Friss Ujság, 1922. április (27. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI Helyben házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra_ _ — — K 35.— Negyedévre — _ — — — — — — K 90.— Félévre K 180.— Egész évre — — — K 360.— Egyes szám ára . és pályaudvaron 2 ICOI*FRISS UJSIC XXVII. évfolyam TI. szám. Ára 2 korona Budapest, 1922. április 1. Szombat SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK I V., Honvéd-u. 8. (Kzlmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-ut 34. SZ. (Telefoni József 118—20). — VI., Andrássy-ut 6. szám. — IV., Kecskeméti-utca 14. szám. -■■■■■ .!■■■»■■. .. Elkészültek a választókerületek beosztásával Az egységes pártnak 3025 jelölt kínálkozott Ellentétes hírek IV. Károly állapotáról A keresztény pártok bomlása. A volt nemzetgyűls megalakulása idején a kereszténypárt volt az, amelyre Friedrich István óta az összes kormányok uralmukat támasztották. Még Bethlen István gróf is ebben a pártban látta eleinte a tartós kormányzás szilárd alapját. Ezt a pozícióját a keresztény párt nem számbeli túlsúlyának köszönhette, hanem annak, hogy értelmi tekintetben mindenesetre fölötte állott a kisgazdapártnak. De ez az értelmi fölény, amely egyébként csak viszonylagos volt a régi törvényhozás színvonalához képest, nem nagyon mutatkozott meg a keresztény pártban és így a nemzetgyűlés törvényalkotó tevékenységében sem. Kiélezett és kicsinyes felekezeti nézőpontok irányították minden lépésében és olyan szellemet vitt be számos törvénybe, amely befelé és kifelé egyaránt kártékony volt. Éppen ezért az a keresztény közönség is, amely kezdetben tűzön-vizen át követte a széphangzású cégérrel dolgozó pártot, csakhamar kiábrándult és elfordult akurzusától és ezt a szót az utóbbi időben már csak gúnyos értelemben emlegette. A politikai balsikerek bomlasztóan hatottak a párt különböző árnyalataira és a kezdetben oly fennen hangozhatott keresztény „egység" varázsereje nem bizonyult oly erős csiriznek, hogy összetartsa a bajok szaporodásá-val elkívánkozó töredékeket és ezt a bomlást az egyes vezérkedő kolomposok kielégítetlen ambíciója is bizonyára elősegítette- De a legerősebb éket a királykérdés ütötte a keresztény pártban, mert még szélesebb rendet vágott a katolikus és protestáns párthívek amúgy sem valami erős hagyományokon alapuló összetartásában. Nem hiányoztak az utóbbi hetekben már a választásokra való tekintettel is, olyan kísérletek, hogy összedrótoznák a kereszténypártok egységét. És hogy ez megtörténhessék, nem riadtak vissza attól a fából vaskarikára emlékeztető próbálkozástól sem, hogy ellenzéki és kormánypárti választókat egy táborba tereljenek. Különösen Wolff Károly úr buzgólkodott ezen a lángeszű megoldáson és hogy milyen sikerrel, azt igazolja az a hír, hogy a keresztény községi párt, amelynek eddig Wolff koronázatlan királya volt, faképnél akarja hagyni vezérét. Haller István is erősen hangoztatja, hogy a tegnapi nagygyűlésből senki ne merje levonni azt a következtetést, hogy egyesülni akar az Andrássy— Friedrich-párttal. A híres egység tehát már csak a történelemé marad és nem lesz aktuális tényező. Leleplezték Szendrőt a Persia koronatanulót. Szendrő eltűnt a tárgyalásról. Persián védője A Persián a Rejőd-per mai tárgyalásán Vágó Rezső szénkereskedő Szendrő Ottóról tett tanúvallomást, aki nála, mint leszerelt hadnagy jelentkezett, majd az üzletfelektől kölcsönkért pénzzel és a munkások hatvanezer koronát kitevő fizetésével egy szép napon eltűnt. Szendrő ellen feljelentést tett, amit azonban visszavont . Szendrő most részletekben fizeti vissza — bár nem mindig pontosan — az elsikkasztott összegeket. A tanú elmondja, hogy Szendrő igazi neve Steinhaus Pál, atyja Steinhaus Naftali pesti órás. Amikor a tanúnál volt alkalmazásban, gyászjelentést készített, amely szerint atyja, aki jénai egyetemi tanár, elhalálozott. A gyászjelentésben anyját német bárónőnek tüntette fel. Mindezeket a magával hozott iratokkal igazolja, valamint iratokkal igazolja azt is, hogy Szendrő-Steinhaus Pál Ottó 1919-ben keresztelkedett ki, zsidóból római katholikus lett. A védő figyelmeztetésére a bíróság az iratok között talált egy valószínűleg hamisított igazolványt, amely szerint Szendrő aki 1895-ben született, 1893. október 7-én keresztelkedett