Friss Ujság, 1922. március (27. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

­ára 2 korona Budapest, 1922 március 1. Szerda XXVII. évfolyam, 49. szám POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAi Helyben s­ztázhos hordva, vidéken pontai szét­kül­déssel egy hónapra_ _ — ... K 35.— Negyedévre ... __ — ~ K 90.— Félévre — *.K 180.— Egész évre­­ K 360.— Egyes szám ára IT­ pítyaudvaron 2 IIOF*FRISS UJSÁG ................... . ........................-fe----------—---------— SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL­ BUDAPEST, IV.. GERLÓCZY­ UTCA U. SE Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK. V., Hon­t u­ ti. A (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-ut 34. sz. (Telefont József 118—20). —­­VI., Andrássy-út 6. szánt. — IV., Kecskeméti-utca 14. urána. Budapesten mégis lajstromos lesz a szavazás A szociáldemokraták felveszik a választási harcot A verekedő ébredőket átkísérték az ügyészséghez A kormánypárt intéző bizottsága tudomásul vette a választójogi rendeletet. Az egységes párt kiáltványt intéz a nemzethez. — Nagyatá­diék elvben a titkos, — gyakorlatban nyilvános szavazás mel­lett — A választójogi rendeletért nem a párt, hanem a kor­mány felelős. A miniszterelnök ma az egysé­ges párt intéző bizottságának ülésén ismertette a választójogi rendeletet, amelyben a titkosság elvét a falvakban való szavazásra vonatkozólag elejtette. Nagyatá­diék elvben a titkos szavazás hí­veinek vallották magukat két éven keresztül — ma azonban gyakor­latban szentesítették a nyilvános szavazást. Mélyen sajnálatos ez az ugrás visszafelé, sajnálatos, hogy Nagyatádi odaadta a nevét ahhoz, hogy a falu népének választójogát így elalkudják. Nagyatádi ezzel nemcsak egész politikai múltjával került szembe, de romlásba viszi az egész pártját. A kormánynak az az elhatáro­zása, hogy a titkos szavazást csak a törvényhatósági joggal felruhá­zott városokban viszi keresztül, az ellenzéki pártokban azt a gondo­latot vetette fel, hogy nem vesznek részt a választásokon. Az ellenzék végleg még nem döntött ebben a fontos kérdésben, amelynek ered­ménye a mai körülmények között, amikor a szavazók igen nagy tö­megei függő viszonyban vannak a kormánynyal szemben, legalább is kétséges. Gondolja meg jól az ellenzék ezt a lépést! A választá­soktól való tartózkodás esetleg fö­lényes többséget ad a kormány­nak. Viszont, ha az ellenzék részt vesz a választásokon, a városi ke­rületek legnagyobb részében a titkos szavazás révén csupa ellen­zéki jelölt győzhet és ez világos bizonyítéka lesz annak, hogy ott, ahol a véleménynyilvánítás elé nem állítottak korlátokat, mint a falusi kerületekben, a szavazó­pol­gárság állást foglal a kormány politikájával szemben. Ez olyan erkölcsi fegyver lenne az ellenzék kezében, amelynek erejét semmi­féle többség el n­em veheti. Sok­sok ezer választója az országnak, akik a mai rendszerrel nincsenek megelégedve, várva-várja, hogy a választások révén változtasson az ország sorsán. Ezt a tömeget nem szabad megfosztani a válasz­tásokon való részvételtől. Az egységes párt intéző bizottsá­gának ülése. Az egységes párt ma délelőtt tartot­ta első intéző bizottsági ülését, melyen a miniszterelnök ismertette a választó­jogi tervezetet. Az értekezlet megnyi­tása előtt még egyes kisgazdapárti volt képviselők reménykedtek abban, hogy a titkosság tárgyában módosítások lesznek, Mayer János maga is bízott ebben, azonban, mint később kiderült, ez teljesen hiú remény volt. Klebels­­berg belügyminiszter is nyilatkozott az értekezlet előtt, amely nyilatkozatában kétségbe vonta azt, hogy az ellenzéki pártok nem vennének részt a választá­sokon. — Legfölebb arról lehet szó — mon­dotta — hogy egyes politikusok, vagy pártvezérek tanúsítanak tartózkodást, a tömegek passzivitását lehetetlennek tartom és e tekintetben csak a szociál­demokrata pártról lehet szó. Két és félmillió választó tartózkodásáról nem lehet komolyan beszélni. * Az intéző bizottság délután két óráig tanácskozott. A felszólalók között a titkosság kérdésében a volt gazdakép­­viselők hangsúlyozták, hogy a falusi kerületekben is ragaszkodnak a titkos­sághoz. Ezeknek a miniszterelnök azt felelte, hogy itt kormányintézkedésről van szó, amelyért a felelősség csak a kor­mányt terheli és nem a pártot. Ez a kijelentés elég volt a volt