Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
XXVIL évfolyam, 99. szám. Ára 2 korona POLITIKAI NAPILAP előfizetési Ara. Helybe.. hűha, korán, vidám p»Ul n«k&ldáml egy h&Mpn__________K SS— Nsfyedávmn.n.«J«»»««*« K 90.— Félém,________________________K 180.— Egész évre MH.«. n. —K 360.— Egyes szil ára: £$£££, 2 kor.FRISS UJLÁC SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. •— Igazggatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-50. Nyomdai telefon 32-90. HÖKKIADÓHIVATALOK. V., Honvéd u. 8. (Kálmán-c. sarok). — VII., Rákóczi út 34. ex. (Telefoni József 118—20). — VI., Andrássy út 6. szám. — IV., Kecskeméti utca 14. Budapest, '1925 május 3. Szerda Rassayék, Vázsonyiék pártszövetségre léptek Nagykanizsán elbántak az ébredőkkel Hollandia kölcsönt ad Magyarországnak »tX·PPOO›X‹OPPPffOOPfyyon«»««nnr**»oogQOQOoasQOOPOOOCOOOOQQOQOPoexx30oanconoc^^ Válasz a na$y Miért ?-re. Ha készpénznek lehetne venni, amit a politikusok mondanak, akkor minden jóérzésű ember örvendene annak, amit vasárnap Bethlen István és Klebelsberg grófok mondottak a választóknak. Ám a legszebb beszédnél is többet ér a tett. A miniszterelnök úr azt mondja, hogy teljes megbékélést akar a munkássággal. Helyes. Ellenben május 1-ének ünneplését a kormány megszorítja. Demokráciát, jogegyenlőséget, keresztény demokráciát hirdet. Miért dobtak ki ma is a munkásbiztosító pénztárból harminc tisztviselőt, nagyrészt szocialistákat és zsidókat? Lángoló szavakkal ostorozta a miniszterelnök a közelben történt bűntényeket, amelyekbe — szerinte — bele kell pusztulnia az országnak. Ám a nyomozásnak ma sincs eredménye. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy a miniszterelnököt okoljuk azért, hogy derék igéinek hirdetésével a tények nincsenek összhangban, ám mi haszna van az országnak abból, ha a bűntények, kilengések, a kurzus vétkei és baklövései miatt a miniszterelnököt személyes felelősség nem terheli? A bajok csak megvannak a legszebb beszéd ellenére és ennek nyomorultja Csonka-Magyaror■zág dolgozó népe Azt mondta a miniszterelnök, hogy bele kell illeszkednünk az európai helyzetbe, hozzá kell simulnunk acivilizált nemzetekhez, hogy azok újra becsüljenek bennünket. Ám mit hirdetett kurta két nap előtt pártjának oszlopos vezéralakja, Wolff Károly? Azt, hogy neki a civilizáció maszlag s a jogrend nem imponál neki. Bethlen beszéde tündöklő napvilág, Wolffé a vakító sötétség, hogy fér össze a kettő, mint fér meg egy táborban, egy pártban, közös munkában a kettő? Ha Bethlen igaza érvényesül, akkor a Wolff-féle politikának pusztulnia kell. Hogy értsük meg azt, hogy Wolff Károly mégis Bethlent támogatja? Éppen vasárnap Egerben, a miniszterelnök szívderítő megnyilatkozása után történt, hogy felállott Gömbös Gyula s elmondta a maga mondókáját. Miért jár Gömbös a miniszterelnökkel, miért rendezi ő a választásokat, amelyektől a kormány s az ország élet-halála függ? Gömbös múltja s szereplése ugyanolyan ellentétben állanak a miniszterelnök által hirdetett igazságokkal, mint a Wolff Károlyé. És sok Wolff, sok Gömbös van az egységes pártban. • Ezzel megfeleltünk arra a kérdésre, hogy a kormány jó szándékai miért nem öltenek testet, azokkal szemben nem akarna, vagy nem merne eljárni. Azzal végezte szavait, hogy bele kell kapcsolódnunk a nagyvilág problémáiba, az új Európa kialakításába. A miniszterelnök este visszautazott Budapestre. Klebelsberg soproni programűbeszéde. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter vasárnap délután tartotta programmbeszédét Sopronban. Szerinte a mostani választási mozgalomba a királykérdést belevinni nem szabad. A királykérdés nem pártkérdés és gyakorlatilag nem is a mi belügyünk, hanem európai, sőt általános európai kérdés. A Habsburg-ház visszahelyezését ebben a percben megvalósítani nem lehet és azok sem tudnák megtenni, akik ma ezt az elvet hangoztat-*tják. Belpolitikáiig is nagy veszedelmet jelent a királykérdés felvetése, mert míg a Dunántúl legitimista, addig a Tisza vidéke inkább szabad királyválasztó. Aki a királykérdést ma feszegeti, az vétkezik a nemzettel szemben. Azután a felekezeti kérdésekről szól és utalt arra, hogy ő már 1919. decemberében kimondotta, hogy nem kapható általános és agresszív antiszemitizmusra. Az ellen is tiltakozik, hogy a protestánsok és katolikusok között ellenségeskedést szítsanak. A