Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
XXVII. évfolyam, 110. szám. Ara 2 k© F® május 16. Kedd ................................ 111 ■■................. jJ■■ POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Ara, Hetiflow, házhoz hordva, vidéken postai azét* küldéssel egy hónapra_ MMM. K 35.— NegyedévreK 90.— Félévre____________________— — K 180.— Egész évre K 360.— Egyes szám ára 2 kor.FRISS UJLM SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiad hivatali telefon 38-51. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓ HIVATALOK — V., Honvéd-u. 3. ( Kálmán-u. sarok). — VII.,Rákóczi-út 34. n. (Telefoni József ur—— Andráast Adt Gézua megbukott, Hágában újra kezdik A háziurak ismét fenyegetődznek Miniszterek a választási küzdelemben Bethlen miniszterelnök Mitül körntbe. Elteltett! a MirEgkiinésről beszélt. A tegnapi vasárnapon is magasra csaptak fel a választási mozgalmak hullámai, már csak azért is, mert a legközelebbi vasárnap utolsó alkalma lesz az agitációnak. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök mondott dunántúli körútja folyamán Szombathelyen nagyobb beszédet, amelyben főleg a királykérdést tárgyalta és Andrássyval szállt vitába. Ellenzéki részről a legfőbb esemény Apponyi Albert grófnak és Andrássy Gyula grófnak debreceni Habsburg-párti állásfoglalása volt, amelybe egy kis rendőri beavatkozás kapcsolódott. A pártvezérek beszédein kívül Gömbös Gyulának, az egységes kormánypárt választási főirányítójának az a kijelentése megy érdekességszámba, amely szerint a kormánypárt kétharmad többséggel fog kikerülni a választásokból — olyan nyilatkozat, amelyet legalább is vérmesnek lehet nevezni. A minisztereid Szombathelyen" Szombaton éjfélkor indult el Bethlen István gróf miniszterelnök dunántúli körútjára. Kíséretében voltak: Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter, Simonyi Semadam Sándor és a dunántúli kerületek néhány képviselőjelöltje. A körút első állomása Celldömölk volt, ahol Gyémány György képviselőj volt beszéde után a miniszterelnök kijelentette, hogy az egységes párt révén független, erős Magyarországot akar és hangoztatta, hogy nincs protestáns kormány, csak magyar, nincs felekezeti állam, csak nemzeti és nem akarnak semmiféle protestáns királyt a nemzet nyakába ültetni. A vallás nem lehet korteseszköz. Kőszegen Rakovszky Iván fejtette ki programmját, amely után Bethlen gróf kijelentette," hogy hiába van nemzeti hadseregünk, ha azt leszerelték, hiába van külön pénzügyünk, ha nincs pénzünk és bár van önálló vámterületünk, de nincs hozzá területünk. , Szombathelyen először Hegyeshalmi kereskedelmi miniszter beszélt, a kerület jelöltje, utána a miniszterelnök mondott hosszabb beszédet, amelyben azt mondta, hogy a kormány programmját ő már többször kifejtette, az ellenzék programmját azonban sohasem hallotta. Azokért a bűncselekményekért, amelyek a közrendet megzavarták, nem a kormány felelős. Becsületszavára állítja és vitatja bárkivel szemben, hogy a kormány minden bűncselekménynyel szemben férfias erélylyel jár el és fog eljárni. Foglalkozott ezután azokkal a vádakkal, amelyeket vele szemben Andrássy Gyula gróf hozott fel. Bethlen gróf elismeri azt, hogy Andrássy beszélte őt rá a kormányvállalásra azzal, hogy a királykérdést nem bolygatják, ő ezt pécsi beszédében is becsülettel megtartotta. A megegyezést azonban Andrássy szegte meg, aki Sopron felől haderővel szándékozott az ország szívébe visszatérni. Az sem áll, hogy gyáva és meghunyászkodó politikát folytatott, mert az ország számára a veszedelem októberben nagyobb volt, mint áprilisban, az első királypuccs idején. Nem lépett forradalmi térre a kormány a detronizációs törvénynyel. A trónfosztás elkerülhetetlen volt, amit Andrássy Tihanyban az ország egy magas méltósága viselője előtt elismert és az ország érdekében valónak tartott. A miniszterelnököt beszédében folytonos közbeszólásokkal és Andrássy és Apponyi neveinek említésénél éljenzéssel zavarták, de a szombathelyi rendőrség nagy igyekezetet tanúsított a rend