterelnökök innen irányították a nemzetet. Most — évek óta — zavaros állapotok vannak, egészen más levegő uralkodik itt. Rátér a miniszterelnöknek a kisgazdapárt vacsoráján mondott beszédére. Ha a kormány akarja felizgatni, felkorbácsolni a közvéleményt, akkor az ellenzék duplán lesz kénytelen visszafizetni és polgárháboruszerű szenvedélyes harcok törnek ki. A miniszterelnök csalhatatlannak érzi magát. Azt modja,hogy kiválaszodja azokat, akik, az ország érdekeivel törődnek. ":jEzt a gondolat gyerekes. Bethlen cselekedeteivel nagyobb szerepet játszott úgy az 1918-iki októberi, mint a mostani eseményekfelidézésében. Bethlen 1918-ban mint képviselő, igen nagy hibákat követett el. A. Mráry jogot akart adni azoiknak a. mit. Hóknak, akik véreztek a háborúban, de Bethlen elsősorban megakadályozta ezt, mint rossz tanácsadó. Súlyos hibákat követett el a nemzetiségi kérdésben is. Andrássy és Tisza. Azzalvádolták meg, hogy a múltban örökösen Tisza ellen harcolt. Utal arra, hogy az utolsó időben közte és Tisza között minden ellentét elsimult, csupán a választójog tekintetében voltak még kisebb ellentétek. Most megint azt mondják, hogy Andrássy úgy akar harcolni Bethlennel szemben, mint annak idején Tiszával szemben. Rámutat arra, hogy a kereszténypártban hányszor folytatott kemény harcokat éppen Bethlen érdekében. Nem volt közte és Bethlen között ellentét addig, mig a király vonatára nem lövetett. (Gaál Gaszton: A törvény megtartása a fő. A törvény ellen a király sem léphet fel. Gaál Gaszton szavaira óriási zaj tör ki. Rakovszky hangja kihullik a nagy zajból. Ahol nincs király, ott nincs törvény!) Andrássy: Kérdi, hogy szabad-e a királyra lövelni? A mostani szomorú ■válság felidézésében Bethlen grófnak nagy szerepe volt, sőt nagyobb, mint neki.. Mindent elkövetett, hogy akirály visszatérését megakadályozza és egyetértett ebben a kormányzóval és a miniszterelnökkel. Mind a hárman legitimisták voltak. Bethlen, ti legitimista. A király azonban tartott a Gömbös és az Eckhardt-fée politikától és azt hitte, hogy ezek végleg meg akarják akadályozni visszatérését. Intette Bethlent erre és figyelmeztette, hogy a király visszatér, ha nem kap biztosítékokat Bethlennek az volt a felfogása, hogy az egységes pártot legitimista alapon kell megcsinálni. (Zaj. Gaál Gaszton Friedrich felé kiált: Itt a lánchídi legitimizmus! (Állandó lárma.) Bethlen azt szorgalmazta, hogy a király mondjon le a fia javára. A miniszterelnök annak idején a kereszténypártban találta meg a színaranyat, most meg a kisgazdapártban. (Rassay■: Szégyelje magát az a párt, mely ilyen miniszterelnököt támogat. Berky: Szégyelje önmagát, aki itt hagyta pártunkat. Rassay: Én nem kértem kiviteli engedélyt és nem éltem ezekből! Óriási vihar tört ki e szavakra. Az elnök felfüggeszti az ülést Ekkor Berky a terem közepére rohan és onnan kiáltja Rassay felé: ön az Atlantica pénzéből él. Rassay magából kikelve válaszolt: Berky hazudik-) Szünet után Andrássy folytatta beszédét Andrássy: Mindent megtettem, hogy a király ne jöjjön be. Azt kérdezik, miért nem igyekeztem megakadályozni? A veszélyt én nem abban láttam, amit Gömbös Gyula és a miniszterelnök úr szükségesnek tartanak felhozni, hanem főleg abban, hogy őfelsége, olyan időben jön be, amikor a helyzet nincs kellőképpen előkészítve, amikor a társadalmi különbségeknél fogva a nemzet egyes osztályai harcba keveredhetnek egymással, polgárháború tör ki, amit azután a szomszédok felhasználnak egyrészt arra, hogy Magyarországot megalázzák, másrészt, hogy a detconizálást kimondassák,- ü findjen-^ "kinek a király mellé kellett volna ál-, Innia. ' . * , J — Az én politikám ,az, hogy,, minden,, a király is, eszköz" Sí'lágsSofftfebr)''Cél, a haza szolgálatában. (Hosszantartó taps a kereszténypártban.) A királykérdésben bebizonyosodott, hogy a kisantant csak akkor mozgósított, amikor már tudta,hogy a magyarkormány ellenáll. A király írást adott. A király írást adott, amelyben utasítja kormányát, hogy a hadüzenet jogát megosztja a parlamenttel. Ez is azt bizonyítja, hogy a király nem akart, sáfárkodni az ország érdekeivel. Akármit is mond a Fehér Könyv, tény az, hogy nem gondoltak vele, hogy a királyt és királynét kimérjék, amikor vonatukra lőttek. A tényekből kiderül, hogy a kormány le akarta tartóztatni a királyt. (Viharos zaj.) Megérthető, hogy miért nem engedték akirályt Budapestre jönni. Igenis a királyt meg akarták ölni, őfelsége ellen hazug agitációval dolgoztak. Ami a jövőt illeti... Am a jövőt illeti, azt igen súlyosnak látom. Én mindenesetre azt követelném, hogy gyors megoldást kellene találni. Nem tagadom, megbarátkoztam én azzal a gondolattal,hogy annak idején a nemzetgyűlés ellenére is a törvényesen megkoronázott királyt vissza-írolom. Nem bánom én, ha ez a kijelentésem a bírói eljárás során káromra van és becsuknák érte, akár-az évre is. (Helyeslés a középen.) Szégyennek tartom, hogy minket,ántánt-tartománynyá sülyeszszenek, különösem azzal a szerződéssel, amelyet a kormány kötött a kisántánttal. Ma a nagykövetek tartományéi vagyünk. Az 1920. 