Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
r "***3 XXVfl. évfolyam‘/^4nWM^-^^ A Ml 2 jCOfOflfl Budapest, 1922 január 28. Szombat POLITIKAI NAPILAP 4S ■■ ■ előfizetési Aka. jjTM SgS SSsfeg Mb(«b5 §§3 SEB ScBflasa jEPEHB Budapest, jv., gerlóczy utca u. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai szét- fiaraa gSfvnh Saa jSfelaf Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági Küldéssel egy hónapra— _ — K 35.— OSq EwyS s*i**3nL ó£hSl§&^ wDffS telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58* Hevycdávre. — K 90.— Bfsgjp**® KfS jjfcfro iraE Nyomdai telefon 32-99. Félévre ...---------------------------------K 180.- g|g Mjg €»§ g§|| HR ifiHr ült Ki 8WR ül 8B& Ilii j?Pj|fi VW FIÓKKIADÓ HIVATALOK IV., Honvéd-u. a. Egész évre----------------------------— K 360.— j|gg flftftj ngg ggg löfc (Kálmán-u. sarok). - VII., Rákóczi-ut 34. se-EgysmM • és pályaudvaron 6. szám. — IV., Kecskeméti-utca 14. szám. Az ellenzék harcra készül a választói javaslat ellen Liszthivatali tisztviselők a rendőrség őrizetében Ötmilliót lopott egy kasszafuró szövetkezet «aaaaaiaMHuaBaaa»BHaaHMaaiBBnaaaiiMaai!BiaH>BSBBaaiaBaBaaaiaaiisanaBaBEBKHaaiiasBaaaBBBiiaaanHaHaaim'iBBUBBaHBHMVHHa»HBM haaBBBBBaBaBaBaBaBaaaaat Választójog akadá3ywersessy. , Adtál uram esőt, de nincs benne köszönet — ezt mondhatjuk az un választójogi javaslatról, amelyet ma nyújtott be a kormány a nemzetgyűlésen. Nem tudjuk, mekkora idő alatt készítette elő a belügyminiszter ezt a torz javaslatot, de mindenesetre csodálatos, hogy annyi furfang, kikötés,ezt nem értjük szószerinti, fentartás, hátsó gondolat és átugorni való akadály foglaltatik benne, hogy annak csak kigondolására is esztendők és főleg alkalmas emberek kellenek. Elsősorban azt kell kifogásolnunk, hogy elejtették a titkosság kötelező elvét és kimondták, hogy minden képviselő lelkiismerete szerint szavazhat. Hát mi tiszteljük ugyan a nemzetgyűlés többségének lelkiismeretét, de nem felejtjük el, hogy ez a többség szavazta meg a botbüntetést és egyéb reakciós törvényeket és minthogy a kormány vezető tagjai kezdetben körömszakadtig ragaszkodtak a vidéken való nyitt szavazáshoz, nem tudjuk, hogy nincs-e titkos megegyezés arra nézve, hogy mégse legyen titkos a szavazás. A második sérelmes pont, amely különösen az ipari munkásságot sújtja, hogy két évi helybenlakáshoz akarják fűzni a választójogot, amikor a munkásanyag nagy része, a háborúból, fogságból visszatérők, a menekültek és még sokan állandóan vándorolnak, hogy megfelelő keresetet találjanak. Ettől a néprétegtől a választójog megvonását jelenti a két évi helybenlakás követelménye. Rendkívül aggodalmas továbbá az is, hogy nyolcszáz vagy ezer ajánlás kell a jelöléshez és az ajánlást mindjárt szavazatnak veszik, holott a választás napjáig ezer okból megváltoznánk a választók akarata. De egyenesen megtizedelné a választásra jogosultak számát az a feltétel, hogy a négy elemi elvégzését bizonyítványnyal kell igazolni. Hány felnőtt embernek van meg az iskolai bizonyítványa és különösen hogyan, tudja megszerezni az, aki például Máramaros vagy Hunyadmegye valamelyik Istenháta mögötti falujában látta meg a napvilágot és ott végezte a népiskolát. Ami pestig a női választójogot illeti, igazán kiváncsiak vagyunk arra, hogy miért ne lehessen választó az a nő, akinek a lehetetlen magyarországi egészségügyi viszonyok mellett a roncsoló torokláb elragadta gyermekét. Miért tetézzék anyai fájdalmát azzal, hogy ráadásul meg is büntessék. Jól tudjuk, hogy a nagyvárosi modern dámákat, akiknek más címen amúgy is meglesz a választójoguk, ez a megkülönböztetés nem fogja nagyon bántani. De a nép egyszerű asszonyai a vidéken ezt az erkölcsi tagosítást nagyon is szívükre fogják venni. Mindezekből a jogos ellenvetés közelebbi feltételeket állapíthat meg. Túl vagyunk azon a korszakon, amikor a megbízhatóság jelszavai alatt különféle szekatúráknak és vexaturáknak lehetett kitenni az embereket. Itt az ideje annak, hogy a nemzetgyűlés megszüntesse azokat a törvényeket, amelyekben a megbízhatóság jelszavát ilyen könnyelműen kezelték. Semmiesetre sem szabad