kis­gazdaképviselőknek, hogy a titkosság­ból ne csináljanak pártkérdést és to­vább támogassák a pártot. Belenyu­godtak abba is, hogy az ajánlókat le­szavazottaknak tekintik. Egyébként az intéző bizottság ülésé­ről kiadott hivatalos kommüniké sze­­rint a miniszterelnök bejelentette, hogy Gömbös Gyulát kérte fel a párt ügy­vezető elnöki tisztségére. Az üresen hagyott társelnöki állásra pedig Peré­­nyi Zsigmond bárót, a volt munkapárt, elnökét választották meg, az alelnöki állásra pedig Molnár Dezső nyugal­mazott altábornagyot választották meg. Az intéző bizotts­ágba beválasztották Lers Vilmos bárót, Károlyi Imre gró­fot és Almássy Lászlót, a munkapárt­nak és rendpártnak volt tagjait Ezután ismertette a miniszterelnök a választójogi rendeletet, amely újj nemzetgyűlés összehívásáról szól és az új nemzetgyűlés lesz hivatva megálla­pítani a végleges választójogi törvényt. A miniszterelnök megismertette a magyar nemzethez intézendő kiált­ványát, melynek végleges megszöve­gezésére egy szőkébb bizottságot küld­tek ki. Végül szó esett a sajtóban meg­jelent hírekről is, amelyeket megcáfol­tak olyan értelemben, hogy a pártban és a vezetőségben a célzatos hírek el­lenére is teljes az egyetértés. Az angol mágnáshöl­gyek most az állatokra vadásznak. Képünkön javai az elejtett óriá­val szórakoznak, hogy Afrikában egy angol fiatal nő, néger szolgá­­si elefánt hátán áll. Budapesten mégis Bajstronms lesz a választás. Az értekezlet lefolyásáról a kiadott hiatalos híradáson kívül a következő­ket sikerült megtudnunk: Az értekezleten a volt gazdaképvise­­lők kivétel nélkül felszólaltak a titkos­ság érdekében, különösen Hencz Ká­roly, Dömötör Mihály és Simonyi-Se­­madam Sándor mondottak éles beszé­deket A miniszterelnök ennek kapcsán f­i­­jelentette, hogy a vidéki nyílt szava­zásból nem enged, a felelősség nem a­­ párté, hanem a kormányé, hajlandó azonban megbeszélés után belemenni abba, hogy Budapesten lajstromos maradjon a választásfe ha meggyőzik arról, hogy ez jobban megfelel a párt érdekeinek. Simonyi-Semadam válaszában kije­lentette, hogy ilyen egyszerűen nem le­het elintézni a titkosság kérdését, az­zal, hogy a kormány vállalja érte a felelősséget, mert hiszen a párt támo­gatja a kormányt, tehát a kormány cselekedeteiért a párt is felelős. A miniszterelnök erre hivatkozott a sajtó magatartására és kijelentette, hogy a közvélemény nem mutat ellen­­­állást a terveivel szemben. Különben pedig szabad kezet ad a képviselője­lölteknek arra, hogy a titkosság mel­­­­lett beszéljenek a vidéken. Hangsú­lyozta azt is, hogy ez a rendelet csak az új nemzetgyűlés megválasztására lesz érvényben. A kormány átalakítása. A Haller-féle kereszténypárt vezetői ma délután a kereskedelmi miniszté­riumban megbeszélést tartottak, ame­lyen szóba került a párt három mi­niszterének a kormányon való mara­dása. A szombati minisztertanácson ugyan­is Bethlen miniszterelnök maradásra kérte a kereszténypárti minisztereket, akik a bársonyszékhez szívesen ra­gaszkodnának is. A mai megbeszélésen nem döntöttek, de valószínű, hogy csak Vass miniszter marad a kor­mányban, a többi lemond, már csak azért is, mert pártjuk egyre erősebb eufemétá Stait ölt magára­. A szociáldemokraták harcra készülnek. A szociáldemokrata párt ma dél­utánra tervezett választmányi ülése el­maradt, mert a párt csak a választó­­jogi rendelet megjelenése után kíván­ja álláspontját meghatározni. Arról értesülünk azonban, hogy a szociálde­mokrata párt minden körülmények között felveszi a választási küzdelmet. A múltban a választásoktól való tartóz­kodásról szomorú tapasztalatai van­nak és bizonyosra veszik, hogy ha a parlamentben egy szociáldemokrata képviselő bent lett volna, akkor sok minden erőszakosságot meg lehetett volna akadályozni. A pártban különben is nagy harci kedv uralkodik és a pártnak fel kell keresni az ellenséget a választásokon, hogy megmérkőzzék vele. l­assayék a kisgazdák maga­­tartásáról. Az egységes párt mai értekezlete­vel kapcsolatban Rassay Károly, a függet­len kisgazda és polgári párt vezére a következőket mondot­t munkatársunk­nak: — A legnagyobb felháborodással vet­tem tudomásul a volt kisgazdaképvise­lők viselkedését a mai intéző bizott­sági ülésen. — Egyenesen nevetségesnek kell bé­lyegeznem azt a cinikus beállítást, hogy a választójogi rendelet nem törvény.

Next