Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

XXVIL évfolyam, 99. szám. Ára 2 korona POLITIKAI NAPILAP előfizetési Ara. Helybe.. hűha, korán, vidám p»Ul n«­k&ldáml egy h&Mpn__________K SS— Nsfyedávmn.n.«J«»»««*« K 90.— Félém,________________________K 180.— Egész évre MH.«. n. —K 360.— Egyes szil ára: £$£££, 2 kor.FRISS UJLÁC SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. •— Igazggatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-50. Nyomdai telefon 32-90. HÖKKIADÓHIVATALOK. V., Honvéd­ u. 8. (Kálmán-c. sarok). — VII., Rákóczi­ út 34. ex. (Telefoni József 118—20). — VI., Andrássy út 6. szám. — IV., Kecskeméti­ utca 14.­­ Budapest, '1­925 május 3. Szerda Rassayék, Vázsonyiék pártszövetségre léptek Nagykanizsán elbántak az ébredőkkel Hollandia kölcsönt ad Magyarországnak »tX·PPOO›X‹OPPPffOOPfyyon«»««nnr**»oogQOQOoasQOOPOOOCOOOOQQOQOPoexx30oanconoc^^ Válasz a na$y Miért ?-re. Ha készpénznek lehetne venni, amit a politikusok mondanak, akkor minden jóérzésű­ ember ör­vendene annak, amit vasárnap Bethlen István és Klebelsberg grófok mondottak a választók­nak. Ám a legszebb beszédnél is többet ér a tett. A miniszterelnök úr azt mondja, hogy teljes meg­békélést akar a munkássággal. Helyes. Ellenben május 1-ének ünneplését a kormány megszorít­ja. Demokráciát, jogegyenlőséget, keresztény demokráciát hirdet. Miért dobtak ki ma is a munkás­­biztosító pénztárból harminc tiszt­viselőt, nagyrészt szocialistákat és zsidókat? Lángoló szavakkal ostorozta a miniszterelnök a kö­zelben történt bűntényeket, ame­lyekbe — szerinte — bele kell pusztulnia az országnak. Ám a nyomozásnak ma sincs eredmé­nye. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy a miniszterelnököt okoljuk azért, hogy derék igéinek hirde­tésével a tények nincsenek össz­hangban, ám mi haszna van az országnak abból, ha a bűntények, kilengések, a kurzus vétkei és baklövései miatt a miniszterelnö­köt személyes felelősség nem ter­­h­eli? A bajok csak megvannak a legszebb beszéd ellenére és ennek nyomorultja Csonka-Magyaror­­■zág dolgozó népe­ Azt mondta a miniszterelnök, hogy bele kell illeszkednünk az európai helyzetbe, hozzá kell si­mulnunk a­­civilizált nemzetek­hez, hogy azok újra becsüljenek bennünket. Ám mit hirdetett kur­ta két nap előtt pártjának oszlo­pos vezéralakja, Wolff Károly? Azt, hogy neki a civilizáció masz­lag s a jogrend nem imponál neki. Bethlen beszéde tündöklő napvilág, Wolffé a vakító sötét­ség, hogy fér össze a kettő, mint fér meg egy táborban, egy párt­ban, közös munkában a kettő? Ha Bethlen igaza érvényesül, akkor a Wolff-féle politikának pusztulnia kell. Hogy értsük meg azt, hogy Wolff Károly mégis Bethlent támogatja? Éppen vasárnap Egerben, a miniszterelnök szívderítő megnyi­latkozása után történt, hogy fel­állott Gömbös Gyula s elmondta a maga mondókáját. Miért jár Gömbös a miniszterelnökkel, miért rendezi ő a választásokat, amelyektől a kormány s az ország élet-halála függ? Gömbös múltja s szereplése ugyanolyan ellentét­ben állanak a miniszterelnök által hirdetett igazságokkal, mint a Wolff Károlyé. És sok Wolff, sok Gömbös van az egységes pártban. • Ezzel megfeleltünk arra a kér­désre, hogy a kormány jó szándé­kai miért nem öltenek testet, azokkal szemben nem akarna, vagy nem merne eljárni. Azzal végezte sza­vait, hogy bele kell kapcsolódnunk a nagyvilág problémáiba, az új Európa kialakításába. A miniszterelnök este visszautazott Budapestre. Klebelsberg soproni programű­­­­beszéde.­­ Klebelsberg Kunó gróf belügymi­niszter vasárnap délután tartotta pro­­grammbeszédét Sopronban. Szerinte a mostani választási mozgalomba a ki­rálykérdést belevinni nem szabad.­­ A királykérdés nem pártkérdés és gya­korlatilag nem is a mi belügyünk, ha­nem európai, sőt általános európai kérdés. A Habsburg-ház visszahelye­zését ebben a percben megvalósítani nem lehet és azok sem tudnák meg­tenni, akik ma ezt az elvet hangoztat-*t­ják. Belpolitikáiig is nagy veszedel­met jelent a királykérdés felvetése, mert míg a Dunántúl legitimista, ad­­dig a Tisza vidéke inkább szabad ki­­rályválasztó. Aki a királykérdést ma feszegeti, az vétkezik a nemzettel szemben. Azután a felekezeti kérdések­ről szól és utalt arra, hogy ő már 1919. decemberében kimondotta, hogy nem kapható általános és agresszív antiszemitizmusra. Az ellen is tiltako­zik, hogy a protestánsok és katoliku­sok között ellenségeskedést szítsanak. A bombamerénylet hetedik áldozatának, Kovács Ernő liftgyárosnak temetése. A miniszter ü­zeletet inti Heti. Bethlen István gróf vasárnap Eger-­i­ben a heves megyei Keresztény Kis­­gazda, Földmives és Polgári (Egysé­ges) párt nagygyűlésén vett részt.