1. t.-c. forradalmi alkotás. Ez a törvény a forradalmat védi meg, a forradalmat koronázzameg. Károlyit ..önök kiátkozzák eis dacára en- nek, meghajolnak élőiig,, Az, ő művét ! koronázzák meg, amidőn a törvényes királyt megfosztják trónjától. ' Nézzük csak, hogy mit'jelent az országra a királyválasztás. Elképzelhető ez a királyválasztás polgárháboruszerű jelenségek nélkül? ~(Nagy zaj. Cserti József: Azért kell egyelőre köztársaság.) ■:-‹ Mi a törvény és, az alkotmány alapján állunk. Bárki legyen, akit megválasztattak, az a király azt az állásponttot foglalja el, hogy : egyoldalú határom zattal: nem fosztható meg a"koronátok De ha ő nem foszható meg, akkor elődje sem fosztható meg. . Andrássy beszéde végén kijelenti, hogy a kormány politikáját veszedelmesnek tartja. Végül kijelenti, hogy az indemnitást csak három hónapra szavazza meg. Haller a párhajmániáról. Haller István a mostanában túlterjgő párbajmánia ügyében interpellálja meg az igazságügyminisztert. Csodálaatos eset, hogy éppen az, aki a törvény őre, rossz példát mutat és maga is párbajozik. A vívótermek előtt úgyszólván sorbaállanak az emberek. Az igazságügyminiszternek, ha párbajoznni akart, le kellett volna mondania a miniszterségről, mert neki, mint a törvény legfőbb őrének jó példát kell mutatnia. Tomcsányi válaszol az interpellációra. A sajtó ferdén állította be az ő állásfoglalását a Rassay-féle párbajellenes törvénynyel szemben, ő igen súlyosaknak tartotta a Rassay által, indítványozott büntetéseket. A Ház ’a választ tudomásul vette. Borbély-Maczky Emil, Holló János rokkant katona műlábának sürgős kiutalása végett interpellál. Drózdy Győző a nagybirtokosok eljárását teszi szóvá, amelylyel az aratómunkások bérszerződésénél kiuzsorázzák a munakerőt. Mayer János miniszter megnyugtató válaszát tudomásul vették. Raczek Géza a kunhegyes főbíró visszaéléseiről, Drózdy Győző községijegyzők és elöljárók visszaéléseiről, Szabó, István (sokorópátkai) egyes lat., polci ügyében, amelyek 80 keresztény vállalat csődjéről írnak," interpellált. " fi - - El ■ •; rETÉsi Mindenki 'tehozhatatlan kárt okoz magának, ha hangzatos hirdetéseknek engedve,brilliAssst. aranyat, csitstöl, platinát. styUjiKjettti, ékszert elad és nem fordul EISCHER TESTVÉREK .- = céghez. Budapest: BaroseMitca. 75. szám. f*. Pálinkafőző- és tipusi mosóüstök, ...==2§1 Vermorel-rendszerű permetorzí==13 cök vörösrézből. Rézgálic, Raffla, Rézkénpor regalesóba gyár áron beszerezhető SZONTAGH PÁL, rézárugyár, Budapest, IX., Üllői út 19. szám. MteOTk sa cseh Y. f fMgrfrtokreformról.1 I -! • • . 'Vár: Prága, január ... Messarykelnök tegnap fogadta la köztársasági pártok öttagú küldöttségét, amely előterjesztette a birtokreformra vonatkozó kívánságait. Az elnök újólag hangsúlyozta válaszában, hogy a földbirtokreform nagy nemzeti , követelés s hogy ez időszerint éppen arról van szó, hogy a nagybirtokokból apróbb tagokat létesítsenek. Kívánatosnak tartja,, hogy a reformnak ezt a részét erőteljesen, egyszersmind azonban tervszerűen is hajtsák végre. Nem hive a nagybirtokok,, az ugyne--ivezett latifundiumok rendszerének, azonban az a nézete, hogy bizonyos számú nagybirtokot fenn kell tartani,- . nemcsak a termelés céljaira, hanem, a mezőgazdasági tudományok érdekében ", a nagyobb terjedelmű kisérletezésére". számára. A törvény rendelkezései és határozott terv szerint kell megállapítani, hány nagyobb birtok , maradhat meg, nemkülönben az ezzel összefüggő, további kérdéseket. Az egészét et önti- nak az a célja, hogy a mostani állapo- irtokát jó irányba fejlessze ki.. . Az is a reform feladatai közé tartozik, hogy lehetőleg sok ember jusson kielégítő, megélhetéshez a földbizottbór"' vagy legalább kiegészíltesse jövedelmét, amelyet más foglalkozássalszerez'.' zaL'zs.~£i\r*u*,T:zz3Xixxsi:xxe~.^jExszsszaazannszirnjsszzjo:sxKT.-s^^sszstizaszsrExsx:-3ss3z^^^s3ane^^janeva^za:nub^mmsxmaHixsasasxac3ai^B^i^xr±sirjsaa rwBgrwaiagor8n»^mnBaaBa'«Ma3B3B»ni.-emaaL-isznszfcvpd'izssr'IfrSmW' telket, biatorty kaiagsaert, ruhát eladhat jól,, S j ’ ha hirdeti az apróhirdetéseink között !