fentartása érdekében és több zavargót kivezettetett a teremből. Bethlen grófj végül arról beszélt, hogy a királyi család jövedelmeiből a legitimisták propaganda célokra költöttek, amely összeg az ő tudomása szerint egy milliónál többet lesz. Azzal fejezte be szavait, hogy támogatást kér az egységes párt számára. Patacsi Dénes állott fel ezután szólásra jobb,kezét csípőjére támasztva, kecsesen hideghajlik aközönség előtt. A teremben már szinte állandósul a lárma. Már félórája beszél, amikor a karzatról nagy derültséget keltve felé süvít egy öblös hang: — Kihez van szerencsénk? A másik sarokból meg metsző gunyával kiáltoz valaki: Halljuk Budavárit! Hát őt miért nem hozták el? Patacsi, akit alig lehet érteni a nagy zajban, elmondja, hogy eddig már 130 községben járt agitálni, mire azt kiáltják neki, hogy kárvolt, minek fárasztja magát. A közbeszólások zugó záporában folytatja beszédét, amelyben a veszett kutyához hasonlítja a sajtót, mire többen hangosan kiáltják: — Éljen a sajtószabadság! A rendőrség Patacsi beszéde közben némi dulakodás árán több embert távolított el a teremből. Utána Simonyi Semadam beszélt. Szombathelyről a miniszterelnök Rum községbe ment, ahol a magyar kultúra fölényéről, Vass József kultuszminiszter pedig a földbirtokreformról beszélt. A miniszterelnök és a belügyminiszter Sopronban. Bethlen István a mai nap folyamán Sopronba érkezett, ahol Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter jelöltségét támogatta. Arra kérte a választókat, hogy ne engedjék magukat félrevezettetni, mert ez megbontaná a város egységét és megsebezné a város érdekeit. Klebelsberg belügyminiszter programmbeszédében kijelentette, hogy a személyét ért támadásokat undorral utasítja el magától. Hosszasan foglalkozott a királykérdéssel, melyet szerinte csak az feszeget, akinek semmi más gondja nincs. Kijelentette, hogy a kormánypárt esetleges meggyengülése nem jelent megoldást, hanem nagy zavarokra vezetne, mert az ellenzék sem egységes. Lukács László ma feltétlenül rámutatta a kormányt. A Nemzeti Polgári Párt V—VII. kerületi szervezete vasárnap tartotta szervezkedő ülését, amelyen Lukács'' László volt miniszterelnök mondott hosszabb beszédet. Elsősorban a sok pártot bírálja, mindenik új programmot terjeszt elő, ezekkel úgy vagyunk, mint az államjegyekkel, minél több van belőlük, annál értéktelenebbek. A pártok egyrészről a legmesszebbmenő személyi kultuszt űzik, másrészről a legborzasztóbb személyi gyűlölség uralkodik. A NemzetiPolgári Párt nem új párt, egyenes leszármazója és örököse a szabadelvű és az utána következett munkpártnak, amelynek zászlóvivője Tisza István gróf volt. A Bethlen-kormányról megállapítja, hogy vannak bizonyos vádak,amelyek a kormány ellen felmerültek, de ezek nem mindenben fedik a valóságot. Végül kijelenti, ha Bethlen programmja nem volna egyéb, mint jelszavak gyűjteménye, amelyeket a kormányzat ténykedései nem fednek, akkor semmiféle akadálya nem lesz annak, hogy a legszélsőbb ellenzéki álláspontra esélyezkedjék a kormánynyal szemben. Utána Vadász Lipót fejtette ki, hogy a pártnak az a célja, hogy a magyar polgári munka meginduljon és hogy ma csak egy feladata lehet minden komoly politikai pártnál, hogy az eljövendő nemzetgyűlés semmiben sem hasonlítson az elmúlt nemzetgyűléshez, Kállay pénzügyminiszter a gazdasági liberalizmusról. Kállay Tibor pénzügyminiszter vasárnap mondotta el programmbeszédét Nyíregyházán, amelyben elmondotta, hogy a kormány a külföldi államokkal a szabad forgalmat biztosítani akarja és hogy megindítják a lakásépítési akciót egy milliárd költséggel. Végül kijelenti, hogy az új állami berendezkedés épp úgy, mint 1867-ben, a liberalizmus jegyében indult meg , és a tágas kapun mindenki bejöhet nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Andrássy is Apposiul debreceni agszációja. Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf és Haller István vasárnap reggel Milotay István és Reitz János, a keresztény ellenzék debreceni jelöltjeinek támogatására Debrecenbe utaztak. Apponyi, akitől a város, amelynek díszpolgára, megtagadta a híres ötös fogatot, noha egy másik magán ötös fogatot bocsátottak rendelkezésére, gyalog tette meg az utat a Bika-szállóig és az egész után lelkesen megünnepelték. A népgyűlésen Apponyi kifejtette, hogy a Habsburgok részéről ma nem fenyegeti veszedelem függetlenségünket, amelyet mástól kell féltenünk. Dicséri Károly királyt, aki megbarátkozott a magyar függetlenségi eszmével és az ömillő magyar hadsereg gondolatával és habozás nélkül tette a II-as függetlenségi párt programmját uralkodása alapjául. Ha híve volt egy erőteljes férfinek — úgymond — aki a trónon ült, nem hagyja cserben az ártatlan gyermekkirályt és a védtelen özvegyet. A külföld ellen kell felvenni a függetlenségi harcot Majd megemlíti, hogy a kormány a bűncselekmények közül egyet sem derített ki. Enek oka az, hogy titkos hatalmait vannak és csak a legitim királyságnak van meg az ereje, hogy azokat visszaszorítsa. Végül azt mondja, hogy a miniszterelnök többnyire, nagyon helyesen beszél, de legtöbbször másként cselekszik. Apponyi e szavánál Komlóssy rendőrtanácsos valamit mond neki, mire Apponyi kijelenti, hogy megmagyarázza tételét A közönség hosszantartó éljenzésben és tapsban tör ki Apponyi mellett, aki azzal végzi szavait, hogy a miniszterelnökben nem látja az államférfius határozottságot és következetességet. Utána Andrássy Gyula gróf szólalt fel, aki mindjárt azzal kezdte, hogy nem tudja, be fogja-e fejezni beszédét a rendőrtisztviselő idegessége miatt Bírálja a miniszterelnök politikáját és azt mondja, hogy ma nem szabad szánkba venni II. Ottó nevét. Komlóssy rendőrtanácsos elre felállt és a következőket mondotta: — Az elnök urat ismételten kértem, figyelmeztesse a szónokot, hogy Ottót ne kiáltsák itt ki királynak. Óriási zaj lett ennek a felszólalásnak következménye. A zaj lecsillapultával Andrássy kijelentette, hogy esze ágá-ban sem volt Ottót királylyá kikiálta-ni, de ő másztak, mint királynak nem nevezheti. Haller István beszédével a gyűlés vég; vetett 134 budapesti népgyűlés. Tegnap a főváros területén 134 népgyűlés volt, amelyek a legnagyobb rendben folytak le. Csak a III. kerületben, a szociáldemokraták Apáti utcai gyűlésén történt egy kis incidens, amennyiben Pásztor Imre vasutas kijelentette és a rendőrtisztviselő figyelmeztetése után is megismételte, hogy ezren és ezren vannak becsukva és ártatlanul internálva. A rendőrtisztviselő erre feloszlatta a gyűlést és feljelentésére megindult a vizsgálat. A sződi szocialisták megzavarták Friedrich sződi gyűlését. Vasárnap a Vácott megtartott népgyűlés után Friedrich István és Windischgraetz Lajos herceg ellátogattak Sződre, hogy Hornyámszkij Zoltánt, a kerület kereszténypárti ellenzéki jelöltjét támogassák. A gyűlésre azonban felvonult számos szociáldemokrata is, akik megzavarták a szónokokat ilyen kiáltásokkal: Nem kell nekünk királyság! Éljen a szociáldemokrata köztársaság. A gyűlés résztvevői dolgukvégezetlen voltak kénytelenek szétoszlani. Erekinek kevés kilátása van a győzelemre. Kaposvárott Ereki vasárnapi programmbeszéde, bár ellenzéki szó volt, mégis kevéssé sikerült. Ereki a zsidókérdésről egyáltalán nem szólt semmit és meglepetést keltett, hogy a népgyűlést egy Andrássy-pártiképviselőjelölt nyitotta meg, míg egy másik szónok nemrég Rassay pártijelöltként volt kombinációban. A hallgatóság Ereki beszédéből és annak külső kereteiből arra a megállapodásra jutott, hogy Ereki programjaiban eltávolodott az egységes párttól és azt hiszik, hogy rövidesen kiválik a pártból. Erekinek egyébként kevés kilátása van a győzelemre. Friedrich és Windisehgraetz szóhoz sem jutottak Hátságon. Huszár Elemér keresztény ellenzéki jelölt támogatására a rétsági kerületbe utazott Friedrich István és Windisehgraetz Lajos herceg. Már Szerdahelyen kellemetlenség érte őket, mert egy Barcsay nevű, Erdélyből menekült helyettes-szolgabíró betiltotta a gyűlést és a párt megbízottai előtt kijelentette, hogy semmiféle beszédet nem tűr el, sőt, ha sokat ugrálnak, Huszár Elemért internáltatja.