bombamerénylet hetedik áldozatának, Kovács Ernő liftgyárosnak temetése. A miniszter üzeletet inti Heti. Bethlen István gróf vasárnap Eger-iben a heves megyei Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári (Egységes) párt nagygyűlésén vett részt. Nagyarányú beszédében elsősorban pártjának programmjával foglalkozott. A párt célja — úgymond — hogy az ország ügyeit előbbre vigye, hogy, félretolja azokat az akadályokat, amelyek a nemzet és ország fejlődésének útjában állanak. A pártban mindenki részt vehet társadalmi, osztály, felekezeti, foglalkozásbeli különbség nélkül. Biztosítani akarjuk nemzeti függetlenségünket, ezért a dunai konföderáció felvetett gondolatát nem tehetjük magunkévá. A beavatkozási politikának belső ügyeinkbe meg kell szűnni. Ha már bennünket lefegyvereztek, fegyverezték le szomszédainkat is. Legyen még kereskedelempolitikai téren is az egyenlőségünk, ne avatkozzanak bele pénzügyeinkbe se. Belpolitikai téren célja a nemzeti demokrácia kiépítése, az egyenjogúság, a polgári rend, a felekezeti béke fentartása, végül pedig erős parlamenti kormányzatnak a megteremtése. Olyan demokráciát akarunk, amely egyenlő részesedést ad mindenki számára a politikai hatalomból. Ezt a demokráciát a keresztény irányzat vezesse, amely ellensége minden olyan politikának, amely vallásellenes törekvéseket támogat és a nép lelkének erkölcsi felfogását megmételyezi. Ellensége a felekezeti béke megrontásának. Nem a felekezetet, hanem a vallástalanságot kell üldözni. Nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követnek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha azt keresztények követték volna el. A felekezeti békébenség a magyar nép lelkében nincsen meg, azt külföldről hozták és oltották belénk csak azért, hogy visszavonást szítsanak. A miniszterelnök után Nagy János (egri) képviselőjelölt, majd Gömbös Gyula beszélt. Gyűlés után lakoma volt, amelyen Bethlen gróf ismét nagyobb beszédet mondott. Azt fejtette ki, hogy Génuából sok tapasztalatot hoztunk haza, a többi közt azt, hogy milyen cselekvések és nyilatkozatok ártanak ennek az országnak. Legsúlyosabban árt az a propaganda, amelyet Bécsben és a körülöttünk levő többi államok kifejtenek, továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezekett elítélem — mondotta a miniszterelnök — s ellenük a törvény szigorával eljárok, ezek ártanak, de nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, minthogyha a kormány Nagykanizsán megfékezték az símjüt. Rassay Károly szombaton utazott le Nagykanizsára, hogy ott vasárnap délelőtt programmbeszédét elmondja. A gyűlés megzavarására az ottani kisszámú ébredők érintkezésbe léptek a keszthelyi ébredőkkel és elhozták őket a gyűlésre. Vasárnap délelőtt azonban a szociáldemokrata munkások megbeszélést tartottak, amelyen a budapesti pártvezetőség utasítására elhatározták, hogy a Rassay-párt gyűlését a munkásság védelme alá helyezik. A megjelent fehérsapkás és botos ébredőktől elvették a botokat, azután elzavarták őket. Néhány ébredő mindamellett befutott annak a vendéglőnek udvarára, ahol Rassay beszédét meg akarta tartani és lármázni kezdett. A munkások, kereskedelmi és az ottani tornaegylet tagjai közbefogták és elhallgattatták a rajongókat. Többeket a gyűlés tartamára egy fészerbe csuktak össze. A hangulat izzó volt és komolyabb dolgoktól lehetett tartani, úgy hogy Rassay maga kérte a gyűlés résztvevőit, hogy ne vetemedjenek erőszakosságra. Végre is az ébredők el akartak vonulni, de a rend polgári fentartói kényszerítették őket, hogy Rassayt nyugodtan hallgassák végig. Gyűlés után volt egy kis verekedés a pályaudvaron, de az clak a rendőrség gyorsan véget vetett. Beszédében Rassay egyébként azt fejtette ki, hogy ő nem forradalmár és azért küzd, hogy helyreálljon a törvénytisztelet és hogy amíg a bűntényeket meg nem torolják, amig a bűntényt elkövető gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az országban jólét nem lehet. Utána Sümegi Vilmos, mondott lelkes beszédet. Batthyány Tivadar ma is októbristának vallja magát. Szentesen Batthyány Tivadar gróf, a függetlenségi és 48-as párt vezére mondott programmbeszédet, amelyben kijelentette, hogy októbrista ma is, mert az oktobrizmus jelentette 1918- ban Magyarország állami önállóságának visszanyerését. Felsorolta ezután azokat a most is szereplő politikusokat,