meg. Jelenti az elnök, hogy Szendrő iratai között a 29. honvédgyalogezred géppuskás századának több üres és pecséttel ellátott papirosát találták, s több üres, pecséttel — Az ügyész vádbeszéde. — felmentést kér, ellátott blankettát a szinyei járás főszolgabirájának pecsétjével, különféle lepecsételt, ki nem töltött igazolványt és két üres keresztlevélblankettát. Az egyes igazolványokon Szendrő Ottó atyja, mint Szendrő Nándor szerepel. Az elnök mindezeket az iratokat a per irataihoz csatolja. Persián tudta, hogy felbérelt ugratok környékezik. Steiner Antal dr. ügyvéd, a lengyel követség jogtanácsosa, arról tesz vallomást, hogy Persián egy héttel őrizetbevétele előtt azt mondotta neki, hogy agent provokátorok járnak körülötte, akik valami cseh dologba akarják berántani. Bán Endre hírlapírónak az Otthon-körben mondotta Persián, hogy agent provokátorok kezébe került. Mikes Ferenc vállalkozó hangoztatta, hogy Persián panaszkodott neki, hogy figyelik, molesztálják, telefonbeszélgetéseit kihallgatják, leveleit felbontják. Szendrő eltűnt a tárgyalásról. Az elnök most Szendrő Ottót szólítja a terembe, hogy a zárt tárgyaláson félbeszakított tanúvallomását folytassa. A teremszolga jelenti, hogy Szendrő itt volt, de most nincs jelen, elment. A bíróság úgy intézkedik, hogy a tárgyalást mindaddig felfüggesztik, amíg Szendrőt elő nem állítják a bírósághoz. Tizenkét órakor nyitotta meg újra a tárgyalást az elnök és jelentette, hogy Szendrő nem volt előállítható. Az ügyész indítványozza, hogy Szendrő felettes katonai hatósága útján utasíttassék a megjelenésre, a védők ezt feleslegesnek tartják, mert a bíróság az elhangzott tanúvallomások és a rendelkezésre álló adatok alapján úgyismérlegelni tudja, megeskethető-e Szendrő, vagy sem, a bíróság úgy határozott, hogy Szendrőt nem ,esketi meg és a tárgyalást folytatja. A perbeszédek. Ezután az ügyész mondta el vádbeszédét. Az októberi forradalomról beszél, melyet Mohácsnál nagyobb csapásnak tart. A defetisták most a nemzeti újjáébredés korában sem nyugszanak. A destruktívok a cseh-szlovák köztársaság politikájában reménykednek. Ezután a csehek politikai törekvéseit fejtegeti, melyek ellenünk irányulnak. Akik a nagyántánt, vagy a kisántánt politikájának szolgálatába szegődnek, azok fellázadnak Magyarország szuverenitása ellen. A céljuk önállóságunk elpusztítása. A Persiánok, a Bejedök Benes segítségére sietnek, az ellenség zsoldjába szegődnek. Védekezésük nem állhat meg. Beismerték, hogy összeköttetésben állottak a csehekkel. Az nem fontos, hogy a per koronatanúja életében foltok vannak, de az a fontos, hogy igazat mondott. A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett miatt emel vádat a vádlottak ellen. Ács Jenő dr. (szabadkai) mondta el ezután védőbeszédét. — Meg kell borzadni annak láttára — mondta — hogy milyen eszközökkel tudnak dolgozni azok, akik mindenáron ütni akarnak politikai ellenfeleiken. Bukott legenda az, hogy az októberi forradalom lázadás volt. Ha az ügyész komolyan venné ezt az állítását, neki is a vádlottak padjain kellene ülnie, mert az októberi forradalom idején ő is letette a hűségesküt. Ha nem politikai boszú ez az egész per, akkor miért kapott szerepet Windischgraetz herceg bőkezűsége? Persiánt ugyanaz a minisztertanácsi határozat nevezte ki kormánybiztosnak, amely az ügyész legfőbb hatóságát, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert osztálytanácsossá kinevezte. Majd a tényállásra tért át s azt fejtegeti, hogy nem tisztázták azt, hogy az emlékirat kitől ered. Minden jel arra vall, hogy azt Szendrő hamisította, aki Windischgraetz herceg bizalmasa. Majd áttér a nyugták, a felbérelt ugratok dolgára ésmegállapítja a bizonyítékok hiányát. Hiszi, hogy a bíróság felmenti Persiánt, s elégtételt ad neki a meghurcoltatásért. Rejőd védelmében Rupert Rezső holnap mondja el védőbeszédét. Persián Ádám a bíróság előtt. Könyörgő istentiszteletek a Bazilikában. IV. Károly király mielőbbi meggyógyulásáért április 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor a Lipótvárosi Szent István Bazilikában ünnepélyes szentségkitétellel egybekötött könyörgő szentmise lesz. A misét Mészáros János érseki helynök mondja. Az istentiszteleten az ellenzéki legitimista pártok testületileg vesznek részt.