a miniszterre bízni annak eldöntését, hogy ki a megbízható és ki nem. Az iparigazolványok és engedélyek kiadásáról szóló rendelkezések sok fölösleges és érthetetlen zaklatásnak teszik ki az engedélyt kérőket. A legsérelmesebb a törvénynek az az intézkedése, hogy ha egy iparos más törvényhatóság területére költözik, új iparigazolványt kell szereznie. Ezzel a régi iparosok szerzett jogaiktól eleshetnek. Az interpellációk során Csernyus Mihály a sertéstenyésztők érdekében szólal fel. Igen alacsonyaknak találja a sertésárakat (!) s ezért a kormányt okolja. Azt szeretné, ha legalább 100 koronát emelné fel a kormány a sertésárakat. Azt indítványozza, hogy az állam vegye a maga kezébe a sertésközvetítést és a hasznot juttassa a termelőknek. Kutkafalvy Miklós interpellált még a ruthén népnek a csehek által való elnyomatása miatt. A Millerand-féle kísérőlevél értelmében a szövetséges és társult hatalmak megadták a ruthén népnek azt a jogot, hogy autonómiájának felhasználásával döntsön minden lényeges kérdésben, tehát állami hovatartozandóságának kérdésében is. A Cseh szlovák állam ezt a jogot a ruthéneknek nem adta és nem adja meg. A cseheknek nincs joguk a rutén néppel rendelkezni. A terület jogilag ma is Magyarországhoz tartozik. Egy nyomorgó budapesti családnak gyermekei, akiknek a Láthatatlan Vendég akciójából jutott ruházat. Huszár sekből az világlik ki, hogy a kormány ezzel a körmönfont választójoggal azt célozza, hogy minél szűkebb térre szorítsa a választók számát, mert nyilván arra gondol, hogy kevesebb választóval azután az egyéb rendelkezésére álló eszközökkel könnyebben boldogul. Nem tudjuk, hogy a nemzetgyűlés mennyit fog elpusztítani a felsorolt akadályokból, de emlékeztetünk arra, hogy rossz választójoggal is buktattak már kormányrendszereket Magyarországon. Végül a legpártosabb intézkedése a javaslatnak, hogy Budapestet és környékét három nagy kerületre osztja, lajstromos szavazással (mégpedig csakis itt) iparkodik biztosítani Wolff Károlyék politikai életét politikai haláluk valószínű esetére. A maradi ipartörvény bírálata. — A nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés mai ülésének elején Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter benyújtja az országgyűlési képviselőválasztásokról szóló törvényjavaslatát és javasolja, hogy a törvényjavaslat tárgyalására egy húsz tagú ad hoc bizottságot válasszanak. A Ház így határoz. Harmadszori olvasásban elfogadják az indemnitási javaslatot, majd rátértek az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Frühwirth Mátyás előadó ismertette a javaslatot Drózdy Győző kifejti, hogy ez ,a javaslat hallatlan hatósági önkényeskedésre ad alkalmat. Felsorolja a javaslat sérelmes részeit, többek között azt amely a nyomdaipart képesítéshez köti és így beleütközik a sajtótörvénybe. Sok példa bizonyítja, hogy nem szükséges a képesítés. Zsolnay Miklós rövidáru-kereskedő volt és csak később tért át az agyagiparra, amelyet európai színvonalra emelt. Itt van a Franklin-nyomda vezérigazgatója, aki egyetemi tanár és sohasem volt nyomdász. Tipikus kurzusalkotása a törvénynek az a része, amely azt tartalmazza, hogy a megbízhatóság és az üzemberendezés szempontjából a kormány Közmunkára leli®! fcsai az állam pitikaira Minden 18—45 év közötti férfi kötelezhető közmunkára. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén törvényjavaslatot terjesztett be a közérdekű munka teljesítéséről. A törvényjavaslat szerint közérdekű munkára minden férfi kötelezhető 18—45 évi korhatáron belül. A törvényjavaslatban nélkülözzük azokat a biztosítékokat amelyek megóvják az állam polgárának szabad akaratát attól, hogy a közmunka kényszert ne alkalmazzák nem hivatottak és teljesen fölösleges esetekben. A törvényjavaslat az emberi jogok legelemibb parancsaiba vág bele és vigyáznunk kell, hogy a közmunka-kényszer valahogy robotmunka kényszerré ne váljon. A javaslat különben kimondja, hogy az állam polgárai közérdekű munka teljesítésére kötelezhetők. A törvény szempontjából közérdekű munkának kell tekinteni minden olyan munkát, amely valamely közhatóság, közhiva