­ Nagyarányú beszédében elsősorban­­ pártjának programmjával foglalko­­­zott. A párt célja — úgymond — hogy­ az ország ügyeit előbbre vigye, hogy, félretolja azokat az akadályokat, ame­­­­lyek a nemzet és ország fejlődésének útjában állanak. A pártban mindenki részt vehet társadalmi, osztály, feleke­zeti, foglalkozásbeli különbség nélkül. Biztosítani akarjuk nemzeti független­ségünket, ezért a dunai konföderáció felvetett gondolatát nem tehetjük ma­gunkévá. A beavatkozási politikának belső ügyeinkbe meg kell szűnni. Ha már bennünket lefegyvereztek, fegyve­rezték le szomszédainkat is. Legyen még kereskedelempolitikai téren is az egyenlőségünk, ne avatkozzanak bele pénzügyeinkbe se. Belpolitikai téren célja a nemzeti demokrácia kiépítése, az egyenjogúság, a polgári rend, a fe­lekezeti béke fentartása, végül pedig erős parlamenti kormányzatnak a megteremtése. Olyan demokráciát akarunk, amely egyenlő részesedést ad mindenki számára a politikai hata­lomból. Ezt a demokráciát a keresz­tény irányzat vezesse, amely ellensége minden olyan politikának, amely val­lásellenes törekvéseket támogat és a nép lelkének erkölcsi felfogását meg­mételyezi. Ellensége a­ felekezeti béke megrontásának. Nem a felekezetet, ha­nem a vallástalanságot kell üldözni. Nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követnek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha azt keresztények kö­vették volna el. A felekezeti békében­­ség a magyar nép lelkében nincsen meg, azt külföldről hozták és oltották belénk csak azért, hogy visszavonást szítsanak. A miniszterelnök után Nagy János (egri) képviselőjelölt, majd Gömbös Gyula beszélt. Gyűlés után lakoma volt, amelyen Bethlen gróf ismét na­gyobb beszédet mondott. Azt fejtette ki, hogy Génuából sok tapasztalatot hoztunk haza, a többi közt azt, hogy milyen cselekvések és nyilatkozatok ártanak ennek az országnak. Legsú­lyosabban árt az a propaganda, ame­lyet Bécsben és a körülöttünk levő többi államok kifejtenek, továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezekett elítélem — mondotta a miniszterelnök — s ellenük a törvény szigorával eljárok, ezek ártanak, de nagyobb mértékben ártanak az olyan­­ kijelentések, minthogyha a kormány Nagyk­anizsán megfékez­ték az símjüt. Rassay Károly szombaton utazott le Nagykanizsára, hogy ott vasárnap dél­előtt programmbeszédét elmondja. A gyűlés megzavarására az ottani kis­számú ébredők érintkezésbe léptek a keszthelyi ébredőkkel és elhozták őket a gyűlésre. Vasárnap délelőtt azonban a szociáldemokrata munkások meg­beszélést tartottak, amelyen a buda­pesti pártvezetőség utasítására elhatá­rozták, hogy a Rassay-párt gyűlését a munkásság védelme alá helyezik. A megjelent fehérsapkás és botos ébre­dőktől elvették a botokat, azután el­zavarták őket. Néhány ébredő mind­amellett befutott annak a vendéglőnek udvarára, ahol Rassay beszédét meg akarta tartani és lármázni kezdett. A munkások, kereskedelmi és az ottani tornaegylet tagjai közbefogták és el­­hallgattatták a rajongókat. Többeket a gyűlés tartamára egy fészerbe csuktak össze. A hangulat izzó volt és komo­lyabb dolgoktól lehetett tartani, úgy hogy Rassay maga kérte a gyűlés résztvevőit, hogy ne vetemedjenek erő­szakosságra. Végre is az ébredők el akartak vonulni, de a rend polgári fentartói kényszerítették őket, hogy Rassayt nyugodtan hallgassák végig. Gyűlés után volt egy kis verekedés a pályaudvaron, de az clak a rendőrség gyorsan véget vetett. Beszédében Ras­say egyébként azt fejtette ki, hogy ő nem forradalmár és azért küzd, hogy helyreálljon a törvénytisztelet és hogy amíg a bűntényeket meg nem torolják, amig a bűntényt elkövető gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az or­szágban jólét nem lehet. Utána Sümegi Vilmos, mondott lelkes beszédet. Batthyány Tivadar ma is októbristának vallja magát. Szentesen Batthyány Tivadar gróf, a függetlenségi és 48-as párt vezére mondott programmbeszédet, amelyben kijelentette, hogy októbrista ma is, mert az ok­tobrizmus jelentette 1918- ban Magyarország állami önállóságá­nak visszanyerését. Felsorolta ezután azokat a most is szereplő politikusokat,

Next